Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)

1992-11-22 / 322. szám

14 TARKA OLDAL Jó reggelt! Hol síelünk a télen? A francia Alpokba nemigen me­hetünk, mert nem valószínű, hogy a szükséges vízumot be tudjuk szerezni. Hasonló a helyzet a divatos svájci téli üdülőtelepekkel, és Ausztriába sem adják két kézzel a beuta­zási engedélyt. A fél világot körbe kellene utazni, hogy bár­melyik közeli európai síköz­pontba kirándulhassunk, hi­szen ha a legrövidebb utat vá­lasztanánk, a gatyánk is rá­menne az átutazási vízumok beszerzésére. Persze a fenti dilemma egyébként sem igazi, hiszen lyu­kas talpú cipőben, kopott far­merben és a viseléstől megvéko­nyodott télikabátban amúgy sem lehet kiváló sportteljesítményt é­ni. Ahhoz síléc, bakancs, és csinos, tollal bélelt ke­zeslábas szükségeltetik, olyan, amilyent a szlovén sportboltok­ban vásárolhattunk még egy-két évvel ezelőtt. Arról nem is szól­va, hogy a sízésnél mégiscsak el­őbbre való a heti koszt beszerzése - ha, lehetséges, így hát azzal büntetjük a világot, hogy hátat fordítunk a puccos teli sítelepeknek. S még ezzel sem elégszünk meg: ha minden jól megy, hamaro­san be se teheti a lábát hoz­zánk a világ, ha előbb nem kér és kap vízumot. Mert mi is meg­válogatjuk ugyebár, kinek nyi­tunk ajtót. Bár úgy tűnik, mostaná­ban nemigen kopogtat senki. ’’Lélek az ajtón se be, se ki...” p. k. k. VASÁRNAP 1992. november 22. CECÍLIA napja IDŐJÁRÁS Tegnap Európában a Balti­tenger fölött gyengült a ciklon­tevékenység, de továbbra is fel­hős marad az idő, helyenként hóval. A Skandináv-félszigeten, Lengyelországban és Oroszor­szágban is hasonló idő volt. Franciaországban, a Brit-szige­teken, Belgiumban és Hollan­diában az Atlanti-óceán felől áramló nedves légtömegek mi­att felhős, esős idő uralkodott. A következő hőmérséklete­ket mérték: Oslo­­2, Bécs­ 1, Berlin, Szófia, Madrid és Moszkva 1, Varsó, Budapest és Bukarest 2, London 3, Brüsszel 5, Párizs és Róma 8 fok. Tegnap az országban napos, hűvös idő volt. A következő hő­mérsékleteket mérték: Dimitrovg­­rad és Priština 3, Niš 4, Loznica 5, Belgrád és Valjevo 6, Podgorica és Herceg-Novi 11, Uldinj 12 fok. Ma Jugoszláviában mérsékel­ten felhős és száraz idő lesz. Csak Szerbia hegyvidéki részeiben vár­ható gyenge havazás. Gyenge és mérsékelt erősségű szél fúj majd. A reggeli hőmérséklet -3 és 2, a nappali 7 és 12 fok között alakul. Ma Vajdaságban túlnyomó­­részt felhős és száraz idő lesz, gyenge nyugati és északnyugati irányú szél fúj majd. A reggeli hőmérséklet -1 és 1 a nappali 7 és 9 fok között alakul. Vajdaságban tegnap a követ­kező hőmérsékleteket mérték: Palics, Kikinda, Zrenjanin és Becse­k, Újvidék és Sremska Mitrovica 9, Zombor 10 fok. Időjárás-előrejelzés novem­ber 23-ától 15-éig, a periódus végéig megmarad a napos, eset­leg mérsékelten felhős idő. Reg­gelenként gyenge fagyok várha­tók. A nappali hőmérséklet 12 és 18 fok között alakul. VÍZÁLLÁS A DUNA kissé árad. Bécsnél 256 (16), Pozsonynál 268 (13), Budapestnél 289 (19), Bezdánnál 164 (34), Gombosnál 226 (26), Újvidéknél 242 (12), Szlanka­­mennál 335 (-), Zimonynál 396 (14), Pancsovánál 399 (12) cm. A TISZA kissé árad. Vásáros­­naménynál 458 (­55), Szónoknál 522 (72), Szegednél 328 (34), Zentánál 334 (22), Becsénél 301 (1), Titelnél 342 (22) cm. A SZAVA kissé árad: Mitrovicá­­nál 547 (42) Belgráditól 347 (0) cm. A NYUGDÍJAS-EGYE­SÜLETBEN LESZ KANI­ZSÁN A VÉRADÁS.­­ A pénteki Tiszavidékben kö­­zöltektől eltérően novem­ber 24-én, kedden nem a középiskolában, hanem a nyugdíjas-egyesület Sza­badkai úti székházában lesz a kanizsai véradás, délelőtt 8 és 10 óra között. A kö­zépiskolában jövő hétfőn, november 30-án rendez­nek véradást. (tg) SZILVESZTERI JE­GYEK A KANIZSAI FÜR­DŐBEN.­­ A kanizsai gyógyfürdőben megkezd­ték a szilveszteri jegyek árusítását. A zene és a tom­bola árát magában foglaló C belépőjegy 10 000 dinárba kerül. A vendégek az öt menü közül választható ételért és az elfogyasztott italért a helyszínen fizet­nek. Szilveszterkor és újév napján Tóth Mihály zene­kara játszik. Felvilágosítás és helyfoglalás naponta 7 és 14 óra között a fürdő ét­termében. (tg) ÚJ HELYSZÍNEN A KANIZSAI VMDK KEDDI ÖSSZEJÖVETELE.­­ A kanizsai városháza első emeletén kapott ideiglene­sen irodát (a 24-es számút) a VMDK helyi szervezete. A székhelyváltozás miatt a szervezet tagságának szo­kásos, kedd esti összejöve­telét ezentúl nem a beteg­ségek­­rében, hanem a vá­rosháza 29-es számú kister­mében tartják. Az összejö­vetel szokás szerint fél hat­kor kezdődik. (tg) MEGHALT JOHN FORE­MAN.­­ Tegnapelőtt Holly­woodban, 68 éves korában, szívroham következtében elhunyt John Foreman. Nem kisebb remekművek, mint a Prizziék becsülete, a Butch Cassidy és a Sun­dance Kid­s című filmek producereként volt ismert. A SZENNYEZETT LE­VEGŐ ÉS A RáK.­­ A Na­ture című tudományos fo­lyóirat legújabb számában megjelent tanulmány sze­rint a szennyezett levegő kihatással van arra a gene­tikai sérülésre, amely köz­rejátszik a rák kialakulásá­ban. A nemzetközi tudós­­csoport akkor jutott erre a következtetésre, amikor megvizs­gált egy 88 em­berből álló cso­portot, amelynek a fele szennyezett levegőjű környe­zetben, a csoport másik fele pedig falusi, egészséges környezetben él. A tanulmány azért érdekes, mert nem a kan­­cerogén anyagok káros hatásának kitett dolgozókat vizsgálta, hanem az egész lakossá­got-MAGAS HŐ­MÉRSÉKLETTEL A VÍRUSOK EL­LEN.­­ Egy amerikai or­vosi vélemény szerint a he­­pacitis-B és az AIDS vírusai megmaradnak azokon a fogorvosi műszereken, amelyeket csak lemosnak folyékony fertőllenítő szer­rel, de nem végzik el csí­rátlanításukat magas hő­mérsékleten. Ezért a sza­kemberek azt javasolják a fogorvosoknak, hogy a műszerek, amelyeket hasz­nálnak, vagy egyszeri hasz­nálatra valók legyenek, vagy pedig kötelezően fer­tőtlenítsék őket magas hő­mérsékleten. Ennek elle­nére bebizonyosodott, hogy fogorvosi kezelés által igen kicsi a lehetősége an­nak, hogy a páciens AIDS- szel fertőződjön meg. JELENTÉS AZ ÚTVI­SZONYOKRÓL.­­A Jugo­szláv Motorosszövetség je­lentése szerint az ország­ban jók az útviszonyok. Óvatosabb vezetés azokon az utakon szükséges, ahol gyakoriak a földomlások, de különösen Novi Pazar, Vranje, valamint a Brus- Brzece-Kopaonik útvona­lon. A horgosi határátkelő­­helyen kilépéskor egy órát kell várakozni, belépéskor viszont csupán 30 percet. A kelebiai határátkelőhelyen kilépéskor egy, belépéskor pedig két órát kell vára­kozni. ecília , a szűz CECÍLIA nevünk eredete a régi ró­mai világba nyúlik vissza, ugyanis a Caeci­­lius római nemzetség női tagjait a latin nőnemű képzés szabályai szerint Caeciliá­­nak nevezték. A mai nap a 260 körül vér­tanúságot szenvedett Sz. Cecília napja, aki szüzességet Valeriánnal kötött házasságá­ban is megőrizte. Rómában a mai napig is fennmaradt Cecília-templom egyik ilyen nevű előkelő nő háza volt, aminek emlé­két Raffaello képe őrzi. Szerepel a név Arany János Rozgonyiné című balladájá­ban Cicelle formában. Cili, Cilia Cailla, Cecil formában ma is használt, kedves, de eléggé ritka nevünk. A Cil­kéket apró be­gónia-különlegességgel, a Begonia folio­­sával lepjük meg, a Cecíliákhoz hófehér, laza fürtű orgona illik. 2 - 4 ELŐADÁSOK A BIBLIÁRÓL ÚJVIDÉKEN Az adventista egyház előadássorozatot indít Újvidéken bibliai témákról. Válaszd az életet! mottóval november 24-étől kezdődően december 12-éig Mayor Zoltán bu­dapesti lelkész diafilmekkel illusztrált előadásokat tart azzal az igyekezettel, hogy segítsen az emb­nek a kilátástalan helyzetekben. Az előadássorozat alkalmából adventista egyházi énekkarok lépnek fel ma este a telepi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben este 7 órai kezdettel. A belé­pés díjtalan, önkéntes adományokat gyűjtenek a gyer­mekkórház számára. _____________________________________________________ Magyar Szó T. L. e e­redményesen működik a kupuszinai vadászegyesület. A közelmúltban nyúlvadászatot tartot­tak, a határjárás pedig igen sikeres volt, rövid három óra leforgása alatt a mintegy 50 vadász 60 nyulat ejtett el. Fácán is volt bőven. Kazimics Ferenc, a kupuszinai egyesület elnöke elmondta, hogy 3500 hektáron gazdálkodnak, az idén aránylag kevés külföldi turista kereste fel a terepet, de a ha­zaiak szívesen jönnek erre a vidékre. Felvételeink az eredményes kupuszinai nyúlvadászat után ké­szültek . ELŐADÁS A KÁR­PÓTLÁSI TÖRVÉNY­RŐL ZENTÁN.­­ Hét­főn, november 23-án, 16 órai kezdettel a zen­­tai városháza díszter­mében dr. Sepsey Ta­más címzetes államtit­kár előadást tart a kár­­pótlási törvényről. A magyarországi előírá­sokat és tapasztalatokat ismerteti. A zentai he­lyi önkormányzat veze­tősége ezúton is felkéri az érdeklődőket, hogy­ minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg az előadáson. A kárpótlási törvény ugyanis azokra az egykori magyaror­szági állampolgárokra is vonatkozik, akiknek ingatlanjuk volt az or­szágban. P. P. 1992. november 22., vasárnap (4.) Az ügy iránt való meleg érdeklődés, s annak minden kitelhető módon való támogatása annál is inkább kötelessége minden polgár­nak, mert a jövő nemzedék dicsőítését érdemelhetjük ki mostani buzgó működésünk által, vagy megrovását vonhatjuk magunkra, ha ennek az eszmének megvalósításában lanyhák leszünk. Minden előhaladásnak szokott kedvező és kedvezőtlen körülmé­nye lenni, ha a kedvező körülmény megérkezett s a lanyhaság vagy tunyaság azt fölhasználni elmulasztotta, akkor a polgárság annak évtizedeken át kárát vallhatja; sok idő múlva is csak tízszeres, száz­szoros erőfeszítéssel bírja létrehozni azt, amit kedvező körülmények felhasználásával előbb már csekély erővel létesített volna. Ilyen kedvező körülmények vannak most Topolyán, melyek fel­­használásával valamely középiskola létesítését egy kis lelkesedéssel és jóakarattal a polgárság most legelőnyösebben eszközölheti. Vegye ki tehát minden polgár a fölvetett eszme megvalósításá­nak munkájában a maga részét, szerezzen magának érdemeket buz­­gósága s jóakaratú támogatása által, hogy majdan az utódok el­mondhassák, hogy e korban egy értelmes, áldozatkész polgárság lé­tezett, kik helyzetük kedvező körülményeit megismerve iparkodtak azt az egész község javára hasznossá tenni. Az olyanok közé, kik az eszmét nem pártolnák, azt hisszük, hogy értelmes polgártársaink közül majdan keveset sorozhatunk, mert mindannyian fölfogjuk egy középiskolának mind szellemiekben, mind anyagiakban közösségünkre való nagy horderejét s hasznos voltát, s azért minden bizonnyal közös akarattal, közös erővel annak megvalósítására is törekszünk, miért is f. hó 20-án d.u. 3 órakor a beltéri fiúiskolában tartandó nagygyűlésen a további teendők meg­beszélése végett mennél többen foglalkozzanak.” (Bács-Topolyai Hírlap, Topolya, 1902. júl. 13. VII. évf. 29. sz. 1-2. p.) A fölhívás nagy visszhangra talált, sokan megjelentek a megjelölt időpontban, a gyűlésről beszámol a helyi hírlap is: ’’Polgári iskola: ... A beltéri fiúiskola nagyterme, dacára a mosta­ni nagy munkaidőnek, dacára az óriási hőségnek egészen megtelt községünk legelőkelőbb polgáraival. Az egybegyűlteket Bodrogh Mór, a gyűlés egybehívója üdvözöl­te, elmondván, hogy ő nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta azon eszmét, mellyel a polgárok nagy része őhozzá fordult, hogy ti. állít­sunk fel községünkben egy polgári fiúiskolát, a kezdeményezők ké- VIRÁG GÁBOR: Volt egyszer egy középiskola... A topolyai polgári iskola története résére megtett társaival mindent, hogy a nemes cél támogatására az érdeklődést megnyerje, s hogy ebbeli munkásságuk nem volt ered­ménytelen, mutatja a megjelentek szép száma. Ezzel megnyitottnak jelenti ki a gyűlést s ajánlja, hogy annak ve­zetésére elnököt válasszanak, a maga részéről ajánlja dr. Hadzsy Já­nos orsz. képviselőnket. A nagygyűlés lelkes éljenzéssel fogadta az ajánlatot s dr. Hadzsy János éljenzés között foglalta el az elnöki széket, amelyben őt dr. Cziráky Gábor üdvözölte. Dr. Cziráky Gábor üdvözlő beszédében kérte föl az elnököt, hogy támogassa törekvésünket, majd szép beszédben kifejtette, hogy mi az a polgári iskola, amin a tanintézetet mi felállítani aka­runk, kifejtette azon előnyöket, ami a polgári iskola felállításából községünkre háromlik, amely előnyök részben anyagiak, részben kulturálisok, viszont kiemelte azon hátrányokat és károkat, amelyet községünknek és az egész járásnak szenvednie kell azért, mert sem­miféle községi iskolánk nincsen. Fölhívja az egybegyűlteket, hogy az eszme megvalósítása céljából tömörüljenek dr. Hadzsy János veze­tése alatt, akit az ügy támogatására újból felkért. Dr. Hadzsy János megköszöni a nagygyűlés bizalmát, hogy őt el­nöknek választotta, majd kifejtve ő is a felállítandó polgári iskola szükséges és előnyös voltát, biztosítja a megjelenteket, hogy minden lehetőt el fog követni arra nézve, hogy az eszme megvalósulhasson. ... A tárgyhoz több hozzászóló nem lévén, dr. Hadzsy János el­nök örömmel konstatálja, hogy a nagygyűlés egyhangúlag kívánja a polgári fiúiskola felállítását s ezt a gyűlés határozataként ki is mond­ja. Ezután kifejti, hogy egy ilyen tanintézet fölállításának részleteit, feltételeit, módozatait, s különösen a költségvetést a nagygyűlés nem állapíthatja meg, mert ezeknek megállapítása, az adatok be­szerzése annál nehezebb, minél többen vannak azok, akik ezzel fog­lalkoznak, mert minden egyes s gyakran sürgős kérdés megvitatásá­ra lehetetlenség a közgyűlést összehívni s ezért indítványozza, hogy a közgyűlés egy bizottságot válasszon, amelynek feladata lesz az összes előkészítő lépések megtétele, a költségvetés elkészítése, amely bizottság, ha azután munkájával kész lesz, a nagygyűlésnek akkor álland majd módjában a részletek fölötti tárgyalás és határozathoza­tal. Addig a gyűlésen jelen voltak hirdessék és terjesszék az eszmét,s iparkodjanak annak minél több hívet szerezni. A közgyűlés az elnök ezen indítványát elfogadta és dr. Hadzsy János elnöklete alatt a bizottság tagjaivá megválasztotta a következő­ket: Árpádfi Ferenc, Bodrogh Mór, Császár Péter, dr. Cziráky Gá­bor, dr. Fámek Dezső, Fekete István, Gaál Imre (jegyző), Guba Jó­zsef, dr. Hadzsy János elnök, Hesz Ferenc, Lippay Imre, Lőrincz József, Koch Bernát, dr. Kern Lajos, Jedlicska Mihály, Morvai Fe­renc, Rácz Ferenc, Sulyok János, Szikora János, Szigeti János (jegy­ző), Varró Péter és Zahorecz Mátyás. A gyűlés és a lakosság lelkesedését kellőleg jellemzi az, hogy Ár­pádfi Ferenc asztalos 120 koronát ajánlott fel a polgári iskola fölállí­tására, azonban ezen hazafias ajánlatot a közgyűlés csak majd a bi­zottság jelentésének megtétele után fogadhatja el.” (B.T.H. 1902. júl. 27. VII. évf. 31. sz. 1-2. p.) A polgári iskolából mégsem lett ekkor semmi, ebben valószínű­leg közrejátszhatott Hadzsy János betegsége és halála (1903). A polgári iskola ügye csak 1906. szeptember 1-jén merül fel újra. Ekkor Vojnich János,a város tekintélyes polgára értekezletet hív össze a polgári iskola érdekében, ezen elhatározták, hogy az ügyet most már mindenáron dűlőre viszik. Az értekezlet egy bizottságot választott meg s ezt megbízta, hogy a polgári iskola ügyét a képvise­lő-testület gyűlése elé vigye. A képviselő-testület 1906. augusztus 27-én tárgyalta meg az ügyet. Ezen az ülésen felolvasták azt a kérvényt, amelyet a község gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett, amelyben egy állami polgári iskola felállítását kéri éspedig olyképp, hogy az az 1907/8-as iskolaévben már megnyílhasson. A képviselő­­testület az indítványt elfogadta és elhatározta, hogy a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszterhez ez ügyben küldöttséget meneszt. (B.T.H. 1906. szeptember 2., XI. évf. 35. sz. 3. p.) A népes küldöttséget dr. Baloghy Ernő országgyűlési képviselő vezetésével 1907 január végén fogadta a miniszter, ez alkalomból a küldöttség a következő memorandumot adta át Apponyinak: (Folytatjuk)

Next