Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)

1992-11-05 / 305. szám

1992. november 5., csütörtök Г TÖBB MINT KÉTSZÁZ FELLÉPŐ ТЧI // / •­­ Előujság táncmulatsággal Magyar Szó-est a becsei Mladost Sportcsarnokban - A helyi tombola főnyereménye egy kerékpár - A rendezvény fő védnöke az MDM-Finance magánban. Ápolva az olvasókkal tartott köz­vetlen kapcsolatot, a Magyar Szó szerkesztősége a súlyos gazdasági helyzete ellenére továbbra is szervez élőújságokat. A legközelebbi igen nagyszabású rendezvény november 22-én lesz az óbecsei Mladost Sport­­központban. Az élőújság keretében néhány közéleti személyiség és a Magyar Szó munkatársai fellépését tervezzük. Ezenkívül a becsei Roz­maring együttes kíséretében fellép Póczik Zsuzsanna, Lengyel László és Ricz József nótaénekes. Bemu­tatkozik a péterrévei Koncz Évike nótaénekes is. A Batyu népzenei együttes fellépésére is számítunk, továbbá bejelentette részvételét a péterrévei Tisza népi tánccsoport, az óbecsei Petőfi Sándor Kultúrkör társastánc­ csoportja és a népi tánc­­­csoport. Rövid műsorral bemutat­koznak az országos hírnévre szert tett óbecsei karatézók és a testépí­tők is. Műsorunk második részében ter­vünk szerint öt lakodalmi zenekar (eddig az óbecsei Rozmaring, a bácsföldvári Sárga Rigó, a péterré­vei Barnáth zenekar erősítette meg részvételét) közreműködésével tánc­­mulatságot szervezünk. A Magyar Szó-esten tehát tájéko­zódhat, szórakozhat és mulathat a kedves közönség és nyerhet is. Ajándékaikkal részt vesznek a közönség számára szervezett tom­bolán: METEOR Kereskedelmi Vállalat (Szabadka), Andyshop ma­gánbolt, FADIP autóalkatrészgyár (Óbecse), Europharma Magán­gyógyszertár, Autós Klub, a bács­földvári BAG, a Forum óbecsei könyvkereskedése, a Forum terjesz­tőosztálya, a Gugi pékség, a Komu­­nalac Közvállalat stb. A lista ugyanis még nem teljes. Azok a magán- és társadalmi vállalatok, vállalkozók, magánszemélyek, akik ajándékaik­kal részt kívánnak venni a tombola gazdagításában, a becses szerkesz­tőségünkben, a 813-569-es telefo­non, illetve munkatársunknál, Laj­­ber Györgynél jelentkezhetnek. A főnyeremény egy férfikerékpár lesz. A rendezvényre már áruba bo­csátottuk a belépőjegyeket. A Fo­rum óbecsei központi, újfalusi és al­sóvárosi, valamint a péterrévei és a bácsföldvári kioszkjában lehet meg­venni. A belépődíj 500 dinár. A rendezvény alatt a sportköz­pontban több büfét is felállítunk, ahol italok mellett péksüteményt is árusítanak. Rendezvényünk fő célja az olvasókkal való találkozás mellett a gondok, bajok bizonyos fokú fel­­edtetése, amire ugyancsak szükség van. egy- KOMP-TOURS EX-KOMPAS Rendkívül méltányos utazás -­­ kombinált fizetési lehetőség JOHANNESBOURG Dél-Afrika Indulás november 18-án, 254n és december 2-án repülőgép - szálloda - vízum 17 napos idegenforgalmi program | KOMP-TOURS, Újvidék, Mihajlo Pupin sugárút 15.1 Tel.: 611-299 APRÓHIRDETÉS A Pizzeria CASABLANCA felvesz egy nőt (szakácsnőt) konyhai munkára és egy pincérnőt. Temerin, Néphősök u. 19. (22-es blokk). Telefon: 021/842- 998. 62541 Tóth Tibor, Szabadka, érvénytele­níti a Jugobanka szabadkai kirendeltsé­ge által kiadott 1271326736 számú de­vizabetétkönyvét. 17268 Bácsi Árpád, Szabadka, érvénytele­níti a gimnáziumban kiadott érettségi bizonyítványát. 17330 Kedden (3-án) délután elveszett egy vörös színű nőstény palotapincsi. A be­csületes megtaláló jutalomban részesül. Zenta, Petar Preradovic u. 27. Telefon: 024/883-506. A házigazda és a védnökök A rendezvény házigazdája az óbecsei községi képviselő-testület, fő védnöke a tartomány első ma­gánbankja, az MDM - Finance, Zenta, a második számú védnök az óbecsei Agronova Földműves-szö­vetkezet, a további védnökök pedig a Novi Sad Biztosító becsei főfiók­ja, a Sojaprotein szójafeldolgozó vállalat, a Vajdasági Bank óbecsei főfiókja, a Becsei Agráripari Kom­binát, a Vodokanal Közvállalat, a Tisapromet magánvállalat, az Inex Univerzal Kereskedelmi Vállalat, a Becejkomerc és Kaszap Ervin adatfeldolgozó központja. BÁCSALMÁSON AZ AGROBOLT várja vásárlóit! Kínálatunk: - növényvédő szerek - műtrágyák - borászati kellékek - ipari gumitömlők - személy-, teher- és mezőgaz­dasági gépekre gumiabroncsok, - akkumulátorok Rákóczi u. 37. Telefon/fax: 99-36-79/41-572. MEGJELENT A A mellékletben: BARKÁCSÖTLETEK A TARTALOMBÓL: ■ Az adai polgármester családi körben ■ A világ végén van-e Hetin? ■ A színművész hobbija ■ Októberi földrengések ■ A Fehér Ház belülről ■ Mit gyógyít a csodagomba? ■ Körte a házipatikában ■ Krimi, rejtvény, horoszkóp, álomfejtő, Nyugdíjasok oldala, gyermekol­vasmányok, receptek, kézimunka A LAP ÁRA VÁLTOZATLAN. 4 A bomlás nyomai A napokban egy diplomáciai fo­gadáson őszinte meglepetéssel konstatáltuk, hogy egy nyugat-eu­rópai kereskedelmi képviselő, a ju­goszláv gazdaság nagy ismerője hosszú távollét után ismét itt van. De egyhamar lehozott bennünket a felségekből, megállapítva, hogy ahol még vannak élő emberek, ott van kereskedelem is, meg aztán jó­val fontosabb, hogy ismerje a gaz­daságunkban uralkodó helyzetet. Ha ugyanis rendeződnek a dolgok, növekedni fog a behozatal Jugo­szláviába, s ezt csakis a jugoszláv vállalatok eladásával lehet majd ki­fizetni. A nyugati bankok érdekel­tek ebben, hiszen az árak elkerül­hetetlenül a tényleges érték alatt lesznek.­­ - Viselkedésükkel nem­csak a városokat és a vállalatokat rombolták szét, hanem annak is a lehető legalacsonyabbra verték le az árát, ami megmaradt - mondta is­merősünk. A tekintélyes Euromoney folyói­rat 169 ország rangsorolásával tömö­ren, de világosan igazolja a fentieket. A nemzetközi pénzügyi kiadványok­ban most első ízben jelent meg olyan táblázat, amely magában foglalja a „szocialista tömb” széthullásával ke­letkezett országokat. Magyarorszá­got kivéve mindannyian jóval alatta maradnak a néhány évvel ezelőtti helyüknek. Jugoszlávia ebben a csúcstartó. Az Institutional Investor bankfolyóirat nagyon hasonló meto­dológia alapján évente kétszer közöl ranglistát, amelyen 158 ország szere­pel, s amelyen Jugoszlávia mindig középhelyezést foglalt el. A legjobb, 53. helyen 1989-ben volt, utána a leggyengébben, a 68.-on, két évvel később. Most az Euromoney listáján Jugoszlávia a 125., s a volt jugoszláv köztársaságok közül csak a háború pusztította Bosznia van mögötte. Az, ami talán vigasztalja a rosszindulatúa­­kat és elszomorítja a józanokat, az, hogy Szlovénia sem volt képes örö­kölni azt a helyet, amelyet a valamiko­ri Jugoszlávia foglalt el, jóllehet az összes tagköztársaság közül a legfájda­­lommentesebben úszta meg az ország felbomlását. Szlovénia jelenleg a 74., Horvátország a 101., Macedónia a 108. A rangsorolás kilenc mutató alapján történik, a gazdaságiak mel­lett politikai mércéket is figyelembe vesz. A politikai kockázatot Szlovéni­ában tartják a legkisebbnek, és Ma­cedóniában, valamint a JSZK-ban a legnagyobbnak. Jellemző, hogy az összes volt jugoszláv régió esetében a lehető legalacsonyabb osztályzatot ír­ták be azokba a rubrikákba, ahol az adósság áráról, valamint a lakosság hangulatáról és életszínvonaláról van szó. Szemben azoknak az elmé­leteknek a szószólóival, akik szerint népeink mennyei kvalitásokkal büsz­kélkedhetnek, az üzleti világ úgy rangsorol bennünket, hogy mögöt­tünk a lista alján már csak Kuba, Szomália, Észak-Korea van. Meg Kambodzsa. Már első pillantásra lát­ható, hogy nemcsak szegény orszá­gokról van szó, hanem olyanokról is, amelyekben a nép nem képes vagy nem akarja megváltoztatni az évtize­dek óta megkövesedett diktátori és idegengyűlölő hatalmat. Ennek a nemzetközi piacon meg­van a maga ára, s ez esetünkben ab­ban nyilvánul meg, hogy értéktelen­né válik még az is, ami a gazdaság­ban egyébként érne valamit. (Eko­­nomska politika) Magyar Szó A Milan Panic és Slobodan Miloš­­ević közötti viszály egyre komolyabbá válik, állapítja meg a Politika ekspres, ismertetve annak a körkérdésnek az eredményeit, amelynek az volt a célja, hogy megállapítsák, milyen véle­ménnyel vannak a szerbiai polgárok Panicról és Milosevicről. A vélemény­­kutatást a lap számára a politikai ta­nulmányok intézete készítette, 37 községben 1300 polgár véleményét kérték ki. A megkérdezettek -2-től + 2-ig terjedő osztályzattal értékelhet­ték a két politikus tulajdonságait. Az eredmény azt mutatja, hogy a polgárok minden tekintetben jobb osztályzatot adtak Panic kormányfő­nek, mint Milosevicnek. A „becsüle­­tességi” skálán Papic 0,54, Milosevic 0,23 átlagosztályzatot kapott, a ráter­mettségi skálán az előbbi 1,05, az utóbbi 0,3 osztályzatot. A politikai erőt tekintve a megkérdezettek Pa­­nicot 0,52-re, Miloše­vicet 0,44-re taksálták. Arra, hogy kettejük közül ki a jövő és ki a múlt embere, a dön­tő többség Panicot a jövő, Miloš­­evicet a múlt emberének tartja. Ellenfelei a leggyakrabban azzal vádolják Panicot, hogy nem tartja kellően szem előtt a szerb érdekeket. A polgárok azonban nem osztják ezt a véleményt. A fenti állítással a meg­kérdezettek 29 százaléka értett egyet, 42 százaléka nem, míg 28 szá­zalék úgy nyilatkozott, hogy e kér­désre nem tud válaszolni. A többség azzal sem ért egyet, hogy Panicot va­laki valamilyen feladattal küldte ide. A megkérdezettek 25 százaléka véle­kedik így, 28 százaléka nem, még 46 százalék nem tud válaszolni. Mégis, 38 százalék úgy véli, hogy Pálné nem ismeri kellően a problémákat, 36 százalék nem ért egyet ezzel az állí­tással, 25 százaléknak nincs kialakult véleménye. Azzal az állítással, hogy Pánié komolytalan, 26 százalék ért egyet, 42 százalék nem, 31 százalék­nak nincs határozott véleménye. A nagy többség, 56 százalék úgy véli, hogy Pániénak mégis világos elkép­zelései vannak arról, hogy mit akar, 15 százalék nem ért ezzel egyet, 28 százalék határozatlan. A megkérde­zettek 54 százaléka szerint Panicot világszerte nagyra becsülik, és 38 százalék azt gondolja, ő az utolsó esélyünk, hogy kilábaljunk a válság­ból. Ez utóbbi megállapítással 29 szá­zalék nem ért egyet, 33 százaléknak nincs kialakult véleménye. A körkér­désből az is kiderül, hogy Paniéot fő­leg az értelmiségiek, a diákok és egyetemisták támogatják. A körkérdés eredményeinek tükrében és a legutóbbi parlamenti eseményekkel (a Panié elleni bizal­matlansági indítvánnyal) kapcsolat­ban a Politika ekspres végül leszö­gezi: a közvéleménykutatás ered­ményei felvetnek néhány kérdést. Többek között azt, hogy a képvise­lők, akik a parlamenti padsorokban ülnek, milyen mértékben képvise­lik ténylegesen választóik érdekeit. Szavazataik erre vagy arra a dön­tésre mennyire tükrözik ténylege­sen azoknak a hangulatát és állás­pontját, akik megválasztották őket? S végezetül, mennyire voltak a leg­utóbbi választások ténylegesen reá­lisak? Fel kell hívni a figyelmet ezekre a kérdésekre, hiszen a kép­viselők és az őket megválasztók vé­leménye közti különbség akkora, hogy túllépi a tolerancia határát, azt a szokásos eltérést, amely még megtűrhető a választópolgárok és képviselőik nézetei között. YU PRESS A bankár a biciklista ellen Szerbia polgárai rátermettebbnek, becsületesebbnek és a jövő emberének tartják a szövetségi kormányfőt Hét a kettőhöz Mi történt az államtanács ülésén? A kilencórás vita az államtanács hétfői ülésén a belgrádi Politika sze­rint, amely jól értesült forrásokra hi­vatkozik, három kulcskérdés körül folyt: a Milan Panic iránti bizalom, a szankciók megszüntetésének feltéte­lei, valamint a föderáció és Szerbia közti viszony kérdéseiről. Cosić köztársasági elnök a Politi­ka értesülései szerint a szövetségi kormányfő számlájára is tett néhány észrevételt, de mégis általános támo­gatásban részesítette a szövetségi kormányt, hangsúlyozva, hogy „a Panic elleni támadás támadást jelent ellenem is”. Másrészt Radoman Božović szerb kormányfő azt ismé­telgette, hogy „Pánié politikája több kárt okoz, mint a szankciók". A szankciók feloldásának feltételei­ről folytatott beszélgetés során Pánié annak a véleményének adott hangot, hogy a JSZK közel került a szankciók feloldásához. Ezzel kapcsolatban emlí­tés esett arról, hogy a blokád végleges feloldása szempontjából fontosabbak azok a feltételek, amelyek nincsenek megnevezve azoknál, amelyek közis­mertek a közvéleményben. A Szerbia és a föderáció közötti viszonyt illetően a vita a szövetségi belügyminisztérium épületének el­foglalásából indult ki. Míg az egyik fél arról igyekezett meggyőzni, hogy közönséges „lakásperről” van szó, a többség azon a véleményen volt, hogy az ügyben az alkotmányos be­rendezés veszélyeztetésének elemei is fellelhetők. Ezzel kapcsolatban a köztársaság és a föderáció közti vi­szony egész fejezetét feltárták, és hangsúlyt helyeztek arra, hogy a köztársasági törvényeket össze kell hangolni a szövetségiekkel, megálla­pítva, hogy „Szerbia nem változtat­hatja a föderációt saját szervizévé”. A kérdések többségében az államta­nács tagjai, a szerbiai képviselőket kivé­ve, azonos véleményen voltak. Innen származnak azok a hírek, hogy az erő­viszonyokat tükröző arány hét a kettő­höz volt. Olyan javaslatok is elhangzottak, hogy hozzák nyilvánosságra a doku­mentumokat arról, hogy korábban ki és milyen kötelezettségeket vállalt a JSZK nevében a szankciók felol­dása érdekében, hogy ily módon pontosan meg lehessen állapítani, hogy az, amit a szövetségi hatalom szorgalmaz, egy új politika, vagy csupán a Cosić és Panic megválasz­tása előtt kötött megállapodások va­lóra váltása. Annak illusztrálására, hogy a vita milyen viharos volt, a Politika meg­említi, hogy az államtanácsnak nem jutott ideje arra, hogy részleteseb­ben foglalkozzon a választásokkal. Az ülés után sok nyílt kérdés ma­radt, s a nézetek különbözőségéről vall az adat, hogy a nyilvánosság szá­mára semmilyen közleményt nem adtak ki. Az ülés érdekessége, hogy a résztvevők némelyikénél az ülés előtt magas vérnyomást mértek. A megbeszélések végén vérnyomásuk normális szintre csökkent. A párbe­széd tehát, bármilyen volt is, csök­kentette a feszültségeket, szögezi le a Politika. 9

Next