Magyar Szó, 1993. március (50. évfolyam, 58-87. szám)

1993-03-17 / 73. szám

p!vi L. évf., 73. (16448.) szám 1­4..J1.....­.-..-.....-.............-......-............................................... .....................­­ ... Magyar Sió A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1993. március 17., szerda A HOMOKI BOD KÜLÖNLEGES ZAMATÚI PODRUM PALIÉ Ara 2000 dinár 145 évvel ezelőtt a nevezetes ti­zenkét pontos követelés egyike a szabad sajtó volt, majd másfél évszázad egyharmadát megélt Ma­gyar Szó, a kor fogalmaival és szóhasználatával élve, rövid, sú­lyos betegség után, szombatra virradóra elhunyt. Guttenberg annak idején nem is sejtette, hogy a sajtó­technika feltalálásával olyan dolgokat is feltalált, mint a sajtócenzúra és a sajtószabad­ság. M­indkettő a sajtótechni­kával szinte egyidejűleg kezdett működni. Nürnbergben 1485-ben rendelettel tiltották be annak a Mátyás királynak a rö­­piratát, akinek lovasszobrával fél évezreddel később bajok kelet­keztek Kolozsvárott. A császári cenzúra és a királyi sajtószabad­ság bajvívása volt ez a nyomta­tott szó történetének kezdetén. Mátyás király Strasbourgban nyomtatott, III. Frigyes császár ellen írt röpiratának betiltását, illetve újranyomtatásának tilal­mát tartalmazta a rendelet. Azóta is évszázadokon, évti­zedeken át társadalmak, ideo­lógiák, érdekek maradtak a sajtószabadság értelmezői és meghatározói. Amikor a rendszer eleve nem bízott a sajtóban, működtek a rendőrségi-ügyészségi cenzo­rok, majd a komisszárok, végül az agitproposok. És azt a sajtót is írták, írtá­tok. Volt (van?) a haladónak, forradalminak nevezett sajtó. Sokan mosdatlan szájúnak, mocskos tollúnak is tekintik. De írták, írtátok.­övetkezett a szabad sajtó (mert tudta, hogy mit szabad - mondogatták iróniá­val), elkötelezett volt és pártos volt. Síkraszállt a pártérdeke­kért, később az osztályérdeke­kért, az önigazgatási érdekekért, s osztályalapon a nemzeti érde­kekért­ írták, írtátok, írták. Időközben követelménnyé vált a tárgyilagos sajtó. A dü­hödt minősítések, a súlyos sza­vak helyett az argumentumok súlya legyen a döntő - hangoz­tatták, írtátok, írtuk. Majd bekövetkezett a szerve­zett szubjektív erőknek a társa­dalmi befolyása, amelyben je­lentős szerepet vállalt a tudat. Később kiderült: ez az öncenzú­rázott sajtó, írtátok, írtuk. Azután ismét változtak az igények, az elvárások, de még most sem világos, milyen is ez a sajtó. De írjátok, írtuk. Közben irigykedő pillantá­sok méregették a határokon túli független sajtót, míg vilá­gossá nem vált, azt a sajtót is pénzelik, tehát meghatároz­zák. M­aradt az utolsó szalma­szálnak látszó, a konok tényközlést érvényesíteni igyekvő sajtó. A tények azonban kérlelhe­tetlenek, ezért veszélyesek. Imátok? Mi nem írhatjuk, mert erre nincs se papír, se pénz. Hamarosan újabb nyugdíjkiigazítás Március 24-én a januári nyugdíj 80 százaléka esedékes A nyugdíjasok kedvezőtlen anyagi helyzete, valamint a le­gújabb áremelések miatt ismét egyeztetik a nyugdíjakat febru­árra, még mielőtt közzétennék a februári keresetek növekedésé­re vonatkozó statisztikai adato­kat, közölte tegnap a szerbiai munkaügyi és szociális kérdé­sekkel foglalkozó minisztérium. A közlemény szerint a nyug­díjak összegét úgy egyeztetik, hogy március 24-én kifizetik a januári véglegesített nyugdíjak 80 százalékát. (Tanjug) MI TÖRTÉNT VELÜNK? Négy nap Magyar Szó nélkül Maradjunk a tényeknél, s kezd­jük a legfájóbbal: pénteken, 1993. március 12-én jelent meg a Magyar Szó 16 444. sorszámmal ellátott idei 69. száma, s azóta a mai napig, a szerkesztőbizottság kiadásában há­rom szórólap. Az események pörgése jóval ko­rábbi eredetű, de mi itt csak az e hetiekre szorítkozunk. Kedd, március 10. - Négy vajdasá­gi kisebbségi lap, a Magyar Szó, a Li­­bertatea, a Hlas l’udu és a Ruszke szlo­­vo szerkesztőségei közös nyilatkozattal fordultak az illetékes tartományi, köz­­társasági és szövetségi fórumokhoz, il­letve a közvéleményhez, hogy tartalé­kaik kimerültek, hogy napok kérdése, és megszűntek ezek a lapok. Stevan Vještica, a Tartományi Képviselőház alelnöke, Damjan Radenkovic tartományi kormány­elnök és Ljubomir Lukic tartomá­nyi tájékoztatási titkár a FORUM- ban járt, és ismételten hangsú­lyozta, hogy A MAGYAR NYEL­VŰ LAPOK NEM SZŰNHET­NEK MEG! Tájékoztatták­ arról is őket, hogy a FORUM Nyomda tartalékai egy-két napra elegendő­ek, hogy folyószámlája zárolva van, és nagy munkásai sztrájkra készülnek. Szerda, március 11. - Az előző napi közös közleményről és a funk­cionáriusok látogatásáról szóló in­formációk megjelentek a Magyar Szóban, a Dnevnikben... Csütörtök, március 12. - Első oldalán számol be a Magyar Szó, arról, hogy sztrájkra készül a FO­RUM Nyomda, és hogy „lehet, hol­nap nem lesz újság”. Péntek, március 12. - Az újság megjelent, első oldalán pedig az in­formáció is a nyomdászok „japán sztrájkjáról”, különös tekintettel Ma­ród Miklós „érveire” és ígéreteire. 13 óra 15 perc:­­ Katona Vince, minimális fizetés eszközeinek előte­remtését, és arra figyelmeztet, hogy „nem kell felülni rosszindulatú hí­resztelésnek...” Az újságírók ettől függetlenül készítették a lapot, a főszerkesztés kiutat keresett. Délután 4 óra.­­ Összeült a Ma­ a nyomda igazgatóhelyettese átirat­ban értesítette Marót vezé­rigazgatót­ól, illigj, fotópapír nincs a Magyar Szó kinyomtatásá­hoz, s kérte, intézkedjen beszerzése érdekében. Maróti Miklós az átirat tartalmát tudomásul vette, aláírta és elhagyta a házat. Értesítették a nyomdából a Ma­gyar Szó szerkesztőbizottságát is, de az már nem léphetett. A fotópapír beszerzése egyébként sem az ő fel­adata a FORUM közvállalatban, s erre megbízott szolgálata sem léte­zik a szerkesztőségnek. A lap másnapi számát az újságí­rók elkészítették, és nyomdai el­őkészítésre adták (takarékossági célokból nem vették azonnal filmre is), és este 10 óráig, az utolsó pillanatig lapzárta előtt, vártak a papírra. Miután az nem érkezett meg, a rádió és a televí­zió által bejelentették, hogy SZOMBATON NEM L­ESZ MA­GYAR SZÓ. Szombat, március 13., délelőtt. Maróti Miklós tájékoztatja a vállalat dolgozóit arról, hogy különböző okokból a­ Magyar Szó „mától nem jelenik meg”, elsődleges feladatnak tekinti a dolgozók számára biztosí­tandó nyaralási pótlék és a februári gyár Szó szerkesztőbizottsága és új­­­­ság helyett - kölcsönpapírból - rö­­printszerű két oldal k­inyomtatása mellett döntött. Az ülés után a bizottság tájékoztat­ta a fejleményekről a telekommuniká­ciós eszközöket (Tanjug, napilapok, rádió, televízió). (Folytatása a 7. oldalon) ÜZÉRORSZÁG A­merikaiak a Magyar Szóért A Magyar Szóval történtek hírének hallatán az Egyesült Államok­ban akció indult. Célja: az egyes kormányok, a nemzetközi szerveze­tek és a demokratikus közvélemény gyakoroljon nyomást a szerbiai vezetésre, hogy a vajdasági autonómia eltörlése után államosított Fo­rum kiadóház és a Magyar Szó magán részvénytársaságként szerve­ződhessen újra és minden közvetett vagy közvetlen állami ellenőrzés szűnjön meg a sajtó felett. A Fehér Házhoz, az amerikai politikai élet más befolyásos ténye­zőihez és az ENSZ főtitkárához intézett leveleivel élen járt dr. Szabó Sándor, a Harvard Egyetem orvostudományi karának adai származá­sú tanára, a Selye-hagyaték gondozója. Eddig sikerült megszerezni a két legnagyobb amerikai magyar keret­szervezet és számos kisebb egyesület támogatását, valamint folyik a munka az amerikai sajtó érdekszervezeteinek és más, a volt jugoszláv térség iránt érdeklődő intézetnek és fórumnak a bevonására. P. T. (Washington) Mai számunk tartalmából „Te, a népek hajnalcsilla-Ágoston Mihály vezércikke a magyar forradalom és sza­badságharc évfordulója al­kalmából - 2. oldal „Tenni kell és mindjárt hol­nap” Mimics Károly történelmi visszapillantása 1848 esemé­nyeire és jelentőségére - 2. oldal *** Bűnözés felső körökben Miniszterbotrány rázkódtatta meg Szerbiát - 8. oldal Vajon ki él vissza mivel? Egy horgosi humánus akció megkérdőjelezése - 9. oldal Srebrenicai tragédia - New York-i folytatás Bosznia-Hercegovina a világpolitika gyújtópontjában (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) Tegnap minden hírösszefoglaló azzal kezdődött, hogy a humanitárius segélyszállítmány Srebrenicába érke­zése megmutatja, akarják-e a szerbek valóban a békét Boszniában - aho­gyan a francia külügyminisztérium közleménye, és annak nyomán a tö­megtájékoztatási eszközök zöme fo­galmazott. A boszniai szerbek hadseregének vezérkara előző este közleményt adott ki, amely szerint szárazföldi úton jut­tatnak segélyt Srebrenicába, és vissza­felé jövet a konvoj kihozza a súlyo­sabb sebesülteket, továbbá lehetővé teszik a szerb polgári lakosságnak, hogy szabadon mozogjon Tuzla és Zvornik között, a muzulmánoknak pedig, hogy Srebrenicából Tuzlára mehessenek. Hogy mikor, arról nem szól a hír. A közleményt a Philippe Morillon tábornokkal folytatott tár­gyalások után adták ki. Ettől függetlenül az UNHCR szó­vivője Genfben kijelentette, hogy Ke­­let-Boszniában „a végsőkig tragikus” a helyzet. A humanitárius szervezet srebrenicai képviselőjével folytatott rádióbeszélgetésre hivatkozva közölte, hogy Konjevic poljéban és Cerskán sokaknak nincs mit enniük, felvenni­ük, de hol meghúzódniuk sem, ezért az ejtőernyős segélyakciót minden­képpen folytatni kell. Morillon tábornok személye egyébként továbbra is a nyugati mé­dia figyelmének középpontjában áll. Döntése, hogy Srebrenicában marad, „összhangban áll az ENSZ-től kapott megbízatással” - nyilatkozta például a párizsi külügyminisztérium szóvivője és emlékeztetett Pierre Beregovoy kormányfő kijelentésére, amely sze­rint „határozottan támogatja Morillon tábornok elhatározását”. (Folytatása a 4. oldalon) Délelőtt túlnyomóan napos idő, délután felhősödés, estefelé helyenként eső Időjárás-jelentésünk a 12. oldalon HÚSVÉTI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK A nyertesek listája Az ötödik forduló pótszelvénye és a címszelvény a 15. oldalon

Next