Magyar Szó, 1993. március (50. évfolyam, 58-87. szám)
1993-03-17 / 73. szám
p!vi L. évf., 73. (16448.) szám 14..J1......-..-.....-.............-......-............................................... ..................... ... Magyar Sió A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1993. március 17., szerda A HOMOKI BOD KÜLÖNLEGES ZAMATÚI PODRUM PALIÉ Ara 2000 dinár 145 évvel ezelőtt a nevezetes tizenkét pontos követelés egyike a szabad sajtó volt, majd másfél évszázad egyharmadát megélt Magyar Szó, a kor fogalmaival és szóhasználatával élve, rövid, súlyos betegség után, szombatra virradóra elhunyt. Guttenberg annak idején nem is sejtette, hogy a sajtótechnika feltalálásával olyan dolgokat is feltalált, mint a sajtócenzúra és a sajtószabadság. Mindkettő a sajtótechnikával szinte egyidejűleg kezdett működni. Nürnbergben 1485-ben rendelettel tiltották be annak a Mátyás királynak a röpiratát, akinek lovasszobrával fél évezreddel később bajok keletkeztek Kolozsvárott. A császári cenzúra és a királyi sajtószabadság bajvívása volt ez a nyomtatott szó történetének kezdetén. Mátyás király Strasbourgban nyomtatott, III. Frigyes császár ellen írt röpiratának betiltását, illetve újranyomtatásának tilalmát tartalmazta a rendelet. Azóta is évszázadokon, évtizedeken át társadalmak, ideológiák, érdekek maradtak a sajtószabadság értelmezői és meghatározói. Amikor a rendszer eleve nem bízott a sajtóban, működtek a rendőrségi-ügyészségi cenzorok, majd a komisszárok, végül az agitproposok. És azt a sajtót is írták, írtátok. Volt (van?) a haladónak, forradalminak nevezett sajtó. Sokan mosdatlan szájúnak, mocskos tollúnak is tekintik. De írták, írtátok.övetkezett a szabad sajtó (mert tudta, hogy mit szabad - mondogatták iróniával), elkötelezett volt és pártos volt. Síkraszállt a pártérdekekért, később az osztályérdekekért, az önigazgatási érdekekért, s osztályalapon a nemzeti érdekekért írták, írtátok, írták. Időközben követelménnyé vált a tárgyilagos sajtó. A dühödt minősítések, a súlyos szavak helyett az argumentumok súlya legyen a döntő - hangoztatták, írtátok, írtuk. Majd bekövetkezett a szervezett szubjektív erőknek a társadalmi befolyása, amelyben jelentős szerepet vállalt a tudat. Később kiderült: ez az öncenzúrázott sajtó, írtátok, írtuk. Azután ismét változtak az igények, az elvárások, de még most sem világos, milyen is ez a sajtó. De írjátok, írtuk. Közben irigykedő pillantások méregették a határokon túli független sajtót, míg világossá nem vált, azt a sajtót is pénzelik, tehát meghatározzák. Maradt az utolsó szalmaszálnak látszó, a konok tényközlést érvényesíteni igyekvő sajtó. A tények azonban kérlelhetetlenek, ezért veszélyesek. Imátok? Mi nem írhatjuk, mert erre nincs se papír, se pénz. Hamarosan újabb nyugdíjkiigazítás Március 24-én a januári nyugdíj 80 százaléka esedékes A nyugdíjasok kedvezőtlen anyagi helyzete, valamint a legújabb áremelések miatt ismét egyeztetik a nyugdíjakat februárra, még mielőtt közzétennék a februári keresetek növekedésére vonatkozó statisztikai adatokat, közölte tegnap a szerbiai munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó minisztérium. A közlemény szerint a nyugdíjak összegét úgy egyeztetik, hogy március 24-én kifizetik a januári véglegesített nyugdíjak 80 százalékát. (Tanjug) MI TÖRTÉNT VELÜNK? Négy nap Magyar Szó nélkül Maradjunk a tényeknél, s kezdjük a legfájóbbal: pénteken, 1993. március 12-én jelent meg a Magyar Szó 16 444. sorszámmal ellátott idei 69. száma, s azóta a mai napig, a szerkesztőbizottság kiadásában három szórólap. Az események pörgése jóval korábbi eredetű, de mi itt csak az e hetiekre szorítkozunk. Kedd, március 10. - Négy vajdasági kisebbségi lap, a Magyar Szó, a Libertatea, a Hlas l’udu és a Ruszke szlovo szerkesztőségei közös nyilatkozattal fordultak az illetékes tartományi, köztársasági és szövetségi fórumokhoz, illetve a közvéleményhez, hogy tartalékaik kimerültek, hogy napok kérdése, és megszűntek ezek a lapok. Stevan Vještica, a Tartományi Képviselőház alelnöke, Damjan Radenkovic tartományi kormányelnök és Ljubomir Lukic tartományi tájékoztatási titkár a FORUM- ban járt, és ismételten hangsúlyozta, hogy A MAGYAR NYELVŰ LAPOK NEM SZŰNHETNEK MEG! Tájékoztatták arról is őket, hogy a FORUM Nyomda tartalékai egy-két napra elegendőek, hogy folyószámlája zárolva van, és nagy munkásai sztrájkra készülnek. Szerda, március 11. - Az előző napi közös közleményről és a funkcionáriusok látogatásáról szóló információk megjelentek a Magyar Szóban, a Dnevnikben... Csütörtök, március 12. - Első oldalán számol be a Magyar Szó, arról, hogy sztrájkra készül a FORUM Nyomda, és hogy „lehet, holnap nem lesz újság”. Péntek, március 12. - Az újság megjelent, első oldalán pedig az információ is a nyomdászok „japán sztrájkjáról”, különös tekintettel Maród Miklós „érveire” és ígéreteire. 13 óra 15 perc: Katona Vince, minimális fizetés eszközeinek előteremtését, és arra figyelmeztet, hogy „nem kell felülni rosszindulatú híresztelésnek...” Az újságírók ettől függetlenül készítették a lapot, a főszerkesztés kiutat keresett. Délután 4 óra. Összeült a Ma a nyomda igazgatóhelyettese átiratban értesítette Marót vezérigazgatótól, illigj, fotópapír nincs a Magyar Szó kinyomtatásához, s kérte, intézkedjen beszerzése érdekében. Maróti Miklós az átirat tartalmát tudomásul vette, aláírta és elhagyta a házat. Értesítették a nyomdából a Magyar Szó szerkesztőbizottságát is, de az már nem léphetett. A fotópapír beszerzése egyébként sem az ő feladata a FORUM közvállalatban, s erre megbízott szolgálata sem létezik a szerkesztőségnek. A lap másnapi számát az újságírók elkészítették, és nyomdai előkészítésre adták (takarékossági célokból nem vették azonnal filmre is), és este 10 óráig, az utolsó pillanatig lapzárta előtt, vártak a papírra. Miután az nem érkezett meg, a rádió és a televízió által bejelentették, hogy SZOMBATON NEM LESZ MAGYAR SZÓ. Szombat, március 13., délelőtt. Maróti Miklós tájékoztatja a vállalat dolgozóit arról, hogy különböző okokból a Magyar Szó „mától nem jelenik meg”, elsődleges feladatnak tekinti a dolgozók számára biztosítandó nyaralási pótlék és a februári gyár Szó szerkesztőbizottsága és újság helyett - kölcsönpapírból - röprintszerű két oldal kinyomtatása mellett döntött. Az ülés után a bizottság tájékoztatta a fejleményekről a telekommunikációs eszközöket (Tanjug, napilapok, rádió, televízió). (Folytatása a 7. oldalon) ÜZÉRORSZÁG Amerikaiak a Magyar Szóért A Magyar Szóval történtek hírének hallatán az Egyesült Államokban akció indult. Célja: az egyes kormányok, a nemzetközi szervezetek és a demokratikus közvélemény gyakoroljon nyomást a szerbiai vezetésre, hogy a vajdasági autonómia eltörlése után államosított Forum kiadóház és a Magyar Szó magán részvénytársaságként szerveződhessen újra és minden közvetett vagy közvetlen állami ellenőrzés szűnjön meg a sajtó felett. A Fehér Házhoz, az amerikai politikai élet más befolyásos tényezőihez és az ENSZ főtitkárához intézett leveleivel élen járt dr. Szabó Sándor, a Harvard Egyetem orvostudományi karának adai származású tanára, a Selye-hagyaték gondozója. Eddig sikerült megszerezni a két legnagyobb amerikai magyar keretszervezet és számos kisebb egyesület támogatását, valamint folyik a munka az amerikai sajtó érdekszervezeteinek és más, a volt jugoszláv térség iránt érdeklődő intézetnek és fórumnak a bevonására. P. T. (Washington) Mai számunk tartalmából „Te, a népek hajnalcsilla-Ágoston Mihály vezércikke a magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából - 2. oldal „Tenni kell és mindjárt holnap” Mimics Károly történelmi visszapillantása 1848 eseményeire és jelentőségére - 2. oldal *** Bűnözés felső körökben Miniszterbotrány rázkódtatta meg Szerbiát - 8. oldal Vajon ki él vissza mivel? Egy horgosi humánus akció megkérdőjelezése - 9. oldal Srebrenicai tragédia - New York-i folytatás Bosznia-Hercegovina a világpolitika gyújtópontjában (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) Tegnap minden hírösszefoglaló azzal kezdődött, hogy a humanitárius segélyszállítmány Srebrenicába érkezése megmutatja, akarják-e a szerbek valóban a békét Boszniában - ahogyan a francia külügyminisztérium közleménye, és annak nyomán a tömegtájékoztatási eszközök zöme fogalmazott. A boszniai szerbek hadseregének vezérkara előző este közleményt adott ki, amely szerint szárazföldi úton juttatnak segélyt Srebrenicába, és visszafelé jövet a konvoj kihozza a súlyosabb sebesülteket, továbbá lehetővé teszik a szerb polgári lakosságnak, hogy szabadon mozogjon Tuzla és Zvornik között, a muzulmánoknak pedig, hogy Srebrenicából Tuzlára mehessenek. Hogy mikor, arról nem szól a hír. A közleményt a Philippe Morillon tábornokkal folytatott tárgyalások után adták ki. Ettől függetlenül az UNHCR szóvivője Genfben kijelentette, hogy Kelet-Boszniában „a végsőkig tragikus” a helyzet. A humanitárius szervezet srebrenicai képviselőjével folytatott rádióbeszélgetésre hivatkozva közölte, hogy Konjevic poljéban és Cerskán sokaknak nincs mit enniük, felvenniük, de hol meghúzódniuk sem, ezért az ejtőernyős segélyakciót mindenképpen folytatni kell. Morillon tábornok személye egyébként továbbra is a nyugati média figyelmének középpontjában áll. Döntése, hogy Srebrenicában marad, „összhangban áll az ENSZ-től kapott megbízatással” - nyilatkozta például a párizsi külügyminisztérium szóvivője és emlékeztetett Pierre Beregovoy kormányfő kijelentésére, amely szerint „határozottan támogatja Morillon tábornok elhatározását”. (Folytatása a 4. oldalon) Délelőtt túlnyomóan napos idő, délután felhősödés, estefelé helyenként eső Időjárás-jelentésünk a 12. oldalon HÚSVÉTI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK A nyertesek listája Az ötödik forduló pótszelvénye és a címszelvény a 15. oldalon