Magyar Szó, 1993. március (50. évfolyam, 58-87. szám)

1993-03-12 / 69. szám

1993. március 12., péntek Mi lesz veled, Tankönyvkiadó? Április 1 -jétől megváltozik a státusa­­ Az előfizetéses tankönyvvásárlás sikeres volt A tartományi Tankönyvkiadó Intézet sorsa várhatóan április 1-jé­­ig eldől. A készülő törvény értelmé­ben a belgrádi tankönyvkiadó köz­vállalattá alakul, s ennek lesz egy újvidéki meg egy prištinai kihelye­zett tagozata. Nem hivatalos hírek szerint a tévében végzett tisztoga­táshoz hasonlót terveznek itt is. Ez egyelőre még csak szóbeszéd, de cseppet sem elképzelhetetlen, mert sajnos van rá elég sok példa máris. Hogy miben változik meg a tan­­könyvkiadó helyzete, arról egyelőre még nem sokat sikerült megtudni. Annyi bizonyos, hogy az idei kiadói tervüket a régi törvény szellemében teljesítik, feltéve, ha tudják. A tartományi Tankönyvkiadó a múlt hónapban részletfizetésre áru­sította a tankönyveket nehéz anyagi helyzetét enyhítendő. Vasilije Lala­­tovictól, a Tankönyvkiadó igazgató­jától az akció sikeressége felől ér­deklődtünk. - Ha nem szerveztük volna meg a tankönyvcsomag ilyen jellegű árusí­tását, még öt tankönyv kiadására sem futotta volna pénzünkből. Az évi tan­könyvkereslet 40 százalékát sikerült előfizetésben eladnunk. Tudni kell persze, hogy három éve már semmi­lyen dotációt nem kapunk, tehát ma­gunknak kell gondoskodni a tan­­könyvkiadás költségeinek fedezésé­ről. A kisebbségi nyelvű tankönyvek kiadásával várhatóan nem lesz gon­dunk, mert tavaly a kétéves példány­számot kinyomtattuk, de megeshet, hogy még egyszer szervezni kell ilyen tankönyv-előfizetési akciót, hogy vé­gül is minden megjelenjen, aminek meg kell lennie. Magától értetődően a legnagyobb gond a földrajz, törté­nelem és társadalmi-természeti isme­retek nevű tankönyvek kiadása, ugyanis ezek egy része még a rendes procedúrában van, a földrajzkönyv esetében pedig még csak a pályázat­nál tartunk. Várhatóan ez utóbbiak nem készülhetnek el időre - mondta az igazgató. Annak ellenére tehát, hogy április­tól, a jelek szerint, óriási változás kö­vetkezik be a Tankönyvkiadó életé­ben, egyelőre azokat a tankönyveket, amelyek eddig is megvoltak, illetve a kiadói tervben szerepeltek, nem fe­nyegeti veszély. Hogy ezután mi lesz, azt hiszem egyelőre senki sem tudja teljes biztonsággal megmondani. K-k Visszakerülnek Egyiptomba a sínai régiségek Március elején Egyiptom átveszi azoknak a régiségeknek az első szál­lítmányát, amelyekre Izrael bukkant a Sínai-félszigeten, 1967 és 1982 kö­zött, amíg az izraeli megszállás alatt volt. Az értékes tárgyak visszaszár­maztatásáról januárban egyezett meg a két fél, és az egész művelet az év vé­géig fog tartani. Az izraeli régészek a Sínai-félsziget 59 pontján végeztek ásatásokat, ahol mintegy ezer fáraó-, kopt-, római és kora iszlámkori tár­gyakat találtak. Izrael kötelezte ma­gát arra, hogy a tárgyak mellett el­küldi Egyiptomnak az ásatások he­lyére vonatkozó adatokat tartalmazó térképeket, az összes dokumentációt és fényképeket. (MENA) A szeretet mozgat mindent Az Újvidéki Színház meghívott vendége ma este Krekity Olga szabadkai előadóművész lesz Krekity Olga, a­z NAP újságíró­ja már régtől a versmondás elköte­lezettje. Gazdagon színezett előa­dásmódjával, nevelő-önnevelő szán­dékkal nem egyszer részesítette szép élményben a szabadkaiakat, a nemzetközi versenyek szakzsűrijét és hallgatóit. Beszédművészetet a szabadkai Életjel-műhelyben tanult. Krekity Olga szakított az újmódi szokással: nem önmagát adja, ha­nem bizonyos távolságtartással be­szél az emberről, szeretetről, szere­lemről. Többször abbahagyta, több­ször újrakezdte. Gyakran vett részt a nemzetközi találkozókon. 1991-ben a szatmárnémeti (Ro­mánia) versenyen, a Gellért Sándor Nemzetközi Vers- és Prózamondó versenyen első díjat nyert. 1992- ben a magyarországi marcali Orszá­gos Berzsenyi Versmondó verse­nyen 4. helyezést ért el és elnyerte a szakzsűri különdíját Berzsenyi Vi­­kovics Mihály című versének előa­dásáért. Tavaly, Berettyóújfalun (Magyarország) a Bihari Nemzetkö­zi Vers és Prózamondó versenyen a 8. helyre sorolták, a mezőny rend­kívül erős volt. Ezen a versenyen el­nyerte a Kárpátalja Alapítvány kü­löndíját. Az év végén részt vett a győri (Magyarország) Radnóti Mik­lós felnőtt amatőr Vers- és Próza­mondó találkozón. Megkapta az Országos Versmondó Egyesület kü­löndíját Radnóti Miklós Mese a szo­­morú fűzfáról cimű elbeszélésének tolmácsolásáért. Ugyanebben a hó­napban újra meghívják a szatmárné­meti szemlére. Egy értékes helyezés (6.) és a Művészet dmű folyóirat kü­­löndíja. Meghívják az ajkai (Magyar­­ország) versenyre is. 1993-ban a mgyarországi Balassagyarmaton, a Madách Imre színházi és költői feszti­válon arat sikert, majd részt vesz a nagykanizsai (Magyarország) Csen­­gey Dénes Vers- és Prózamondó ver­seny vajdasági elődöntőjében. Krekity Olga gazdag műsorral szeretné meglepni az újvidékieket. Több mű hangzik el a Szabad­kán bemutatott önálló estjének anyagából. A műsor: Balladák: Kőműves Kelemenné, Omer és Merima, Arany Jánostól a Tengerihántás, Anna Ahmatovától A tenger szélén, Nemes Nagy Ág­nestől A szabadsághoz, Miroslav Krležától a Nagysága látogatóban a cseléd beteg gyermekénél, Utasi Máriától a Rege a forrásról, Móra Ferenctől egy részlet az Ének a bú­zamezőkről című művéből, egy részlet Füst Milán Nevetők-jéből és Illés Endre Skarlátjából, valamint Tamási Áron A legényfa kivirágzik című munkájából. Az Újvidéki Színház rendezvé­nyére az előadóművész vendégeket is hoz magával: Baranovszky Edi­tet, aki népdalokat énekel a tőle megszokott magas színvonalon és a nagyon tehetséges Korhecz Imolát, állandó társát a versenyeken és egyéb rendezvényeken. B.Z. Magyar Szó Átadták a Grammy-díjakat Eric Clapton angol rockgitá­ros kapta az Amerikai Zeneaka­démia legrangosabb elismerését a Layla című rockzenei meg a Tears in heaven című popzenei számért. Ugyancsak őt kiáltották ki az elmúlt év legjobb popéne­kesévé, s ezzel a 47 éves veterán aratta a legnagyobb sikert a ze­nei Oscarnak tartott díj idei vá­rományosai között. Öt Grammy-díjat kapott A szépség és a szörnyeteg című rajzfilm zenéje is. A Grammy-díjat immár 35 éve ítélik oda, mégpedig 80 ka­tegóriában, de szerdán este ezek közül csupán 16-ot osztottak ki. Az idei díjazottak között van egyebek között Annie Lennox, akinek legjobb videoklipjét ju­talmazták, valamint K.D. Lang, aki a zsűri szerint a legjobb pop­énekes, Melissa Etheridge pedig a legkiválóbb follkénekes.(Tan-Jogy Solti a fiatal tehetségekért A 80 éves George Solti beje­lentette, hogy 1994 júniusában egy tizenöt napos tanfolyamot szervez a Carnegie Hallban, amelyen nyolcvan fiatal, 18 és 28 év közötti zeneművésznek nyílik majd lehetősége arra, hogy öt amerikai zenekar tizen­öt legjobb zenészével játsszon együtt. „Szeretném azt adni a fiatal zeneművészeknek, amire egyáltalán vagy csak elvétve van lehetőségük: a hivatásosakkal való közös munka tapasztalatát” - jelentette ki Solti, aki jelenleg a Bécsi Filharmonikusok kar­mestere. „A hangversenyeket csak akkor fogjuk szalagra venni és közvetíteni, ha rendkívül si­keresek lesznek, mert elég má­sodrendű dolog létezik ezen a világon.” George Solti (Solti György) Magyarországon született, 1972 óta nemesi titulussal rendelke­zik. A világ legnagyobb zeneka­rainak volt a vezetője, tavaly nyerte el 30. Grammy-díját, az Oscar zenei megfelelőjét. (Tan­­jug magazin) Barátkozás franciául A jugoszláv-francia kultu­rális együttműködési társa­ság újvidéki tagozatának ma este új ciklusa indul a Böl­csészettudományi Karon. 18 órai kezdettel a francia tan­széken (második emelet) a legfiatalabb tagoknak bemu­tatják a Dzsungel könyve cí­mű rajzfilmet, majd kvíz lesz a rajzfilmhősökről. A belé­pés díjtalan. Afrika története A fenti címmel az UNESCO védnöksége alatt hamarosan megjelenik egy jelentős kiadvány Huszonnyolc évi kutatómunka, anyaggyűjtés és vita után a befejezéséhez közeledik Afrika történetének megírása. Az Afrika története nyolc kötetben, hatezer oldalon fog megjelenni, és 300 tudós munkája fekszik benne. „A projektum nemcsak Af­rika számára fontos, nagy űrt tölt be a világtörténelemben is. Mindaz, ami korábban ezen a téren született, a gyarmatosító országok történészeinek a munkája, így a történelemírás elfo­gult volt" - hangsúlyozza a ruandai Augustin Gatera, a pro­jektum vezetője, aki 1972 óta áll az Afrika története párizsi szerkesztőségének élén. A vélemények ütközése során kiderült, hogy mennyire elté­rőek a történészek nézetei egyes témákról. Egy ilyen „felejthetet­len” vita alakult ki 1978-ban Haitin, ahol a rabszolgaság volt a téma. Néhány afrikai részvevő mindjárt a tanácskozás elején kijelentette, hogy az európai képviselők hagyják el a ter­met, mert Európa a mai napig sem fizetett kártérítést Afriká­nak a rabszolga-kereskedelem miatt. Míg egyesek azt állították, hogy a rabszolgaság megbocsáthatatlan, és a négerek és fehérek örökké gyűlölni fogják egymást, addig mások azon a vélemé­nyen voltak, hogy a dolgokat először tüzetesen át kell tanulmá­nyozni. Egyes európaiak a rabszolga-kereskedelem miatt magu­kat az afrikaiakat vádolták, akik honfitársaikat eladták a fehé­reknek. A vita később mégis építőjellegű lett, s abban állapod­tak meg: a rabszolga-kereskedelemben szerepet játszottak az af­rikai uralkodók és az európaiak is, de a legnagyobb felelősség az arabokat terheli, akik a közvetítő szerepét töltötték be a rab­szolga-kereskedelemben . Az Afrika története az UNESCO legnagyobb kiadói válla­kozása. A könyv első kötete 1980-ban jelent meg, az utolsó, a nyolcadik néhány hónap múlva hagyja el a nyomdát. A szöve­gek angol és francia nyelven íródtak, de a könyv arab, spa­nyol, portugál, német, kínai, japán, koreai és olasz nyelven is meg fog jelenni. Tekintélyes történészek értékelése szerint az Afrika története kitűnő kézikönyv, de nem tekinthető korszakal­kotó felfedezéseket tartalmazó műnek. A szerkesztők szerint az utolsó kötetet, amely az 1935 és 1985 közötti eseményekkel foglalkozik, át kell dolgozni, mivel a Szovjetunió széthullása igencsak megváltoztatta az afrikai országok viszonyát a volt keleti blokk országaival. A könyv azért is jelentős, mert első ízben tájékozódhatnak az olvasók egy helyről olyan kultúrákról és civilizációkról, amelyek évszázado­kon át virágoztak Afrika földjén. (Tanjug magazin) MŰVELŐDÉS 11 Az ünnep pillanata Az újvidéki Svetozar Markovic Gimnázium kettős jubileuma Március 5-én ünnepelte meg ez a gimnázium fennállásának 30. év­fordulóját, és épületének újjáépíté­sét. Az iskolanapi ünnepséget az újonnan épült második emelet dísz­termében tartották meg nagyszámú közönség jelenlétében. Radomir Marovic iskolaigazgató köszöntötte a mostani és egykori diákokat, a ta­nárokat és vendégeket, majd ismer­tette a gimnázium történetét, az 1963-as és 1993-as év közötti idő­szak iskolareformjait. „A gimnázi­um megszüntetése volt a legna­gyobb vétek” - mondotta. Több évig az egykori Svetozar Markovic Gimnázium épületében volt a Peda­gógiai Szakközépiskola, melynek utolsó nemzedékéhez tartoznak az ide járó IV. osztályos tanulók. Há­rom évvel ezelőtt ismét gimnázium­nak avatták fel ezt a középiskolát, melynek általános és matematikai­természettudományi irányzata van. A gimnáziumi épület újjáépítésé­vel 1500 négyzetméterrel bővült az iskola területe. Díszteremmel, könyvtárral, 7 tanteremmel és egyéb helyiségekkel lett gazdagabb, így a mostani 32 osztálynak több szakműhelye van. Kibővítették a tornatermet is. Az épület pincehe­lyiségeit is átalakították, itt alagsori diákkonyhát és étkezdét rendeztek be (szépséghibája: még nem műkö­dik). Tatarozták a gimnáziumi épü­let homlokzatát is. Az egy évig tartó építkezés, az iskola újjáépítése első­sorban Radomir Marovic igazgató­nak köszönhető, aki védnökökre és magánvállalkozókra talált. Még több tanteremben kellene felújítani az iskolai bútorzatot, gazdagítani a tan- és szemléltetőeszközök tárát, úgyszintén a könyvtár szerb és ma­gyar nyelvű állományát. A díszter­met új székekkel kellene ünnepé­lyesebbé varázsolni. De pillanatnyi­lag kiapadtak a pénzforrások, hisz a tanárok fizetését is nehéz előterem­teni, és az egytálételre sem futja. Minderről Radomir Marovic is beszámolt az iskolanapi ünnepsé­gen. Ezután Milorad Durdev, Újvi­dék városelnök-helyettese átadta neki az iskola kulcsát, sikeres mun­kát kívánva. A rendezvényen fellé­pett a gimnázium kórusa, zenekara, valamint szavaló- és színjátszó cso­portja. A kettős ünnep jegyében jelen­tették meg a Gimnazista iskolalap 3. számát és a gimnázium 1991/92- es évkönyvét. *** Az újvidéki Svetozar Markovic Gimnázium általános irányzatán több mint harminc főnyi, három magyar tagozat is van (az 1.1, II.1, és a III.1 osztály). Ezek minden tanév­ben igen szép átlagosztályzatot ér­nek el. A tanulók több szakcsoport tagjai, így a fizika-, történelem-, bi­ológia- vagy más szakköröké. Igen sokrétű tevékenységet fejt ki a gim­názium önképzőköre. Az idén is megszervezi a KMV újvidéki körze­ti versenyét, melyet valószínűleg március 27-én, szombaton tartanak meg a gimnázium dísztermében. Eddig minden évben 5-7 díjban ré­szesültek a becsei döntőn. A Népem költője elnevezésű, újvidéki községi szavalóverseny egyik győztese volt Pethő Krisztina is. A középiskolások helyesírási vetélkedőjén, Szabadkán részt vettek: Jung Eszter, Csiszár Beáta, Martinek Imre és Gallusz Andrea. Szívesen és gyakran készí­tenek önképzőköri műsort az Újvi­déki Iskolarádiónak, főleg önálló műveiket mutatják be. Tehetséges versmondók Almásy Csilla és Ben­­csár Lilla is. A szakkör tagjai fellép­nek a Petőfi Sándor ME rendezvé­nyein (szerepeltek a Magyar Szó él­őújságján is). Együttműködnek a Képes Ifjúság szerkesztőségével is. Mindannyian igénylik az alkotó­munkát. Rendszeresen járnak az Újvidéki Színházba és más művelő­dési rendezvényekre. BERÉNYI Ilona Az újjáépült gimnázium Radomir Marovic igazgató MA ÚJVIDÉKÉN Jevgenyij Zajcev kiállítása Pénteken, március 12-én az újvi­déki Noma szervezésében megnyí­lik Jevgenyij Zajcev orosz festő kiál­lítása. A színhely a Vajdasági Múze­um (Duna u. 35.), az időpont 19 óra.

Next