Magyar Szó, 1993. április (50. évfolyam, 88-115. szám)

1993-04-15 / 101. szám

12 MŰVELŐDÉS Kultúránk éltetői Az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület sokrétű tevékenységéről és gondjairól Az utóbbi években és különö­sen 1992 ősze óta napjainkig a Petőfi Sándor Művelődési Egye­sület valóban a kultúra otthona lett, különböző rendezvények színhelye. Az irodahelyiségben órarend tünteti fel az állandó szakosztályok összejövetelének időpontját. Igen tevékenyek a különböző korosztályú tagokat tömörítő tánccsoportok és népi együttesek, zenekarok. Elsősorban a népi ha­gyományok éltetői, klasszikus tán­cok és zeneszámok népszerűsítői. A vegyes kórusba új tagok léptek. 1992 októberében indult a kis vers­mondók és tollforgatók csoportja. Mindannyian készülnek a ház al­kalmi ünnepségeire, vendégszerep­lésekre, szemlékre. A Becsén meg­tartott Ki mit tud? vetélkedőn sike­resen szerepeltek a népi együtte­sek. A vegyes kórus, Skorutyák Ve­­ronka szakvezetővel, az idén is be­nevez a Durindó és a Gyöngyös­bokréta rendezvényeire. A tavaszi szemléken ott lesznek a ház népi­­tánc-csoportjai is. Alakulóban van a gyermek és ifjúsági táncház, mely iránt igen nagy az érdeklődés. Sakk-klub is létesült a közelmúlt­ban... A ház életébe új színfoltot vará­zsolt a kis versmondók és tollfor­gatók mintegy 30 főnyi csoportja. Ezek az általános iskolás diákok (főleg alsósok) nemcsak szaval­nak, hanem verset és fogalmazást is írnak. Rendezvényeikre nagy­számú közönséget is hoztak: tár­saikat az újvidéki József Attila, Nikola Tesla, Petőfi Sándor és Sonja Marinkovic iskolából. Telt házban szerepeltek a Mikulás-es­ten, a karácsonyi ünnepségen (ez­úttal más szakcsoportokkal is), a nőnapi rendezvényükön... A gye­rekek igen megkedvelték a téli szünidei Meséljünk, játsszunk és énekeljünk együtt! elnevezésű mesedélutánokat. A szakcsoport­tal együtt a közönség apraja­­nagyja is fellépett: szinte minden gyerek szerepelni akart. Mesét, verset mondtak és költöttek, be­mutatták önálló műveiket, lelke­sen részt vettek a játékos nyelvi­­helyesírási vetélkedőn, daltanu­lásra is sor került. A két mesedél­után védnöke a Családi Kör szer­kesztősége volt, jutalomban része­sítette a legtehetségesebb fellépő­ket, majd a legjobb műveiket (versek, fogalmazások, mesék, re­gényrészletek) megjelentette a lapban. (Ennek a csoportnak a ve­zetője ezeknek a soroknak az író­ja.) A lelkes kisdiákokkal együtt fellépnek az újvidéki Svetozar Markovic Gimnázium tagjai is mint versmondók, műsorvezetők, vagy éppen zsűritagok. A gimna­zisták gyakran ott voltak a műve­lődési ház csütörtöki klubestjein, szavalatokkal és szépirodalmi szö­vegek felolvasásával gazdagították ezeket a műsorokat, magyar nép­dalokat is előadtak. Önálló estjü­kön ismertették a farsangi nép­szokásokat. A klubestek vendégei voltak a ház egykori és mostani műkedvelői, tagjai, előadói: Ma­­tuska Márton, Faragó Árpád, Ko­máromi József, dr. Mészáros Sán­dor, dr. Mirnics Károly, dr. Bu­­rány Béla és mások. A művelődé­si, színházi életünkkel, történel­münkkel, jogainkkal, egész­ségvédelmünkkel stb. kapcsolatos előadásokat rendszerint élénk vita követte, majd a további együtt­működés tervezése. Ezeken a ta­lálkozókon több ízben fellépett a vegyes kórus is, Szép Antal zon­gorakíséretével, úgyszintén szere­peltek a népi együttesek is. A ren­dezvényeket általában tapasztalat­­csere és baráti beszélgetés követ­te. E népszerű estek szervezője Mészáros Ilonka. A művelődési ház több vajdasági és külföldi utazást (magyarországi és ungvári) tervezett, a pénzhiány miatt azonban kevés terv valósul­hat meg, talán csak a szenttamási és ómoravicai vendégszereplés. A ház tagjai csoportosan és szervezetten látogatják a színházi előadásokat. A Petőfi Sándor MF.-ben is fel kellene újítani a színjátszást, mind az ifjú, mind a felnőtt műkedvelőkkel. El­sősorban a népi együttesek gondja a tagok utánpótlása. 1992 decemberében itt is tartott sikeres élőújságot a Magyar Szó, 1993 januárjában pedig a Jó Pajtás szerkesztősége, szép számú közön­ség körében. S így sorolhatnánk to­vább a rendezvényeket... A sikerek mellett igen sok a gond is. A művelődési ház anyagi kiadásainak csupán 43 százalékát fedezi a város, a hiányzó 57 száza­lékot saját magának kell előte­remtenie. Egyéb pénzforrásai: a tagsági díj, az önkéntes adomá­nyok, az itt rendezett bálák, tár­sas estek, lakodalmak bevétele. Az egyesület munkáját 11 tagú el­nökség irányítja, Mészáros Ilonka elnök vezetésével, együttműköd­ve különféle bizottságokkal. A szervezőmunkát három állandó alkalmazott végzi. A közelmúlt­ban új bútor került az irodahelyi­ségekbe. Ősztől bizonyára gázfű­tés is lesz az épületben. A nyár fo­lyamán átalakítják a ház több he­lyiségét, így a nagytermet is. Az épület udvarában nyári színpad is lehetne... Mindehhez szükséges a tagok önkéntes munkája, s úgy­szintén a magánvállalkozók, szponzorok segítsége, hozzájáru­lása is. A ME igen sokat köszön­het elsősorban Mészáros Ilonka elnöknek, aki fáradhatatlanul nyomoz új pénzforrások után, és fő szervezője a ház művelődési életének. Idézem néhány gondo­latát, a februárban megtartott évi közgyűlésen elhangzott beszámo­lójából: „Az adott helyzetben nem sokat tehettünk, mégis igen sokat tettünk. A ház tagsága és a szak­osztályvezetők (szinte ingyenes munkával) nagy mértékben járul­tak hozzá a ME fennmaradásá­hoz. Ez elsősorban összetartá­sunknak köszönhető. Örülök an­nak, hogy itt és együtt vagyunk.” Ez a művelődési ház is alapító tagja a Vajdasági Magyar Művelő­dési Szövetségnek. Az épület a Vaj­dasági Magyar Nyelvművelő Egye­sület, a JMMT, az Újvidéki Diákse­gélyező Egyesület és más szerveze­tek otthona is. Mindannyiunké. Minden itt székelő egyesület, illetve társaság vállalta a kollektív tagságot a ME-vel. Önálló és közös rendez­vényeik is vannak, a közös célkitű­zéssel, kultúránk éltetésével. Ami mindannyiunk célja és vágya is: FENNMARADNI ÉS ITT MA­RADNI! HERÉNYI Ilona HOLNAP AZ ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZBAN Vendégeink a Petőfinek Pénteken 19.30 órakor az Új­vidéki Színház kistermében a Vendégeink elnevezésű sorozat keretében az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület mutatkozik be a közönségnek. Fellépnek a szavalók, a citera- és népi zenekar, a tamburazene­­kar, a népitánc-csoport, a ve­gyes kórus és a szólisták. A be­lépődíj tízezer dinár. Magyar Szó HOLNAP BECSÉN kezdődik a KMV Holnap kezdődik és vasár­nap zárul a becsei Vuk Ka­radné Művelődési Központ­ban a Középiskolások Művé­szeti Vetélkedője. A diákok e jelentős szemléjének ünnepi megnyitójára 14 órakor kerül sor, ezután a rendezvény a vers- és prózamondók bemu­tatkozásával kezdődik. 20 óra­kor a temerini és becsei nép­zenei együttesek, valamint a népzenei vetélkedő díjazottjai lépnek fel a Petőfi Sándor Kultúrkörben, ezután pedig táncház lesz. Szombaton 9 órakor kezdő­dik az irodalmi verseny öt ka­­tegóri­ában (vers, novella, pub­­lica­z­ika, kritika, humoreszk), este 1 órától a Petőfi Sándor Kuh­a-körben KMV-DISCO lesz Vasárnap 9 órakor tartják meg az ünnepi­ műs­ort, ame­lyen a győzteseket láthatja majd a közönség. A vetéli adő a szokásos kerekasztal-besz­r­­getéssel zárul. KI MIT TUD? Alkalom a bizonyításra A tehetségkutató vetélkedő vajdasági döntője Szabadkán a Városháza dísztermében és a Sportcsarnokban A Ki mit tud? vajdasági döntőjé­nek első napján, április 24-én (szom­baton) 19.30 órakor a Városháza dísz­termében a vers- és prózamondás, ének, zene, színpadi játék és az egyéb kategóriában versenyzők lépnek kö­zönség elé. A zsűri 35 versenyszámot értékel. A fellépők a vetélkedő előtt egy órával már gyülekezhetnek a helyszínen. Másnap, 25-én (vasárnap) a Sport­­csarnokban 17 órakor kezdődik a ve­télkedő. A közönség 37 versenyszá­mot láthat, a tánc, zene és ének kate­góriában. A versenyzők számára 15 órától hang-, fény- és színpadi próbá­ra lesz lehetőség. A szervezők a vajdasági döntő rész­vevőinek elküldték a jelentkezési la­pokat. Ismételten arra kérik a fiatalo­kat, hogy ezeket az űrlapokat minél előbb juttassák vissza a Népkör címé­re (Szabadka, Žarko Zrenjanin utca 11.). Az, aki tudja, hogy a döntő rész­vevője, de nem kapta meg az említett űrlapot, jelentkezzen a Népkörben (024/26-956-os telefonszámon 9 és 12 óra között). A belépődíj a 24-ei és a 25-ei ren­dezvényre is 50 000-50 000 dinár. Je­gyek már megrendelhetők a Népkör telefonszámán. m. k. 1993. április 15., csütörtök (Oros András felvétele) Tegnap délben a Tartományi Végrehajtó Tanácsban dr. Stofán Berber alelnök és Ljubomir Lukic tájékoztatási titkár fogadta a közelmúltban megtartott dokumentum- és rövidfilmfesztivál díjazott alkotóit Miroslav Đorđević, az Újvidéki Televízió dokumentumműsorának fő- és felelős szerkesztője elmondta, hogy az Újvidéki Televízió évente körülbelül hat­van fimet készít, ebből hattal szerepeltek az idei fesztiválon. A verseny­­részben bemutatott öt filmmel hét fődíjat nyertek, és ugyanennyi kísérő elismerést mondhatnak a magukénak. Branko Milosevic, a szakma doyenje a filmművészet helyzetéről szólva kiemelte, hogy a vajdasági filmnek van jövője, de aggodalmának adott hangot, amikor arról szólt: a televízióból sokan elmennek, mert nem kap­nak bizonyítási lehetőséget Miután a jele­n lévő filmmunkások beszámoltak gondjaikról és észrevé­teleikről, a tájékoztatási miniszter támogatásáról biztosította őket és ígé­retet tett, hogy rövidesen helyiséghez jut a négy éve iroda nélkül műkö­dő filmmunkások egyesülete. I-R Kései bojkott napokban a belgrádi művé­szek, egyetemi tanárok és aka­démikusok egy csoportja kez­deményezte, hogy a jövőben teljes mértékben bojkottálják a Szerbiai Rádió és Televízó műsorait. Az el­múlt egy év alatt ugyanis ez a médi­um a tökélyre vitte önnön (s minden civilizált országban magától értető­dő) céljainak és feladatának a teljes tagadását. Ez a feladat pedig - mint tudjuk - a maradéktalan és valósághű tájékoztatás, valamint a nézőkihallgatók kulturális és műve­lődési igényeinek kielégítése. A nagy eszmei tisztogatás során, amely­ „a művelet kivitelezői” a nemzetközi zárlat miatti takarékos­kodás és ésszerűsítés kívánta kény­szerszabadságolás ervén végeztek el, a legfontosabb elektronikus média legjobb és legtekintélyesebb újságírói és szerkesztői kerültek az utcára, méghozzá úgy, hogy azt sem engedé­lyezték számukra, hogy kiürítsék fi­ókjaikat és személyes holmijaikat magukhoz vegyék. Miközben nyílt titok, hogy korábban, a tisztogatás ideje alatt, valamint utána is alkal­maztak rendes munkaviszonyban vagy tiszteletdíjas munkatársként olyan „megfelelő” kommentátorokat és újságírókat, akik a nemzeti türel­metlenség szításának tisztátlan munkáját pirulás nélkül és teljes erőbevetéssel elvégzik. Az aláírásgyűjtés tehát megkez­dődött, eddig a hírek szerint több száz tekintélyes író, művész, akadé­mikus vállalta az SZRT bojkottját. Félő persze, hogy alapos késéssel, hi­szen a megbízható szerkesztők ma­guk is gondoskodnak már róla, hogy a stúdiókba ne juthasson be másként gondolkodó, szabadelvű, a hivatalos politikát nem támogató ér­telmiségi. Igaz, nemrégiben a Har­madik csatorna műsorán még szere­pelt­­ különféle adásokban - egy­­egy tekintélyes egyén: neves színész vagy gondolkodó. Mint egy hete Ratko Božović professzor például. A Titkok galériája című műsor e heti vendége, Borka Pavičević azonban már távol maradt. Habár az is igaz, hogy ennek az alibimű­­sornak eleddig egyetlen részvevője sem juthatott igazán szóhoz a ven­déglátójától (nyilván ez is volt a cél). A bojkott alaposan elkésett tehát, a jelentősége inkább szimbolikus, mintsem gyakorlati, ennek ellenére figyelmeztetésül szolgálhat azoknak, akik az intézmény látszattekintélyét még úgy- ahogy igyekeznek megőriz­ni. Az aláírásgyűjtők további tervei­ben szerepel ugyanis a neves, nép­szerű színészek bevonása, mi több, megkísérlik kezdeményezni az eszt­­rádművészek egyesületénél is, hogy tagjai csatlakozzanak a felhíváshoz. Ez utóbbinak volna igazán értelme, hiszen - ahogyan Zarko Trebješa­­nin egyetemi tanár, a petíció kezde­ményezője keserű szájízzel kifejtette - egy népies műdalénekesnő többet ér öt egyetemi tanárnál vagy három akadémikusnál.­övid távon látszólag az eszt­­rádművészek vesztenének a televízió bojkottjával (amely jövedelmük és népszerűségük forrá­sa), hosszú távon azonban nyilván nyernének, hiszen pénztárcájukon máris megérzik a külföldi turnék hi­ányát. A zárlat esetleges további megszigorításával pedig még inkább érzik majd. Pedig nekik, akárcsak a legnépszerűbb sportolóknak, áll iga­zán módjukban, hogy fellépésükkel a béke és demokratizálódás ügyét szolgálják, mert a tömegkultúra leg­jelentősebb alakjaiként hatni tudnak a tömegekre. S ezt végre megtehet­nék, a saját jól felfogott­ érdekük­ben. p. k. k. A KULAI GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOSSÁGI KÖZÉPISKOLÁBAN Nem csillapodtak a kedélyek A községi végrehajtó bizottság készít jelentést az igazgató kinevezéséről nek a hét elején megtartott összejö­vetelén. A téma kapcsán olyan ha­tározat született, hogy a községi végrehajtó bizottság Slobodan Ke­­kovic tanácsnokkal kibővítve a leg­rövidebb időn belül készítse el je­lentését az igazgató kinevezéséről, és mellékelje véleményét is. Az iskola szakszervezeti szerve­zetének véleménye az új igazgató személyével kapcsolatban nem vál­tozott, és a kinevezése miatti elége­detlenségük sem csillapodott. A szakszervezet véleménye szerint az új igazgató erkölcsi értékei olya­nok, hogy nem teszik lehetővé szá­mára e tisztség betöltését, másrészt szerintük az igazgató kinevezése a törvényes előírások megkerülésével történt, és egyéni érdekek is közre­játszottak kinevezésében, az iskola tanácsának véleményét viszont nem vették figyelembe. Várhatóan a községi végrehajtó bizottság jelentése rávilágít e kineve­zés minden oldalára, de kérdés, va­jon megnyugtatja és lecsillapítja-e az iskola elégedetlenkedő dolgozóit. M­t Továbbra sem csillapodtak le a kedélyek a kulai gépészeti és villa­mossági szakközépiskolában az új igazgató, Anđelko Prodanovic ki­nevezése kapcsán, emiatt az ügy rendkívüli napirendi pontként sze­repelt a községi képviselő-testület­ KEDDEN ESTE NEW YORKBAN Közzétették az irodalmi Pulitzer-díj nyerteseit Kedden este New Yorkban nyilvánosságra hozták azoknak az alkotók­nak a nevét, akik elnyerték a tekintélyes irodalmi Pulitzer-díjat Az idén a legjobb regényéit Robert Olen Bullért jutalmazták, akinek egyébként ed­dig hat regénye és néhány rövidpróza-kötete jelent meg, a legjobb drámá­ért pedig Tony Kushnert A díjazott mű egyébként első része egy tervezett hétórás projektumnak, amely az amerikai társadalomnak az AIDS-szel szembeni képmutató magatartását taglalja. Az életrajzi regények műfajában David McCullogh történész kapott Pu­litzer-díjat Truman önck biográfiájáért, a költészeti díjat Louise Glucknak ítélték oda, az újságírói műfajban pedig a volt Jugoszlávia területén zajló háborúról és Szarajevóról szóló tudósításaikért Roy Batmannek (Newsday) és John Burnsnek (New York Times) adták a díjat (AP)

Next