Magyar Szó, 1993. május (50. évfolyam, 116-144. szám)

1993-05-04 / 117. szám

1993. május 4., kedd GYÖNGYÖSBOKRÉTA '93, TEMERIN • •Ötven együttest és mintegy ezer részvevőt várnak Kinevezték a rendezvény öttagú szakbizottságát­­ A sportcsarnokban és a labdarúgópályán fogadják a közönséget Temerin egy éve - pontosabban azóta, hogy tavaly Debelyacsán megtartották a 29. Gyöngyösbokré­tát és a 16. Durindót­­ készül a ju­bileumi, azaz 30. Gyöngyösbokréta és az ezzel egyidőben tartandó sor­rendben 17. Durindó megszervezé­sére. Ahogy közeledik május utolsó szombatja és vasárnapja, amikor is megrendezik a vajdasági magyar népzenei együttesek és zenei előa­dók, valamint néptánccsoportok szemléjét, úgy fokozódik a szerve­zők tevékenysége is. VÉGLEGESÍTETTÉK A FELLÉPÉSEK SORRENDJÉT Május elsejével lejárt a jelentke­zési határidő, ameddig a művelődé­si egyesületek és csoportok elküld­­hették a szervezőknek a jelentkezé­süket. A fesztiválbizottság és a szer­vezőbizottság ünnepek előtt meg­tartott együttes ülésén már a rész­vevők fellépési sorrendjéről tár­gyalt. Véglegesítették, hogy a Du­rindót szombaton délután a temeri­­ni sportcsarnokban tartják, utána a helyi Szirmai Károly Művelődési Egyesület szervezésében népzenei szórakoztató estet tartanak vidéki vendégegyüttesek részvételével. Az utazási nehézségekre való tekintet­tel elmarad a szokásos gálaest, mi­vel sem a szervezők, sem pedig az egyesületek nem tudják fedezni az utazási költségeket, így a szeré­nyebb változat mellett döntöttek. Vasárnap ugyancsak ésszerűsítési okokból délután tartják a tánccso­portok utcai felvonulását, majd ezt követően a TSK labdarúgó-egyesü­let sportpályáján a színpadi fellé­pést. Mivel a művelődési egyesületek közül egyesek a Durindóra és a Gyöngyösbokrétára is több csopor­tot jelentettek be, a fesztiválbizott­ság a rendezvény szabályzatának értelmében úgy döntött, hogy egy egyesület csak egy csoporttal szere­pelhet (a legjobbal) mind a zenei együttesek, mind a néptánccsopor­tok szemléjén is. Erről értesítik azo­kat az egyesületeket, amelyek több csoportot jelentettek be. Arról is döntöttek, hogy ott, ahol nem tar­tottak válogató versenyt, a szemlére jelentkezett egyesület csoportjának műsorát megtekintik a fesztiválbi­zottság megbízottjai. KINEVEZTÉK A SZAKBIZOTTSÁG TAGJAIT Méltányolták azt a már koráb­ban is elhangzott kifogást, hogy azok a szakemberek, akik koreográ­fiát dolgoztak ki, ne legyenek a szakbizottság tagjai. Úgy döntöttek, hogy az előadott zene- és táncszá­mokat nemzetközi zsűri fogja érté­kelni. Noha a rendezvénynek nincs versenyjellege, a szakbizottság érté­kelése szükséges és útmutatóul szol­gál a népművészeti alkotótevékeny­ség fejlesztéséhez. Az öttagú nemzetközi szakbizott­ság tagjai: Varga Péter, dr. Simen­­csics János, dr. Halmos Béla, dr. Jung Károly és Dudás Anikó. Noha a Durindóra és a Gyön­gyösbokrétára jelentkezett egyesü­letek és csoportok száma még nem végleges (megvárják a májusi ünne­pek utáni postát is), eddig mintegy 50 együttes és ezer előadó részvéte­lére számítanak a szervezők. A szám lehet ennél nagyobb is, mivel több olyan egyesület, amelyik szóban je­lezte részvételét, hivatalosan még nem jelentkezett. KIK JELENTKEZTEK EDDIG Az eddigiek alapján a Durindón fellép a csókai Móra Ferenc Műve­lődési Egyesület, a szabadkai Nép­kör, a moravicai Ady Endre, a tö­rökkanizsai Tisza gyöngye, a zentai Thurzó Lajos, a felsőhegyi Petőfi Sándor, a péterrévei Tisza, a debe­­lyacsai József Attila, a kanizsai Cifra szűr, a horgosi Testvériség, a völ­­gyesi Aranykalász, az oromi Petőfi Sándor, az oromhegyesi Petőfi Sán­dor, a tótfalusi Fehér akác, a marto­­nosi Testvériség, a szentmihályi művelődési egyesület, továbbá a szabadkai Lányi Ernő népzenei együttes és citerazenekar, a csanta­­véri Molnár Melinda és a nemesmi­­liticsi Németh László, valamint a te­­merini Szirmai Károly Művelődési Egye­sület citerazenekara. A népi tánccsoportok vasárnapi szemléjén a helybelieken kívül fel­lép az erzsébetfalvi (Belo Blato) Egység Művelődési Egyesület, a horgosi Testvériség, a völgyesi Aranykalász, az oromi Petőfi Sán­dor, a tótfalusi Fehér akác, a marto­­nosi Testvériség, a csókai Móra Fe­renc, a csantavéri Bartók Béla, a zrenjanini Petőfi Sándor, a felsőhe­gyi Petőfi Sándor, a feketicsi Test­vériség, a szabadkai Népkör Róna táncegyüttese, a kisoroszi Testvéri­­ség-egység, a muzslyai Petőfi Sán­dor, a moravicai Ady Endre, a gombosi Gyöngyösbokréta, a péter­révei Tisza, a verses Petőfi Sándor, a fehértelepi (SuSara) művelődési egyesület, a vojlovicai Tamási Áron és a szentmihályi művelődési egye­sület. KÍSÉRŐRENDEZVÉNYEK IS LESZNEK A programot a szervezők úgy ál­lították össze, hogy a megnyitó szá­mot a tavalyi szervező, a zárószá­mot pedig a mostani vendéglátó együttese mutatja be. A vendég és más nemzetiségű együttesek a ma­gyar népi táncegyüttesekkel elve­gyülve lépnek közönség elé. Az el­készített beosztást a jelentkezési ha­táridő lejárta után megküldik az egyesületeknek. Szeretnék, ha az egyesületek idejében megérkezné­nek a délutáni felvonulásra. A Gyöngyösbokréta és a Durindó pla­káttervének elkészítésére Andruskó Károly zentai grafikusművészt kér­ték fel a szervezők. Számos kísérőrendezvény is tar­kítja a vajdasági magyar népi együttesek jubileumi szemléjét. Lesz alkalmi kézimunka-kiállítás, megnyílik a TAKT retrospektív ki­állítása, megszervezik a folklórvá­­sárt és állandó tárlatát felfrissítve mindkét nap nyitva tart a helytörté­neti múzeum és a Baranyi házaspár kiállítóterme. Vasárnap este a rész­vevőknek nagyszabású táncházat szerveznek. Noha a rendezvény költségvetési tervét még nem végle­gesítették, a kiadásokat a Köztársa­sági Művelődési Minisztériumtól és a védnököktől kapott anyagi támo­gatásból, valamint az első helyi kö­zösség költségvetésében jóváhagyott anyagiakból kívánják fedezni. GÓBOR Béla Hármas siker A topolyai Kodály Zoltán Művelődési Egyesület három együttese továbbjutott a szabadkai elődöntőn - Benda Dénes, az egyesület elnöke nyilatkozik Nagy az öröm ezekben a napokban a topolyai Kodály Zoltán Művelődési Egye­sület berkeiben, hisz a Ki mit tud? vetél­kedő vajdasági döntőjén a topolyaiak há­rom együttese is továbbjutott A siker kapcsán nyilatkozott Benda Dénes, az egyesület elnöke. - Amikor beneveztünk a vetélkedő­re, elsődleges célunk volt, hogy eljus­sunk a vajdasági döntőre. Ez a moravi­cai elődöntő után sikerült is, és nagy iz­galommal vártuk a szabadkai vetélkedőt. Fiataljaink itt is megállták a helyüket, s mindhárom produkcióval nagy sikert arattunk. Két népi zenekarunk mutat­kozott be, a négytagú Caslóka szatmári, a Karikás citeraduó dél-alföldi dalla­mokkal és a huszonkét tagú Cirkálom táncegyüttes a Megütik a dobot című koreográfiával. A közönség és a szakem­berek, de a döntőn jelenlevő magyaror­szági zsűritagok is magasra értékelték a bemutatott számokat, melyek mögött rengeteg és alapos munka van, és ame­lyek szerintem is technikailag jól kidol­gozottak. A magyaroszági májusi selejte­zőn újabb lehetőségünk lesz bizonyítani, hogy ezen vidéken is magas szinten mű­velik és ápolják a népi hagyományokat és értékeket.­­ Az egyesület tagjai korábban is szép eredményeket értek el, de sajnos, az utóbbi időben nemigen volt lehetőség ilyen szintű bemutatókon részt venni. Nagy elismerés ez a siker egyesületünk­nek, ami nem csupán a lelkes amatőrök érdeme, köszönettel tartozunk érte Brandol Ferenc szlovákiai koreográfus­nak, Brezovszki Eszter művészet veze­tőnek, a közönségnek és valamennyi részvevőnek, akik Szabadkán szurkol­tak, és ily módon hozzájárultak rangos helyezésünkhöz, valamint a topolyai Zi­­tokombinát malomipari munkaszerve­zetnek, mely anyagilag segített bennün­ket, biztosítva Szabadkára való utazásun­kat Anyagilag ugyanis továbbra is na­gyon rosszul állunk, és csak támogatás­sal tudunk vidéki, külföldi fellépéseket vállalni. Sok tervünk, programunk van, készülünk a Durindóra, az évadzáró be­mutatóra, de meghívásunk van Magyar­­országra és Olaszországba is, aminek csak anyagi segítséggel tudunk eleget tenni, a többi programra magyarországi alapítványoktól kapunk segítséget. A táncosok május 15-én, a zenekarok pedig 29-én bizonyíthatnak legközelebb a Ki mit tud? vetélkedő budapesti selej­tezőjén. Szurkolunk nekik, hogy itt is öregbítsék hírnevüket. N. K. Magyar Szó A kutatás belülről való látást igényel Kovács Endre doroszlói néprajzos a Lakiteleki Alapítvány pályázatán harmadik díjat nyert Kovács Endre doroszlói néprajzkutató újabb jelentős elismerés­ben részesült. Doroszló népessége (helytörténeti jegyzetek) című munkájával a Lakiteleki Alapítvány á­ltal meghirdetett pályázaton a 479 pályamű közül a harmadik helyet érdemelte ki. - Régóta figye­lem a falura vonatkozó adatokat. Számos alkalommal is tapasztaltam, hogy a vidékről érkező kutató téves információt ad rólunk. A minél hitelesebb adatok a belülről való látást igénylik - mondta a díj kap­csán Kovács Endre, Doroszló krónikása. MUVfcLUUt!) . Festők Belgrádnak, Belgrád a festőknek Belgrádban május elsején a Független Stúdió B tévéállomás és a Művelődési Közösség szervezésében megkezdődött a Festők Belgrádnak, Belgrád a festőknek elnevezésű nagyszabású képzőművészeti akció. A szeptemberig tartó akcióban megannyi ismert és kevésbé ismert festő vesz részt, örökíti meg ecsetjével a főváros jellegzetes épületeit, utcáit, tereit. A köztársasági művelődési minisztérium három díjat biztosított a legjobbnak minősített festmények alkotóinak megjutalmazására. A legsikerültebb alkotásokat képeslapokon is megjelentetik. Százéves a Broadway A világ egy éven át fogja ünnepelni az amerikai színházi főváros születésnapi jubileumát A Broadway szívében, a Times Square-en megkezdődött az ünneplés: 100 éve annak, hogy az egykori indiánösvényből Ame­­­rika és New York színházi központja lett. Ahogy az a show-busi­­nesshez ülő, a hírneves Schubert Színházban ünnepi ceremóniát tartottak. A Broadway, tiszteletére, száz év a Times Square-en cí­mű spektákulumon jelen voltak mindazok, akik jelenleg fenn ra­gyognak a Broadway egén, meg azok is, akik csak ezután, az 1993-94-es évadban fognak bemutatkozni. A broadway-i jubileum keretében egész sor ingyenes előadásra, kiállításra, hangversenyre, filmfesztiválra, televíziós különműsor­­ra kerül majd sor, de a szervezők tervbe vettek egy kincsekért folyó nemzeti vadászatot is: kincsek alatt olyan ritka emléktárgyakat ér­tenek, amelyek a Broadway százéves történetéhez fűződnek. Ezt a vadászatot az amerikai színházak és színházi producerek egyesüle­te szervezi, ezzel is kiemelve, hogy a Broadway nem csak a városé, hanem egész Amerikáé. Ebből kifolyólag 24 színház köszönti szü­letésnapi különműsorral a Broadway-t. Ma a Times Square körül 36 színház működik, a régiek közül sok épületet leromboltak időközben. A megmaradtak némelyikét történelmi műemlékké nyilvánították, törvény védelmezi őket, és ez szavatolja számukra a biztonságot, hogy nem válhatnak a Man­hattan szívében drága telekre vadászó vállalkozók könnyű prédá­jává. Új színházak is épülnek, amelyek közül a „legfiatalabb" a három évvel ezelőtt tető alá hozott Criterio. A broad­way-i színházaknak a belépőjegyekből befolyó jövedel­me 292 milió dollár, de ha hozzáadjuk még mindazt, amiből köz­vetve is pénzhez jutnak (éttermek, boltok stb.), ez az összeg körül­belül kétmilliárd dollárra rúg. Ezek után az „aranyat tojó tyúk” valóban megérdemli, hogy méltóképpen megemlékezzenek századik születésnapjáról. (Tanjug magazin) PODGORICAI KÉPESLAP Várrom és dilemmák A MONTENEGRÓI FŐVÁROS LEGSZŰKEBB KÖZPONTJÁ­BAN, a képviselőházzal és az elnök­ség épületével szemben levő park mögött húzódik meg a szakem­berek körében sok vitát kiváltó podgoricai várrom. A néphagyomány szerint éppen a Ribnica folyó Moravába való tor­kolatánál álló vár az a középkori Ribnica, ahol Davida fia Nemanja, a középkori szerb állam első nagy megszervezője, a legpatinánsabb di­nasztia megalakítója született. Ezen a véleményen volt több szaktekin­tély is, többi között Andrija Laino­­vic jeles történész is. Ezzel szemben dr. Pavle Mijanic akadémikus arra esküszik, hogy a Ribnica nevű vá­rost vagy várat nem itt kell keresni. Akárhogy is van, annyi mégis bi­zonyos, hogy a Podgorica Szállóval szemben álló várrom siralmas álla­potban van. A vár területe részben beépült, sokan pedig tudni vélik, hogy a környező házak egy része a vár köveiből készült. A VÁR HÁROM BÁSTYÁJA KÖZÜL kettő jól kivehető, a har­madiknak csak az alapjai maradtak meg. A Ribnica folyócska torkolatá­nál álló bástyát és falrészt a folyó rendkívül veszélyes méretekig alá­­mosta. Ezen a részen szemmel lát­hatóan korábban végeztek munká­latokat. Valószínűleg vendéglátói­pari célokra is szerették volna ki­használni. Erre utal néhány oszlo­pokon álló plató, de valami miatt az építkezés abbamaradt. Lehet, hogy a műemlékvédelmi intézet állította meg az építkezést, lehet, hogy gaz­dasági gondok, tény, hogy így az egész torkolat még siralmasabb, még elhagyatottabb képet nyújt. A várromról egyébként rendkí­vül nehéz adatokhoz jutni. Nem említik a turisztikai ismertetők sem. Azt sem, hogy itt kell-e keresni az ókori Brizmiumot, vagy nem Briz­­mium volt a Ribnica és a Morata ta­lálkozásánál, hanem Alata. A törté­nészek még ezt sem döntötték el, elsősorban az ásatások hiánya miatt. A jelek szerint mostanában pénzhi­ány miatt erre nem is kerül sor. A VÁRROM KÖRÜL SOK A DILEMMA és sok lenne a tennivaló is. Hasonló a helyzet a Crna Gora-i főváros másik legrégebbi műemléke a X. századból származó Szent György-templom körül. A történé­szek ugyan nem értenek egyet a várrommal kapcsolatban, de többé­­kevésbé egyetértenek azzal, hogy ez volt az a templom, amelyben Ste­­van Nemanját megkeresztelték, s amelyet a középkori irodalom a Gorica lábánál levő Szent György­­templomként említ. A templommal kapcsolatban is számos híresztelés kelt szárnyra. Az egyik szerint a templom egy ókori szentély alapjaira épült. A másik pedig arról szólt, hogy az őskeresz­tény szokásokhoz híven a templom alatt katakombák vannak, amelyek a Magara nevű barlangig vezetnek. Ez esetben azonban az ásatások el­hárították a dilemmákat. A podgo­ricai Szent György-templom kör­nyékén ugyanis a hatvanas években Jovan Neškovic régész végzett ása­tásokat és kétséget kizárólag bebizo­nyította, hogy a templom valóban ókori szentély alapjain nyugszik. Katakombákat azonban nem talált. Szó sincs tehát titokzatos földalatti folyosókról. A templom körül egy másik nem történelmi probléma okozza a gon­dot. A harmincas években ugyanis a templom megvédése érdekében betonfallal vették körül a szentélyt. A szakemberek többsége szerint ép­pen ez gyorsította fel a XIII. szá­zadból származó falfestmények ro­hamos tönkremenését. Igaz, ez esetben is vannak nem is kevesen, akik a hatóságokat kárhoztatják az ikonok állapota miatt. Ez esetben azonban minden jel szerint a szak­embereknek van igazuk, akik azt ál­lítják, hogy a falfestmények tartós védelméről szó sem lehet addig, amíg el nem távolítják a templom betonpáncélját. MINDKÉT ESETBEN A DI­LEMMÁK ELHÁRÍTÁSÁNAK fő akadálya a pénztelenség. A várrom esetében egyáltalán nem terveznek semmilyen ásatásokat. Ez esetben tehát tovább maradnak a dilem­mák, és évről évre romlik a konzer­­válatlanul álló bástyák és falak álla­pota. A templom esetében a Köz­­társasági Műemlékvédelmi Intézet évről évre tervbe veszi a falfestmé­nyek felújítását, de erre eddig so­sem került sor, mert az alapos vé­delemre, a beton eltávolítására ed­­dig egyszer sem sikerült elegendő pénzt előteremteni. PAPP Imre Nem zentai, hanem kanizsai díjazottak A kanizsai Kálmán Ilona kö­zépiskola két tanulójának kérésé­re közöljük, hogy a Középiskolá­sok Művészet Vetélkedőjének eredményhirdetéséről lapunk­ban április 16-án közzétett tudó­sítás tévesen tüntette fel az egyik díjazott nevét, kettőjüknek pedig az iskoláját. A képzőművészeti pályázat kerámia kategóriájában tehát helyesen Szalai Bernadett és Pilisi Andrea kapta a máso­dik, illetve a harmadik díjat, akik mindketten a kanizsai középisko­la tanulói, nem pedig a zentai gimnáziumé, ahogyan az lapunk­ban állt A hibákért az érintettek szíves elnézését kérjük. (tg)

Next