Magyar Szó, 1993. november (50. évfolyam, 298-325. szám)

1993-11-04 / 298-300. szám

1993. november 4., csütörtök Magyar Szó HOLTPONTON A BALKÁNI RENDEZÉS Illúziók nincsenek, de amnesztia sem lesz A Fehér Ház komolyan veszi a készülő pert - Kéksisakosok bosnyák nőkkel szerb bordélyban!? - Palesztin típusú titkos tárgyalások Norvégiában Zágráb és a krajinai szerbek képviselői között (Folytatás az 1. oldalról) „A kormányoknak kötelességük lesz kiadni a perbe fogott személye­ket. Ha ezt visszautasítják, államaik ellen szankciókat vezethetünk be, a körözöttek pedig nemzetközi pári­ákká válnak, akik saját országuk ha­tárain belülre lesznek kárhoztatva.” A Fehér Ház munkatársai Made­leine Albright kapcsán megjegyez­te: a kormány más vezető tisztségvi­selői - Warren Christopher külügy­miniszterrel az élükön - is készül­nek arra, hogy a háborús bűnök nemzetközi bíróságának most indu­ló vizsgálatát nyilvános fellépéssel támogassák és leszögezzék, hogy az Egyesült Államok nem kíván en­gedni a bűnösök megbüntetésének politikájából. Ez az álláspont azt az elterjedt szkepticizmust kívánja megcáfolni, hogy a nemzetközi törvényszék képtelen lesz bármiféle jelentős íté­letet hozni vagy akár csak szimboli­kus lépést tenni, hiszen Szerbia együttműködése szinte eleve kizár­ható. A gyanakvás másik fajtája ab­ból indul ki, hogy a szerbiai politi­kai csúcsokon észlelhető torzsalko­dás arra jó, hogy az eddigi piszkos munkára felhasznált csetnikvajdát Milosevic majd nagylelkűen felál­dozhassa a béke oltárán, akik ilyes­fajta „cserekereskedelem” lehetősé­gét tartják a legnagyobbnak, arra fi­gyelmeztetnek, hogy a szerb elnök nemcsak „kedvenc ellenzéki politi­kusát”, hanem esetleg egy-két me­nesztett tábornokot is bedobhat a nemzetközi ítélkezés malomkövei közé, ha cserébe ígéretet kap a szerb-Crna Gora-i föderáció elleni gazdasági zárlat feloldására. Ennek a lehetőségét eddig senki nem zárta ki, még az említett Alb­­right-beszéd sem, hiszen abban ne­vek nem szerepeltek. A „megoldás” útja tehát - ezek szerint a spekulá­ciók szerint - az lehetne, hogy a törvényszék kikér­­ és kap­ - né­hány szerb háborús bűnöst, de el­őzetes (akár hallgatólagos) megálla­odás alapján nem tenné magát k­öztársasági elnököt a háborús bű­nökre való uszítással gyanúsítottak listájára. A régi séma szerint Milo­ Sević így béketeremtőként vehetne részt a balkáni válság rendezésé­ben. A VOGOŠĆEI BORDÉLYHÁZ A bizonyítékok feltárása időköz­ben szünet nélkül folyik. Az adat­gyűjtők a hét elején ismertettek az újságírókkal egy újabb esetet, amelybe az ENSZ-alakulatok kato­nái és tisztjei is alaposan bele van­nak keveredve. Ha a szemtanúk vallomása nem hamis, Vogoncében ugyanis működik (vagy működött tavaly nyáron) egy Sonja Kon Tiki elnevezésű vendég­lő, amely egyben bordélyházként is szolgált. Ebben az „intézményben” állítólag fogva tartott muzulmán és horvát nőket kényszerítettek szerb őreik prostitúcióra. A „vendégek” között nemcsak szerb tisztek és ka­tonák, hanem kéksisakosok is elő­fordultak. Az amerikai riporterek beszél­gettek 9 környékbeli bosnyák férfi­val, akik szemtanúi voltak a bűnta­nya forgalmának, valamint a bos­nyák nőkkel, akiket Sonja tartott fogva. Ezenkívül a márciusban Sza­rajevóban halálra ítélt Borislav He­rak vallomásának egy része is kitért a Kon Tiki nagyon is evilági utazá­saira. Herak személyesen is járt ott „kétszer vagy háromszor” és meg­erőszakolt több nőt. Herak is alátá­masztotta azt a vádat, hogy ENSZ- katonákat láttak a helyszínen. Még egy szerb harcos, Branislav Vlaco vogošćei rendőrparancsnok is ilyen értelmű nyilatkozatot tett. Vlaco tavaly nyáron a bordélyháztól 50 méterre levő fogolytábor vezető­je volt, és kijelentette, hogy az ENSZ-katonák „gyakori látogatói” voltak Sonja „bizniszének". Ez a szerb tiszt még azt is tudni véli, hogy kanadai, új-zélandi, francia, ukrán és afrikai kéksisakosok láto­gatták a Kon Tikit. Joe Sills, az ENSZ New York-i szóvivője a hírrel kapcsolatban kije­lentette: „Ismerjük a sztorit, és aktí­van folyik az állítások kivizsgálása”. Bill Aikman alezredes, az UN­­PROFOR szarajevói szóvivője azon­ban dezinformációnak nevezte a vá­dakat: „Nem hiszem, hogy ez meg­történhetett - mondta Aikman. - Őszintén szólva nem hiszem, hogy ENSZ-csapatok ilyesmit tehettek volna.” A világszervezet illetékesei azon­ban már hosszabb ideje vizsgálatot folytatnak az UNPROFOR egyes tagjainak üzelmeiről. A viselkedés­sel kapcsolatos vádak mellett nagy­számú információ gyülemlett fel a kéksisakosok csempésztevékenysé­géről is. KÖLCSÖNÖS ÉHEZTETÉS? Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a hétvégén Washingtonban járt,, az amerikai külügyminisztériumban Al Gore alelnök fogadta. (Warren Christophernek ugyanis éppen a lánya kaliforniai esküvőjére kellett sietnie.) A találkozó annak a jegyé­ben telt el, hogy a főtitkár és ven­déglátói kölcsönösen biztosították egymást együttműködési készsé­gükről - aminek az ellenkezőjéről kaptak szárnyra hírek a Szomáliai és haiti ENSZ-kudarcok nyomán. Butrosz Gáli az amerikai főváros­ban megismételte, hogy ő is a balkáni válság rendezésének átfogó kísérleteit támogatja, de egy újabb Jugoszlávia­­konferencia összehívása több hóna­pos előkészületeket igényel. Időközben Thorvald Stolten-­­berg, aki balkáni társközvetítőként a világszervezetet képviseli, az izra­eli-palesztin titkos tárgyalásokhoz hasonlóan (azoknak a beindításakor Stoltenberg volt az oslói külügymi­niszter, és személyesen ő hívta meg a feleket) kapcsolatokat kezdemé­nyezett a zágrábi kormány és a kra­jinai szerbek képviselői között. Ezeknek a megbeszéléseknek állító­lag hamarosan egy Tudman­ Milo­­šević találkozóhoz kellene vezetni­ük, de a horvát fél - legmagasabb beavatkozásra - hírek szerint hirte­len megkeményítette álláspontjait a krajinai területek fel nem adásával kapcsolatban. Stoltenberg azt hagsúlyozza, hogy a „megoldhatatlan boszniai kérdésre való összpontosítással a vi­lág megfeledkezett a „megoldható­­ról”, a horvát-szerb egyezkedésről Horvátország elfoglalt területeivel kapcsolatban. Most ezt kellene jóvá­tenni a „norvég kapcsolattal”. Az amerikai megfigyelők szerint a boszniai helyzet szinte észrevétle­­nül - az immár két hónapos patt­helyzet alatt - egy teljesen új sza­kaszba érkezett. A törvényes boszniai kormány által ellenőrzött területek ugyan minimálisak, és a helyenkénti ke­­gyellenkedések tovább folynak. De Szarajevó több síkon rendezte sora­it (a köztársasági elnökség kiegészí­tése továbbra is hangsúlyozottan többnemzetiségű alapon, új kor­mány kinevezése, a fővárosban ga­rázdálkodó bosnyák szabadcsapa­tok megzabolázása stb.). Ennél is fontosabb azonban, hogy a katasztrofális szerbiai gazda­sági körülmények következtében lassan kiegyenlítődik a helyzet az ostromgyűrűkön kívül és belül! A szerbek természetesen még mindig több fegyverrel, lőszerrel és hadtáp­pal rendelkeznek, de az ő soraik­ban is fellépett a kilátástalanság. El­képzelhető, hogy a közeljövőben kölcsönösen „éheztetési” folyamattá válik az, ami eddig egyoldalúan szerb volt: nemcsak az ostromlot­­tak, hanem az ostromlók is egyre nagyobb nehézségekkel kénytele­nek szembenézni. Kommentátorok szerint Alija Izetbegovic elnök és az alkotmány­hoz hű erők számára ez az utolsó kapaszkodó - ami adott helyzetben nem is csekély. A szerb csapatok ugyan hetente egyszer ádázul lövik Szarajevót, de ennél gyakrabban ezt nem merik megtenni, mert a nyári NATO-döntés által fenntar­tott fenyegetés továbbra is érvény­ben van: újabb folyamatos támadá­sok esetén azonnal napirendre ke­rülne a NATO légi beavatkozása. Történelmi példával élve: Bosz­niában felütötte a fejét az „egri szindróma”. PURGER Tibor KÜLPOLITIKA 3 Stoltenberg öt feltétele A Jugoszlávia-konferencia társelnökének sajtóértekezlete a Bosznia-tárgyalások felújításának lehetőségéről (Folytatás az 1. oldalról) A sajtóértekezleten az újságírók nagy érdeklődést tanúsítottak a há­romnapos norvégiai szerb-horvát titkos tárgyalások iránt. Megkér­dezték a társelnököt, vajon e meg­beszélések része-e, hogy még a hé­ten a norvég fővárosban találkozni fog Slobodan Milošević és Franjo Tudman. Stoltenberg megerősítette a már közismert tényeket, hogy Norvégiá­ban szerb-horvát titkos tárgyalások folytak, egyértelműen elutasította azonban azt, hogy párhuzamot vonjanak az izraeli- palesztin titkos tárgyalásokkal, amelyek eredmé­nyeképpen Izrael és a PFSZ megál­lapodott. Milošević és Tuđman ta­lálkozójával kapcsolatban Stolten­berg tréfásan válaszolt: „Olykor úgy tűnik, hogy gyakrabban látom Mi­­lošević és Tuđman elnököt, mint a feleségemet, nem tervezem, hogy hamarosan látni fogom őket Osló­ban.” A titkos tárgyalásokról némi részletekkel szolgált Vollebaeck, Stoltenberg közeli munkatársa, aki e megbeszéléseken elnökölt. Leszö­gezte, hogy a csendes diplomácia ezúttal nem járt eredménnyel, s a tárgyalások megszakadtak. Ez nagy csalódással tölt el, mondta. Hozzá­fűzte, közel álltak a fegyverszüneti megállapodás megkötéséhez, s je­lenleg rendkívül nagy szükség lett volna e megállapodásra. Ennek ellenére hangsúlyozta, még mindig reménykedik, hogy a szerb- horvát tárgyalásokat folytat­ják, ha nem is holnap és nem is ott. „A lakosság fele szociális eset” Dragomir Đokić, a JSZK ENSZ-nagykövete humanitárius import jóváhagyását kéri a szankcióbizottságtól Ha a Biztonsági Tanács és a szankcióbizottság sürgősen nem en­gedélyezi a humanitárius importot, számos jugoszláv élete veszélybe ke­rül, áll abban a levélben, amelyet Dragomir Dokic jugoszláv nagykö­vet kedden intézett a BT-hez. Emlékeztetett a belgrádi kor­mánynak a nemzetközi emberbaráti szervezetekhez és az ENSZ illetékes ügynökségeihez küldött számos fel­hívására és figyelmeztetésére, hogy végzetes következményeket vonnak maguk után a büntetőintézkedések, s e felszólításra a BT és a szankció­­bizottság eddig még nem reagált. Az ENSZ-ügynökség becslése szerint a JSZK 10,3 millió lakosá­nak fele szociális eset, emlékeztetett a levél. Hozzáfűzte, hogy az Egész­­ségügyi Világszervezet jelentése szerint az egészségügyi rendszer felbomlott a legfontosabb gyógysze­rek hiánya, az orvosi műszerek meghibásodása és a labortóriumi anyagok hiánya miatt. (Tanjug) Tragikus következményekkel jár a blokád Radoje Kontrc szövetségi kormányfő nyilatkozata Ha elhúzódnak a Jugoszláviával szembeni szankciók, akkor népirtó jelleget öltenek, mondta dr. Radoje Kontrc szövetségi kormányfő a Me­­dinarodna politika cmű lapnak adott nyilatkozatában. Kifejtette, hogy a téli időszak óriási emberál­dozatot követel majd, meggátolja több millió ember humanitárius igényeinek kielégítését, s ez példát­lan méretű tragédiát okoz, s a nem­zetközi közösség ezt nem tűrheti el. A volt Jugoszlávia területén ki­alakult válság mielőbbi megoldásá­nak lehetőségéről feltett kérdésre válaszolva Kontré azt fejtegette, hogy a londoni vagy az ahhoz ha­sonló valamilyen újabb értekezlet hosszú időt igényelne, s addig a há­ború tovább terjedne. Szavai szerint a jugoszláv kormány síkraszáll a genfi béketárgyalások folytatásáért, mert szerinte ezzel állítható helyre leggyorsabban a béke Boszniában. (Tanjug) Egyetemisták a sajtószabadságért Többezres tömeg tüntetett Budapesten a Magyar TV-ben történtek miatt (Budapesti tudósítónktól) Nahlik Gábor, a Magyar Tele­vízió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke elbocsátott, majd máso­kat kinevezett. Az Egyenleg mun­katársai emiatt tiltakoztak, majd beszüntették a munkát. Most a középiskolások és az egyetemi hallgatók álltak ki a sajtószabad­ság mellett. Kedden tüntetést szerveztek, petíciót olvastak fel és írtak alá, s kézbesítették Nahlik­­nak. Követelték a médiák pártat­lanságát, a közszolgálati televízió demokratizálódását. A tüntetés csendes volt, a hat-hét ezer ember fegyelmezetten a televízió épülete elé vonult. Itt adták át a petíciót. Nahlik azonban nem szól az egy­begyűltekhez.­­ A szónokok megafonon mond­ták el véleményüket. A televízió­ból kitiltott operatőr, aki az Esti Egyenleg tavaly október 23-ai fel­vételeit készítette, elmondta, az igazi demokratákat sárba tiporták kitartó, szívós munkával. Hozzá­fűzte: a kommunista rendszert is az élő és az írott szó kezdte ero­dálni. A rádió sztrájkbizottsága nevé­ben szóló kifejtette: testületük megalakítása nem sztrájkot jelent, hanem csak felkészülnek erre a lehetőségre. Az egyetemisták továbbra is gyűjtik az aláírásokat mindaddig, amíg nem valósul meg a függet­len tájékoztatás személyi és intéz­ményi feltétele. A Szabadság téren a televízió épülete előtt olvasták fel az egye­temisták nyilatkozatát. Surján miniszter nemrégiben hiányolta az ifjúság aktivitását, azt kérdezte, miért nem állnak a fia­talok a folyamatok élére? Itt va­gyunk. Itt vagyunk, mert már megint nincs sajtószabadság a rádióban és a tévében, mert már megint el­felejtik, hogy mi választottuk őket, és nem ők választanak ne­künk új rendet. Az egyetlen hiteles alak újra a tévémaci a képernyőn. Többről van szó immár, mint objektív té­vé- és rádióműsorok megszünte­téséről, a cenzúra újraéledéséről, az újságírók ellehetetlenítéséről, a hazug köztájékoztatás mögött a szélsőjobb fantomja áll. Értjük persze, hogy az élemedett höl­gyek és kiöregedett urak uralko­dásuk végjátékában kétségbeeset­ten ragaszkodnak minden kon­choz, de mindnyájan tudjuk, ré­gen mattot adtak maguknak. Vi­szont a hátralévő fél év sajnos bő­ven elegendő idő arra, hogy tönkretegyék azt, amit az elmúlt három és fél évben nem sikerült, így lehet még a tévémaciból máju­sig turulmadár. Szolidaritásunkat fejezzük ki a tévé és a rádió hírközléstől meg­fosztott, koncepciós okokból meg­hurcolt munkatársaival. Mert az első megszüntetett műsor a Napzárta volt, a máso­dik a Táskarádió, a harmadik a Reggel, a negyedik az Össztűz, az ötödik a Csak nézünk, mint a moziban, a hatodik a Lapszemle és az Esti Egyenleg. Nahlik Gá­bor és Csúcs László (rádió) arra kérünk, a hetedik TE MAGAD LÉGY! MELEGI Karola Párizsi meghívó Rugovának Franciaország meghívta Ibrahim Rugova kosovói albán vezért, hogy a héten látogasson Párizsba - jelen­tette ki Tiranában az európai ügyekkel foglalkozó Alain Lamasso­­­ure francia miniszter. A Reuter tiranai jelentése szerint a francia miniszter egynapos albá­niai látogatásának végén kijelentet­te, hogy Rugovát csütörtökön vár­ják Párizsba. A francia tisztségvise­lők a kosovói állapotokról akarnak vele megbeszélést folytatni.

Next