Magyar Szó, 1993. november (50. évfolyam, 298-325. szám)
1993-11-04 / 298-300. szám
1993. november 4., csütörtök Magyar Szó HOLTPONTON A BALKÁNI RENDEZÉS Illúziók nincsenek, de amnesztia sem lesz A Fehér Ház komolyan veszi a készülő pert - Kéksisakosok bosnyák nőkkel szerb bordélyban!? - Palesztin típusú titkos tárgyalások Norvégiában Zágráb és a krajinai szerbek képviselői között (Folytatás az 1. oldalról) „A kormányoknak kötelességük lesz kiadni a perbe fogott személyeket. Ha ezt visszautasítják, államaik ellen szankciókat vezethetünk be, a körözöttek pedig nemzetközi páriákká válnak, akik saját országuk határain belülre lesznek kárhoztatva.” A Fehér Ház munkatársai Madeleine Albright kapcsán megjegyezte: a kormány más vezető tisztségviselői - Warren Christopher külügyminiszterrel az élükön - is készülnek arra, hogy a háborús bűnök nemzetközi bíróságának most induló vizsgálatát nyilvános fellépéssel támogassák és leszögezzék, hogy az Egyesült Államok nem kíván engedni a bűnösök megbüntetésének politikájából. Ez az álláspont azt az elterjedt szkepticizmust kívánja megcáfolni, hogy a nemzetközi törvényszék képtelen lesz bármiféle jelentős ítéletet hozni vagy akár csak szimbolikus lépést tenni, hiszen Szerbia együttműködése szinte eleve kizárható. A gyanakvás másik fajtája abból indul ki, hogy a szerbiai politikai csúcsokon észlelhető torzsalkodás arra jó, hogy az eddigi piszkos munkára felhasznált csetnikvajdát Milosevic majd nagylelkűen feláldozhassa a béke oltárán, akik ilyesfajta „cserekereskedelem” lehetőségét tartják a legnagyobbnak, arra figyelmeztetnek, hogy a szerb elnök nemcsak „kedvenc ellenzéki politikusát”, hanem esetleg egy-két menesztett tábornokot is bedobhat a nemzetközi ítélkezés malomkövei közé, ha cserébe ígéretet kap a szerb-Crna Gora-i föderáció elleni gazdasági zárlat feloldására. Ennek a lehetőségét eddig senki nem zárta ki, még az említett Albright-beszéd sem, hiszen abban nevek nem szerepeltek. A „megoldás” útja tehát - ezek szerint a spekulációk szerint - az lehetne, hogy a törvényszék kikér és kap - néhány szerb háborús bűnöst, de előzetes (akár hallgatólagos) megállaodás alapján nem tenné magát köztársasági elnököt a háborús bűnökre való uszítással gyanúsítottak listájára. A régi séma szerint Milo Sević így béketeremtőként vehetne részt a balkáni válság rendezésében. A VOGOŠĆEI BORDÉLYHÁZ A bizonyítékok feltárása időközben szünet nélkül folyik. Az adatgyűjtők a hét elején ismertettek az újságírókkal egy újabb esetet, amelybe az ENSZ-alakulatok katonái és tisztjei is alaposan bele vannak keveredve. Ha a szemtanúk vallomása nem hamis, Vogoncében ugyanis működik (vagy működött tavaly nyáron) egy Sonja Kon Tiki elnevezésű vendéglő, amely egyben bordélyházként is szolgált. Ebben az „intézményben” állítólag fogva tartott muzulmán és horvát nőket kényszerítettek szerb őreik prostitúcióra. A „vendégek” között nemcsak szerb tisztek és katonák, hanem kéksisakosok is előfordultak. Az amerikai riporterek beszélgettek 9 környékbeli bosnyák férfival, akik szemtanúi voltak a bűntanya forgalmának, valamint a bosnyák nőkkel, akiket Sonja tartott fogva. Ezenkívül a márciusban Szarajevóban halálra ítélt Borislav Herak vallomásának egy része is kitért a Kon Tiki nagyon is evilági utazásaira. Herak személyesen is járt ott „kétszer vagy háromszor” és megerőszakolt több nőt. Herak is alátámasztotta azt a vádat, hogy ENSZ- katonákat láttak a helyszínen. Még egy szerb harcos, Branislav Vlaco vogošćei rendőrparancsnok is ilyen értelmű nyilatkozatot tett. Vlaco tavaly nyáron a bordélyháztól 50 méterre levő fogolytábor vezetője volt, és kijelentette, hogy az ENSZ-katonák „gyakori látogatói” voltak Sonja „bizniszének". Ez a szerb tiszt még azt is tudni véli, hogy kanadai, új-zélandi, francia, ukrán és afrikai kéksisakosok látogatták a Kon Tikit. Joe Sills, az ENSZ New York-i szóvivője a hírrel kapcsolatban kijelentette: „Ismerjük a sztorit, és aktívan folyik az állítások kivizsgálása”. Bill Aikman alezredes, az UNPROFOR szarajevói szóvivője azonban dezinformációnak nevezte a vádakat: „Nem hiszem, hogy ez megtörténhetett - mondta Aikman. - Őszintén szólva nem hiszem, hogy ENSZ-csapatok ilyesmit tehettek volna.” A világszervezet illetékesei azonban már hosszabb ideje vizsgálatot folytatnak az UNPROFOR egyes tagjainak üzelmeiről. A viselkedéssel kapcsolatos vádak mellett nagyszámú információ gyülemlett fel a kéksisakosok csempésztevékenységéről is. KÖLCSÖNÖS ÉHEZTETÉS? Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a hétvégén Washingtonban járt,, az amerikai külügyminisztériumban Al Gore alelnök fogadta. (Warren Christophernek ugyanis éppen a lánya kaliforniai esküvőjére kellett sietnie.) A találkozó annak a jegyében telt el, hogy a főtitkár és vendéglátói kölcsönösen biztosították egymást együttműködési készségükről - aminek az ellenkezőjéről kaptak szárnyra hírek a Szomáliai és haiti ENSZ-kudarcok nyomán. Butrosz Gáli az amerikai fővárosban megismételte, hogy ő is a balkáni válság rendezésének átfogó kísérleteit támogatja, de egy újabb Jugoszláviakonferencia összehívása több hónapos előkészületeket igényel. Időközben Thorvald Stolten-berg, aki balkáni társközvetítőként a világszervezetet képviseli, az izraeli-palesztin titkos tárgyalásokhoz hasonlóan (azoknak a beindításakor Stoltenberg volt az oslói külügyminiszter, és személyesen ő hívta meg a feleket) kapcsolatokat kezdeményezett a zágrábi kormány és a krajinai szerbek képviselői között. Ezeknek a megbeszéléseknek állítólag hamarosan egy Tudman Milošević találkozóhoz kellene vezetniük, de a horvát fél - legmagasabb beavatkozásra - hírek szerint hirtelen megkeményítette álláspontjait a krajinai területek fel nem adásával kapcsolatban. Stoltenberg azt hagsúlyozza, hogy a „megoldhatatlan boszniai kérdésre való összpontosítással a világ megfeledkezett a „megoldhatóról”, a horvát-szerb egyezkedésről Horvátország elfoglalt területeivel kapcsolatban. Most ezt kellene jóvátenni a „norvég kapcsolattal”. Az amerikai megfigyelők szerint a boszniai helyzet szinte észrevétlenül - az immár két hónapos patthelyzet alatt - egy teljesen új szakaszba érkezett. A törvényes boszniai kormány által ellenőrzött területek ugyan minimálisak, és a helyenkénti kegyellenkedések tovább folynak. De Szarajevó több síkon rendezte sorait (a köztársasági elnökség kiegészítése továbbra is hangsúlyozottan többnemzetiségű alapon, új kormány kinevezése, a fővárosban garázdálkodó bosnyák szabadcsapatok megzabolázása stb.). Ennél is fontosabb azonban, hogy a katasztrofális szerbiai gazdasági körülmények következtében lassan kiegyenlítődik a helyzet az ostromgyűrűkön kívül és belül! A szerbek természetesen még mindig több fegyverrel, lőszerrel és hadtáppal rendelkeznek, de az ő soraikban is fellépett a kilátástalanság. Elképzelhető, hogy a közeljövőben kölcsönösen „éheztetési” folyamattá válik az, ami eddig egyoldalúan szerb volt: nemcsak az ostromlottak, hanem az ostromlók is egyre nagyobb nehézségekkel kénytelenek szembenézni. Kommentátorok szerint Alija Izetbegovic elnök és az alkotmányhoz hű erők számára ez az utolsó kapaszkodó - ami adott helyzetben nem is csekély. A szerb csapatok ugyan hetente egyszer ádázul lövik Szarajevót, de ennél gyakrabban ezt nem merik megtenni, mert a nyári NATO-döntés által fenntartott fenyegetés továbbra is érvényben van: újabb folyamatos támadások esetén azonnal napirendre kerülne a NATO légi beavatkozása. Történelmi példával élve: Boszniában felütötte a fejét az „egri szindróma”. PURGER Tibor KÜLPOLITIKA 3 Stoltenberg öt feltétele A Jugoszlávia-konferencia társelnökének sajtóértekezlete a Bosznia-tárgyalások felújításának lehetőségéről (Folytatás az 1. oldalról) A sajtóértekezleten az újságírók nagy érdeklődést tanúsítottak a háromnapos norvégiai szerb-horvát titkos tárgyalások iránt. Megkérdezték a társelnököt, vajon e megbeszélések része-e, hogy még a héten a norvég fővárosban találkozni fog Slobodan Milošević és Franjo Tudman. Stoltenberg megerősítette a már közismert tényeket, hogy Norvégiában szerb-horvát titkos tárgyalások folytak, egyértelműen elutasította azonban azt, hogy párhuzamot vonjanak az izraeli- palesztin titkos tárgyalásokkal, amelyek eredményeképpen Izrael és a PFSZ megállapodott. Milošević és Tuđman találkozójával kapcsolatban Stoltenberg tréfásan válaszolt: „Olykor úgy tűnik, hogy gyakrabban látom Milošević és Tuđman elnököt, mint a feleségemet, nem tervezem, hogy hamarosan látni fogom őket Oslóban.” A titkos tárgyalásokról némi részletekkel szolgált Vollebaeck, Stoltenberg közeli munkatársa, aki e megbeszéléseken elnökölt. Leszögezte, hogy a csendes diplomácia ezúttal nem járt eredménnyel, s a tárgyalások megszakadtak. Ez nagy csalódással tölt el, mondta. Hozzáfűzte, közel álltak a fegyverszüneti megállapodás megkötéséhez, s jelenleg rendkívül nagy szükség lett volna e megállapodásra. Ennek ellenére hangsúlyozta, még mindig reménykedik, hogy a szerb- horvát tárgyalásokat folytatják, ha nem is holnap és nem is ott. „A lakosság fele szociális eset” Dragomir Đokić, a JSZK ENSZ-nagykövete humanitárius import jóváhagyását kéri a szankcióbizottságtól Ha a Biztonsági Tanács és a szankcióbizottság sürgősen nem engedélyezi a humanitárius importot, számos jugoszláv élete veszélybe kerül, áll abban a levélben, amelyet Dragomir Dokic jugoszláv nagykövet kedden intézett a BT-hez. Emlékeztetett a belgrádi kormánynak a nemzetközi emberbaráti szervezetekhez és az ENSZ illetékes ügynökségeihez küldött számos felhívására és figyelmeztetésére, hogy végzetes következményeket vonnak maguk után a büntetőintézkedések, s e felszólításra a BT és a szankcióbizottság eddig még nem reagált. Az ENSZ-ügynökség becslése szerint a JSZK 10,3 millió lakosának fele szociális eset, emlékeztetett a levél. Hozzáfűzte, hogy az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint az egészségügyi rendszer felbomlott a legfontosabb gyógyszerek hiánya, az orvosi műszerek meghibásodása és a labortóriumi anyagok hiánya miatt. (Tanjug) Tragikus következményekkel jár a blokád Radoje Kontrc szövetségi kormányfő nyilatkozata Ha elhúzódnak a Jugoszláviával szembeni szankciók, akkor népirtó jelleget öltenek, mondta dr. Radoje Kontrc szövetségi kormányfő a Medinarodna politika cmű lapnak adott nyilatkozatában. Kifejtette, hogy a téli időszak óriási emberáldozatot követel majd, meggátolja több millió ember humanitárius igényeinek kielégítését, s ez példátlan méretű tragédiát okoz, s a nemzetközi közösség ezt nem tűrheti el. A volt Jugoszlávia területén kialakult válság mielőbbi megoldásának lehetőségéről feltett kérdésre válaszolva Kontré azt fejtegette, hogy a londoni vagy az ahhoz hasonló valamilyen újabb értekezlet hosszú időt igényelne, s addig a háború tovább terjedne. Szavai szerint a jugoszláv kormány síkraszáll a genfi béketárgyalások folytatásáért, mert szerinte ezzel állítható helyre leggyorsabban a béke Boszniában. (Tanjug) Egyetemisták a sajtószabadságért Többezres tömeg tüntetett Budapesten a Magyar TV-ben történtek miatt (Budapesti tudósítónktól) Nahlik Gábor, a Magyar Televízió elnöki jogkörrel felruházott alelnöke elbocsátott, majd másokat kinevezett. Az Egyenleg munkatársai emiatt tiltakoztak, majd beszüntették a munkát. Most a középiskolások és az egyetemi hallgatók álltak ki a sajtószabadság mellett. Kedden tüntetést szerveztek, petíciót olvastak fel és írtak alá, s kézbesítették Nahliknak. Követelték a médiák pártatlanságát, a közszolgálati televízió demokratizálódását. A tüntetés csendes volt, a hat-hét ezer ember fegyelmezetten a televízió épülete elé vonult. Itt adták át a petíciót. Nahlik azonban nem szól az egybegyűltekhez. A szónokok megafonon mondták el véleményüket. A televízióból kitiltott operatőr, aki az Esti Egyenleg tavaly október 23-ai felvételeit készítette, elmondta, az igazi demokratákat sárba tiporták kitartó, szívós munkával. Hozzáfűzte: a kommunista rendszert is az élő és az írott szó kezdte erodálni. A rádió sztrájkbizottsága nevében szóló kifejtette: testületük megalakítása nem sztrájkot jelent, hanem csak felkészülnek erre a lehetőségre. Az egyetemisták továbbra is gyűjtik az aláírásokat mindaddig, amíg nem valósul meg a független tájékoztatás személyi és intézményi feltétele. A Szabadság téren a televízió épülete előtt olvasták fel az egyetemisták nyilatkozatát. Surján miniszter nemrégiben hiányolta az ifjúság aktivitását, azt kérdezte, miért nem állnak a fiatalok a folyamatok élére? Itt vagyunk. Itt vagyunk, mert már megint nincs sajtószabadság a rádióban és a tévében, mert már megint elfelejtik, hogy mi választottuk őket, és nem ők választanak nekünk új rendet. Az egyetlen hiteles alak újra a tévémaci a képernyőn. Többről van szó immár, mint objektív tévé- és rádióműsorok megszüntetéséről, a cenzúra újraéledéséről, az újságírók ellehetetlenítéséről, a hazug köztájékoztatás mögött a szélsőjobb fantomja áll. Értjük persze, hogy az élemedett hölgyek és kiöregedett urak uralkodásuk végjátékában kétségbeesetten ragaszkodnak minden konchoz, de mindnyájan tudjuk, régen mattot adtak maguknak. Viszont a hátralévő fél év sajnos bőven elegendő idő arra, hogy tönkretegyék azt, amit az elmúlt három és fél évben nem sikerült, így lehet még a tévémaciból májusig turulmadár. Szolidaritásunkat fejezzük ki a tévé és a rádió hírközléstől megfosztott, koncepciós okokból meghurcolt munkatársaival. Mert az első megszüntetett műsor a Napzárta volt, a második a Táskarádió, a harmadik a Reggel, a negyedik az Össztűz, az ötödik a Csak nézünk, mint a moziban, a hatodik a Lapszemle és az Esti Egyenleg. Nahlik Gábor és Csúcs László (rádió) arra kérünk, a hetedik TE MAGAD LÉGY! MELEGI Karola Párizsi meghívó Rugovának Franciaország meghívta Ibrahim Rugova kosovói albán vezért, hogy a héten látogasson Párizsba - jelentette ki Tiranában az európai ügyekkel foglalkozó Alain Lamassoure francia miniszter. A Reuter tiranai jelentése szerint a francia miniszter egynapos albániai látogatásának végén kijelentette, hogy Rugovát csütörtökön várják Párizsba. A francia tisztségviselők a kosovói állapotokról akarnak vele megbeszélést folytatni.