Magyar Szó, 1997. december (54. évfolyam, 282-307. szám)

1997-12-26 / 303. szám

12 NAPSUGÁR Akit szeretek Bizonyára minden tini példaképe egy énekesnő vagy színésznő. Mindenki úgy szeretne kinézni, mint a leghíresebb film­színészek. Számomra is talán ugyanígy van. Én is szeretném, ha olyan lennék, mint egy sztár. Sokaknak a kedvence lennék, a fél világ ró­lam beszélne. Mindenki csak az én nevemet emlegetné. Bizony ez nagyon jó lenne! De mégis, aki legközelebb áll hozzám és min­denben segít, az lehet csak igazán a példa­képem. Ez a személy pedig az édesanyám. Ő a család jobbkeze. Mindannyiunkkal tö­rődik, ami nemigen könnyű. Sokszor látom arcán a fáradságot, rosszkedvűséget, ő mégis mindig vidám és kedves. Mikor este hazaérek az iskolából, rendszerint meleg vacsorával vár. Akármilyen rossz is a ked­vem, igyekszik felvidítani. Vele mindent megbeszélhetek. Bármi nyomja a szívemet, ő mindig tanácsot ad, hogy ne legyek szo­morú. Ha valami baj történik velem, ő az első, akinek elmondom. Ez olyankor van, amikor valamiből rossz jegyet kapok. Leg­jobban azt szeretem, amikor a múltjáról mesél. Elmondja, hogyan tanult a nyolca­dikban, hogyan szórakozott esetleg, ho­gyan töltötte a szabad idejét. Amikor volt egy kis ideje, legszívesebben főzni tanult. Ez meg is látszik, ugyanis az ételeknek, amiket elkészít, számomra nincs párja. Nagyon szeretném, ha én is olyan len­nék, mint anyu. Remélem, hogy jó példa leszek felnőtt koromban a gyerekeknek, és ők is sok jót tanulhatnak tőlem, mint én az édesanyámtól. SÁGI Lívia 8. , Petőfi Sándor iskola, Becse VÉLEMÉNYEZTE: VUKOVICS GÉZA - Sági Kedves Lívia! Szebb karácsonyi ajándékkal nem lephetted meg édesanyádat, mint ezzel a szívből jövő fogalmazványoddal. Bizonyára örömmel olvassa el. Akárcsak a Napsugár hívei, de jóma­gam is, hiszen minden sorodból őszinteség, hála, szeretet árad. Eközben leleményed sem hagyott cserben, mert írásod elején a tinik eszményképeként a hírességeket, színésznőket, énekesnőket emlegeted, sőt magad is afféle sztárnak képzeled el, hogy aztán váratlanul, a tetszetős, ám csalóka ábrándvilágból a valóságba csapjál át, s anyádra essen választásod. Egyszerűen azért, mert ő áll legközelebb hozzád, s mindig segítségedre van. És röviden, de szemléletesen be is mutatod ezt a meghitt kapcsolatot, úgyhogy semmi kétség sem férhet hozzá: jól döntöttél, hogy ki is legyen a példaképed. Még némi derűt is „becsem­pésztél” nyílt vallomásodba, elárulva, hogy páratlan főztjei miatt is végtelenül ragaszkodsz hozzá. Mindezek után senki sem kételkedhet szar lenni f­őztje aidb szavaidban, hogy hozzá hasonló akarsz Csak úgy, mellékesen megjegyzem, hogy az általad használt édesanya és anyu mellett, nyelvünk gazdagságát bizonyítva, rendelkezésre áll az anyuci, anyuska, mama, mami, mamuci, mamácska, mamuska stb. szó is a bennünket élettel megajándékozó szülőnk „becézésére”. Mit is üzent hajdan Petőfi öccsének: „S anyánkat, ezt az édes jó anyát,­­Oh Pistikám, szeresd, tiszteld, imádd!” A i'-'l * • x , //-i s • s • Az ejteli misétől újévig leket, rokonokat­ köszöntötték a karácsonyt, főleg a férfiak és a gyerekek. A karácsonyi kö­szöntő nagyon hasonlított a szalmabevitelkor mondott vershez. 25-én este elmentek köszön­teni az Istvánokat, azután a Jánosokat köszön­tötték, és jeles napnak újév előtt már csak az aprószentek napja számított. Ekkor volt a sup­­rikázás, a vesszőzés. Szilveszterkor kiskarácsonyt tartottak, megismételték a karácsonyi étrendet. Kihúzták a kútból a karácsonyi almát. Jött a csordás, a kondás köszönteni a gazdát és a gazd­­asszonyt. Adósságot nem szívesen vittek át a kö­vetkező évre. Estefelé elmentek a templomba, hálaadásra, ahol a pap beszámolt az év esemé­nyeiről. Az állatokat még délután ellátták bősé­ges takarmánnyal, mint karácsonykor is. Szil­veszter estéjén összegyűltek a szomszédok egy­­egy háznál. Poharazás és citóraszó mellett várták az éjfélt. Kártyáztak dióra. Az asszonyok ekkor sütötték a rétest. Éjfél előtt tették be a kemen­cébe és újév kezdetekor vették ki. Tréfákkal és ugratásokkal telt az idő. KALMÁR Zsuzsanna 7.­­ November 11. iskola, Zenta A karácsonyi vacsora befejezése után, az emberek készülődni kezdtek az éjféli misére. Sok házban nem volt óra, az időt a csillagok állása mutatta, ha derült volt az ég. A buktató sötétben viharlámpát vittek magukkal. Az éjféli misén mindenki nagyon jó hangulat­ban volt. Az idősebbek az ünnep han­gulatának hatását, a fiatalok egymás kö­zelségét élvezték. Legjobban a suttyó gyerekek szórakoztak, kilógtak a temp­lomból vagy be se mentek. Durrogtak, például lyukas kulccsal. Napközben ve­rebet fogtak és berepítettek a templom­ba. A legények magukkal vitték a Luca­­széket, de nem ültek rá. Az éjféli misé­ről hazatérők kocsonyát vagy pecsenyét ették, s jót aludtak a szalmában. Karácsony napján délelőtt illett meglátogatni a nagyszü- Hull a hó. Mirkovié Mária 1. o. Dositej Obradovié iskola, Ürög A legszebb szilveszter A legutóbbi szilveszteri bulit mi szerveztük meg. Öt családot hívtunk el. Délelőtt kezdődtek az előkészületek az év legvidámabb éjszakájának megünneplésére. Anyukám sütött, főzött, én pedig a szobákat hoztam rendbe. Kidíszítettem, hogy hangula­tos legyen. Apukám az állatokat megetette és segített anyukámnak a finom sütemények és ízletes harapnivalók elkészítésében. Ebédre elkészültünk mindennel. Utána már csak a ki­sebb munkák maradtak. Estefelé megérkeztek a vendégek. Ekkor megkezdődött a buli. A gyerekek velem voltak a szobában. A felnőttek a másik szobában beszélgettek és szórakoztak. Nálunk a beszélgetés és a játék egymást vál­totta. A lányok jósoltak és olyan játékot ját­szottunk, amihez csak ülni kellett, pl. süket te­lefonoztunk. A fiúk leginkább autóztak, de né­ha a lányokhoz csatlakoztak. Volt olyan idő­szak, amikor csak ittunk és ettünk megállás nélkül. Képmagnót is néztünk: razfilmeket és komédiát. Az idő múlásával egyes gyerekek annyira elfáradtak, hogy elaludtak. Amikor az utolsó három perc múlt el az óévből, minden­ki elhallgatott. Amint az óra mindkét szára a tizenkettőre ért, mindenki kipirult arccal kí­vánt egymásnak boldog új évet. Reggelfelé hazaindultak a vendégeink. Mikor az utolsó vendég is elhagyta otthonunkat, anyukámtól kaptam egy szép ajándékot. Falraakasztós tél­apó volt. Nagyon mulatságosnak találtam. Az alján egy zsineg lógott, amit ha meghúztam, keze-lába mozgott. Másnap órákat szórakoz­tunk vele. » Nekem ez a szilveszter nagyon tetszett, re­mélem, az idei is ilyen jól fog majd elmúlni. CSONTI Emőke 5. , Vili. Vajdasági rohambrigád iskola, Szabadka Magyar Szó 1997. december 26., péntek Bohóc. Hicsik Andrea 5.. b Ivó Lola Ribar iskola, Szabadka Mit tartok fontosnak az életemben? Az utóbbi években sokszor hallottam már, hogy ez vagy az fontos lehet még az életem­ben, de nem foglalkoztam sokat a dologgal. Lehet, hogy igazuk is van a felnőtteknek. Például most nagyon fontos, hogy jó jegyeim legye­nek. Jó eredménnyel kell befejeznem a hetedik és nyolcadik osztályt. Ugyanis lényeges, hogy olyan szakmám legyen, amit szeretni fogok, mert egy életen át ezzel kell majd foglalkoznom. Fon­tos jó kapcsolatot kialakí­tanom a tanáraimmal, mert ők segíthetnek vagy gátolhatnak céljaim el­érésében. Ők sokban se­gíthetnek vagy befolyá­solhatják jegyeimet. Se­gíthetnek, megmagya­rázhatják azokat a tan­anyagrészeket, amelye­ket nem értek. Nagyon fontos még jó, megértő barátokat találni, akikkel kölcsönösen segítjük egymást. Kell egy megbízható személy, akire rábízhatjuk titkainkat, megbeszélhetjük vele problémáinkat és esetleg, ha segítségre van szükségünk, számíthatunk rá. Amikor pedig kikapcsolódásra vágyunk, kell valaki, akivel együtt tudunk szórakozni, viccelni. Vagy aki együtt tud sétálni és hallgatni velünk. Az is fontos, hogy a barátaim bennem is meg tud­janak bízni, számíthassanak rám, és hogy meg tudjanak szeretni. Még nagyon sok fontos dolog van az éle­temben. Például hogy befejezzem az egyete­met és hogy jó munkahelyet kapjak meg sok más. Ezekkel azonban majd a jövőben foglal­kozok, még nem jött el az ideje. CSÁBI Csala 7. , Petőfi Sándor iskola, Becse Bort, búzát, békességet, erőt, egészséget kívánok nektek magam is az új esztendőben! Remélem, be­számoltok majd róla, milyen mit nálatok a karácsony­­este, hogyan ünnepelt a család, milyen meglepetést tartogattak a fenyőfa alá helyezett csomagok, akár­csak arról is, hogy mulattatok, vigadtatok Szilvesz­ter éjjelén. Mivel „tombol”a szünidő, bizonyára csak keveseteknek lesz kedve a Napsugárral foglalkozni, de én mégsem mondok le a friss élménybeszámolók­ról. Az agyatokat is tornáztatni kell, nemcsak a kőris lábatokat, nehogy berozsdásodjon! Várom hát leve­leiteket a szünet idején. S köszönöm a leveleket a következőknek: zentai November 11. iskola Huszák László, Török Tímea, Varga Pólyák Anikó, Fábrik Kitti, Széll Tünde, Döme Zoltán, Tóth Mélykúti Anett és Hornyák Ágnes, újvidéki Nikola Tesla iskola: Erdősi Anikó, Cvernyek Marina, Orosz Tibor, Jüa­nért Ildikó, Civkovic Lídia, Sóti Gergely és Jánosi Ágota; ürögi Dositej Obradovic iskola: (Szeretet­tel köszöntünk benneteket munkatársaink táborá­ban! Nagyon ügyes rajzokat küldtetek, a legjobbakat máris viszontláthatjátok a Napsugár hasábjain. Örülünk, hogy megnyerte tetszésteket a rovat! Vár­juk további leveleiteket.): Nemanja Jovanovic, Mir­kovic Mária, Vicsek Vesna, Hajnal Kornélia, Storchc Slobodan, Putkca Elizabetta, Szegedi Dáni­el, Grecs Jasminka, Szűcs Sasa, Keresztes Péter, Neskovity Marianna, Neskovic Adrijana, Ivanic Ilona, Karlicskó Ivana; becsei Samu Mihály isko­la: Selymesi Imre, Bozsír Éva, Slitter Elizabetta, Tóth Ronald, Sulyok Elvira, Čeh Gerlinda, Sass Daniella, Kuszli Angéla, Beretka Csaba és Tóth Anita; becsei Petőfi Sándor iskola: Beretka Atti­la, Fleisz Krisztina, Csábi Csilla, Péter Mónika és Kiss Regina. Sok szeretettel üdvözöllek benneteket, további vi­dám szünidőt kívánok: ZSUZSA A ■­­ * # 3 Megérkezett a Mikulás. Neskovity Marianna 1. o. Dositej Obradovic iskola, Ürög Tél Hideg évszak vagyok. Hópelyhek segítsé­gével jelzem, hogy itt az én időm. Aprókat akkor hullatok, amikor rosszkedvű vagyok, nagyokat pedig akkor, amikor a gyerekeknek akarok örömet szerezni. Néha olyan mérges va­gyok, hogy befagy a víz. Hópelyhek segítségével belepem és befehérítem a tájat. Néha olyan hi­deg szeleket fújok, hogy a szekrények mélyéről előjönnek a kesztyűk, a sapkák és a sálak. A gye­rekeknek akkor tudok örömet szerezni, amikor téli szünidejük van, mert akkor sokat szán­kózhatnak. Három hónapig dú­­lok-fújok. Van, aki sze­ret, van, aki nem sze­ret. SLITTER Elizabetta 5. a Samu Mihály iskola, Becse Téli örömök. Kedves Roland 5. b Ivó Lola Ribar iskola, Szabadka Hírek a becsei Petőfi Sándor iskolából * A becsei Petőfi Sándor iskola 5. b osztálya biológiaórán kísérletezett, hogy melyik bab csírázik ki előbb. Amelyik szárazon van, vagy amelyik félig le van öntve vízzel, vagy amelyik le van takarva vizes ruhával, vagy amelyik hű­tőben van. Végül az csírázott ki legelőbb, ame­lyik vizes ruhával volt letakarva és az ablakban ált. BAKOS Tímea 5. b * A 8. c osztály tanulói kémiaórán videofil­met néztek a földgáz szívatásáról. Mivel erről már tanultak, nagyon érdekes volt látni, ho­gyan tör ki a földgáz a földből. SÁGI Lívia 8. c * A Petőfi Sándor iskola 5. b osztály tanulói megválasztották Csábi Csongort a diákközös­ség tagjának. HRABÓCKAI Gabriella * December 21-én tartották meg a becsei Sportközpontban a karácsonyi bálát. Fellép­tek a magyarországi Hupikék Törpikék, Za­­latnay Sarolta és a Hipp Hopp Boys. Sztárin­terjút készítettek Eddával és Zámbó Jimmivel. A belépődíj gyerekek számára 10 dinár, a fel­nőtteknek pedig 20 dinár volt. A gyerekek té­lapócsomagot is kaptak. ’ LUKÁCS Lea 7. c * A Petőfi Sándor iskola 5. b osztályának tanulói a Kis herceg című házi olvasmányt ol­vasták. Mindenkinek nagyon tetszett. EGRI Tünde 5. b * December 13-án a Petőfi Sándor Műve­lődési Egyesületben megtartották a vizsgabá­­lat. A táncversenyen első helyezést Fehér Ká­roly és Bozsóki Márta értek el. Második Ju­hász Ibolya és Újházi István. A harmadik he­lyezettek pedig Barna Róbert és Péter Móni lettek. A bálkirálynő Lázár Hargita, a bálki­rály Molnár Attila. A legrokonszenvesebb pár Fehér Károly és Dudás Csilla. CSÁBI Csilla 7. c

Next