Magyar Szó, 1998. február (55. évfolyam, 29-52. szám)

1998-02-12 / 38. szám

1998. február 12., csütörtök Magyar Szó MŰVELŐDÉS 1 1 MURAVIDEKI KIADVÁNYOK Muratáj Az utóbbi években örvendetesen nőtt a muravidéki kiadványok száma, hozzá kell mindjárt tennünk, hogy a mennyiségi növe­kedéssel együtt a színvonaluk is kiegyensú­lyozottabb lett, kivitelezésük pedig esetenként egyenesen irigylésre méltó. A Lendván meg­jelenő irodami, művelődési, társadalomtu­dományi és kritikai folyóirat tavalyi számát lapozgatom, és az első, ami szembetűnik, az igényes nyomdai kixntelezés, négyszínnyomá- sosfotók illusztrálják műnyomó papíron. De más szempontból is példát mutatnak ne­künk: megalakult a Szlovéniai Magyar írók Társasága, elnöke Bence Lajos, a névsor­ból kiderül, hogy ott megférnek egymás mel­ban ez _ alap­_ . közérthe­tőbb egy ilyen dokumentum, annál hatékonyabb, ráadásul a kívülálló is min­den különösebb erőfeszítés nélkül tömören értesülhet, miről van szó. Az Ese­ménynaptárból megtudhatjuk, mi mindent szerveztek az elmúlt évben. A Mu- ratajnak tavaly ez az egy száma jelent meg, a szépirodalom mellett helytörté­neti, néprajzi és szocológiai írásokat is tartalmaz. Érdekes, hogy más vonat­kozásban ugyan, de hasonló kérdések is foglalkoztatják a muramdékieket, mint a vajdaságiakat, elég csak Zágorec-Csufea Judit Aímm vagy maradni című munkájára utalni. MURÁT AJ 1823 1848 Naptár 1998 A szlovéniai magyarok évkönyvéről is el­mondhatjuk, hogy nyomdatechnikája kor­szerű, még a papír minőségében is gyö­nyörködhet az ember. Amit azonban feltét­lenül ki kell emelnünk, az természetesen a tartalma és a szerkesztése (Szúnyogh Sán­dor munkája). Megtudhatjuk belőle egy- egy fotóval illusztrálva, hogy mi minden történt egy esztendő alatt a muravidékiek­kel. Jeles személyiségek közreműködésével összefoglalókat es tanulmányokat is olvas­hatunk itt a jeles napok és évfordulók mel­lett. Egy naptár nem nélkülözheti a mesé­ket és a szépirodalmat sem. Göncz László elgondolkodtató írást kö­zöl Egy baranyai utazás emlékei címmel. Kár, hogy nem derül ki az alábbi részletből, kik voltak a résztvevők, mert az is tanulságos lehetne: „Az irodalmi esten szereplő vajdasági magyar író és a horvátországi magyar értelmiségiek között dolok, a vajdaságiak - közülük többen éppen Baranyából származnak - és a horvátországi magyarok között hasonló ellentéteket nem ismertem. A beszélge­tés során boncolgattuk azt a kérdést, miként viszonyult a háborúba kénysze- rített vajdasági magyarság a baranyai, illetve szlavóniai települések megtá­madásához. A háborúban nagyon sok vajdasági magyart, bizonyára a hata­lom részéről tudatosan irányítva, a Duna nyugati partján élő magyar testvé­reik ellen vetettek harcba. Felvetődött tehát a kérdés, hogy milyen most a tudatosan vagy tudatlanul elkövetett tettekért a vajdasági magyarság erkölcsi felelőssége.” Versek A szépirodalmi munkákban azt figyelem, hogy milyen jellegzetességeket őrzött meg a nyelv, hogyan ír a költő, amikor a témája inkább az egyetemesség felé ível, amikor It- hakáról, Érászról, Thanatoszról vagy a me­lankóliáról ír, és hogyan akkor, amikor a szülőföldjét és a családját állítja a közép­pontba. Ahogy Zágorec-Csuka Judit ver­seit olvasom, az az érzésem, hogy végig a közös nevezőt keresi, azokat az élényeket ál­lítja egymás mellé, melyek a szülőföldjéhez kötik, azokkal a tapasztalatokkal, melyeket olvasmányélményeiből szerzett. Viharverten című könyve két ciklust tartalmaz, az első­ben élet-verseket olvashatunk, míg a máso­dikban halál-verseket, erre utal a tartalmuk is, ezen túl azonban van egy másik alkotói szándéka is: az első ciklus egyúttal tükröt állít a második elé, tényeket és elgondolásokat szembesít egymással. Végül így vall önmagáról a szerző: „Nem azért írok verseket, hogy halhatatlanná váljak, hanem azért, mert teljesebb képet szeretnék látni önmagámról és a világról, saját mikro- és makro kozmo­szomról. A vers: csábítás, beteljesülés, dráma, önámítás, szépség és vonzalom. A ma költői az elűzött istenek leszármazottai, akik ebben az oltámélküli vi­lágban az oltármentés illúziójában élnek.” Gyermekjátékok és népmesék Nemrégiben hunyt el a szlovéniai ma­gyar irodalom egyik meghatározó egyénisé­vét a lekisebbeknek szánta. Alcíme: Gyer­mekjátékok és népmesék Muravidékről, en­nek megfelelően az első fejezet kiolvasókat tartalmaz, a második jétékokat, a harmadik népmeséket irodalmi nyelven, a negyedik pe­Muravidék»* kmcšeslađa sorrendjében olvashatók a mesék. A nyelv­járásban lejegyzett szövegek végén - ahol lehetséges volt - a gyűjtök, lejegyzők, mese­mondók adatait és gyűjtéshelyét is feltüntettük. A muravidéki mesék között van igaz történet, trufa, hiedelemmonda, tréfa, tündérmese és Krisztus-legen­da. Keletkezésük idején a mesemondás célja a munka megkönnyítése, szóra­kozás, erkölcsi és esztétikai nevelés, alkalma főleg a téli kukoricafosztás és favágás volt” - írja az előszóban M. Kozár Mária. A 110 oldalas könyv Bošnak Alenka illusztrációival tavaly jelent meg Lendván, a Magyar Nem­zetiségi Művelődési Intézet és a Top-print Kiadó közös gondozásában. ' KONTRA Ferenc Divatos műfaj a rockopera A Sztárcsinálók zeneszerzője nyilatkozik Az Újvidéki Színházban javá­ban folynak az új előadás, a Sztárcsinálók próbái. Várko- nyi Mátyás és Miklós Tibor rockoperáján a Művészeti Akadémia harmadéves színi­növendékei és a ház társula­tának tagjai, Nagy Viktor rendező és Ménich Gábor koreográfus instrukciói alapján dolgoznak. A produkció grandiózusnak ígér­kezik, nagy remények fűződnek hoz­zá. ^ ígéretesnek tartja a készülő előa­dást Várkonyi Mátyás, a Sztárcsinálók zeneszerzője is, aki a napokba Újvi­dékre látogatott, hogy belelessen a próbafolyamatba. Nem mindennapi dolog, hogy egy szerző jelen lehet a munkája színpadra állításánál. Várkonyi Mátyás a tapasz­talatairól vall.- Nagyon furcsa és jó élményeket jelentett számomra mindaz, amit a próbákon tapasztaltam. Pontosan azok a dolgok térnek vissza, amiket annak idején, amikor még a Rockszínházzal vittünk színpadra a Sztárcsinálókat, megéltem. Ugyanazok az élmények frissülnek fel. Magamban csodálkoz­tam is szép halkan, hogy mennyire „beleírtuk” annak idején a darabba azt, hogy ez a fiatalok számára eladha­tó legyen. Nagy Viktor érdeme, hogy a főiskolán létrehozott egy olyan válto­zatot, ahol viszonylag kevés szereplő­vel előadható a történet úgy, hogy tu­lajdonképpen a színészek mindig a sa­ját korukból, saját életükből meríthe­tik élményeiket Itt nagyon sok tehetséges színészta- noncot láttam, s hiszem, hogy az újvi­déki izgalmas és jó előadás lehet Tar­tottam attól, hogy a Sztárcsinálók bizo- cai úlj nét parodizáló részek, de, úgy tűnik, a nyos politikai felhangjai elavulnak, di­vatjukat múlják az akkori könnyűze­_ arországi produkciókról szóló hírek, azt azonban tudjuk, hogy na­gyon népszerűek a zenés darabok. Valószínűleg Ön sem unatkozik...- Nagyon sűrű évet zártam éppen: az Egri csillagokból készült rockoperá­mat a Margitszigeten mutatták be a nyáron, az idén pedig Egerben, az eredeti várban lesz ismét bemutatója. A Madách Színház a Bródy Jánossal közösen írt musicalünket mutatta be Will Shakespeare vagy akit akartok- A ragaszkodás rossz szó. Ha egy- :rre tizenöt helven játszanák a da­rabjaimat, akkor hiába is ragaszkod­nék akárkihez. De van egy baráti alko­tócsoport, melybe Nagy Viktor is, Mé­nich Gábor is, Bródy János is beletar­tozik, több darabon is együtt dolgo­zunk. Nagy Viktorral az utóbbi időben nagyon jó munkaközösséget alakítot­tunk ki. Persze, ha valahol egy másik rendező állítja színpadra a művemet, az is izgalmas, mert az új ízeket, új öt­politika nem változik, mert a rá utaló részek most is aktuálisak. Néhány mondat nagyon erősen üzen, nagyon érdekesen hangzik az itteni közegben. ■ Miért nyűi valaki a rockoperá­hoz, mint kifejezőeszközhöz?- A rockoperá ma nagyon elő, na­gyon aktuális zenei és színházi műfaj, mely nem csak szórakoztat. Annak ide­jén, amikor én elkezdtem foglalkozni a rockoperával, még nagyon gyerekci­pőben járt a dolog. A Hair létezett, a Jézus Krisztus Szupersztár meg az Evi­ta. A rockopera többet akar mondani, mint egy operett vagy egy musical. Bátrabban nyúl a politikához, min­denféle életérzést megkeres, kritizál, ha szükséges... Színházilag is, de más szempontokból is erős műfaj lehet. Az utóbbi néhány évben ugyan a rock­opera egy kicsit elhajlott ettől a vonal­tól, s ezt én nem is tartom jónak. Ha a musical és a rockopera visszacsorog az operett habostortás világába - akkor értelmét veszíti. Itt a színházról, annak funkciójáról van szó, amit a zenének a táncnak és a gondolatnak összhang­ban kell segítenie. Mert a rockopera csak akkor jó, ha ezt ötvözni tudja. Én ezért csinálom. ■ Sajnos, hozzánk meglehetősen hiányosan érkeznek a hasonlójellegű Egészség receptje Könyvbemutató az újvidéki Petőfiben Forgách Éva gyanútlanul alávetette magát egy egyszerűnek tűnő veseműtét­nek. Műtét közben orvosai korunk egyik legsúlyosabb baját, rákbetegséget állapí­tottak meg nála. Milliók élnek át hason­lót, mint amit ez a beteg átélt. Kevesek­nek sikerül feltámasztaniuk magukban a tehetetlen kétségbeesés érzete miatt el­haló küzdőképességet, a lelki egyensúlyt. Orvosai: dr. Sípos Tibor orvos-ter­mészetgyógyász, valamint Vargáné Ko- pornyik Zita pszichológus segítségével Forgách Évának sikerült. Közreműködé­sükkel küzdötte le a betegséget, és együtt írták meg ennek tanulságait az Agapé ki­adásában nemrégen megjelent Csodafa­zék című könyvben. Ennek bemutatóját szervezi meg az Újvidéki Magyar Olvasó­kör jövő csütörtökön, február 19-én 17 órakor a Petőfi Sándor MME székházá­nak nagytermében. Közreműködnek a szerzők, vagyis a gyógyuló beteg és keze­lőorvosai. Bevezetőt mond dr. Harmath Károly ferences gvadirán. A Csodafezék máris kapható az Olva­sókörben hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken délelőtt 9-tól 15 óráig, szerdán pedig 13- tói 19 óráig, de természetesen árusítani fogják a bemutatón is. M-n (Ótos András felvétele) Várkonyi Mátyás és Nagy Viktor munka közben címmel. A Dorian Gray című musica­lemmel rendszeresen turnézunk Né­metországban... Ugyanakkor létezik a Budapesti Musical Színház nevű társu­lat is, amellyel dolgozom, a következő produkciónk az Evita lesz - német nyelven. Magyar és külföldi szerzők számos zenés művét játsszák Magyar- ország-szerte, futnak az egy-két éve színpadon lévő darabok; A dzsungel könyve, a Valahol Európában, újra be­mutatták az Olivért... Szinte majdnem minden pesti és vidéki színház musi­calekből és rockoperákból él. Nagyon divatos műfaj ez, s erre büszke vagyok, mert végül is annak idején a Rockszín­házzal ezt mi kezdük el. A mag kihaj­tott, s most már itt, Újvidéken is nyi­ladozik... ■ Nagy Viktor már rendezte a Sztárcsinálókat, de más Várkonyi- da­rabot is. Ragaszkodik egy-egy megha­tározott rendezőhöz, koreográfushoz? leteket jelent. ■ Újvidéki látogatásából is arra tudok következtetni, hogy Ön szerint a szerző munkája nem fejeződik be a kották megírásával, a zenei anyag el­készítésével...- Nem fejeződhet be. Most is azért vagyok itt, azért néztem végig a pró­bát, hogy az új ötleteket, az emberekre szabott elképzeléseket feldolgozhas­sam. Minden előadás más, mindenhol más karakterű színészek játszanak. A kérdés az, hogy mit tudok ebben még segíteni. Nagyon sajnálom, hogy az újvidéki előadás nem élő zenével megy majd, hisz az az igazi, de ezt az anyagi körül­mények a magyarországi produkciók esetében is egyre kevésbé teszik lehe­tővé. Nagyon biztatónak tűnik azon­ban a dolog, s hiszem, hogy sikeres lesz az újvidéki előadás. MIHÁJLOVITS Klára Kép mások és csend életek kisebb-nagyobb túlzásokkal - ez a címe Lép- hafit Pál karikatúratárlatának, melyet Baján rendeznek meg. A kiállítást Pietsch Lajos, a Magyar Nemzet szerkesztője és Klemm József, az Újvidé­ki Rádió munkatársa nyitja meg ma, 17 órakor, a bajai Iijúsági Házban. A megnyitón fellép a Telepi Rádió is. s-K Tollas Tibor-szavalóverseny Nagybarca Önkormányzata, va­lamint a lakiteleki Népfőiskola és az Antológia Kiadó Tollas Tibor nagy- barcai születésű költő életművének hagyatékát megőrző és ápoló céllal meghirdeti a magyarországi és a ha­tárokon túli magyar fiatalok számá­ra a Tollas Tibor- szavalóversenyt. Jelentkezni 1998. február 28-ig levélben lehet az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. címén (H-6065 Laki­telek, Felsőalpár 3.). A jelentkezés­kor mindenki pontosan közölje ne­vét, címét, életkorát. A borítékra ír­ják rá: Tollas Tibor-szavalóver­seny. Az előválogatókat 1998. március 5-20 között tartjuk, a döntő 1998. április elején lesz Lakiteleken, a Népfőiskola Kölcsey Házában. A legjobbak értékes jutalomban része­sülnek. Irodalmi és képzőművészeti pályázat A topolyai község 1848/49-es jubi­leumi bizottsága és a Kodály Zoltán Művelődési Egyesület irodalmi és képzőművészed pályázatot hirdet Az én Petőfim címmel. A pályázatot három kategóriában hirdetjük meg: I. a legkisebbek IV. általános iskolás korig; II. az általá­nos iskola V.-VIII. osztályáig; III. a középiskolások részére. A beérkező pályamunkákat szakzsű­ri véleményezi. A legjobbak értékes könyvjutalomban részesülnek. A leg­jobb irodalmi munkákat a topolyai jubi­leumi emlékünnepségen felolvassuk, a legsikeresebb képzőművészeti alkotá­sokból alkalmi kiállítást szervezünk. A pályamunkákat legkésőbb 1998. március 5-ig kell elküldeni a Kodály Zoltán ME címére: 24 300 Topolya, Vük Karadžić u. 1., vagy személyesen minden munkanap 17.00-21.00 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék