Magyar Szó, 1999. május (56. évfolyam, 91-116. szám)
1999-05-01 / 91. szám
RENDKÍVÜLI KIADÁS LVI. évf., 91. (18 329.) szám Újvidék, 1999. május 1., szombat A LÉGICSAPÁSOK HARMINCNYOLCADIK NAPJA Füstfelhő borítja Újvidéket Először érte támadás Versecet - Célpont volt a Jugoszláv Katonaság belgrádi vezérkari épülete - Csernomirgyin Belgrádban Rövid és gyors támadást mért tegnap éjjel a NATO Újvidékre. A célpont ismét a kőolaj-finomító volt. Három találat érte, majd hatalmas, fekete füstfelhő emelkedett fel. Egy nyersolajtartály gyulladt ki. A tűzoltók nem tudták eloltani a tüzet. A füsttorony tegnap a késő délutáni órákban is messzire ellátszott. Az orvosok azt tanácsolják a polgároknak, kerüljék a füsttel borított gyárnegyedet és környékét. Szerencsére tegnap egész nap nyugati szél fújt, így a város keleti szélén égő tűz füstje nem veszélyeztette a lakosságot. A NATO repülői tegnap első ízben lőtték Versecet, pontosabban a város mellett levő hegy csúcsán a rádióantennát és a tévé átjátsszóállomását. Mindkét célpontot lerombolták, Belgrád belvárosát ismét találat érte. Két bomba hullott a Jugoszláv Katonaság vezérkari épületére, valamint ismét célpont volt a szövetségi belügyminisztérium épülete is. Belgrádi hírforrások szerint ezekben a támadásokban három személy életét vesztette. A NATO éjjeli támadásának célpontjai voltak még a Belgrádi Televízió avalai átjátszóállomása, a valjevói Krušik fegyvergyár, a Priština környéki kőolajtartályok, a niš-prištinai út egy hídja, Požarevac környéke és Divčibare térsége. Tegnap Belgrádba érkezett Viktor Csernomirgyin. Amint megérkezett, Slobodan Milosevićhez sietett, ahol a kosovói rendezési terv volt a tárgyalás témája. Lapzártáig nem kaptunk hírt a tárgyalások kimentéséről. Az orosz közvetítő érkezése előtt Nebojša Vujovic jugoszláv külügyi szóvivő kijelentette, Belgrád esetleg megfontolná nemzetközi fegyveres erők beengedését Kosovóba, ha a Biztonsági Tanács ilyen irányba tenne lépéseket. A NATO-támadás kezdete óta csütörtökön éjjel és pénteken hajnalban volt eddig a leghevesebb bombázás Belgrádban. A Jugoszláv Katonaság főparancsnokságát és a szövetségi rendőrség épületét érte találat, ezenkívül bombázták Vračar városrészt, amely közvetlenül a belváros közelében van, meglehetősen sűrűn lakott terület. A belgrádi tájékoztatási központ jelentése szerint a péntek reggeli bombatámadásnak halálos áldozatai is voltak, és sokan megsebesültek, de pontos adatokkal még nem tudtak szolgálni. A JK főparancsnokságának épületét két ízben is bombázták, az első támadás hajnali fél háromkor volt, a következő 15 perccel később. A Novosti rádió jelentése szerint három személy életét vesztette az épület romjai alatt, egyikük rendőr volt. Többen megsebesültek, a televízió is - a belgrádi Studio B - mutatott be képeket a sebesültekről, különösen megrázóak voltak a Nemanja és a Miloš kenéz utca sarkán készült felvételek. Egy súlyosan sebesült férfi tehetetlenül az utcán hevert. A felvételen látszott, hogy a repesz a lábát szakította le. A robbanás során fal- és kődarabok szóródtak szerteszét a környéken, a mintegy 100 méterre levő Szent Száva-templom elé is. A robbanás következtében a köztársasági kormány és a szövetségi külügyminisztérium épülete is megrongálódott. A környező lakóépületek ablakai betörtek. Még reggel hat órakor is sűrű füstfelleg borította a szövetségi rendőrség épületét és környékét, és csak a délelőtt folyamán oszlott szét. (Folytatása a 2. oldalon) Hatalmas füstfelhő gomolyog Újvidék felett (Dávid Csilla felvétele) Földrengés Belgrádban és Újvidéken Az epicentrum a valjevói Mionicánál volt Pénteken 5 óra 30 perckor és 9 óra 40 perckor közepes erősségű földrengés volt érezhető Belgrád és Újvidék környékén. A hajnali földrengés, melynek epicentrumát a Valjevo közelében levő Mionica község területén mérték, a Richter-skála szerinti 5,5-es erősségű volt. Ugyanezen a területen 9 óra 40 perckor a hajnalinál gyengébb rengés volt érezhető. Elsősorban a magasabb emeleteken tapasztalták a lakók, hogy elmozdultak a tárgyak, elindult az asztal és a szék, és képek estek le a falról. Esetleges áldozatokról vagy anyagi károkról nem érkezett jelentés. A rengést Magyarország egyes részein, Szeged, Hódmezővásárhely és Budapest térségében is érzékelni lehetett. Legutóbb 1998. szeptember 29-én észleltek hasonló erősségű - a Richter-skála szerinti 5,2-es rengést ebben a térségben már Mától osztják az üzemanyag jegyeket - 8. oldal Napos, meleg idő Időjárás-jelentés a 8. oldalon HUN MAGYAR SZÓban ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Ára 3 dinár Lehetséges a politikai megoldás Viktor Csernomirgyin megérkezett Belgrádba Lapzártakor Belgrádban még folyamatban voltak Milošević jugoszláv elnök és Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízott megbeszélései, amelyek tegnap 13 órakor kezdődtek. Csernomirgyin a belgrádi repülőtérre való megérkezése után azonnal a MiloSevicttel való megbeszélésekre sietett. Rómából való elutazása előtt az orosz elnöki különmegbízott úgy értékelte, hogy küldetése meghozhatja a megoldást. „Úgy érzem, megtalálhatjuk a megoldást, sikeresek leszünk és meggyőzőek” - nyilatkozta Csernomirgyin, miután találkozott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével. Valentyin Szergejev, Csernomirgyin tanácsadója a belgrádi repülőtéren összegyűlt újságíróknak elmondta, hogy „Csernomirgyin látogatásának a céljai és feladatai továbbra is a kosovói válság megoldásának keresése”. Szergejev szerint volt elmozdulás Csernomirgyin római és bonni találkozóinak eredményeképpen, ám hozzátette, hogy „ebben a pillanatban nagyon óvatosnak kell lenni”. Csernomirgyin egyébként a jövő hét elején Londonba látogat - közölte tegnap Cook brit külügyminiszter, miután találkozott Strobe Talbott amerikai külügyminiszterhelyettessel, aki nemrég Moszkvában tárgyalt Csernomirgyinnel. (Beta, ITAR-TASZSZ) Viktor Csernomirgyin Milosevic tárgyalásai Csernomirgyinnel Milosevic jugoszláv elnök tegnap Csernomirgyin orosz különmegbízottal a NATO JSZK elleni agressziójának megállításáról és a kosovói válság békés megoldásáról folytatott megbeszélést - jelentette az állami televízió. „Milošević elnök és Csernomirgyin megbeszélései a NATO JSZK elleni agressziójának leállítására és a kosovói helyzet politikai megoldásának keresésére vonatkoztak azoknak az elvi álláspontoknak az alapján, amelyeket mind Jugoszlávia, mind az Orosz Föderáció az Európa e részében kialakult válság kezdete óta hangoztatott” - jelentette a Szerbiai RTV. (Beta) ENSZ-misszió jöhet Kosovóba A külügyi szóvivő sajtóértekezlete Nebojša Vujovic, a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője tegnap kijelentette, hogy a jugoszláv hatóságok csak fegyvertelen nemzetközi erők Kosovóba való telepítését engedélyezné. „Itt az ENSZ nemzetközi missziójáról van szó... Fegyvertelen, nem pedig katonai erőkről” - mondta Vujovic a CNN-nek adott interjújában. Nemzetközi hírügynökségek korábban azt jelentették, hogy Vujovic jelezte, hogy a belgrádi hatóságok elfogadhatnák a fegyveres nemzetközi jelenlétet is Kosovóban, ha ezt megkövetelné az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Vujovic tegnap sajtókonferencián kijelentette, hogy csak az ENSZ BT-nek van legitimitása arra, hogy döntsön a kosovói nemzetközi jelenlét ügyében. .Amikor a kosovói nemzetközi jelenlétről beszélünk, akkor csak egy BT-mandátummal rendelkező ENSZ-misszióról beszélhetünk, mivel csak a BT hozhat ilyen döntést” - közölte Vujovic sajtóértekezletén. A jugoszláv külügyi szóvivő hozzátette: a JSZK tiszteletben fogja tartani az ENSZ BT esetleges Kosovóval kapcsolatos döntését, amely figyelembe venné azokat az elveket, amelyeket Milan Milutinovic szerbiai elnöknek és Ibrahim Rugovának, a Kosovói Demokratikus Szövetség elnökének közös nyilatkozata tartalmaz. Az Egyesült Államok tegnap közölte, hogy a belgrádi hatóságok nyilatkozata fegyvertelen nemzetközi erők esetleges Kosovóba telepítéséről nem tesz eleget azoknak a feltételeknek, amelyeket a NATO támasztott a légicsapások beszüntetéséhez. (Beta, Reuters) Martonyi: Magyarország területéről nem indulhatnak csapatok Martonyi János magyar külügyminiszter a BBC-nek adott tegnapi nyilatkozatában elvetette annak lehetőségét, hogy Magyarország közvetlenül részt vegyen a NATO JSZK elleni támadásaiban. Arra a kérdésre, hogy Magyarország megengedné-e, hogy a NATO csapatai az ország területéről indítsanak inváziót a JSZK ellen, ha a NATO a szárazföldi támadás mellett döntene, Martonyi azt mondta, hogy ennek a lehetősége ki van zárva. „Igen világosan megüzentük, hogy mi ezt nem tudnánk támogatni” - mondta a magyar külügyminiszter. (Beta)