Magyar Szó, 1999. október (56. évfolyam, 190-212. szám)
1999-10-06 / 190. szám
HIRDESSEN Magyar Szó*TM SZABADKA Jovan Nenad cár tér 3. tel/fax: 024/552-458 A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LVI. évf., 190. (18 428.) szám Újvidék, 1999. október 6., szerda HIRDESSEN Magyar Szóban ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Ára 5 dinár SZERBIAI TÜNTETÉSEK Hatvanötezer ember az utcákon Esti séták a szerbiai nagyvárosokban - Rendőrkordon Belgrádban Szerbiában mintegy 65 ezer polgár folytatta hétfőn a tüntetést a köztársaság városaiban, változásokat követelve Szerbiában, valamint Slobodan Milošević szövetségi elnök lemondását. A hétfő esti tiltakozáson, amelyet a Szövetség a Változásokért és a Demokratikus Pártok Szövetsége ellenzéki tömbök szerveznek, tisztelettel adóztak a Szerb Megújhodási Mozgalom tagjai emlékének, akik vasárnap közlekedési balesetben vesztették életüket. A tüntetők a városok nagy részében esti sétát tettek az utcákon. A rendőrség hétfőn immár hatodszor kordonnal akadályozta meg a tiltakozók sétáját Belgrád központjában, de nem alkalmazott erőszakot. Mintegy tízezer tüntetőt első ízben a Köztársaság tértől néhány száz méterre tartóztattak fel, és a menetoszlopot a Knez Mihajlo utcába terelték. Ezt követően a Köztársaság tér felé egy újabb tiltakozó menetoszlop indult, a rendőrség azonban éppúgy, mint előző nap, a Szerbiai RTV, a Belgrádi Rádió és a Politika ház felé terelte őket. A dncében mintegy kétezer polgár követelte hétfőn este az ellenzéki erők sürgős és feltétel nélküli tömörülését legkésőbb november 1-jéig. (Folytatása a 4. oldalon) Tüntetők felvonulása Belgrádban A sírból hozzuk vissza a Magyar Szót Felemás eredménnyel járt a sztrájk Mégis nagy lépés történt napilapunk stabilizálódása felé A Magyar Szó dolgozói hétfőn úgy döntöttek, hogy - jóllehet az idei harmadik munkabeszüntetésük csak felemás eredménnyel járt - felfüggesztik az augusztus 23-tól folyó sztrájkjukat, újra megjelenik egyetlen napilapunk, mert nagy lépés történt a szerkesztőség és a lap helyzetének javítása irányába. A Forum kiadóház igazgatóbizottsága ugyanis hétfőn jóváhagyta a ház átszervezését, s ennek értelmében a Magyar Szó a Forum keretében önálló gazdálkodást folytató leányvállalat lesz, amennyiben ezt az alapító, a Tartományi Képviselőház is úgy akarja. A fenti határozatot ugyanis a tartományi parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az alapító a fentiekkel eleget tesz a szerkesztőség egyik követelésének, amelynek sztrájk útján kellett érvényt szerezni, egyrészt a Forum vezetőségének kezdeti ellenszegülése, másrészt az alapító közömbössége (?!) miatt. A végkifejletet bizonyára megelégedéssel veszi tudomásul az olvasótábor, amelynek jelentős része megértéséről és támogatásáról biztosította a sztrájkot, a szerkesztőség dolgozói azonban korántsem lehetnek elégedettek, mert - mint ismeretes - ma már hathavi bérrel tartozik nekik a Forum. Ennek ellenére a sztrájk felfüggesztése mellett döntöttek, ugyanis sem a Forum, sem az alapító és az általa felkért köztársasági kormány nem képes (vagy nem is akar) megoldást találni a veszteséges állami közvállalat létkérdésének megoldására, de még csak az elmaradt bérek kifizetésére sem. A szerkesztőség tudatában van annak, hogy a Fórumban és az egész országban tömegek élnek a létminimum alatt, fizetés nélkül, mégsem mondhat le a hathavi - szerény - bérről, amelyet a vállalati kimutatás szerint megkeresett (az alapítótól kapott támogatást is beszámítva, ez egyébként szükségleteinek mintegy 15 százalékát fedezi). A jelek szerint az elúszott hathavi bért bíróság útján kell behajtaniuk a dolgozóknak, ha sem a Forum, sem az alapító nem képes teljesíteni kötelességét. Ebben a tekintetben nem járt sikerrel a sztrájk, s nagyon keserű szájízzel döntött a szerkesztőség - sokoldalú fontolgatás után - a lap újraindításáról. A sztrájk felfüggesztése gyakorlatban azt jelenti, hogy a szerkesztőség folytatja a lap kiadását a tartományi parlament heteken belül esedékes ülésén kimondott igenig, avagy - amennyiben elhúzódna a parlament összehívása - akkor december elsejéig, s ha addig nem születik meg az önállósulásról szóló végleges határozat, akkor újra fontolóra kell venni, hogy milyen lépéseket tegyen a szerkesztőség. A Magyar Szó szerkesztősége sajnos kénytelen ily módon küzdeni a lap fennmaradásáért, s azon túlmenően a jugoszláviai magyarság jogáért az anyanyelven folyó tájékoztatásra. A sírból hozzuk vissza a Magyar Szót, amely a Forum nagy veszteségeinek terhe alatt úgyszólván működésképtelenné vált, már csak úgy tud fennmaradni, ha nem fizeti ki a dolgozók bérét. Még az a szerencse, hogy sikerült ráeszméltetni az alapítót a Forum és a Magyar Szó helyzetének tarthatatlanságára, s az egész Fórumot átszervezik, minden részlege leányvállalat lesz, s ha majd mindegyik szembesül saját gazdálkodásának eredményeivel, akkor véget ér(het) a Forum és a Magyar Szó legsúlyosabb korszaka. Feltéve, ha az alapító eltakarítja a jelenlegi Forum után maradt romokat. Természetesen nincsenek illúzióink afelől, hogy az „önállóság” egy csapásra megoldja a lap helyzetét. Relatív önállóságról van szó ugyanis, mert az anyavállalattá előlépő Forum és leányvállalatainak egyike, a szerkesztőség egyaránt állami közvállalat, az említett alapító beleszólhat a működésükbe és a káderkérdéseikbe egyaránt A Magyar Szó sztrájkja azonban tiszteletre készteti az alapítót, és új korszakot jelent a szerkesztőség és az alapító viszonyában. VALIHORA István DRAŠKOVIĆ KÖZLEKEDÉSI BALESETE Merényletkísérlet volt Ivan Kovačević, a Szerb Megújhodási Mozgalom szóvivője tegnap kijelentette, „a Vuk Draskovic elleni merényletkísérletre utalnak mindazok az adatok, amelyek eddig ismeretesek arról a közlekedési balesetről, amelyben vasárnap életüket ve /.te*ték az SZMM tisztségviselői”. A *v de !.e ki kísérelhetett meg merényletet D.ikovic ellen, Kovačević a sajtóértekezleten a következőket válaszolta: „Mindazok, akiknek érdeke, hogy az SZMM és vezetője eltűnjön a politikai színről”. A kérdésre, vajon az SZMM csatlakozike a Szövetség a Változásokért tiltakozásaihoz, Kovačević azt válaszolta, hogy erről a párt szervei döntenek majd. (További információk a 4. oldalon) Mától drágább a Magyar Szó A Magyar Szó szerkesztőségében zajló csaknem másfél hónapos sztrájk alatt az újság előállításához szükséges nyomdaipari anyagok (papír, festék, lemez stb.) rendkívül megdrágultak, pontosabban, az anyagárak naponta változnak a márka feketepiaci árától függően, így a szerb nyelvű napilapok egy részéhez hasonlóan a Magyar Szó szerkesztősége is arra kényszerül, hogy a lap újraindításánál emelje a lap eladási árát: a jövőben a Magyar Szó hétköznapi száma a korábbi 4 dinár helyett 5 dinárba kerül, míg a csütörtöki és a vasárnapi Magyar Szó ára a korábbi 5 helyett 7 dinár lesz. Reméljük, hogy a drágulás ellenére olvasóink kitartanak mellettünk, és az újság megvásárlásával elősegítik a lap példányszámának mielőbbi visszaállítását és a Magyar Szó megmaradását. Orbán Viktor Aradon A magyar kormányfő a szabadságemlékmű új helyre szállításának alkalmából rendezett operaházi ünnepségen vett részt tegnap este Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap délután Aradra utazott, ahol a Magyar szabadság címet viselő szobor új helyre szállításának alkalmából rendezett operaházi ünnepségen vett részt. Útját maga a kormányfő jelentette be a tegnapi kormányülést követő sajtótájékoztatón, Budapesten. Elmondta, hogy a mai, október 6-ai aradi ünnepségen a magyar kormányt Dávid Ibolya igazságügy- miniszter képviseli. A miniszterelnök szólt arról, hogy a magyar kormányok 1924 óta igyekeznek „kiszabadítani” Zala György szoboregyüttesét az aradi vár pincéjéből. Mostanra sikerült megállapodást elérni, és a napokban a restaurálásra szoruló szoboregyüttes átköltözött a minorita rendház udvarára. Mint mondta, az eredeti tervek szerint a román és a magyar kormányfő együtt vett volna részt annak az emlékparknak az alapkőletételénél, amelyikben el szeretnék helyezni az alkotást. Arad városa azonban hétfőn úgy döntött, hogy nem járul hozzá az emlékpark létrehozásához, ami a román miniszterelnök számára nehezen kezelhető helyzetet teremtett. - Ebben a helyzetben azt tartottam helyesnek, ha követjük a diplomácia szabályait, vagyis az alapkőletételnél és a koszorúzáson a magyar kormány a meghívó féllel azonos szinten képviselteti magát - mondta. - Ettől különböző esemény lesz az operaházban megtartartandó nagy ünnepség - jegyezte meg Orbán Viktor. Az aradi várból kihozott szabadságemlékművet a jelenlegi felzaklatott közhangulat miatt egyelőre sajnos nem lehet köztérre állítani - jelentette ki tegnap Csergő Ervin atya, az aradi minorita rendház főnöke az MTI-nek. Az 1925-ben darabjaira bontott emlékművet alkotó szobrokat az 50-es évek végén zárták az aradi vár katonai raktárába. Innen a román kormány szeptember elején hozott határozata alapján azok az aradi minorita rendházba kerültek, ahol hamarosan a nagyközönség is kulturált körülmények között láthatja az alkotásokat. Az aradi vértanúk emlékére A magyar nemzet szabadságharcának szent emlékű vértanúira emlékezik október 6-án, e gyásznapon. Ma van 150 éve annak, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után az aradi vár sáncaiban kivégezték a honvédhadsereg tizenhárom tábornokát: Knézich Károly, Nagy Sándor József, Damjanich János, Lahner György, Aulich Lajos, Pöltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsei Károly Kötél által, Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos és Schweidel József pedig kegyelemből(!) „golyó és lőpor” által esett a vérszomjas Haynau táborszernagy megtorlásának áldozatául. Áldott legyen az aradi vértanúk emléke.