Magyar Szó, 1999. október (56. évfolyam, 190-212. szám)
1999-10-22 / 204. szám
1999. október 22., péntek Félbeszakadt az önkormányzat ülése Nézeteltérés a piacok sorsa és az előrehozott választások követelése miatt Tegnap félbeszakadt a községi képviselő-testület ülése, mert nézeteltérés történt a piacokról való gondoskodással foglalkozó közvállalat megalapítása körül. Az ülés kezdete előtt Mirko Bajic, a Szabadkai Polgári Szövetség nevében kérte, hogy a fenti kérdést vegyék le a napirendről, mert véleménye szerint jogi szempontból nincs kellően előkészítve a döntéshozatal. Kifogásolta, hogy a felkínált határozati javaslat nem tartalmazza a piaci tevékenységről szóló elemzést, és nem tünteti fel a leendő közvállalat vagyonát, továbbá nem irányozza elő az igazgatóbizottság kinevezését. Németh János (VMSZ) javasolta, hogy iktassák be a napirendbe a minden szinten történő rendkívüli választások megkövetelését. Dusan Stipanovic a „baloldali blokk” nevében azt javasolta, hogy ne döntsenek elhamarkodottan a Szabadkai Piacok KV megalapításáról, másrészt kijelentette, hogy a választások kiírásának megkövetelése nem tartozik a szabadkai képviselő-testületre, s nem kell ilyesmivel foglalkoznia, mert ez megbonthatja az egyébként szilárd szabadkai viszonyokat. Miután a tanácsnokok szavazattöbbséggel úgy döntöttek, hogy mégis napirendre tűzik a vitatott kérdéseket, a „baloldali blokk” elhagyta az ülést, utóbb pedig, a piacokkal kapcsolatos nézeteltérés miatt a Szabadkai Polgárok Szövetsége is bojkottálta, s emiatt határozatképtelenné vált, és félbeszakadt az ülés. Kasza József elnök utóbb ma délre összehívta a képviselő-testület rendkívüli ülését, amelyen napirendre tűzik a rendkívüli választások megtartására irányuló követelést. Nem hivatalos értesüléseink szerint ezt az ülést nem bojkottálja a polgárok szövetsége. V. I. (Kovács Attila felv.) Képünkön a „baloldali blokk” tagjai elhagyják az önkormányzat ülését SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: A nászok ásza amerikai (17, 19, 21) MUNKÁS: Droglak amerikai (18, 20, 22) NÉPSZÍNHÁZ: Csáth-Fodor-Hernyák: Zách Klára (19.30) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 7-től reggel 7 óráig (terepi szolgálat) tel.: 94 vagy 551-373. Járóbeteg-szolgálat: a Zmaj Jova utcai rendelőben * Gyermekgyógyászati rendelő: Đuro Đaković utca 14., tel.: 553-559 * Iskolai rendelő, tel.: 553-627 * Nőgyógyászati rendelő tel.: 552-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 552-499 * Városi kórház tel.: 555-222. Fontosabb telefonok Suboticatrans 555-566; * Vasútállomás 555-606; Elektrovojvodina (diszpécserek) 44-336; Toplana (hibabejelentés) 548-383; Vodovod (hibabejelentés) 557-711; Taxi: Halo Taxi (Városháza alatt) 9766; SU- taxi (vasútállomásnál) 9784; Eko taxi 970; Ekspres taxi 9787; Korner taxi 9785; Kéményseprők: 553-072; Dragstar (0-24 óráig) 23-334; Funero (temetkezési vállalat) 554-433; KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiállítás * A népi élet nyári és őszi motívumai a Városi Múzeum gyűjteményéből szervezett kiállítás KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ: Szarapka Tijcsor szobor, Ozsvár Péter keramika, Miroslav Jovančič festményeinek kiállítása * Edita Kadiric magiszter képeinek kiállítása BUCKA GÁNYÓ GALÉRIA: Gyermekrajz-kiállítás ALFA STÚDIÓ: Gyurkovics Hunor alkotásainak állandó kiállítása MA Az ’56-os forradalom emlékestje Ma 18.30 órakor Magadra hagytunk téged címmel az 1956-os forradalomra emlékeznek. A Népkör Garay-termében megrendezésre kerülő esten Deák Ferenc író az ’56-os események vajdasági vonatkozásairól beszél; legújabb színpadi műve és filmforgatókönyve is e témával foglalkozik. Siflis Zoltán Töredék 1956 című rövid dokumentumfilmjét is levetítik, amelyet két, Vajdaságba menekült és ma is itt élő magyarországi ötvenhatosról készített. Ramoncue Romano versét Némedi Imre mondja el, Tollas Tibor ’56-os verse pedig a szerző tolmácsolásában hangzik el hangszalagról. Felhívás a tanácsnokokhoz A Vajdasági Szociáldemokrata Liga szabadkai szervezetének vezetősége nyilvános felhívást intézett a községi tanácsnokokhoz, amelyben felveti a kérdést, hogy miért nincs községi hatáskörben a piac mint minden más városban? A VSZL úgy véli, hogy a piacok közjót képeznek, s ezzel ellentétben áll az, hogy azokkal egy maroknyi csoport rendelkezzen minden ellenőrzés nélkül. A piacok átvételét csakis az a párt ellenezheti, amelyik saját javára használja fel a bevételt. A VSZL síkraszáll azért, hogy a piacok feletti igazgatást a községi képviselőtestület gyakorolja, s hogy az létesítsen egy ezzel foglalkozó közvállalatot, amelynek tevékenységét a tanácsnokok ellenőrzik. A VSZL apellál az önkormányzat összes képviselőjére, hogy pártbeli hovatartozásuktól függetlenül támogassák a szabadkai polgárok javát szolgáló ötletet. Miért engednénk meg, hogy más fölözze le a jövedelmet? írl Magyar Szó SZABADKA 7 Mitől magyar a színház? Heves vitát váltott ki dr. Gubás Jenő vitaindítója a Szabad Líceum-esten A szabadkai színművészek felháborodtak a féligazságok és hamis állítások miatt Régen borzolta már úgy fel a kedélyeket bármi is művelődési rendezvényen, mint dr. Gubás Jenő Nemzetvesztés, avagy a jugoszláviai magyar értelmiség árulása című írásának a színházi életre vonatkozó része. A szerző - mintája - azt tűzte ki feladatul önmaga számára, hogy szubjektív értékelést adjon, mennyire van jelen az egyetemes magyar kultúra a jugoszláviai magyar színjátszásban. Értekezésében nem esztétikai bírálatot kíván mondani, nem a színjátszás színvonalát akarja feltérképezni, csupán azt vizsgálja, hogy Thália papjai az egyetemes magyar kultúra révén mennyire tudják a jugoszláviai magyar kisebbségben erősíteni a nemzeti öntudatot, az anyanyelv szeretetét, menynyire szolgálják megmaradásunkat, a lakosság művelődését és mindenképpen azt, hogy ezt a nemes feladatot mennyire tudatosan vállalják. A heves vitát kiváltott vitaindítóban a szerző idézi Gerold Lászlónak a magyar színház szerepének meghatározását, s sajnálattal állapítja meg, hogy a felsorolt számos funkcióból „mára csupán a mulattató kikapcsolódás és amint Torök Csaba írja, „a létezés bizonyítása” maradt meg, viszont kiemelt jelentőséget kapott a színészi, illetve a rendezői önmegvalósítás lehetősége, amely időnként kiemelkedő színvonalú előadásokat produkált. Ez utóbbit természetesen csak helyeselni lehet, de csak addig, amíg nem válik öncélúvá, a színészi vagy a rendezői alkotás egyedüli céljává.” KITŐL TANULJANAK A HIVATÁSOSAK? (...) A szerző bírálja azt a gyakorlatot, hogy főleg idegen szerzők műveit tűzik műsorra, amelyben szó sincs a magyarság gondjairól ,pedig többször elhangzott már különböző fórumokon, hogy csak azzal tudunk hatni a világban, ami a mienk: a mi valóságunkból, a mi életünkből szervesen kihajló. Furcsa, életképtelen és groteszk is ugyebár (álgroteszk), az a növény, amelynek gyökerei Németországba vagy Angliába nyúlnak, leveleit pedig a pesti aszfalton hajtja. Más az éghajlata, nem is beszélve a társadalmi berendezésről. Itt lenne már az ideje, hogy a színházi ember végre a saját fejével gondolkozzék, s ne miként az együgyű diák, a szomszédja kész gondolatát másolja dolgozatába”! A színészképzés hiányosságaival kapcsolatban elhangzott, hogy a főiskolai hallgatók általános műveltsége általában nem kielégítő, mivel a főiskolai hallgatók többsége általában a különböző szakiskolákból verbuválódik, és a színiakadémián az általános műveltség oktatása csak tizedrangú feladat. Ezt még hatványozza az, hogy sokszor az otthonról hozott viselkedési formák, szokások, nem azonosak az európai polgári viselkedési formákkal. (...) A színtelen nyelvezet, a gondolatszegénység és a nehézkes kifejezési készség legfőképp az irodalmi műveltség hiányosságaira vezethető vissza. Idézte Kovács Frigyest is, aki az évadnyitó társulati ülésen megjegyezte, hogy a szabadkai színészek nincsenek ott a különböző művelődési rendezvényeken. Dr. Gubás megállapítása szerint „valamivel jobb a helyzet az amatőr színjátszásban, legalábbis ami a szemléletmódot illeti. A nemzettudat és az anyanyelv ápolása, a küzdés a megmaradásunkért itt elsődleges és hangsúlyozott szerepet kap. Ezt méltón tükrözi egy amatőr színész, rendező, népművelő, Berta Ferenc vallomása: »Rám nagy szükség van, ezt tudom, innen én nem moccanhatok semerre. A feladatom csupán annyi, hogy megőrizzem ezt a maroknyi, de összetartó közösséget, a magyarjainkat, s azért is vagyok itt, hogy merészet álmodjak..« Hivatásos színházigazgatóink példát vehetnének róla, és tanulhatnának tőle nemzet- és hivatástudatot, valamint műsorpolitikát kreálni. Az amatőr egyesületek ugyanis magyar szerzők műveinek a bemutatását tartják elsődleges feladatuknak, betöltve ezzel némileg azt az űrt, amit a hivatásosok elmulasztanak...” CSAK MULATTATNAK? Kovács Frigyes, a Népszínház magyar társulatának vezetője felrótta Gubás Jenőnek, hogy tanulmánya túlkapásokat, féligazságokat tartalmaz, amelyek károsak és egyáltalán nem mondhatók építő jellegűnek. Persze, vannak igazságok is, s azokról a bajokról kellene is beszélni, hogy segítsünk rajtuk, de konstruktív jelleggel. Sérelmezte azt az állítást, hogy „csak mulattató kikapcsolódást” nyújtó színházat csinálnak, ezt a műsoron szereplő darabok bizonyítják a legékesebben: a Puskaporos hordó, az Örvendetes esemény, a Tavli, a Zách Klára, a Te, Imre, itt valami ketyeg, a Csehov-darabok feldolgozása, a Zsenik iskolája... Mindössze két mulattató darab szerepel a repertoáron: a Hazudj inkább, kedvesem! és a Nosztalgikus kabaré, amelyeknek egyébként a legnagyobb a látogatottsága. A Puskaporos hordó, az Örvendetes esemény, a Tavli valóságunk képe, s nekünk szól, s nem érthető számára, hogy a Sári bírónak vagy valamely Heltai Jenő-darabnak mennyivel inkább van mondanivalója számunkra. Ami a színészek viselkedéskultúráját illeti, az a réteg, amelynek módja volt európai polgári viselkedésformákkal megismertetni a gyerekeit, az már külföldre küldte utódait, ők pedig itt vannak, s elverik a port azokon, akik maradtak. Ami pedig a színészek távolmaradását illeti a különböző rendezvényekről, ezzel azt akarta megmagyarázni, hogy a színészek nem érzik magukat otthon Szabadkán, ha nincs itt állandó lakhelyük. De persze ez fricska volt a színészeknek is. Azt pedig kikéri magának, hogy a hivatásos színházak vezetői elé példaképként egy amatőr színházi személyt állít. Ami viszont a magyar szerzők műveit illeti, a soron következő darabok szerzői: Tasnádi István és Zilahy Lajos. HÁNY MAGYAR SZERZŐ MŰVE VOLT MŰSORON? Hernyák György rendező arról szólt, hogy nagyon sértő, felkavaró dolgok hangzottak el. Mint mondta, a vitaindítót ahhoz hasonlítaná, mintha ő felmenne a polgármesteri hivatalba, s annak jogán, hogy magyar, Szabadkán él, elmondaná Kasza Józsefnek, hogy mit kellene tennie. A szerző a tájékoztatási eszközökben megjelentekre alapozza állításait, pedig a színház nem a sajtóban, az utcán történik, hanem a színpadon, előadás közben. Ami körülötte zajlik, az csak a színházról szól. Egyébként az elmúlt 2 évben megtartott 11 bemutató (a Népszínház magyar társulata és a Kosztolányi Színház) közül 5- nek a szerzője magyar. Mi nagyon specifikus helyzetben vagyunk Vajdaságban, s a Gubás Ágota által példaként említett Örkény-darab, a Kulcskeresők nem rólunk szól. Felesleges arról vitázni, hogy Shakespeare- vagy Sütődarabot tűzzenek műsorra, engedtessék meg a rendezőnek a választás joga. Azt, amit a közönségnek el akar mondani, lehet, hogy Shakespeare, lehet, hogy török vagy albán szerző darabjában találja meg. A szöveg csak egyik összetevője az előadásnak, hisz jelen van a rendező, a vajdasági magyar színész is. Ha magyarul mondja Shakespeare szövegét, és a saját élményvilágát hozza elő, az mirólunk szól. Káló Béla színész elmondta, Magyarországon, ahol 40 színház van, ott évente 10 magyar darabot játszhatnak, de nálunk csak 3 színház van. Egyébként, ami a színészek magyarságtudatát illeti, erről a legékesebben az tanúskodik, hogy itt vannak, játszanak. Volt rá példa, hogy a bánáti Dreán egy komédiát játszott, s közben a tankok vonultak el a színpad mellett. SZÁMONKÉRÉS AZ ITT MARADOTTAKTÓL Péter Ferenc, a Kosztolányi Színház vezetője azt rótta fel, hogy a szerző a 60-ból itt maradt 20 színészre kimondja, hogy a délvidéki műveletlen színészeknek nincs magyarságtudata, pedig a színház a magyarság megőrzésének fontos bástyája, s felvállalták, hogy magyarul játszanak, hogy az utánpótlást neveljék. Ő a háború első napjaiban egy külföldi fesztiválon tartózkodott, s természetes volt számára, hogy hazatér. Brestyánszki Boros Rozália, a Kosztolányi Színház szervezőtitkára arról beszélt, hogy mi délvidéki magyarok mesterei vagyunk a széthúzásnak, fondorkodással vissza tudunk élni a szép szavakkal. Szerinte csakis a konstruktív kritika az elfogadható, s most a legfontosabb egyként felvenni a harcot a színházért, művelődési életünkért. Az áldatlan sötét köddel szemben csak közösen lehet küzdeni. Gubás Ágota megjegyzésére, hogy a tanulmány nem a kizárólagosságra épül, hanem egy dolgot kér számon: a magyar drámairodalomhoz való kötődést, Káló Béla azt válaszolta, hogy „mi rosszul vagyunk megtámadva, mert úgy kellett volna a tanumányt megcímezni: Hol vannak a magyar drámaírók?” Jónás Gabriella színész úgy tekinti a tanulmányt, hogy ezek egy színházszerető ember szavai, aki érezte, gond van, ez tulajdonképpen jajkiáltás. A szerző nem ránk, hanem értünk haragszik. Generációk nőttek fel úgy, hogy nem látták a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, s ez nem a jelenlevők bűne. Korica Mikós színész szerint nem egymást kellene marni, hanem tudnivaló, hogy a bűnös a „másik oldalon” van. Viszont most, amikor újra felemelkedhet a színház, nagyon kell rá vigyázni, s az „egymásnak esés” esetleg kárt okozhat. Ágoston Pribilla Valéria, a Gyermekszínház igazgatója is annak a véleményének adott hangot, hogy e vélemény elég rosszkor jött, hisz egy most építkező társulatról van szó. Dr. Szöllősy Vágó László szerint a színház fontos feladata, hogy eszményképet állítson a fiatalok elé, s a magyar szellemiség megteremtése. Dr. Tóth Lajos reméli, hogy e vitaestnek pozitív hatása lesz. Kucsera Gézát meglepte a vitaindító címe, mint mondta, úgy érezte magát, hogy a színház vesztőhelyén van. Kabók Erika megegyezte, elege van abból, hogy folyton árulónak nevezik, utalva ezzel a vitaindító címére. Siflis Zoltán községi művelődési titkár számára hihetetlenül nagy élményt jelentett ez a beszélgetés, s mint mondta, az egymás iránti felelősséghez az is hozzátartozik, hogyan beszélünk egymás munkájáról. Nyilvánosan csak felelősséggel lehet szólni. Nem tartja jónak, hogy csakis magyar szerzők darabjai szerepeljenek műsoron. Kovács Frigyes az est végén fontosnak tartotta megjegyezni, ha dr. Gubás Jenő tényleg a jobbítás szándékával írta meg vitaindítóját, akkor járjon színházba. MIHÁLYI Katalin SZOMBATON // Napsugaras Ősz rendezvény Szombaton délután három órára várják a Zorka és a Peščara helyi közösség hajlott korú polgárait a Napsugaras Ősz rendezvénysorozat keretében szervezett ünnepségre, amelyet az Ivo Lola Ribar terepi (a Peščara helyi közösség melletti) iskolájában tartanak. s. k. á.