Magyar Szó, 2000. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-28 / 73. szám

8 TISZAVIDÉK Magyar Szó A népzene ünnepén Bemutatkoztak Csorváson (is) a felsőhegyi együttesek Ötödik alkalommal rendezték meg a Békés megyei Csorvás nagyközség­ben a Bartók Béláról elnevezett nép­zenei versenyt. Ezúttal vajdasági rész­vevői is voltak a találkozónak: a felső­hegyi citerások és az asszonykórus mellett a verseny végén a becskerekiek mutatkoztak be szerb lakodalmassal. Az egymás közelében elhelyezkedő római katolikus, a román ortodox, a református és az evangélikus templom is utal arra, hogy a történelem folya­mán máig sok vallás és nép megfért ezen a településen. Igaz, a románság megszűnőben van, a múlt századi be­telepítés következtében jóval élénkebb a szlovák hagyományápolás. Ezúttal a romániai vendégek távolmaradtak, a Kárpát-medencei népek együttélésé­nek jelképeként az önkormányzat meghívott viszont jugoszláviai szerb művelődési csoportot is a felsőhegyi Petőfi Sándor együttesei mellett. A magyar, a szlovák és a jugoszláv himnusz elhangzása és a köszöntők után a délelőtti órákban kezdődött a mintegy húsz településről érkezett két tucatnyi népzenei csoport versenye, hogy este érjen véget a díjak átadásá­val, majd következzen a bál­­ inkább már csak népies, mintsem népzenére. Jó hangulat, kiváló vendéglátás és ma­gas színvonal volt a jellemző a találko­zóra, de mielőtt az összegezésről és a verseny jelentőségéről szólnánk, érde­mes idézni Kodály gondolatait a nép­zenéről, melyet a megnyitó ünnepsé­gen hallhattunk. A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, lelki vérszegénységben hal meg, teljes lelki élet zene nélkül nincs. És vannak a léleknek régiói, amelyekbe csak a zene világít be. Vi­lágítson hát ez a zene mindannyiunk lelkébe! Kasuba István alpolgármestert a népzenei verseny kezdete előtt kértük meg, hogy ismertesse a rendezvény jellegét, tartalmát, fontosságát. - A népzenei verseny a Dunától ke­letre levő magyarországi együtteseket fogadja, s egyben nemzetközi is, hi­szen rendszeres vendégeink a szlová­kok, a románok, ezúttal pedig a jugo­­szlávok is szerepelnek. A rendezvény a Bartók Béla iránti tisztelet, kultusz ré­sze, mert 1880-ban itt kötöttek házas­ságot a szülei, s bár ő már nem itt szü­letett, de eljött népzenei anyagot gyűj­teni. Jövőre ünnepeljük születésének 120. évfordulóját, és nem véletlen, hogy rendezvényünket minden alka­lommal március utolsó hétvégéjén tartjuk, most éppen 25-én, a zeneszer­ző és a népzenekutató születésnapján. Egyébként több rokona a csorvási te­metőben nyugszik, s tisztelettel emlé­kezünk rájuk. Békés megyében több nemzetiség él, igyekszünk segíteni hagyományaik ápolásában, és anyaországaikkal is kapcsolatot tartani. A határon túl élő magyaroknak ugyanebben szeretnénk segítségükre lenni, identitástudatuk megőrzésében. A felsőhegyiekkel két évvel ezelőtt az általuk szervezett ara­tóünnepségen ismerkedtünk meg, s ezúttal mi hívtuk meg őket, ismerve előadásaiknak a színvonalát. Mert tud­ni kell, hogy a csorvási népzenei ver­senyen csak olyan csoportok vesznek részt, amelyek magas színvonalon mű­velik a népzenét: közülük több Arany­páva Díjban részesült, mások pedig arany-, ezüst- vagy bronzfokozattal rendelkeznek. Késő délutánra kiderült, hogy a fel­lépők a verseny rangjához méltóan szerepeltek. Nagyon nehéz dolga volt a­ zsűrinek - Wakler Annának és Borsi Ferencnek. Az elnök, Borsi Ferenc így összege­zett: - Ezen a versenyen nem volt rossz produkció, sőt gyönge sem. Az, hogy nemzetközi a rendezvény, a rangját még inkább emeli. Úgy érzem, meg­tiszteltetés azoknak a csoportoknak, amelyek meghívást kapnak a csorvási népzenei versenyre. Alapvető hibákat nem fedeztünk föl, öröm volt hallgatni az együtteseket. Rangsorolni szinte le­­hetetlen lenne a fellépőket, azért is, mert a hagyományostól a komoly fel­dolgozásokig mindenféle színárnyalat jelen volt a műsorban. A zsűri különdíjakat, nívódíjakat és néhány kiemelt nívódíjat osztott ki. A felsőhegyi Sarkantyú Tamburazene­­kar különdíjban részesült, a Rezeda Asszonykórus pedig az ezen a verse­nyen legértékesebb, kiemelt nívódíjat kapott. Szilágyi Menyhért polgármester zárószavában egyebek között meg­említette: reméli, hogy jövőre, a Bar­­tók-évfordulóra már még rangosabb, azaz minősítő versenyt szervezhet­nek. A verseny után nagy sikert aratott, és hatalmas tapsot kapott a nagybecs­­kereki Veseli Banacani csoportja a szerb lakodalmas bemutatásáért. írta és fényképezte: FODOR István A felsőhegyi asszonykórus kiemelt nívódíjban részesült A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai a csorvási alpolgármesterrel Reszkess, pórnép! A gázellátásban immár nemcsak részleges korlátozások vannak a kanizsai községben, hanem néhol rigorózus kikapcsolások is Tegnapra ismét korlátozást írt elő a gázelosztók számára a NIS-gas, ezút­tal azonban már nincs szó holmiféle üzemzavarról, a hálózatban bekövet­kezett meghibásodásról, tehát semmi­féle olyan dologról, amelynek esetleg az elhárításáról lehetne ábrándozni. Az utasítás egyértelmű: a lakossá­got le kell kapcsolni a nemzetközi gáz­vezetékről. Az indok egyszerű: nincs elegendő gáz a nemzetközi vezeték­ben. Ilyen tájékoztatót kaptak nem­csak a szolgáltatók, hanem a vállalatok is. A kanizsai községben néhány ki­sebb település kivételével mindenütt van gázhálózat, s a legtöbb helyen két forrásból, egyrészt az úgynevezett lo­kális forrásokból, vagyis a helyi gázme­zőkből, másrészt a nemzetközi veze­tékből kapja a lakosság és ipar ezt az energiahordozót. Most igencsak főhet a feje a gáze­losztónak, hiszen például Kanizsán a helyi gázmezők kevéske energiáját kellene úgy elosztania a lakosság, a gazdaság és az intézmények között, hogy senki se fagyoskodjon (hiszen hűvös még ez a koratavasz), de a ter­melés se szakadjon meg. Horgoson abban reménykedett a lakosság, hogy mivel itt helyi gázmező híján csak a nemzetközi vezetékre le­het hagyatkozni, s mivel a háztartások és az ipar egyazon szálon fut, ezért nem kell tartani a teljes kikapcsolástól. Nos, hiú remény volt ez, mert sikerült megtalálni a módot, hogy a termelés tovább folyhasson, a lakások s a ben­nük lévő emberek, csecsemők, aggas­tyánok stb. viszont mégse melegedje­nek. A teljes kikapcsolás csak azért nem érvényes Horgosra, mert a Vitamin élelmiszer-feldolgozó gyár felé vezető utcák továbbra is élvezhetik azt az iste­ni kegyet, hogy használhassák gáztűz­helyeiket, -kályháikat, -kazánjaikat A gázelosztó állomástól kezdve tehát to­vábbra is lesz gáz Horgoson a Proletár utcában és ettől a saroktól kezdve a Dózsa György utcáig a Rade Končar utca egy szakaszán, a Dózsa György ut­cában, a Szegedi út egy részén (a gyár környékén), valamint a Vitamintól a Proletár telepig, beleértve a Kizár Ist­ván és a Thurzó Lajos utcákat is. A többiek? Legfeljebb irigykednek a fővezeték mellett lakókra, és az égi­­ekhez fohászkodnak egy kis tavaszi napsütésért, no meg szidják magukat, amiért a mérge drága gázvezetékre és belső szerelékekre költötték a pénzü­ket ahelyett, hogy bányakemencét építtettek volna. Hogy még egy fontos információ kimaradt? Nevezetesen, hogy meddig tart a kikapcsolás? Tippeljenek. Erre ugyanis hivata­los válasz nincs. M.M. 2000. március 28., kedd Dunaszentgyörgy-T­orny­os focimeccs lesz! A két település testvéri együttműködésének bővítéséről tárgyaltak tegnap a zentai városházán Dunaszentgyörgy népes küldöttsé­ge látogatott el tegnap először Zentá­ra, majd onnan folytatva útját Tor­nyosra, amellyel a közelmúltban test­vértelepülési kapcsolatokra lépett. A magyarországi település polgármeste­rét, valamint az ottani sportklub és művelődési egyesület képviselőit a vá­rosháza kistermében Juhász Attila polgármester, Kovács Nándor alpol­gármester, Rácz Szabó László, a vég­rehajtó bizottság elnöke és Recskó Bé­la vb-tag fogadták. A két falu - Tornyos és Dunaszent­györgy - felhatalmazott képviselői ta­valy írták alá a településegyüttműkö­dési megállapodást, és az eseményt már akkor, november 27-én egy kö­zös, Dunaszentgyörgyön megtartott nagyszabású ünnepséggel tették emlé­kezetesebbé. Herman János, a telepü­lés polgármestere tegnapi felszólalásá­ban elmondta, most ismét a vendég­­csalogatás szándékával érkeztek Zen­tára és Tornyosra: május 19-én, a falu napján veszi át Dunaszentgyörgy a millenniumi zászlót, és a jeles esemé­nyen természetesen ismét szívesen lát­ják jugoszláviai testvéreiket is. A teg­napi beszélgetésen kiderült, ezen a na­­pn fogják lebonyolítani a már koráb­an betervezett barátságos labdarúgó­mérkőzést is Tornyos és Dunaszent­györgy csapatai között, ám a mérkő­zést valószínűleg nem sikerül majd a (szintén korábban megálmodott) Kár­pát-medencei magyar focitornává fej­meg- és kihívást, és egyben ők is meg­hívták a dunaszentgyörgyieket az idén augusztus 19-én és 20-án megtartandó aratóünnepségre és egyben a falu nap­jára is. A tegnapi közös megbeszélésen az együttműködés további formáiról és lehetőségeiről is esett szó, így Juhász Attila polgármester javaslatára valószí­nűleg már az idén sikerül majd meg­szervezni a dunaszentgyörgyi gyere­kek csoportos tornyosi kirándulását és nyaralását, és az a gondolat is felme­rült, hogy a két település közösen pá­lyázzon különböző, az együttműkö­dést támogató nemzetközi alapítvá­nyoknál. A városházán tartott megbeszélés után a magyarországi vendégek meg­látogatták Zenta város történelmi ne­vezetességeit, a Tisza-parti csataem­lékművet és az 1848-49-es magyar sza­badságharc és forradalom ártatlan polgári áldozatainak tiszteletére emelt emléksírhelyet, majd Tornyosra láto­gattak, ahol szintén megtekintették a testvértelepülés fontosabb épületeit és létesítményeit. i­l­ leszteni, mert az ehhez szükséges anyagi támogatásra vonatkozó kére­lemre mindeddig nem reagált az Ifjú­sági és Sportminisztérium. A tornyosiak szintén jelenlevő kül­döttsége természetesen elfogadta a A vendég dunaszentgyörgyiek... (Gergely József felvételei) (...) és a vendéglátó tornyosiak a tegnapi találkozón Kanizsaiak figyelmébe! Elmarad a mai művelődési műsor Mára hirdette és szervezte meg a kanizsai önkormányzat Budai Ilona elő­adóestjét. Népdalok, archaikus egyhá­zi népi énekek és balladák szerepeltek volna műsoron a kanizsai városháza dísztermében. A szervezők azonban sajnálattal tu­datják a meghívottakkal és az önkor­mányzati műsorok törzsközönségével, hogy betegség miatt elmarad Budai Ilona mai előadóestje. M.M. KERETBE Falu a Duna partján Dunaszentgyörgy Paks váro­sától 9, Szekszárd megyeszék­helytől pedig 25 kilométerre fek­vő, körülbelül 2800 lakost szám­láló település a Duna jobb olda­lán. Mint azt Herman János, a fa­lu polgármestere elmondta, a la­kosság túlnyomó többsége a lég­vonalban alig 3 kilométerre fekvő paksi atomerőműben dolgozik, magának a településnek pedig - a gazdasági objektumokat illetően - egy valamikor 400 fős, ma már lé­nyegesen kisebb termelőszövetke­zete és egy női varrodája van. Dunaszentgyörgy évi 170 mil­lió forintos költségvetéssel gaz­dálkodik, a falunak óvodája, isko­lája, művelődési háza, idősek klubja van, továbbá (vállalkozó) orvosa, gyermekorvosa, fogorvo­sa, védőnője, vállalkozó gyógysze­része és egy állatorvosa. A helyi képviselő-testület 9 tagú, és há­rom bizottsággal (szociális, kultu­rális és sport, valamint pénzügyi) dolgozik.

Next