Magyar Szó, 2000. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

2000. március 30., csütörtök Magyar Szó Megszerveztük, csak azért is Holnap kezdődik Feketicsen a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók 5. Találkozója - Beszélgetés Pál Károllyal, a szervező Feketics Művelődési Egyesület elnökével Holnap este a feketicsi színházteremben ünnepélyes meg­nyitóval és a muzslyai Petőfi Egyesület színtársulatának zenés vígjátékával kezdetét veszi a Vajdasági Magyar Amatőr Színját­szók 5. Találkozója. A rendezvénysorozatot Dudás Károly, a VMMSZ elnöke nyitja meg. A szakmai bírálóbizottság tagjai: Faragó Árpád (elnök), Krekity Olga, Kontra Ferenc és Szöllősy Vágó László. Az előkészületekről, a tíznapos rendezvény anyagi és más vetületeiről beszélgettünk Pál Károllyal, a találkozót szervező Feketics Művelődési Egyesület elnökével. - Miért esett a választás Feketicsre? - Az idei rendezvény szervezési jogára ketten pályáztunk: Feketics és Kikinda. A VMMSZ közgyűlése úgy döntött, hogy Feketics legyen az idei színhely. Azt hiszem, várható is volt, mert rendszerint egyszer bácskai, utána pedig bánáti falu vagy város rendezi. Mint ismeretes, tavaly Muzslya volt a szervező. Több okból kértük a szervezés jogát. Egyrészt, mert a millen­nium évében zajlik, másrészt mert az idén emlékezünk meg a Kunhegyesről való kirajzás 215. évfordulójáról. A harmadik ok meg egy csak azért is, hogy megmutassuk, meg tudunk szer­vezni egy ilyen rangos, vajdasági jellegű rendezvényt, még ak­kor is, ha a község egyetlen párával sem járul hozzá a megszer­vezéshez, mivel azt állítólag kifejezetten magyar jellegűnek tartja. ■ A községi szervektől tehát erre nem kaptak pénzt? - A művelődésre a jelenlegi községi vezetés a lehető legke­vesebbet fordítja, írásban kértem pénzt az egész évi tevékeny­ségre, és külön erre a rendezvényre is. Választ nem kaptam, csak olyan magyarázatot, hogy majd a költségvetés alakulásával összhangban kaphatunk anyagiakat. Kultúrára eddig még szimbolikusnak sem nevezhető összeget kaptunk. Azon a na­pon például, amikor megkaptuk a szervezés jogát, a színházte­remben nem volt áram, mert nem tudtuk kifizetni a számlákat. ■ A tíznapos rendezvénynek komoly költségei vannak. Hogyan sikerült ezt mégis megoldani? - Tíz nap alatt 11 egyesület vonul fel közel 500 fellépővel. Fogadni kell őket, megvendégelni, és természetesen a színhá­zat is rendbe kellett tenni. Szerencsére a feketicsi helyi közös­ség, a helyi vállalkozók, valamint a vállalatok felvállalták a ren­dezvényt, de ugyanígy támogatja a találkozót a tartományi ki­sebbségügyi titkárság, valamint a köztársasági művelődésügyi minisztérium is. A helyi közösség például vállalta a színházte­rem tatarozását, a meszelést és a vizesgóc rendbehozatalát, így most a színház korrekt körülményeket tud nyújtani a fellépő együtteseknek és a nézőknek egyaránt Számítunk ezenkívül az Illyés Közalapítvány támogatására is. Úgy érezzük tehát, hogy az összefogás eredményeként meg tudjuk szervezni a ta­lálkozót, akkor is, ha a község nem segít. ■ Minden készen áll? - A rendezvény gyakorlatilag azonnal megkezdődhet, az előkészületeket befejeztük. A belépés minden előadásra díjta­lan. Igaz, hogy önkéntes adományokat gyűjtünk a rendezvény számára, de ez senkire sem kötelező. Mindenkit nagyon szíve­sen látunk minden előadáson, és nagyon szeretnénk, ha az előadások nagyszámú közönség előtt zajlanának. Az előkészü­letekkel kapcsolatban mindenképpen ki kell emelnem egyesü­letünk tagjainak önkéntes munkáját. Nekik is köszönhető, hogy sikerült mindent időben elvégezni. Különösen az egyesü­let Soma nevű színtársulatának tagjai dolgoztak sokat, és még fognak is dolgozni a találkozó egész ideje alatt. Az itt fellépő színtársulatok egyébként évek óta együtt szerepelnek a szem­léken, és erős, összetartó közösségeket képeznek lakóhelyükön is. Ezt látva akaratlanul is felvetődik, miért nincsenek ilyen közösségek nagyobb városainkban, településeinken, például Szabadkán, Topolyán, Moravicán, Kishegyesen, Pacsérán, Te­­merinben, Újvidéken...? P. I. Felhívás az Énekelt Versek V. Zentai Fesztiváljára A zentai önkormányzat és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ a Magyar Millennium jegyében 2000. május 13-án megrendezi az Énekelt Versek V. Zentai Fesztiválját. A fesztivál alkalmából a szervezők bemu­tatkozási lehetőséget kínálnak mindazok­nak a szólistáknak és együtteseknek, akik, illetve amelyek énekelt verseket adnak elő saját megzenésítésükben. A jelentkezés fel­tétele, hogy legalább három megzenésített vers szerepeljen műsorukban. Ezek közül az egyik vagy Böndör Pál kétszeres Híd-dí­­jas költőnk Széthullás, vagy Weöres Sándor Ének a határtalanról című költeménye le­gyen. A legjobbak meghívást kapnak a fesz­tiválra, amelyet 2000. május 13-án 17 órá­tól a zentai Művelődési Házban a műfaj legjelesebb képviselőiből álló zsűri előtt rendezünk meg. A verseny győztese részt vesz az esti gálaműsorban. A verseny fődí­jai: 1. díj: 3000 dinár, 2. díj: 2000 dinár, 3. díj: 1000 dinár. Jelentkezni 2000. április 25-éig lehet a következő versenydalt tartalmazó hangka­zetta beküldésével, amelyhez a pályázókról és a többi versenydalról is rövid ismertetőt kérünk. Címünk: Thurzó Lajos Közművelődési Központ, YU - 24400 Zenta, Petar Drapšin u. 18., telefon/telefax: (024) 812-511, (00- 381-24) 812-511. Böndör Pál: Széthullás Jól van! Jól van! - egy kis láz ez csak s a torkom kapar nincs cigaretta de marad a kávé kivételesen még az sem zavar hogy híreket sugároz épp a tévé. Jól van! Jól van! - ez a nap is majd gyorsan lepereg s a régi sablon szerint alakul: a várva várt felmentő hadsereg estig rablóbandává aljasul. Jól van! Jól van! - a lényeg mint lányok arcán a smink ha a könnycsepp rajta lassan legördül szépen elmaszatolódik megint s csak a világ gyémánttengelye görbül. Weöres Sándor: Ének a határtalanról Amikor még senkise voltam, fény, tiszta fény, a kígyózó patakokban gyakran aludtam én. Hogy majdnem valaki lettem, kő, durva kő, hegylejtőn jég­erezetten hömpölygetett nagy erő. És végül élni derültem, láng, pőre láng, a szerte határtalan űrben mutatom valódi hazánk. Felhívás a VI. Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyre Kálmány L­ajos, vidékünk első néprajzkutatója, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója emlékére és a magyar államalapítás ezredik évfordulója alkalmából a zentai önkormányzat és a zentai Városi Könyvtár megrendezi a VI. Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyt, amelynek elődöntőit május közepéig hét körzetben: Bánság­ban (Száján és Torontálvásárhely - Debelyacsa), Nyugat-Bácskában (Bácskertes - Kupu­­szina), Közép-Bácskában (Feketics), Észak-Bácskában (Szabadka) és a Tisza mentén (Oromhegyes és Zenta), döntőjét pedig 2000. május 27-én délelőtt 10 órai kezdettel a zentai Művelődési Házban szervezzük meg. A jelentkezők korhatár nélkül a következő kategóriában versenyezhetnek. 1. Előadóművészi kategória: két népmese vagy népmeserészlet előadása. A két ver­senyszám műsorideje: maximum 10 perc. Korcsoportok: (a) 10 éves korig, (b) 11-14 éves korosztály, (c) 15 évesnél idősebbek. 2. Néprajzi kategória: legalább két, napjainkban hallott eredetmonda, népmese (a) vagy hangszalagra való rögzítése és lejegyzése, (b) vagy a versenyen való elmondása. Ebben a kategóriában műsoridőkorlátozás nincs. A verseny tehát két részből: körzeti elődöntőkből és döntőből áll. Az előadóművészi kategóriában a versenyzők a magyar népmesekincsből választhatnak tetszés szerint két népmesét, amelyek közül az egyiket az­ elődöntőn, a másikat pedig a döntőn mesélik el. A néprajzi kategória versenyzői a nagyszülőktől, szüleiktől vagy más ismerősüktől hal­lott, gyűjtött történeti népköltést (népmesét, mondát, történetet) (a) vagy hangszalagon rögzítve és lejegyezve a gyűjtésre vonatkozó adatok feltüntetésével elküldik a lenti címre, és ezzel a gyűjtéssel pályáznak a versenyen, (b) vagy előadják gyűjtésüket a versenyen. Jelentkezni az alábbi címen lehet: Thurzó Lajos Közművelődési Központ, 24400 Zenta, Petar Đrapšin utca 18. Bővebb felvilágosítás a (024) 811-266-os vagy a (024) 812-526-os telefonszámon kapható. A VI. Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyre szóló jelentkezési lapon kérjük feltüntetni a versenyző teljes nevét, születési évét, kor­csoportját, levélcímét és telefonszámát, valamint a versenykategóriát. Jelentkezési ha­táridő: 2000. április 25. SZOMBATON ÚJVIDÉKEN Ébredj fel, Kata! A szenttamási színjátszó csoport vendégszereplése A szenttamási Arany János Magyar Művelődési Egyesü­let színjátszó csopotja Milan Grgić Ébredj fel, Kata című darabjával vendégszerepel árpilis elsején Újvidéken. A két felvonásos vígjátékot Fischer Károly m. v. rendez­te. Szereplők: Hodonicki Mónika, Robotka Angéla, Hegedűs Anabella, Tóth László, Robotka István, Bun­­ford Attila, Cvitkó László, Fenyves József. Súgók Bun­­ford Hargita és Balázs Márta, technikai munkatársak Faze­kas Mátyás és Bosnyák Ed­várd. Az előadás 19.30-kor kez­dődik a telepi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesü­let színháztermében. A belé­pődíj 25 dinár, a szervezők minden érdeklődőt szeretet­tel várnak. MŰVELŐDÉS 11 ÚJ KÖNYVEK Versek és kommentárok UTASI CSABA CSAK EMBEREK Ötven vers, ötven kommentár FORUM Az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg Utasi Csaba ötven verset és ötven kommentárt tar­talmazó, Csak emberek című kötete. A szerző írja könyvéről: ,A hetvenes évek derekán Végel László, a Kilátó szerkesztője arra biztatott, hogy ve­gyem szemügyre költészetünket, s az eltelt több mint ötven év terméséből válogassak olyan verseket, amelyekről szívesen írnék a mellékletnek. A fel­adat csábító volt, hiszen munkám so­rán semmiféle megkötéssel nem kell számolnom, így aztán több-kevesebb rendszerességgel két éven át közzé is tettem negyvenöt kommentárt, ki­­sesszét. A kitűzött célt, a bűvös ötvenes számot azonban nem sikerült elérnem. Most, hogy a kéziratok pihentetésére vonatkozó horatiusi intelem határain jócskán túl vagyok, s a tervezett kiegé­szítésekkel is elkészültem, szeretném felhívni az olvasó figyelmét, hogy nem antológiát tart a kezében, hanem lí­ránk történetének egy lehetséges váz­latát, amely az utóbbi negyed század eredményeiről, sajnos, nem informál. Remélem azonban, hogy a zord idők ellenére akad majd vállalkozó, aki a folytatást megírja.” (Megjelent 176 ol­dalon, ára 100 dinár.) JUHÁSZ GÉZA A FORDULAT UTÁNI FORGATAGBAN Egy műfordító feljegyzéseiből Sava Babić HAMVAS HÁRS A veszprémi Vár Ucca Tizenhét Könyvek 33. darabjaként jelent meg Radics Viktória fordításában Sava Ba­­bic Hamvas Hárs című kötete, melyet 1999 márciusa és júniusa között írt Belgrádban, Balatonfüreden, majd is­mét Belgrádban. A szerző írja könyvé­ről: „Eleddig Hamvas Béla ötvenhá­rom művét fordítottam le, kevesebb, mint a fele jelent meg. A Hamvas re­cepciójáról szóló első könyvem (A ha­tárok szétfoszlanak, nemde?) 1999- ben látott napvilágot; vélhetőleg meg­jelenik a többi is. A magyar olvasó e sorozat részletét tartja a kezében, még­pedig azt, amely magyar barátaimnak köszönhetően, Jugoszlávia bombázá­sának idején a balatonfüredi Magyar Fordítóházban született. A Széljegyze­tek és az Erdei tisztások Belgrádba va­ló visszatérésem után is tovább szapo­rodtak. A magyar olvasóra marad, hogy megnézze, a végén mi történt.” (Megjelent 120 oldalon.)­ ­ Emlékezések A szabadkai Életjel Könyvek 83. da­rabjaként látott napvilágot Juhász Gé­za A fordulat utáni forgatagban című kötete. A szerző írja könyvéről: „Előb­bi, hasonló tárgyú könyvem (A fordu­lat forgatagában, 1987) megjelenése óta, sőt már annak fogalmazása köz­ben is foglalkoztatott a gondolat, hogy ugyancsak emlékező formában, mo­dorban egyszer meg kellene írnom a magam könyvkiadói feljegyzéseit is. Mondanom sem kell, mennyi ösztön­zést és bátorítást adott ehhez Cserép­falvi Imre könyve (Egy könyvkiadó feljegyzései, 1984), bár természetes, hogy olyan nagy irodalom- és művelő­déstörténeti jelentőségű kiadói vállal­kozásról nem számolhatok be, mint nagy elődöm. Úgy gondolom azon­ban, hogy mégis vannak olyan emlé­keim, élményeim a csaknem tizenhét évi tevékenységből, amelyeket érde­mes kiragadni a feledésből, amelyek közérdeklődésre is számot tarthatnak, s amelyeknek már ma is irodalmi-kap­­csolattörténeti vonatkozásuk van.” (Megjelent 224 oldalon.) Kismagyar vajdasági leltár A Forum Könyvkiadónál jelent meg a napokban Léphart Pál és Ke­­szég Károly Végvári panoptikum cí­mű könyve. Klemm József előszavá­ban olvashatjuk: „A végek élete: zsib­vásár. Adunk és veszünk, cserélünk és lopunk, alkudunk és alkuszunk. Va­gyunk: árusok, s vagyunk: árulók. Ke­gyelemkenyéren tengődő poéták, bősz firkászok, piactéri filozófusok, politikai szemfényvesztők, nemzeti hittérítők és semmittevő életművészek. Csupa zse­ni és csupa csepűrágó. A végek jellem­zője: az aránytalanság. Életérzése az elmúlás. Életlátása: groteszk. Kifejező­­eszköze: a szatíra, a karikatúra. Művé­sze: Léphart Pál és néhai Keszég Ká­roly. Segítségükkel ismered meg, tisz­telt Nagyérdemű a délvidéki végvárak néhány dicső harcosát, aki a végek vé­gének elodázásáért vívta kilátástalan csatáit.” A kötetbe gyűjtött és rajzolt 140 portré 1996 novembere és 1999 márciusa között jelent meg a Magyar Szó szatirikus mellékletében, a Gri­maszban. (A kötet 160 oldalas, ára 150 dinár.) Léphart Pál-Keszég Károly VÉGVÁRI PANOPTIKUM

Next