Magyar Szó, 2000. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

2000-04-23 / 96. szám

14 SZABADIDŐ HÚSVET A VILÁGBAN TOO ma Urbi et orbi, vagyis a városnak (Rómának) és a világnak. Ma celebrálja a pápa a Szent Péter téren az „urbi et orbi” áldást, a minden katolikus hívőre vonatkozó, teljes búcsúval járó pápai áldást. Az egyház feje ötvenkilenc nyelven mond húsvéti köszöntőt, többek között magyarul is. De mi a szokás szerte a világon e napon? CSEHORSZÁG Prágában is sonkát, kalácsot és lőtt tojást esznek, csakhogy ott kuglófokat is sütnek bárány formájúra, mi több, mézeskalács is kerül az asztalra. A gyerekeknek a nyuszi hoz ajándékot a ház mögötti fészekbe. Tojást is festenek a fiúk-lányok, hétfőn pedig csoportokba rendeződnek a legények, és nem locsolkodni indulnak, hanem virgácsolni. Fűzfából kötnek virgácsot, és ezzel felfegyverkezve állítanak be a lányos házakhoz. A szebbik nem tagjainak hátsóját paskolják meg, hogy egészségesek, frissek legyenek a következő évben. Persze itt sem távoznak a tett színhelyéről üres marokkal a legények, csoki- és cukortojás üti a markukat. A HÚSVÉT-SZIGETEK A Húsvét-szigetek polinéz háziasszonyai húsvét táján nemigen törik a fejüket ünnepi menü összeállításán, a férfilakosság sem kerekedik fel kölnivel a zsebében. Számukra a húsvét nem jelent többet egy péntekkel megtoldott hétvégénél. Az általuk a „világ köldökének” nevezett szigeten ugyanis pogány nép lakik. A nagypéntek azért munkaszüneti nap számukra is, mert a csendesóceáni sziget a főként katolikus lakosságú Chile birtoka. Chilében pedig Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg elsősorban, ez jelképezi az emberiségért hozott áldozatot. Hogy akkor miért Húsvét-sziget a neve a földdarabnak? Mert azaikor 1722-ben a sziget felfedezője, a holland Roggeveen admirális megpillantotta a fedélzetről, éppen húsvét vasárnapja volt. AMERIKA A húsvétvasárnap szokását a protestáns telepesek hozták magukkal Amerikába. A tengerentúlon külön vadászat is párosul a tojáshoz, hisz jutalmat kap, aki a legtöbbet találja meg. Angliába a gyerekek tojást pörgetnek a domboldalról húsvét reggelén, ami azt idézi, amikor Jézus sírjáról legörgették a szikladarabokat. A szokást a brit telepesek átvitték magukkal az Újvilágba. Dolly Madison, az USA negyedik elnökének felesége rendezett először tojásgörgető partit Washingtonban. 1880 óta a Fehér Ház előtt zajlik a játék. Karácsony után a legszebb családi ünnepünk a húsvét. Elég volt már a télből, alig várjuk, hogy kisüssön végre a nap, hogy kizöldüljenek a fák. Ősidőktől kezdve hasonlóképpen éreztek az emberek. A tavasz a természet megújhodása, mely reményt hoz többek közt a bőségesebb, változatosabb táplálékra. Nem véletlen, hogy a pogány időkben az új évet is tavasszal ünnepelték szerte a világon. A húsvét tehát a tavaszköszöntés igazi nagy ünnepe is. A húsvét ünnepléséről már a II. századból vannak adatok, népszokásaink tehát részben vallási, részben pedig pogány eredetűek. Ezen túlmenően húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, hisz ezen a napon ünnepeljük Jézus Krisztus feltámadását. Az ősi, pogány újévi ünnepkörnek ma is meglévő, részben átértelmeződött változata. Mozgó ünnep, vasárnapra a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapra esik, így március 22-e és április 25-e kö zötti időben van. Adjon a jó isten, Boldog ünnepeket! Mindenféle jókkal Lásson el titeket. Az öreg nagyapám Ily köszöntőt hagyott, Örvendjetek vígan, Jézus feltámadott. Öröm ez ti néktek, Énnekem és másnak, De én is örülök A hímes tojásnak. Adjanak hát nékem, Néhány piros tojást, Hogy jó kedvvel menjek Az utamra tovább. (Hajdúhadházi református köszöntő) ÉTELSZENTELÉS Húsvét vasárnapján is fontos szerepe volt a víznek. Úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Szokás volt még piros tojást tenni mosdóvízbe és arról mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. A régi húsvét legszebb eseménye volt az ételszentelés. A délelőtti misére gondosan előkészített, kendővel letakart kosárral mentek a hívők, húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még bort is vittek megszenteltetni a templomba. A pap megáldotta az ételeket. A hosszú böjtölés után ezeknek az ételeknek az elfogyasztásával kezdődött újra a húsfogyasztás, a „hús vétele”. A húsvéti ételszentelés egyes falvakban még máig is élő hagyomány. A megszentelt ételek maradékához is sokféle képzet kapcsolódott: pl. a szentelt kalács maradékát a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. Szokás volt az is, hogy a megszentelt tojást a család közösen fogyasztotta el, azért, hogy ha eltévednének jusson eszükbe, hogy kivel ették a húsvéti tojást és hazataláljanak. KALÁCS, TOJÁS, SONKA... Az ünnep egyik dísze és egyben „kenyere” a cifrára fonott nagy kalács. Alapja szinte egyugyanazon kelt tészta, amit a különböző népek eltérő hagyományaik és vérmérsékletük szerint ízesítenek, fűszereznek, díszítenek. Az ünnep szinte áldozati eledele a húsvéti bárány, amely Krisztust jelképezi. Végül a legrégebbi eledelek közé tartozik a tojás, ami az élet és újjászületés jelképe. Ahogyan a tojásból új élet kel ki, úgy támad fel Krisztus is a sírjából, az emberek megváltására. A sonka a parasztélet gazdasági és kultikus rendje következtében vált már igen régen jellegzetes húsvéti eledellé. Én kis morzsa Gyenge derákocska Én most jöttem hírmondani Krisztus Királyt hirdetni Váccsák meg a sájánnyikot Egy szép piros tojásval Mint Krisztus urunk megváltotta Széles e világot vérivel VIZBEVETŐ HÉTFŐ (Andrásfalvi locsoló vers) Szépen kérem az anyját Adja elő a lányát Hadd nőjjön nagyra Mint a csikó farka, Még annál is nagyobbra, Mint a Duna hosszal Szabad-e locsolni? (Orosházai locsoló vers) Húsvéthétfő a locsolkodás ideje. „Föltámadt Jézus, mondják az írások. Vízöntő hétfőre buzognak a források” - szólt a népi rigmus. A víztisztító, termékenységvarázsoló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolkodásnak. Valamikor nagyon régen vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. Sok szomszédos országban ismeretlen a húsvéti locsolás, illetve egyes szomszédos népeknél a lányok megvesszőzése foglalja el az öntözés helyét. A locsolás és a vesszőzés egyaránt félig mágikus és félig tréfás céllal történt. A locsolás és a vesszőzés jutalma egész magyar nyelvterületen piros vagy hímes tojás. SZÓRAKOZTATÓ GASZTRONÓMIA Nagykanállal enni... A vallási ünnepeknek megvan a sajátos hangulatuk, kialakultak az ünnepi szokások, ünnepi ételek és az egyes ünnepeknek a hagyományos étrendjei is. Az ünnepi örömök között fontos helyen szerepel mindaz, amit a fehér asztal nyújthat ilyen alkalmakra. Itt nem csupán az étkezések bőségéről van szó. A magyar nyelvnek van egy sajátos kifejezése a bőséges ünnepi étkezések jelölésére, „nagykanállal enni”. Az ünnepi érzéshez hozzájárulhatnak azok a jellegzetes fogások, ételek, amelyeket a „hagyomány ír elő” a jeles napokra. A húsvét tulajdonképpen a húsvét vasárnapja a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának emlékünnepe. A magyar elnevezés onnan származik, hogy a hívők nagyböjt után e napon kezdték meg a húsevést. ASZTALI ÖRÖMÖK ÉS NÉPSZOKÁSOK Húsvét hétfőjének hagyományos étele a tavaszi rántott csirke. Ezen a napon háttérbe szorítják az asztal örömeit a különböző népszokások. A magyar nyelvterületen mindenfelé ismert a húsvét locsolkodás, ami a néphit szerint a lányok fiatalságát, szépségét, kelendőségét biztosította. A locsolkodásért piros, vagy mintákkal díszített hímes tojás járt, és természetesen étellel, itallal kínálták a locsolókat. Bizonyos országokban divat ilyenkor az örömtűz gyújtás, a korbácsolás, a locsolás, a húsvéti nyúl. A húsvéti nyúl az ógermán mitológiából átvett jelkép. A tojás jelképe a tavasznak, a természet újraébredésének, s mint ilyen ősidők óta szerepel a tavaszi ünnepeken. Tojásajándékkal kedveskedtek egymásnak már a perzsák, az egyiptomiak, a kínaiak, az ószláv és az ógermán népek is. Ezt átvette a keresztény hagyomány is, de Krisztus feltámadása, a sziklasírból való kijövetele szimbolikáját is látja benne. A „HAGYOMÁNYOS” BÁRÁNY A húsvét jellegzetes étele a bárány. A húsvéti bárány Jézust jelképezi, akinek előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók ettek az egyiptomi kivonulás alkalmával. A bárányt változatosan, sokféle formában készítik, pl. tartalmas bárányfejleves, az erdélyies csípős, pikáns tárkonyos bárány, báránypörkölt, tejfölös báránypaprikás. Ugyancsak vonzó az aranysárgára sütött rántott bárányszelet, vagy a szalonnával tűzdelt, ropogósra sült gerinc. Lényeg, hogy alapanyagként gyenge, finomhúsú szopós bárány szolgáljon, melynek megsütött húsához jól illenek a primőr tavaszi zöldfőzelékek, zöldsaláták és a tepsiben sült pirított burgonya. Az ünnepi ebédre tálalt bárányt, különféle fogások vezethetik be és követhetik. Előételként adható az előző estéről maradt hideg füstölt sonka, a húsleves májgombóccal vagy egy erdélyi kapros töltött káposzta. A választék kedvéért adhatunk tortát, süteményeket, de nem maradhat el a diós, mákos kalács sem. Jobb ország lenne ez a mienk, ha az emberek legalább kettőt betartanának a Tíz Parancsolatból. Bármelyik kettőt. Michael Severn v .amerikai esperes Magyar Szó ÁTMENET A NEMLÉTBŐL LÉTRE Az ünnep hangulatához - különösen a gyerekek körében - hozzátartozott és tartozik ma is a piros tojás. A piros színnek bajelhárító hivatása volt, a későbbi szemlélet Krisztus vérét látta benne. A piros tojás ajándékozása nagyon régen, eredetileg a keresztszülők kötelessége volt, hogy emlékeztessék vele keresztgyermekeiket a megváltás örömére. A tojást hozó húsvéti nyúl hagyománya feltehetően német nyelvterületről terjedt el. A szapora nyúl - a tojás mellett - a termékenységet szimbolizálja. A tojás átmenet a nemlétből a létbe. Feltehetően ezért tették meg a tojást az emberek az élet keletkezésének, a születésnek, a termékenységnek, az újjászületésnek, egyáltalán magának az életnek a jelképévé. A hímes tojásnak megkülönböztetett bűverőt, varázserőt tulajdonítottak. A tojás héját díszítő rajzolatokat hatásosnak vélték különböző bajok és rontó hatalmak elhárításában. A húsvéti tojás (régen újévi) akár szentelt, akár nem, olyan szimbolikus, bűverővel rendelkező tárgy, melyet azért ajándékoztak, fogyasztottak, hogy megvédjen bajtól, betegségtől és hogy béke és boldogság uralkodjék abban az évben is. A fehérvasárnap a húsvétot követő vasárnap az ünnepléssorozatok utolsó napja, mikor jellegzetes szokás volt a komálás vagy májkálás. Ilyenkor a komatál körül sokszor életreszóló barátságok születtek. 2000. április 23., vasárnap fzlelő S£oceo£ófe ce Hozzávalók: az apró pogácsákhoz: 25 dkg Rama margarin, 45 dkg finom liszt, 2 db tojás, fél dl tejföl, 2 dkg só. A töltelékhez: 20 dkg Rama margarin, 8 db főtt tojás sárgája, só, bors ízlés szerint. ízesítésül felhasználható még szardellapaszta, kolbászkrém, paprikakrém stb. A díszítéshez: 15 dkg reszelt sajt (trappista), 10 dkg apróra vágott gépsonka, 8 db főtt tojás fehérje apróra vágva, pirospaprika, bors ízlés szerint. Elsőként az apró pogácsákat készítjük el. A hozzávalókat összegyúrjuk, majd 1,5 centiméter vastagra kinyújtjuk, és hűtőben fél órát pihentetjük. Ezt követően a tésztából 2 centiméter átmérőjű pogácsákat szaggatunk és 200 fokon kisütjük. Következő lépés a töltelékek elkészítése. A főtt tojás sárgáját szitán áttörjük, és hozzákeverjük a Rama margarint, valamint az ízesítő anyagokat. Jól kihabosítjuk. Ezt követi a töltés és díszítés: a kihűlt pogácsák tetejére nyomózsák segítségével a töltelékből kis halmokat formázunk, majd belehempergetjük valamelyik díszítőanyagba. Ízlés szerint borssal és pirospaprikával is megszórhatjuk az így elkészített süteményeket, vagy egy kis Piros Aranyat nyomhatunk a tetejükre. A reszelt sajt egy részét elkeverhetjük pirospaprikával, ezáltal színesíthetjük a készítmények választékát. Tálalása: a tálalóedényre oly módon rakjuk fel, hogy az egyforma díszítőanyaggal beborított sütemények egy sorba kerüljenek. Ügyeljünk a színek változatos sorrendjére!