Magyar Szó, 2000. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

2000-08-10 / 187. szám

2000. augusztus 10., csütörtök ERDÉLYBEN JÁRTAK A VAJDASÁGI MŰKEDVELŐK Szólt a zene, szállt a dal, ropták a táncot A Szalacsi Napok 2000. elnevezésű rendezvénysorozaton részt vett 35 felsőhegyi és környékbeli műkedvelő is Február végén a Felsőhegyen disz­nóvágási napként megtartott találko­zón a magyarországi Decs, Kecel, Szol­nok, Szandaszőlős és Rákócziféiva helységek képviselői mellett az erdélyi Érszalacs küldöttsége is jelen volt. A vendégek elégedetten utaztak haza a péntektől vasárnapba nyúló találkozó­ról. Az ismerkedés a szalacsiakkal va­lójában a szolnoki holnapokon kezdő­dött, majd ezt követően gyakoribbá váltak a meghívások, látogatások. Az elmúlt hétvégén az erdélyi kül­döttség korábbi látogatását viszonozta a felsőhegyi Petőfi Sándor Művelődé­si Egyesület csoportja. A 35 lelkes mű­kedvelőt és kísérőt számláló „társaság” az augusztus 4-6-án az Érmellék nagy múltú településén újra megrendezés­re kerülő immár hagyományos Szala­csi Napok 2000. elnevezésű manifesz­tációra való meghívásnak tett eleget, némi késéssel érkezve, persze nem az utazók és a szervezők hibájából. Az Er­délybe való utazást, ami több mint ti­zenkét órát igényelt a határátlépési tu­multus, na meg főleg a román vámha­tóság ilyen-olyan újabbnál újabb ren­deletét nehezítették, tették költsége­sebbé. Ennek ellenére a „lelkes csapat” kedvét nem tudták elrontani. „KEVESET TETTÜNK HAGYOMÁNYUNK MEGŐRZÉSÉÉRT...” Szalacson többek között a kultúra terén is érezhető a nagy lemaradás. Kialakulóban van egy csoport, de ed­dig csupán ünnepi előadások szület­tek. Próbálják védeni, ápolni a hagyo­mányt. A faluban két templom van. A két felekezetnek van két középfokú is­kolája, ahol anyanyelvükön tanulhat­nak az általános iskolát végző diákok. Ez nagyon jó, mert anyanyelven foly­tathatja tanulmányait a gyerek, de hát­ránya is van, mert később az egyete­men román nyelven kell tanulni, és ez bizony nagyon nehéz az erdélyi gyere­keknek, hiszen csupán az iskolában tudják elsajátítani az államnyelvet. A szülők többsége sem tud románul, mondta a vendégeknek Dávid Károly polgármester. - Nem könnyű, sőt valóban nagyon nehéz itt az élet. Az az igazság, hogy az emberek rétegeződtek errefelé is. Van egy kisebb százalék, amely dús­gazdag lett, van egy középosztály, amelyik úgy-ahogy még megél, és van az alsó osztály, amely máról holnapra él. Ezek az emberek olyanok, akik még mindig várják, hogy valaki megmond­ja nekik, mit csináljanak. A kommunis­ta rendszer beléjük verte, hogy nem kell gondolkodniuk, mert gondolko­dott a párt helyettük. Ezek az emberek elvesztek. A saját kis földjükkel nem tudnak mit kezdeni...Nem mernek vállalkozni, annyira félnek... inkább el­mennek napszámba, alkalmi munkát vállalnak, és ebből tengődnek. - Örülünk a vajdasági testvérek­nek, igenis sok újat hoztak, sokat ta­nultunk tőlük, mi még mindig gyerek­­cipőben járunk az ilyen kultúra terén. Az önök által szerzett tapasztalatok út­mutatók lesznek hagyományunk meg­őrzésében, be kell törnünk nekünk is a kultúrába - emelte ki Dávid Károly polgármester. „AZ EMBERNEK NEM SZABAD ÖNMAGÁT LEÍRNIA” A Szalacsi Napok 2000. rendez­vénysorozat keretében a szombati és vasárnapi műsorban felléptek a felső­hegyi Petőfi Sándor ME tagjai és zen­­tai műkedvelők is. Magyar nótától, népdaloktól és zenétől volt hangos há­rom napig ez az erdélyi kis magyarlak­ta falu. A vajdaságiak két zenekara - a Petőfi Sándor ME lakodalmas zeneka­ra (Mészáros Áron művészeti vezető), Szabó Zsófia szólóénekes, valamint Kalmár Lajos tamburazenekara fárad­­hatatlanul muzsikált. Fellépett a Reze­da asszonykórus is (kórusvezető Tóth Bojnik Sarolta). Deák Tibor és Döme Anikó, a Flamenco tánccsoport páro­sa, akik latina­merikai táncokat mutat­tak be, vastapsot kaptak az erdélyi kö­zönségtől. Huszák Ágota versmondó szavalata alatt sem kellett csendre in­teni a közönséget. Különösen nagy örömmel fogadták Horváth Hajnal­kát, az itthon már „befutott” népdal­énekest, aki ezúttal egy csokor erdélyi népdallal kedveskedett a közönség­nek. Surányi Gábor citeraszólója is nagy tapsot váltott ki, ő dél-alföldi da­lokat vitt el Szalacsra. Ősz Szabó Imre, a Petőfi vezetője az alábbiakban összegezte szalacsi él­ményeit: - Nagy örömmel vettünk részt a műsorban. Közben olyan emberekkel találkoztunk, akik önmagukat kezdik „leírni”. Száz évvel ezelőtt Szalacson ezer borospince épült, és 11 ezer lakos­sal a környék egyik legnagyobb telepü­lése volt, városi ranggal, most alig ma­radtak háromezren. Meglehetősen tönkrementek a szőlőültetvények, el­lenben biztató, hogy az utóbbi években egy kicsit komolyabb odafigyeléssel ke­zelik a szőlőt, szorgalmaskodnak a bor­termelésben. A szalacsi boroknak van egy sajátos íze, savanykásak kissé, ve­gyes szőlőből préselik. A vendéglátóink szavaival élve elmondhatom, hogy ott­létünkkel „felráztuk” az életet a faluban. Hihetetlenül nagy örömmel nézték és hallgatták a még alig 18-20 éves fiatal­jainkból álló lakodalmas zenekarunkat, akik, mint a helyszínen bebizonyoso­dott, minden nótát ismernek. Olyan ki­jelentés is elhangzott a szalacsiak részé­ről, hogy bizony kár, hogy majd 400 km-re vagyunk egymástól, hiszen talán mi is tehetnénk többet annak érdeké­ben, hogy újjászülessen a falu. A búcsú is emlékezetes marad számunkra, hi­szen Erdélyi Himnusszal váltunk el, az­zal a reménnyel fűtve, hogy a jövőben is találkozunk!.. FEKETE László A felsőhegyi Petőfi Sándor ME egy csoportja az erdélyi, szalacsi vendéglátókkal A középosztály rendezvénye Egy kis Sziget-statisztika A korábbi évek kutatási eredmé­nyeit erősíti meg az a Pepsi Szigeten megtartott felmérés, amely szerint a fesztivál látogatói elsősorban a közép­­osztályból kerülnek ki - erről a Sziget kft. sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. Az Oktatáskutató Intézet munka­társai által készített felmérés adataiból kiderült: a megkérdezett 850 szigetla­kó 65 százaléka rendelkezik CD-leját­­szóval, 57 százaléka hifi-berendezéssel, 49 százaléka számítógéppel, 45 száza­léka mobiltelefonnal és 18 százaléka saját lakással. További érdekes adat: jóval több férfit érdekel a sziget, mint nőt, a ne­menkénti megoszlás: 58 százalék férfi, 42 százalék pedig nő. A Hajógyári szi­get látogatóinak többsége a 20 és 25 év közötti korosztályból kerül ki, és a ven­dégek közel háromnegyede Budapest­ről, valamint a nagyobb magyarorszá­gi vidéki városokból érkezett. VI. Batyu-tábor 2000. augusztus 22-étől 28-áig hatodik alkalommal hirdeti meg a becsei Batyu együttes a népzenész- és néptánctábort. A táborban a magyar nyelv­­terület különböző tájegységeinek zenei és táncanyagát ismerhetik meg a részvevők. Az eddigiekhez hasonlóan vonóshangszer- oktatás lesz, itt péter­­laki anyagot tanulhatnak a haladó zenészek a Csalóka együttes tagjainak segítségével, valamint dél-alföldi anyaggal ismerkedhetnek meg a kezdők. Lesz citera- (oktató Devié Lívia), furulya- (Szabó Csilla) és énekoktatás (Kisimre Szerda Anna) is. A néptáncosok a dél-alföldi, kalocsai és bonchidai magyar és válaszúti táncok közül választhatnak. A táncoktatók: Kisimre Árpád (Topolya), Nagy Zoltán József (Budapest), Harangozó Krisztina (Kalocsa). Emellett megismerkedhetnek a fafaragás technikájával is, vala­mint a csillagászat rejtelmeiben is elmélyedhetnek, akiknek épp ehhez lesz kedvük. A tábort a dreai iskola udvarában tartjuk, sátrat, szivacsot, evőesz­közt, két tányért, műanyag tálcát, próbaruhát, hangszert, jegyzetfüzetet és betegkönyvet mindenki hozzon magával. A záróműsor augusztus 27-én, vasárnap lesz. A résztvételi díj 40 DM, vagy ennek megfelelő dinárellenérték. Bővebb felvilágosítást a következő telefon­számokon kaphatnak: 021/813-647, vagy 021/843-880. Jelentkezni lehet a megadott telefonszámokon vagy faxon: 021/815- 977 vagy 021/843-455. Magyar Szó PEPSI SZIGET Szigetbúcsúztató Egy hét együttlét, amire szükségünk volt (Tudósítás a Magyar Szónak) Jó hír! Szeptember 1-jén megjele­nik a Remorse együttes új, Sötétség cí­mű albuma (bővebben erről az inter­neten: www.remorse.hungary.nu). Rossz hír: tegnapra virradó éjszaka vé­get ért a Pepsi Sziget 2000, Európa legnagyobb fesztiválja. Korai volna még teljes értékű összegzésre gondolni, tény azonban, hogy a Sziget-fesztiválok minden eddi­gi rekordja megdőlt nézőszám és sok más tekintetben is. A világhírű meg­asztárok koncertjei mellett a fesztivál látogatóinak sok minden másra is ju­tott idejük és kedvük. Egyik legnép­szerűbb és leglátogatottabb gócpontja volt az idei Szigetnek is a véradósátor. Még kedden, a rendezvény utolsó napján is igen nagy számban látogat­tak el a fiatalok megcsapoltatni a kar­jukat. Az időjárás, ha nem is volt túlságo­san kegyes a szigetelőkhöz, rosszindu­latúnak sem mondható. Meleg, nyári strandidő nem volt, de a több ezer sát­rat sem mosta el az eső. Esténként és olykor napközben is szükség volt a hosszú nadrágra, pulóverekre, kabá­tokra, de a bundákért és a síruhákért sem rohant haza senki. „A kezdetektől én vagyok az időjárás­ felelős” - nyilat­kozta Müller Péter Sziámi a Magyar Hírlapnak adott interjújában, de azért a biztonság kedvéért hozzátette még: „persze ez nem jelenti azt, hogy hétág­ra fog sütni a nap.” Ha egy kicsit ha­tásosabbra fogja közbenjárását az égi­­eknél, talán Hobo, alias Földes László Rómeó vérzik című Tom Waits-estjé­­nek közönsége sem szorult volna be a színpad tövébe, a fedél alá. Az Új Szín­ház Márta István-rendezte azonos cí­mű előadásának koncertszerű kereszt­­metszete, egyfajta alkalomhoz igazított változata volt ez, a kosztümök és a pró­zai részek elhagyásával. Sajnos. Meglá­tásom szerint az összesereglett közön­ség nagy része az előadást szerette vol­na látni, s nem koncertre számított. A legkitűnőbb magyar jazz-zenészek közreműködésével elkészült est ge­rincét ugyanis Tom Waits dalai ad­ják, de ezeket Hobo nemrégiben meg­jelent kötetének, a Csavargók tízpa­rancsolatának prózai betétei egészítik ki. A zenekar tagja volt Babó Gyula, Balázs Elemér, Hárs Viktor, Szakcsi Lakatos Béla és Tomsits Rudolf. Azt hiszem, egy ilyen névsorolvasás után nem kell már tovább bizonygatni a produkció eredetijének jelentőségét, s fel is merült bennem, hogy üdvözítő volna az egész, a teljes előadást látni, teszem azt, mondjuk, a kanizsai jazz, improvizatív zenei fesztiválon. No, de nem az én dolgom beleszólni annak a szervezésébe. Habót azonban, sajnos, akármennyire is szeretném, nem di­csérhetem. Hulla részegen állt ki a színpadra, s habár ő egy nagy profi, több évtizedes nyíltszíni tapasztalattal a háta mögött, állapota mégis nagyban rontotta a látottak értékét. Korábban jött be a vokál, mint a zenei taktusok szerint kellett volna, a zeneszámok kö­zött mondott összekötő szövegekbe be­lebotlott a nyelve, helyenként fél- vagy egész sorokat nyelt le a dalszövegek­ből... Részegsége ellenére képes volt végigcsinálni a koncertet úgy, hogy az zökkenőmentes legyen, de csak sajnál­hatjuk, hogy a józanságát, valamint a jelmezeket és a prózai részeket nem mutatta itt meg nekünk. Pedig megér­demeltük volna... Kedden este a brit Oasis volt a nagyszínpad sztárzenekara, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy ők búcsúz­tatták el az idei Szigetet, ami még ak­kor is helytálló volna, ha nem is telje­sen igaz. Már szerda volt, amikor haj­nali kettőkor a Bahia üzletlánc és ze­nei kiadóvállalat színpadán egy utol­só utáni Szigetbúcsúztatót tartott a Sziámi zenekar. Régi hagyomány, hogy ők kora hajnali órában is szín­padra lépnek évente egyszer, de eddig még ezt a koncertjüket soha nem hagyták az utolsó napra. Programjuk­ban ezúttal Joy Division-feldolgozá­­sok szerepeltek. A Sziget bezárta kapuit, pontosab­ban a K-hídját, a karszalagok levehe­tők, már semmit sem jelentenek. A tö­meg felszedte sátrait, újra hátizsákos vándormenetté változott, a szép lá­nyok is mind hazamentek... SZABÓ PALÓCZ Attila A Sixteen Horse Power hétfői koncertje is tömegeket vonzott GOMBOS Újra megalakult a művelődési egyesület A napokban újra megalakult a gombosi Arany János Magyar Művelő­dési Egyesület Az alakuló ülésen több mint ötvenen jelentek meg, és megvá­lasztották a vezetőséget. Az egyesület elnöke Sörfőző Ferenc, alelnöke Bo­gyó László, titkára Klenanc József, pénztárosa Nagy Aranka lett A veze­tőség további tagjai: Siklósi Bogyó Mária és Lajkó Edit. Az utóbbi csaknem tíz esztendőben hivatalosan nem működött ugyan az egyesület, de azért volt némi tevé­kenység. A gombosiak rendszeresen részt vettek a Négyes fogat rendezvé­nyen, és bár nem folyamatosan, de működött a néptánccsoport is. Időközben többször is volt ugyan alakuló közgyűlés, de mindegyik alka­lommal rövid idő után abbamaradt a munka. Az új vezetőség reméli, hogy eredményesebben fognak dolgozni. Első dolguk az, hogy újból bejegyez­tessék az egyesületet, és folyószámlát nyissanak. Rendbe hozzák a művelő­dési egyesület épületét, új tetőszerke­zetet kap az otthon a különféle alapít­ványok támogatásának köszönhetően. Vasárnap, augusztus 13-án már újból föllépnek a táncosok, a tűzoltótestület fönnállásának 75. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen mutat­koznak be. H.Á MŰVELŐDÉS 11 HELYREIGAZÍTÁS Nem 70 000, csak 7000 A Vajdasági Módszertani Köz­pontban tegnap megállás nélkül csörögtek a telefonok, ugyanis so­kan érdeklődtek, hogy tényleg 70 ezer, illetve 30 ezer forintot kap­nak majd az Apáczai Közalapít­vány ösztöndíjasai. A válasz: nem, tegnapi információnkba ugyanis sajnos hiba csúszott: havi 7000 és 3000 forintnyi összegről van szó, tehát az említett 70 és 30 ezer fo­rint tíz hónapra vonatkozik.

Next