Magyar Szó, 2000. december (57. évfolyam, 283-307. szám)
2000-12-22 / 301. szám
12 NAPSUGÁR Magyarázom a jegyeim Anyukám meglepődött arccal ért haza a szülői értekezletről. - Kisfiam! Hogyhogy neked hármasod van magyarból? Én erre ezt a magyarázatot adtam: - Hát anyu, ha jobban megnézed, ez nem is hármas. Tudod a magyartanárnő nem ír valami szépen, ezért az osztályfőnök hármasnak nézhette. - Szerbből mért van kettesed? - Hát anyu, a szerbtanárnő sem ír valami szépen, és ráadásul az ötösöket mindig fordítva írja, pont nekem. - Értem! - válaszolta anya. - Na de földrajzból hogy kaphattál egyest? - Hát az úgy volt, hogy én azt valójában négyesre tudtam, de mikor a tanárnő elkezdte írni a négyest a naplóba, éppen hívatták, s így a négyes végét nem volt ideje felkanyarítani, ezért ebből csak egyes maradt. - A matek hármassal mi van? - kérdezte anya. - Ez pedig úgy volt, hogy ketten feleltünk: Imi meg én. Én ötöst kaptam, Imi pedig hármast. De mivel a matektanárnőnek nem volt ott a szemüvege, ezért nekem írta be a hármast. De azt mondta, hogyha veszek neki egy tintatörlőt, akkor majd kijavítja. ZUBCSIK Gábor, 6. 2 Samu Mihály iskola, Péterréve ÁGYAS Andor, III. b Ivó Lola Ribar iskola, Szabadka BERKES Arnold, II. a Ivó Lola Ribar iskola, Szabadka Magyar Szó 2000. december 22., péntek is A medalion Elhatároztam, hogy rendet teszek az íróasztalom fiókjában. Az utóbbi két héten ugyanis nagy volt a tempó a tanulás terén, és a fiókjaimban nagy lett a rendetlenség. Csatatérre hasonlítottak. Volt ott sok szemét. Behoztam a szemétkosarat, hogy abba ürítsem ki azt a sok limlomot. Egyszer csak valami megcsillant. Egy nyaklánc volt, a kedvencem. Tavalyelőtt vettem a tengerparton. Hát ez meg hogyan került ide, morfondíroztam magamban, hiszen nem itt a helye. Biztosan akkor került ide, amikor szülinapról hazajövet fáradtan beledobtam a fiókba. Kezembe vettem, és megtisztítottam a rárakodott ceruzareszeléktől. De hol lehet a medalion róla, csak nem vesztettem el. Feltúrtam az egész szemeteskosarat. Az alján ott lapult a kis huncut Z betű, a nevem kezdőbetűje. Na gyere ide, téged is megtisztítalak. Ezek után visszatettem a láncra, és leültem a fotelba. Hirtelen kellemes illatot éreztem, a tenyerét. Eszembe juttatta az ott eltöltött tíz nap legszebb élményét. Szinte hallani véltem a tücskök cirpelését is. A szobát is meleg töltötte be, a nyár melege. A homokos strandon süttettem magamat a nappal, és néztem a felhőket. A sok gyerek nagy zsivajt csapott. Hirtelen mintha anyám hangját | hallottam volna a távolból, de ez lehetetlen, !;! hogy került ő ide, gondoltam. A hang pe | dig egyre közelebbről szólt. Hirtelen össze- | rezzentem, a lánc kiesett a kezemből. | Anyám ott állt a szobám ajtajában, és reg- | gelizni hívott. Felvettem a láncot, és a he- | lyére tettem. Egyszer csak fázni kezdtem, | pedig az előbb melegem volt. Ekkor döb- | bentem rá, hogy mindezeket az emlékeket | a lánc ébresztette fel bennem. Nagyon jól | esett egy ilyen hideg téli reggelen újból át- | érezni a nyár melegét. Felöltöztem, és ki- | mentem a konyhába reggelizni. Magamban | megígértem, hogy ezután a láncomat és minden más tárgyat mindig a helyére te | szem, bármilyen sok is a dolgom, mert | majdnem a szemétben kötött ki az egyik | kedvencem. | Nagyon tetszett ez az élmény, és ezek után féltve fogok őrizni minden fontos tár- |gyat, ami a múltra emlékeztet. A fiókom- | ban levő tárgyak mindegyikének megvan a saját kis története, hogy hogyan került hoz- szám. I BUJDOSÓ Zoltán, 7. d 1 Nikola Tesla iskola, Topolya 1: VÉLEMÉNYEZTE: VUKOVICS GÉZA - DAGI Kedves Zoli! Hát még eléggé fiatal vagy ahhoz, hogy „nagy múltra” tekinthess vissza, de mint hangulatos írásodból kiderül, eléggé értelmes és fogékony, hogy két friss tapasztalatra is szert itt tegyél. Először arra, hogy szükséges rendet teremteni, ezúttal íróasztalodon, másodszor , pedig arra, miszerint egy apróka tárgy is olyan emlékidéző lehet, hogy nem csupán egy korábbi élmény érzelmi mozzanatait eleveníti fel, hanem annak légkörét, valóságát is. Mindezt fordulatosan érzékeltetted ügyesen felépített szövegeddel, amely egy kedvenc tárgyad felfedezésével kezdődik, hogy aztán benyomásaid alapján eljuss a következtetés !,! leszűréséig is: minden fontos dolgot megőrzől, ami a múltra emlékeztet. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a „huncut Z betű” ugyan nem medalion, mert az rendszerint képecske elhelyezésére való tokkal ellátott, vésett fedelű, érem alakú ékszer, hanem valójában dísz- 1 betű, de ez nem rontja le fogalmazványod értékét. Sőt megérdemled, hogy „megajándé-kozzalak” Tompa Mihály idevaló tanulságos verssoraival: „Mert a boldogságra kevés csak a jelen A múltra épül az s az emlékezeten...” Meseországban jártam Egyszer, amikor egy professzor segítségével föltaláltam az űrhajót, amely egy óra alatt 99 999 fényévet tesz meg, azonnal ki is próbáltam, amint megkaptam szüleimtől az engedélyt. Elindultam. Amikor már elhagytam a Plútót jó néhány fényévvel, akkor valami fényeset pillantottam meg. Nagyon érdekelt, mi van ott, ezért mindjárt odairányítottam az űrhajót. Hát ott egy másik világ volt! Leszálltam a géppel. Mindjárt rátaláltam egy barátra, aki elmesélte, hogy Ingyenországban vagyok (ott minden ingyen volt). Elmentem minden boltba, hogy megnézzem, mit árulnak. Volt ott minden: repülő, autó, tengeralattjáró... egyszóval minden, amire egy gyerek vágyik. Másnap korán keltem. Barátomat hagytam még aludni, én meg elmentem körülnézni a városban. Már mindent megnéztem, de semmi sem tetszett meg úgy igazán. Amikor már hazafelé tartottam, megláttam egy nagyon szép házat, hát bementem. Volt ott mit látni, tele komputerekkel, de mind olyanok, hogy csak úgy káprázott a szemem tőlük. Minden számítógépen az volt kiírva, hogy kövessem az utasításokat. Éppen oda akartam ugrani, amikor felébredtem. Akkor jöttem rá, hogy az egész csak álom volt. De mit csináljak, várom (hiába), hogy álmom valóra váljon. BURÁNY Gellért, 5. osztály Nikola Tesla iskola, Újvidék DÁNIEL Krisztina, III. József Attila iskola, Újvidék Kedves ajándék Számomra minden ajándék kedves, a kapott ajándék és az adott egyaránt. A legkedvesebb ajándékot szüleimtől kaptam, ami nem más, mint egy karóra, amitől nem válok meg egy napra sem. Az óra szíja sárga, fekete bárányfejek díszítik. A tizenkettes, a hármas, a hatos és a kilences szám van beírva, a többi szám pedig báránnyal van jelölve. A nagy- és a kismutató piros színű, a másodperc mutató fekete, hullámos, és a végén nyilacska van. Nagyon szeretem ezt az órát, mivel a szeretteimtől kaptam. Ha bármikor kapok egy másik órát, nekem akkor is ez lesz a legszebb ajándék. ZOTIN Izabella, 5. , J. J. Zmaj iskola, Szenttamás A mesetár üzenete Hol volt, hol nem volt, az én házamon is túl, élt egy távoli csillagon egy űrlény. Ahelyett, hogy a Tejútról tejet vitt volna, szülei űrtaxiját csente el, és távoli utazásra indult a Földre. Magával hozta csodálatos eszközeit meg varázsszereit. Volt köztük nagyobbító tabletta, hajnövesztő balzsam, életre keltő por. Álmomban szólított meg az ablaknál. Egy különleges dobozt adott a kezembe, aminek furcsa tartalmába bele se kukkanthattam, mert véletlenül szétszórtam a könyveimre. Új ismerősöm fényes járműjén egy pillanat alatt eltűnt a szemem elől. Sajnáltam, hogy nem voltam ügyesebb az ajándékkal, de hamarosan csodálatos dolgokat láttam. A mesekönyvekből életre keltek a szereplők. Nagy zűrzavar támadt egyszerre. Jancsi éppen diszkóba készült Juliskával és Piroskával. Hamupipőke mikrohullámú sütőben készítette nekik a hamuban sült pogácsát. A mézeskalácsház múzeum lett. A vasorrú bába várta a látogatókat. A ház körül a hét kiskecskére a hét törpe vigyázott. Mátyás király egy számítógépes programon dolgozott. Hófehérke és Csipkerózsika motoron száguldott a moziba. A brémai muzsikusok egy CD-t készítettek a rádió stúdiójában. A vadász a farkasnak természetvédelmi filmeket vetített. A királyfi gépe Hawaiira indult. Aladdin megpillantott, hogy ámulok a látottakon. Hozzám lépett, hogy odaadja a csodalámpáját. Arra gondoltam, hogy a dzsin majd megsegít. Azt éreztem, hogy valaki rázza a vállamat. Anyukám ébresztett fel, hogy készüljek az iskolába. Sajnáltam, hogy visszacsöppentem a valóságba. CVETANOVIĆ Martin, 5. 1 Petőfi brigád iskola, Kula Télapónak születésnapjára Télapó, szülinapodra minden jót, sok ajándékot és egy szép nagy tortát kívánok! Télapó, gyere el hozzánk, hogy lássam a nagy szakálladat! Ha jössz, hozz magaddal egy kis havat is. Szeretem a telet. Boldog szülinapot kíván: SÖVÉNY Tímea, 4. b Ivó Lola Ribar iskola, Szabadka Leveleitekből látom, lázas készülődés közepette várjátok a karácsonyt. Nem is csoda, hiszen az öröm, a békesség, a szeretet és a család ünnepe mindannyiunk szívéhez közel áll. Örömmel vettem tudomásul, hogy több helységben is jártok még betlehemezni. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Jézus születését felidéző szép, nemegyszer mókás néphagyományunk még nem merült feledésbe, s külön örülök annak, hogy jókedvvel mókáztok ti is, hiszen maradandó szép emlékként így él majd bennetek tovább, s adjátok át évről évre fiatalabb társaitoknak is. A küszöbönálló téli szünidő előtt remélem, minden gyengébbre sikerült osztályzatot megmagyaráztatok a szülőknek, s a családi béke is megmaradt. Nincs más hátra, mint együtt várni a hóesést, hogy a téli szünidőben ne csak a széket melegítsétek, de a szánkót is. Ezen a héten is szorgalmasak voltatok! Az adai Cseh Károly iskolából: Oláh Anna, Kaszás András, Tóth Viktória, Fekete Tímea és Mester Ákos; a szabadkai Ivó Lola Ribar iskolából: Klinovszki Andrea, Roncsák Marcell, Molczer Edit, Sztrika Olivér, Molnár Mejes Valentina, Futó Szabina, Szagmaiszter Alida, Raffai Ingrid, Rontó Viktor, Kovács Sötét Tibor, Kuti Michele, Agatié Andrea, Tót Krisztián, Keszeg Krisztián, Sövény Tímea, Pasin Dzsasztina és Benyák Elizabeth; a péterrévei Samu Mihály iskolából: Kiss Csaba, Kalmár Tamás, Győri Dénes, Rab Írisz, Kulcsár Sarolta, Decsev Emese, Bicók Krisztina, Angyal Szilvia, Zubcsik Gábor, Beretka Sándor, Bicskei Béla, Dér Dóra és Anita küldte be munkáját. A kanizsai J. J. Zmaj iskolából Kiss Tamás, Baráth Hajnalka, Sarnyai Sára, Molnár Zsolt, Igaz Tímea, Bohata Csaba, Petrity Nikoletta, Bús Gábor, Rákos Emese, Vadász Máté, Szabó Viktória, Samyai Judit, Samyai Ádám és Kriska Olivér, az újvidéki József Attila iskolából: Balog Andrea, Cseke István, Horgász Endre, Vajda Áron, Szabó Leona, Túri Viktor, Ninkov Nina, Ladisity Adrianna, Károlyi Melinda, Bátori Annamária, Zélity Ivana, Atyimcsev Szilvia, Bürgermayer Filip és Dániel Krisztina rajza érkezett szerkesztőségünkbe. Köszönöm leveleiteket és jókívánságaitokat, én is kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindannyiatoknak. NÓRA Szánkázni jó! Szeretem a telet. Különösen akkor, amikor sok hó esik. Húgommal, anyukámmal és apukámmal kimegyünk a töltésre. A meredek lejtőn Dóra és én vígan száguldunk lefelé. Visítunk is. Néha a puha hóba huppanunk, ilyenkor nevetve söpörjük le magunkról a havat. Kicsit nehéz felfelé húzni a szánkót, de annál nagyobb örömmel csúszunk lefelé. Alig várom, hogy megérkezzen a tél, és sok hó essen! NINKOV Nina, 3. b József Attila iskola, Újvidék FUTÓ Szabina, 4. b, Ivó Lola Ribar iskola, Szabadka