Magyar Szó, 2000. december (57. évfolyam, 283-307. szám)
2000-12-21 / 300. szám
2000. december 21.– csütörtök Vita Vitatkozunk ha kell, ha nem. A vita mindennapjaink tartozéka. Lehet általános, beható, tárgyilagos, szenvedélyes, késhegyre menően heves, elkeseredett, kétségbeesett, durva, elvtelen. A vitázók érzelmi állapotától függően személyeskedéssé, veszekedéssé, sőt verekedéssé is fajulhat. Akadnak emberek, akik amikor kifogynak az érvekből, tettlegességre vetemednek. Vagy maguk helyett másokkal (testőrökkel) végeztetik el, mint Belgrádban az írók botrányos novemberi közgyűlésén. Vagy lakattal veszik elejét a vitának, ami ugyancsak Belgrádban az írókkal esett meg a december elején meghiúsult rendkívüli közgyűlésen. De még mindig az íróknál tartunk, ezúttal Újvidéken vannak olyan vitatribünök, amelyeken rendre elmarad a vita, mert meg sem jelennek a vitára invitáltak... Ha a veszekedéssé fajult viták okát, forrásait kezdjük kutatni, rájövünk, hogy minden vita hátterében egyéni vágyak, érdekek húzódnak meg. Még akkor is, amikor a közösség palástjába burkolózva, felsőbb hatalomra, nemzeti vagy társadalmi érdekre hivatkozva vívjuk szócsatáinkat. Vitatkozunk, mert érdekeink keresztezik egymást. A feletteseinkkel való pörlekedéseinkben, eszemecsérinkben például - Murphyval szólva - sosem lehet tudni kinek van igaza, de mindig lehet tudni, ki a főnök. Szörnyű a ledorongoló vita, de még szörnyűbb, ha nem hagyják szóhoz jutni az embert, ha nem lehet vitatkozni, kifejteni a saját véleményt, felsorakoztatni az érvekkel szemben az ellenérveket. Érvekkel vitatkozni ugyanis azt jelenti, hogy meggyőzünk másokat és hagyjuk magunkat is meggyőzni, megegyezünk, engedünk, kapunk és adunk, úgyhogy a vita végén mindenki tudja, hogy bár veszített, sokkal többet nyert. Mert okult. Az értelmes emberek ugyanis hasznot tudnak húzni mások ellenvéleményéből, érveléséből. És megszívlelhetjük Brian More megállapítását: „Ne akarjunk senkit se kényszeríteni, hogy olyan legyen, mint mi ez az, amit öregségemre megtanultam. ” Idegesítő azonban az is, ha a vitapartner mindenben egyetért a vitázóval, ékesen bizonyítja ezt Xenokratész ókori görög bölcselő esete. Amikor egyszer egyik beszélgetőtársa folyton csak szajkózta az ő szavait, felcsattant: „Mondj már végre ellent valamiben, hadd érezzem, hogy ketten beszélgetünk. ” A vita ugyanis előbbre viszi a dolgokat, azáltal hogy elkavarja és letisztázza a problémákat. Brandes például az irodalomra vonatkozóan jegyezte meg: „Ha valamely irodalomban nincs meg a vita szelleme, előbb-utóbb jelentéktelenné válik. ” De vannak-e egyáltalán szép viták ? Erre Osvát Ernőnél találtuk meg a választ s egyben az iránymutatót is mindennapi szócsatáinkhoz: „Szép viták azok, amelyek olyanok, mintha egy lelkiismeret igazi nyugtalanságát tükröznék. Szép viták azok, amelyek türelmességre tanítanak. ” SERER Lenke A fafaragás szerelmesei A festőknek, kézimunkázóknak, képzőművészeknek számtalan tábora van Vajdaság szerte, egyedül a fafaragóknak nem volt ilyen találkozójuk sehol, pedig a magyar fafaragásnak nagy hagyománya van. Ezt az űrt próbálta pótolni nemrégiben a kishegyesi Kátai tanyán megtartott összejövetel, amelyen több mint harminc fafaragó vett részt. Három nap alatt nagyon sokan megfordultak a tanyán, s elsősorban a képzésre helyezték a hangsúlyt, jeles előadók jöttek Magyarországról és filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartottak a népi fafaragó művészetről - mondja Kátai Géza, a találkozó egyik szervezője. - Ezen az első találkozón kikristályosodik az is, hogy milyen irányt vegyenek a következő találkozók, meghatározzák az időpontot is, és jellegét is. A találkozó másik szervezője Nagy István volt, a szabadkai Vajdasági Magyar Folklórközpontból. - Már régóta tervezünk egy ilyen találkozót, s ez az elképzelésünk találkozott Kátai Géza érdeklődésével - mondja Nagy István. - Mi szerveztük az előadókat, többi között Bánszky Pál művészettörténész a magyarországi népművészeti egyesületek szövetségének elnökét, aki különösen a fafaragásban jártas és e terület elismert szakemberének számít. Ugyanígy Nagy József pedagógus is, aki Békéssámsonról érkezett. Segítettünk ezenkívül a részvevők megszervezésében is. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy ennyien eljöttek. Egyébként igen tarka volt az összetétel, voltak, akik csak most szeretnének megismerkedni a fafaragással, mert szívesen dolgoznak ezzel az anyaggal, de van olyan is, aki bútorasztalosnak tanult és már 18 éve foglalkozik faragással. A legnagyobb gondja azonban mindegyiknek az volt, hogy nem tudtak egymásról, nem tudtak beszélgetni, nem tudták milyen értéket képvisel az, amit csinálnak és hogy hol képezhetik tovább magukat. Itt elmondhatják elképzeléseiket, hisz a szakmai előadásokon túl rengeteget beszélgettünk. Jó lenne, ha ez a találkozás igazi alkotótáborrá válna, mert ilyen diplomát nem lehet iskolákban szerzni, és nem is nagyon lehet tanítani, mert mint minden művészet, ez is első indíttatású. Mi itt elsősorban az amatőröket szeretnénk összegyűjteni szervezettebbé tenni munkájukat, és elérni, hogy az amit óriási erőfeszítéssel készítenek, érték legyen és ne giccs. Kátai Géza szerint jó lenne, ha kialakulna egy alkotóműhely a tanyán, s bár a tanyán most is egymást váltogatják a csoportok, lesz hely a fafaragóknak is. Legutóbb egyébként a természetiskolát szervező pedagógusok tartottak megbeszélőt a tanyán, azok, akik diákcsoportokat szoktak hozni, elbeszélgettek a programokról és javaslatot tettek az állatállomány és a kertészet bővítésére, hogy a gyerekek minél alaposabban megismerkedhessenek környezetükkel. P. I. .. .. ' ■ ' . ■■■.. . ' A 4. b rajzai Angyalföldön és Bajmokon A Kárpát-medencei gyermekrajz-fesztiválon Bobány Dániel második díjat kapott A szabadkai Ivó Lola Ribar iskola 4. b osztályának rajzait nemrégiben a szabadkai Bucka-Gányó képtárban láttuk, most pedig Bajmokon, a Dózsa György művelődési házban tekinthető meg ez a kiállítás. Az angyalföldi József Attila Művelődési Központ Kárpát-medencei gyermekrajzfesztiválján - amelynek témája A magyar nép zivataros századaiból volt - Bobány Dániel munkáját II. díjjal jutalmazta a zsűri (Grubanov Martinek Emília tanítónő diákjai a 10-14 évesek kategóriájában mérettettek meg). Keszég Krisztián, Raffai Ingrid, Szabó Barancs Melinda, Bicskei Dávid és Futó Szabina, rajzait is láthatta az alkalmi kiállítás közönsége. m. k. MIWUILLÓ_____________________________MŰVELŐDÉS 11 A szülőföldön maradást segítve Művelődési házat kapott ajándékba a maradéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Isteni csodának minősült itthon, egész Vajdaságban, sőt az anyaországban is, amikor 1996-ban Maradékon a szerémségi kisfaluban a szórványok szórványában újra alakult jórészt a református egyház kezdeményezésére a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és hogy egy év múlva fel is lépett a Durindón, emlékezett vissza a minap Berta Géza, az egyesület elnöke az indulásra, miközben a dalárda tagjaival együtt rendezgették, csinosítgatták a nemrégen ajándékba kapott kis paraszti házat, amely immár az egyesület székhelye is. Az induláskor nagyon sok támogatást kaptak a helyi református gyülekezettől, Béres Károly lelkésztől és Pál Károlytól, a Feketics Művelődési Egyesület elnökétől. Idő közben partneri kapcsolat alakult ki a két település és a két művelődési egyesület között, ami a kölcsönös látogatásokon, fellépéseken túl tervszerű együttműködést jelent. - Az első két évben a parókia irodájában vagy imatermében próbáltunk. Ez nem volt a legjobb megoldás, mert az egyesület tagsága több felekezetű, így házaknál folytattuk a különböző próbákat, de ez sem bizonyult tartós lehetőségnek - Géza bácsi szavait a meszelő asszonyok is megerősítették. Jól jött az év elején, amikor meghallották, hogy a falusi viszonylatban meglehetősen jutányos áron meg tudnának venni a kertész, a régi Juliánusz iskola utcájában egy kis házat. Csak hát hiányzott a rávaló. - Nekünk a 13 ezer márka is soknak tűnt - fűzte hozzá Géza bácsi idősebb fia, Zoltán. Gondoltam egyet, felhívtam Németországban az öcsit, Berta Lászlót és feleségét, Valériát, ők mindjárt beleegyeztek. Az első alkalommal küldték a foglalót, majd később a teljes összeget. Még örült is, hogy segíthet, ha már úgy hozták ezek a háborús évek, hogy neki el kellett mennie... Isten segítségével feltalálta magát, tudott érvényesülni, most pedig minket támogat. Ők így fejezik ki a szülőföldünk iránti szeretetüket. Szerintem ez nagyon szép és nemes cselekedet, példamutató lehet egész Vajdaságban. A szavakon túl tennünk is kell az itthonmaradásunk erősítéséért. Ki-ki a maga lehetősége szerint. A Vavra család házából így lesz művelődési ház. István bácsi az utolsó itthon élő tulajdonos két éve húnyt el, maga is tagja volt az 1952- ben alakult, majd 1979-ben a magyar iskolával együtt megszűnt szintén Petőfi Sándor nevét viselő egyesületnek. Ausztráliában és Németországban élő lányai, a családjukat ért tragédia ellenére, örülnek a dolgok ilyen alakulásának. Végtére is, magyar kultúrházzá, de még az is lehet, hogy teleházzá, vagy az újabb elnevezés szerint telekunyhóvá lesz egykori családi - gyermekkoruk otthona. Mert, hogy az egyesület megpályázta a DemNet, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, a Teleházak-Telekunyhók létesítésére programot Szerbiában, amelyet a Jugoszláv Teleház Szövetséggel együtt hirdettek meg. Ha ezt megkapják, Maradékon lesz a világ „központja”, mondják a betlehemi játékokat próbálva a gyerekek. A világháló révén a maradéki művelődési egyesület is bekapcsolódhat majd a különböző információs központokba. Emellett a számítógép ismereteiket is bővíthetik a gyerekek és a fiatalok. A kis házon még jócskán van javítanivaló. Egyelőre az átírásig, az egyesület jogi státusának bejegyzésének - rendezéséig csak a legszükségesebbeket végzik el szeretetmunkával. Aki tud segít, és szívesen. A dalárda tagjai szinte minden nap besegítenek néhány órát. Az utóbbi napokban Beker Julianna, Berta Ilona, Ipacs Julianna, Mikulinac Rózsa, Heresek Boriska, Pofin Juliska, Detelin József, Heretek Ferenc, a fiával Györggyel, Gulyás János, Hajnal József, Harák Goran, Géza bácsi, a fiával és mások azon fáradoznak, hogy már karácsonyra valamelyest rendbe legyen egyesületük új otthona. Ottjárttunkkor éppen a két, a tiszta szobából és a középső szobából lett „nagyterem” meszelését fejezték be. Terveik szerint itt zavartalanul próbálnának a táncosok, az énekkar, a különböző kis irodalmi csoportok, de lesz hely majd a ruháknak és más kellékeknek is. Egy vendégszobát is be szeretnének rendezni. Eddig vagy a parókián, vagy házaknál laktak azok, akik vidékről jöttek és a gyerekekkel foglalkoztak. A helybeliek sajnálják, hogy egy időre el kellett búcsúzniuk a közelmúltban bevonult Szilágyi János, feketicsi koreográfustól. Neki köszönhető, hogy a néhány éve alakult tánccsoport máris figyelemre méltó eredményeket ért el a különböző szemléken. A napokban várják Pál Gábor szintén feketicsi néptáncost, aki tovább gyakorol a táncosokkal. A Luca-napi búza egyre erősödik és növekszik Géza bácsiék kiskonyhájának ablakában. Kerül belőle az ünnepre rendbetett művelődési házba is. Csak olyan legyen az ezred a századforduló első éve, mint ez a búza. „Biztató és reménytkeltő, hogy hitben és szeretetben meg tudjunk maradni, hogy itthon is maradjanak unokáinkból. Legalább annyian, hogy megmaradjon ez a kis magyar közösség” - mondják búcsúzóul a dalárda tagjai. STANYÓ TÓTH Gizella „Szeretnénk hinni, hogy megmarad a magyar közösség Maradékon”. Képünkön a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai a frissen bevakolt művelődési ház előtt A Magyar Szó és a Forum-ház ünnepsége Az Újvidéki Színházban holnap délelőtt 11 órai kezdettel rendezik meg a Forum Lap-, Könykiadó és Nyomdaipari Közvállalat és a Magyar Szó napilap hagyományos ünnepségét, melyen a ház azon dolgozói vehetik át az elismeréseket, akik sokéves odaadó munkájukkal jeleskedtek. Elhunyt Milt Hinton neves dzsessz-zenész Kilencven éves korában New Yorkban elhunyt Milt Hinton neves dzsessz-muzsikus és fotós, a műfaj elmúlt 70 évének egyik nagy tanúja. A kiváló bőgős Chicagóban kezdte pályafutását, majd 1936-ban csatlakozott Cab Calloway együtteséhez. Tizenöt évet töltött a ”Mr. Hi De Ho”-nak nevezett énekessel, de közben olyan muzsikusok vették igénybe szolgálatait, mint Louis Armstrong, Benny Goodman, Lionel Hampton, Coleman Hawkins és Billie Hollyday. Az ötvenes években New Yorkba költözött, és elsősorban stúdiózenészként működött tovább. Több ezer dzsessz- és könnyűzenei albumon játszott, kísérte Dizzy Gillespie-t, John Coltrane-t, Frank Sinatrát, de Barbra Streisandot és Paul McCartney-t is. Pontossága, megbízhatósága miatt pályatársai Bírónak (judge) nevezték el. Szerepköréről egyszer így nyilatkozott: ’’Kell, hogy legyen bennünk elég alázat ahhoz, hogy valaki más jól szóljon általunk.” A zene mellett Hinton mintegy 60 ezer fotón örökítette meg a dzsessz világát, stúdióban, turnékon, az öltözőkben. Két fotóalbuma is megjelent, számos magazin közölte képeit. Munkásságát nyolc díszdoktori címmel, valamint az Amerikai Zeneművészet Akadémia által adományozott Eubiedíjával honorálták.(MTI) Karácsonyi koncert A hegedűgálát a Duna Televízió is egyenes adásban sugározza tét az idén 18 külföldi tévétársaság veszi át, 12 csatorna élőben, a hegedűgálával egyidejűleg közvetíti. A Magyar Televízió m1-es csatornája mellett a koncertet egyenes adásban sugározza a Duna Televízió, így a határon túl élő kárpát-medencei magyarok is hallhatják, láthatják. A bécsi Újévi koncert mintájára tavaly életre hívott hangverseny az Egyesült Államokban és Ausztráliában is műsorra kerül. A Magyar Rádió felvételét az év utolsó napján, déli tizenkét órakor a Petőfi adó sugározza. A Karácsonyi koncerten - amelynek háziasszonya Rost Andrea operaénekes lesz - többi között Rossini: Tell Vilmos - nyitány, Erkel Hunyadi László című operájából a Palotás, Monti: Csárdás, Kodály Háry János című daljátékából az Intermezzo, valamint Lehár Cigányszerelem című operettjéből a Messze a nagy erdő kezdetű dal hangzik el. A közreműködő zenekarok mellett a közönség felvételről láthatja a Duna Művészegyüttes, a Honvéd Táncszínház, az Állami Népi Együttes, valamint az Operaház Balettkarának művészeit. Szólistaként szerepel Lendvay József, Várnagy Katalin hegedűművész, a bőgőjátékos Rácz Ödön és Ökrös Oszkár cimbalomművész. (MTI) A Száztagú Cigányzenekar, a Magyar Virtuózok Kamarazenekara és mesterszólisták közreműködésével az idén is lesz Karácsonyi koncert a Magyar Állami Operaházban. A három magyarországi közszolgálati média összefogásával megvalósuló koncert A rekord a Grinché A gyermekeknek szánt karácsonyi rémtörténet, a Grinch, teljes címén a "Hogyan lopta el a Karácsonyt Grinch Dr Heuss szerint” került az élre az amerikai mozikban. A film a vetítés első hetében az Egyesült Államokban 55,1 millió dollárt jövedelmezett a mozipénztáraknál. A premier hétvégéjén máris kasszagyőztes Grinch mögött a második helyen végzett ”A fecsegő tipegők Párizsban”, ugyancsak gyerekfilm, 23 millió dolláros pénztári bevétellel. A korábbi listavezető "Charlie angyalai” a harmadik helyre esett vissza, 13,7 millió dolláros mozipénztári bevételével. Arnold Schwarzenegger legutolsó filmje, ”A hatodik nap” negyedik lett 13,2 millió dollárral. (MTI)