Magyar Szó, 2000. december (57. évfolyam, 283-307. szám)

2000-12-21 / 300. szám

2000. december 21.– csütörtök Vita Vitatkozunk ha kell, ha nem. A vita mindennapjaink tartozéka. Lehet általános, beható, tárgyilagos, szen­vedélyes, késhegyre menően heves, elkeseredett, kétségbeesett, durva, elvtelen. A vi­­tázók érzelmi állapotától függően személyeskedéssé, veszekedéssé, sőt verekedéssé is fajulhat. Akadnak emberek, akik amikor kifogynak az érvekből, tettlegességre ve­temednek. Vagy maguk helyett másokkal (testőrökkel) végeztetik el, mint Belgrád­­ban az írók botrányos novemberi közgyűlésén. Vagy lakattal veszik elejét a vitá­nak, ami ugyancsak Belgrádban az írókkal esett meg a december elején meghiú­sult rendkívüli közgyűlésen. De­­ még mindig az íróknál tartunk, ezúttal Újvidé­ken­­ vannak olyan vitatribünök, amelyeken rendre elmarad a vita, mert meg sem jelennek a vitára invitáltak... Ha a veszekedéssé fajult viták okát, forrásait kezdjük kutatni, rájövünk, hogy minden vita hátterében egyéni vágyak, érdekek húzódnak meg. Még akkor is, ami­kor a közösség palástjába burkolózva, felsőbb hatalomra, nemzeti vagy társadal­mi érdekre hivatkozva vívjuk szócsatáinkat. Vitatkozunk, mert érdekeink keresztezik egymást. A feletteseinkkel való pörlekedéseinkben, eszemecsérinkben például - Murphy­­val szólva - sosem lehet tudni kinek van igaza, de mindig lehet tudni, ki a fő­nök. Szörnyű a ledorongoló vita, de még szörnyűbb, ha nem hagyják szóhoz jutni az embert, ha nem lehet vitatkozni, kifejteni a saját véleményt, felsorakoztatni az érvekkel szemben az ellenérveket. Érvekkel vitatkozni ugyanis azt jelenti, hogy meggyőzünk másokat és hagyjuk magunkat is meggyőzni, megegyezünk, enge­dünk, kapunk és adunk, úgyhogy a vita végén mindenki tudja, hogy bár veszí­tett, sokkal többet nyert. Mert okult. Az értelmes emberek ugyanis hasznot tudnak húzni mások ellenvéleményéből, érveléséből. És megszívlelhetjük Brian More megállapítását: „Ne akarjunk senkit se kényszeríteni, hogy olyan legyen, mint mi­­ ez az, amit öregségemre megtanultam. ” Idegesítő azonban az is, ha a vitapartner mindenben egyetért a vitázóval, éke­sen bizonyítja ezt Xenokratész ókori görög bölcselő esete. Amikor egyszer egyik be­szélgetőtársa folyton csak szajkózta az ő szavait, felcsattant: „Mondj már végre el­lent valamiben, hadd érezzem, hogy ketten beszélgetünk. ” A vita ugyanis előbbre viszi a dolgokat, azáltal hogy elkavarja és letisztázza a problémákat. Brandes például az irodalomra vonatkozóan jegyezte meg: „Ha valamely irodalomban nincs meg a vita szelleme, előbb-utóbb jelentéktelenné válik. ” De vannak-e egyáltalán szép viták ? Erre Osvát Ernőnél találtuk meg a választ s egyben az iránymutatót is min­dennapi szócsatáinkhoz: „Szép viták azok, amelyek olyanok, mintha egy lelkiisme­ret igazi nyugtalanságát tükröznék. Szép viták azok, amelyek türelmességre taní­tanak. ” SERER Lenke A fafaragás szerelmesei A festőknek, kézimunkázóknak, képzőművészeknek számtalan tábora van Vajdaság szerte, egyedül a fafaragóknak nem volt ilyen találkozójuk se­hol, pedig a magyar fafaragásnak nagy hagyománya van. Ezt az űrt próbálta pótolni nemrégiben a kishegyesi Kátai tanyán megtartott összejövetel, ame­lyen több mint harminc fafaragó vett részt.­­ Három nap alatt nagyon sokan megfordultak a tanyán, s elsősorban a képzésre helyezték a hangsúlyt, jeles előadók jöttek Magyarországról és film­vetítéssel egybekötött előadásokat tartottak a népi fafaragó művészetről - mondja Kátai Géza, a találkozó egyik szervezője. - Ezen az első találkozón kikristályosodik az is, hogy milyen irányt vegyenek a következő találkozók, meghatározzák az időpontot is, és jellegét is. A találkozó másik szervezője Nagy István volt, a szabadkai Vajdasági Ma­gyar Folklórközpontból. - Már régóta tervezünk egy ilyen találkozót, s ez az elképzelésünk találko­zott Kátai Géza érdeklődésével - mondja Nagy István. - Mi szerveztük az elő­adókat, többi között Bánszky Pál művészettörténész a magyarországi népmű­vészeti egyesületek szövetségének elnökét, aki különösen a fafaragásban jár­tas és e terület elismert szakemberének számít. Ugyanígy Nagy József peda­gógus is, aki Békéssámsonról érkezett. Segítettünk ezenkívül a részvevők megszervezésében is. Megelégedéssel tölt el bennünket, hogy ennyien eljöt­tek. Egyébként igen tarka volt az összetétel, voltak, akik csak most szeretné­nek megismerkedni a fafaragással, mert szívesen dolgoznak ezzel az anyag­gal, de van olyan is, aki bútorasztalosnak tanult és már 18 éve foglalkozik fa­ragással. A legnagyobb gondja azonban mindegyiknek az volt, hogy nem tudtak egymásról, nem tudtak beszélgetni, nem tudták milyen értéket kép­visel az, amit csinálnak és hogy hol képezhetik tovább magukat. Itt elmond­­hatják elképzeléseiket, hisz a szakmai előadásokon túl rengeteget beszélget­tünk. Jó lenne, ha ez a találkozás igazi alkotótáborrá válna, mert ilyen diplo­mát nem lehet iskolákban szerzni, és nem is nagyon lehet tanítani, mert mint minden művészet, ez is első indíttatású. Mi itt elsősorban az amatőrö­ket szeretnénk összegyűjteni szervezettebbé tenni munkájukat, és elérni, hogy az amit óriási erőfeszítéssel készítenek, érték legyen és ne giccs. Kátai Géza szerint jó lenne, ha kialakulna egy alkotóműhely a tanyán, s bár a tanyán most is egymást váltogatják a csoportok, lesz hely a fafaragók­nak is. Legutóbb egyébként a természetiskolát szervező pedagógusok tartot­tak megbeszélőt a tanyán, azok, akik diákcsoportokat szoktak hozni, elbe­szélgettek a programokról és javaslatot tettek az állatállomány és a kertészet bővítésére, hogy a gyerekek minél alaposabban megismerkedhessenek kör­nyezetükkel. P. I. .. .. ' ■ ' . ■■■.. . ' A 4. b rajzai Angyalföldön és Bajmokon A Kárpát-medencei gyermekrajz-fesztiválon Bobány Dániel második díjat kapott A szabadkai Ivó Lola Ribar iskola 4. b osztályának rajzait nemrégiben a szabadkai Bucka-Gányó képtárban láttuk, most pedig Bajmokon, a Dó­zsa György művelődési házban tekinthető meg ez a kiállítás. Az angyal­földi József Attila Művelődési Központ Kárpát-medencei gyermekrajz­­fesztiválján - amelynek témája A magyar nép zivataros századaiból volt - Bobány Dániel munkáját II. díjjal jutalmazta a zsűri (Grubanov Marti­nek Emília tanítónő diákjai a 10-14 évesek kategóriájában mérettettek meg). Keszég Krisztián, Raffai Ingrid, Szabó Barancs Melinda, Bicskei Dávid és Futó Szabina, rajzait is láthatta az alkalmi kiállítás közönsége. m. k. MIWUILLÓ_____________________________MŰVELŐDÉS 11 A szülőföldön maradást segítve Művelődési házat kapott ajándékba a maradéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Isteni csodának minősült itthon, egész Vajdaságban, sőt az anyaor­szágban is, amikor 1996-ban Mara­dékon a szerémségi kisfaluban a szórványok szórványában újra ala­kult jórészt a református egyház kez­deményezésére a Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület és hogy egy év múlva fel is lépett a Durindón, emlé­kezett vissza a minap Berta Géza, az egyesület elnöke az indulás­ra, miközben a dalárda tagja­ival együtt rendezgették, csi­­nosítgatták a nemrégen aján­dékba kapott kis paraszti há­zat, amely immár az egyesület székhelye is. Az induláskor nagyon sok támogatást kap­tak a helyi református gyüle­kezettől, Béres Károly lelkész­től és Pál Károlytól, a Feketics Művelődési Egyesület elnöké­től. Idő közben partneri kap­csolat alakult ki a két telepü­­lés és a két művelődési egye­sület között, ami a kölcsönös látogatásokon, fellépéseken túl tervszerű együttműködést jelent. - Az első két évben a paró­kia irodájában vagy imater­mében próbáltunk. Ez nem volt a legjobb megoldás, mert az egyesület tagsága több fe­lekezetű, így házaknál folytat­tuk a különböző próbákat, de ez sem bizonyult tartós lehe­tőségnek - Géza bácsi szavait a meszelő asszonyok is mege­rősítették. Jól jött az év ele­jén, amikor meghallották, hogy a falusi viszonylatban meglehetősen jutányos áron meg tudnának venni a kertész, a régi Juliánusz iskola utcájában egy kis há­zat. Csak hát hiányzott a rávaló. - Nekünk a 13 ezer márka is sok­nak tűnt - fűzte hozzá Géza bácsi idősebb fia, Zoltán. Gondoltam egyet, felhívtam Németországban az öcsit, Berta Lászlót és feleségét, Va­lériát, ők mindjárt beleegyeztek. Az első alkalommal küldték a foglalót, majd később a teljes összeget. Még örült is, hogy segíthet, ha már úgy hozták ezek a háborús évek, hogy neki el kellett mennie... Isten segít­ségével feltalálta magát, tudott érvé­nyesülni, most pedig minket támo­gat. Ők így fejezik ki a szülőföldünk iránti szeretetüket. Szerintem ez na­gyon szép és nemes cselekedet, pél­damutató lehet egész Vajdaságban. A szavakon túl tennünk is kell az itt­­honmaradásunk erősítéséért. Ki-ki a maga lehetősége szerint. A Vavra család házából így lesz művelődési ház. István bácsi az utol­só itthon élő tulajdonos két éve húnyt el, maga is tagja volt az 1952- ben alakult, majd 1979-ben a ma­gyar iskolával együtt megszűnt szin­tén Petőfi Sándor nevét viselő egye­sületnek. Ausztráliában és Németor­szágban élő lányai, a családjukat ért tragédia ellenére, örülnek a dolgok ilyen alakulásának. Végtére is, ma­gyar kultúrházzá, de még az is lehet, hogy teleházzá, vagy az újabb elneve­zés szerint telekunyhóvá lesz egykori családi - gyermekkoruk­­ otthona. Mert, hogy az egyesület megpályázta a DemNet, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, a Telehá­­zak-Telekunyhók létesítésére prog­ramot Szerbiában, amelyet a Jugosz­láv Teleház Szövetséggel együtt hir­dettek meg. Ha ezt megkapják, Ma­radékon lesz a világ „központja”, mondják a betlehemi játékokat pró­bálva a gyerekek. A világháló révén a maradéki művelődési egyesület is bekapcsolódhat majd a különböző információs központokba. Emellett a számítógép ismereteiket is bővíthe­tik a gyerekek és a fiatalok. A kis házon még jócskán van javí­tanivaló. Egyelőre az átírá­sig, az egyesület jogi státusá­nak­­ bejegyzésének - ren­dezéséig csak a legszüksége­sebbeket végzik el szeretet­­munkával. Aki tud segít, és szívesen. A dalárda tagjai szinte minden nap besegíte­nek néhány órát. Az utóbbi napokban Beker Julianna, Berta Ilona, Ipacs Julianna, Mikulinac Rózsa, Heresek Boriska, Pofin Juliska, Dete­­lin József, Heretek Ferenc, a fiával Györggyel, Gulyás Já­nos, Hajnal József, Harák Goran, Géza bácsi, a fiával és mások azon fáradoznak, hogy már karácsonyra vala­melyest rendbe legyen egye­sületük új otthona. Ottjárt­­tunkkor éppen a két, a tiszta szobából és a középső szobá­ból lett „nagyterem” mesze­lését fejezték be. Terveik sze­rint itt zavartalanul próbál­­nának a táncosok, az ének­kar, a különböző kis irodal­mi csoportok, de lesz hely majd a ruháknak és más kel­lékeknek is. Egy vendégszo­bát is be szeretnének rendez­ni. Eddig vagy a parókián, vagy házaknál laktak azok, akik vi­dékről jöttek és a gyerekekkel foglal­koztak. A helybeliek sajnálják, hogy egy időre el kellett búcsúzniuk a kö­zelmúltban bevonult Szilágyi János, feketicsi koreográfustól. Neki kö­szönhető, hogy a néhány éve alakult tánccsoport máris figyelemre méltó eredményeket ért el a különböző szemléken. A napokban várják Pál Gábor szintén feketicsi néptáncost, aki tovább gyakorol a táncosokkal. A Luca-napi búza egyre erősödik és növekszik Géza bácsiék kiskony­hájának ablakában. Kerül belőle az ünnepre rendbetett művelődési ház­ba is. Csak olyan legyen az ezred­­ a századforduló első éve, mint ez a búza. „Biztató és reménytkeltő, hogy hitben és szeretetben meg tudjunk maradni, hogy itthon is maradjanak unokáinkból. Legalább annyian, hogy megmaradjon ez a kis magyar közösség” - mondják búcsúzóul a dalárda tagjai. STANYÓ TÓTH Gizella „Szeretnénk hinni, hogy megmarad a magyar közösség Maradékon”. Képünkön a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai a frissen bevakolt művelődési ház előtt A Magyar Szó és a Forum-ház ünnepsége Az Újvidéki Színházban holnap délelőtt 11 órai kez­dettel rendezik meg a Forum Lap-, Könykiadó és Nyomdai­pari Közvállalat és a Magyar Szó napilap hagyományos ün­nepségét, melyen a ház azon dolgozói vehetik át az elisme­réseket, akik sokéves odaadó munkájukkal jeleskedtek. Elhunyt Milt Hinton neves dzsessz-zenész Kilencven éves korában New York­ban elhunyt Milt Hinton neves dzsessz-muzsikus és fotós, a műfaj el­múlt 70 évének egyik nagy tanúja. A kiváló bőgős Chicagóban kezdte pá­lyafutását, majd 1936-ban csatlakozott Cab Calloway együtteséhez. Tizenöt évet töltött a ”Mr. Hi De Ho”-nak ne­vezett énekessel, de közben olyan mu­zsikusok vették igénybe szolgálatait, mint Louis Armstrong, Benny Good­man, Lionel Hampton, Coleman Hawkins és Billie Hollyday. Az ötvenes években New Yorkba költözött, és el­sősorban stúdiózenészként működött tovább. Több ezer dzsessz- és könnyű­zenei albumon játszott, kísérte Dizzy Gillespie-t, John Coltrane-t, Frank Si­­natrát, de Barbra Streisandot és Paul McCartney-t is. Pontossága, megbíz­hatósága miatt pályatársai Bírónak (judge) nevezték el. Szerepköréről egyszer így nyilatkozott: ’’Kell, hogy le­gyen bennünk elég alázat ahhoz, hogy valaki más jól szóljon általunk.” A zene mellett Hinton mintegy 60 ezer fotón örökítette meg a dzsessz vi­lágát, stúdióban, turnékon, az öltö­zőkben. Két fotóalbuma is megjelent, számos magazin közölte képeit. Mun­kásságát nyolc díszdoktori címmel, valamint az Amerikai Zeneművészet Akadémia által adományozott Eubie­­díjával honorálták.(MTI) Karácsonyi koncert A hegedűgálát a Duna Televízió is egyenes adásban sugározza tét az idén 18 külföldi tévétársaság ve­szi át, 12 csatorna élőben, a hegedű­gálával egyidejűleg közvetíti. A Ma­gyar Televízió m1-es csatornája mel­lett a koncertet egyenes adásban su­gározza a Duna Televízió, így a hatá­ron túl élő kárpát-medencei magya­rok is hallhatják, láthatják. A bécsi Újévi koncert mintájára ta­valy életre hívott hangverseny az Egyesült Államokban és Ausztráliá­ban is műsorra kerül. A Magyar Rá­dió felvételét az év utolsó napján, déli tizenkét órakor a Petőfi adó sugároz­za. A Karácsonyi koncerten - amely­nek háziasszonya Rost Andrea opera­énekes lesz - többi között Rossini: Tell Vilmos - nyitány, Erkel Hunyadi László című operájából a Palotás, Monti: Csárdás, Kodály Háry János című daljátékából az Intermezzo, va­lamint Lehár Cigányszerelem című operettjéből a Messze a nagy erdő kezdetű dal hangzik el. A közremű­ködő zenekarok mellett a közönség felvételről láthatja a Duna Művésze­gyüttes, a Honvéd Táncszínház, az Állami Népi Együttes, valamint az Operaház Balettkarának művészeit. Szólistaként szerepel Lendvay József, Várnagy Katalin hegedűművész, a bő­gőjátékos Rácz Ödön és Ökrös Osz­kár cimbalomművész. (MTI) A Száztagú Cigányzenekar, a Ma­gyar Virtuózok Kamarazenekara és mesterszólisták közreműködésével az idén is lesz Karácsonyi koncert a Ma­gyar Állami Operaházban. A három magyarországi közszolgálati média összefogásával megvalósuló koncert A rekord a Grinché A gyermekeknek szánt karácso­nyi rémtörténet, a Grinch, teljes cí­mén a "Hogyan lopta el a Kará­csonyt Grinch Dr Heuss szerint” ke­rült az élre az amerikai mozikban. A film a vetítés első hetében az Egye­sült Államokban 55,1 millió dollárt jövedelmezett a mozipénztáraknál. A premier hétvégéjén máris kasszagyőztes Grinch mögött a má­sodik helyen végzett ”A fecsegő tipe­gők Párizsban”, ugyancsak gyerek­film, 23 millió dolláros pénztári be­vétellel. A korábbi listavezető "Char­lie angyalai” a harmadik helyre esett vissza, 13,7 millió dolláros mozi­pénztári bevételével. Arnold Schwarzenegger legutol­só filmje, ”A hatodik nap” negyedik lett 13,2 millió dollárral. (MTI)

Next