Magyar Szó, 2001.május (58. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-06 / 103. szám
2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó A GYULAI ROMÁNOK SEM VAGYNAK FUNAR UTÁN Polgármesterkedések Kolozsváron (Kolozsvári tudósítónktól) Miután a Nagy-Románia párt óvását elutasította az Alkotmánybíróság, Ion Iliescu államelnök aláírta a helyi közigazgatási törvényt, amely lehetővé teszi, hogy ott, ahol valamely kisebbség a település összlakosságának húsz százalékát alkotja, használhatja anyanyelvét a hivatalos ügyintézésben. Ez a törvényes előírás a tömbmagyarság számára meglévő helyzetet szentesít, amennyiben például a Székelyföldön a magyarok eddig is magyarul beszéltek a polgármesteri hivatalokban. S a falu bejáratánál, a döntögetések s az időnkénti éjszakai látogatások ellenére - amikor főleg a Vatra Romaneasca emberei ügyködtek festékszórókkal - kétnyelvű helységnévtáblák hirdetik a román demokrácia parttalan toleranciáját. A gondot a szórvány jelentheti, ahol érvényesíteni kell a húszszázalékos küszöböt. Ha az önkormányzatban van erre akarat. Például Kolozsvárott, ahol Funar diktálja a törvényt. A parlamenti jóváhagyás után nyomban kijelentette a város hírhedt polgármestere, hog márpedig Kolozsváron nem lesz magyar nyelvű felirat. Az új közigazgatási törvényt pedig akkor fogja alkalmazni, ha majd a magyarországi románok is szabadon használhatják anyanyelvüket. Erre a kijelentésre mintegy reagálva Dancs László, Gyula polgármestere meghívta Gheorghe Funart, hogy saját szemével győződjön meg a gyulai románság helyzetéről. Példaként megemlítette, hogy a városbeli román általános iskola szeptemberben tizenhárom román gyerekkel indíthat első osztályt, ami - az állami normatíva elégtelensége miatt - nagy erőfeszítésre készteti az önkormányzatot: nekik kell fedezniük a hiányzó költségeket Közben azonban a gyulai képviselő-testület ülésén terítékre került a meghívás. A városatyák pedig úgy döntöttek, hogy erre közpénzen semmi szükség, Funar maradjon otthon. A helyi románok képviselőinek is az volt a véleménye, hogy a hivatalos meghívás, a látogatás káros lenne mind a magyarországi románság, mind pedig a romániai magyarság számára, így aztán Déncs Lászlónak levélben kellett elnapolnia a látogatást. (Pedig milyen jól jött volna a Nagy-Románia főtitkárának egy kis magyarellenes választási muníció!) Funar egyelőre marad itthon. Legújabban kitalálta, hogy helyi népszámlálást kell tartani, mert szerinte Kolozsváron a magyarok nem teszik ki az összlakosság húsz százalékát. Bár az 1994-es népszámláláskor a kolozsváriak 22 százaléka vallotta magyarnak magát, azoknak fele már áttelepült Magyarországra - állítja a kérdés szakértője -, így a funari becslés szerint a lakosság mindössze 11 százaléka magyar. (Léphart Pál rajza) Akkor Pedig " nem érvényes a közigazgatási törvény inkriminált előírása. Az egykori kincses várost pedig kikezdte az enyészet. Az utakon az évek óta tátongó gödrök mélyülnek és szaporodnak, az évszázados épületeken mállik a vakolat, a város és környéke fuldokol a szaporodó szemétben, amelyet kóbor kutyafalkák lepnek el. Eközben a polgármesterkedés legfőbb célja a népszámlálás, hogy kiderítse, 22 vagy 11 százaléknyi a magyar Kolozsváron. ORBÁN Ferenc Gheorghe Funar Vendéglátás a világűrben „Csodálatosan érzem magamat.. A súlytalanság páratlan élmény... Nem kell hősnek lenni, sem különös tulajdonságokkal rendelkezni, hogy az ember alkalmazkodhasson a világűri állapotokhoz...” - mondta jó hangulatban, derűsen Dennis Tito űrkirándulásának ötödik napján. Habár előtte már jó néhányan vendégeskedtek a világűrben - a Mir űrállomáson vagy az űrrepülőgép fedélzetén - az amerikai multimilliomos kétségtelenül az első űrturista, aki húszmillió dollárért egy hetet tölthetett el Föld körüli pályán. Az esemény meglehetősen nagy publicitást kapott, és Tito űrkirándulását több turisztikai szervezet fel is használta programjainak népszerűsítésére. A Washington szövetségi államban levő Seattle Society Expeditions cég már korábban is foglalkozott kalandos utazások szervezésével. A többi között hatvanezer dollárért négy hónap alatt mind a hat földrészre elvitte az utasokat, hogy ritka élményekben legyen részük. A jó szimatú üzletemberek az űrkirándulásokat is programjukra tűzték. Aránylag nem is lesz túl drága néhány napot a Föld körüli pályán eltölteni. Dennis Tito ezért 20 millió dollárt fizetett, a seattle-i cég pedig csak egymilliót kér majd a páratlan élményért Az érdeklődés állítólag rendkívül nagy, majdnem ötezren jelentkeztek, és 40-50- en hajlandók voltak az útiköltségeket rögtön kifizetni. A cég eleinte egy űrrepülőgépet szándékozott kibérelni, de később már azzal a gondolattal kezdtek foglalkozni, hogy maguk építenek egy repülőgépet. A tervek szerint a tizenhét méter hosszú turista űrgép húsz utast vinne 180 kilométer magas Föld körüli pályára. Függőlegesen indulna, és ejtőernyő segítségével függőlegesen is ereszkedne le. Üzemanyaga hidrogén-oxigén lenne. Egy-egy útja során, a programnak megfelelően, ötször vagy nyolcszor kerülné meg a Földet. A turisztikai űrgép természetesen többször használható lenne. A legmodernebb elképzelések szerint építenék. Mindenekelőtt turisztikai célokra felelne meg. Például minden utas külön ablakon nézhetne ki a világűrbe, illetőleg a Földre. Fotószafárit is szerveznének részükre, hasonlót, mint amilyenben Dennis Tito is most részt vett. Az utasoknak űröltönyt sem kellene viselniük, azonban az indulás előtt az orvosi vizsgálatot nem kerülhetnék el. Egyes amerikai, kereskedelemmel is foglalkozó űrkutatóknak még nagyobb szabású terveik is vannak. Azt tartják, hogy nagy előrelépés történne ezen a területen is, ha az új űrgépek és rakéták fejlesztését a magánvállalkozók is finanszíroznák. Kiszámították, ha évente legalább 2500 személyt sikerülne rábírni egy-egy űrkirándulásra, az nemcsak csökkentené a turisztikai űrrepülések költségeit, hanem csakhamar meg is térülnének a befektetések. Becsléseik szerint 20 ezer dollárnál többet nem kellene fizetni annak, aki egy hetet szeretne eltölteni a kozmoszban. A japánok még többet szeretnének megvalósítani: szállodát építeni a Föld körüli pályán, mindenekelőtt azoknak, akik a hét végén a világűrből szeretnék szemlélni a Földet, vagy esetleg reklámcélra használnák fel az űrkirándulást. Az űrszálloda tervei el is készültek. A piramis alakú szállodának az alapja 150 méter, magassága pedig 250 méter. A turista űrobjektum jóval magasabban lenne, mint a seattle-i űrrepülőgép pályája, vagyis 400 kilométerre a Föld felett A japán szakemberek szerint az űrszálloda építését már most megkezdhetnék, de megvárják, hogy befejezzék az ISS nemzetközi űrállomás összeszerelését, hogy igénybe vehessék a most használatos szállítóeszközöket, űrrepülőgépeket és hordozórakétákat. A japán űrszállodát a tervek szerint 2020-ban nyitják meg. UMEK Miklós Dennis Tito, az első űrturista 2001. május 6. vasárnap Felvidéki figyelő Tízévenként mindenki számít. A korábbi Csehszlovákiában általánban tízévenként tartottak népszámlálást (legutóbb 1991-ben). A mostani két szempontból is különleges. Egyrészt az immár önálló Szlovákiában első alkalommal végeznek összeírást, másrészt a művelet úgyszintén első alkalommal lesz teljes összhangban az Európai Unió statisztikai hivatalának módszerével. A számlálóbiztosoknak több mint ötmillió embert kell végiglátogatni, ez a munka május 19-étől június 20-áig tart. Szlovákiában - ellentétben több környező országgal - úgynevezett önszámlálás történik majd, a számlálóbiztosok tehát a kezdő dátum előtt egy héttel szétosztják, majd később begyűjtik az íveket. A kérdőíveken általában a polgárok személyi adataira, demográfiai, szociális és gazdasági jellemzőire, az életszínvonalra, a lakásokra vonatkozó kérdések lesznek feltüntetve. Érzékenynek számít annak megválaszolása, hogy ki melyik nemzetiséghez és egyházhoz tartozónak érzi magát, és mit tekint anyanyelvének. Nevet viszont nem kell feltüntetni, sem születési dátumot Az adatlapokat egyébként a feldolgozás után megsemmisítik. Az idén a nemzetiségek nyelvén is elkészültek a kérdőívek, tehát a csak szlovák nyelvűn kívül a kétnyelvűek is (magyar, roma, ukrán és rutén). Kormányhatározat értelmében ezeket azokba a községekbe kell eljuttatni, ahol a kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, a roma szervezetek viszont máris elérték, hogy oda is adjanak számukra megfelelő kérdőíveket, ahol az arányuk ennél kisebb. Leszűrődött tapasztalatok. Magatartásával, könyveivel Dobossy László mindvégig a felvidéki magyarok egyfajta lelkiismerete volt. A vele készült utolsó interjúban arról ad számot, hogy hosszú élete során a csehekkel általában őszintén tudott beszélni a gondokról (Masaryktól kezdve Capekig), a szlovákokkal azonban felemás volt a viszonya, mert a második világháború után éppen azok lettek a végrehajtói a magyarság üldöztetésének, akikről fiatalon azt hitték, hogy pálya- és eszmetársaik. Egyetlen kivételként Emil Boleslav Lukatot említi, „talán azért, mert 6 evangélikus pap volt, tehát bizonyos erkölcsi érzék volt benne, ami emezekből hiányzott”. Más témáról szólva Dobossy megállapítja: „A magyar történelemnek a legfőbb tanulsága nem az, hogy ez a nemzet mekkora áldozatokat hozott, hogy milyen kiváló módon építette fel az államát, a hatalmát, a királyságát stb. Történelmünk legfőbb tanulsága az, hogy ez a nemzet lassú, csendes munkával megőrizte a nyelvet, a kultúráját, a lelkét. A magyar nép nem kívánt mást, mint békében élni a szomszédaival és a világgal.” Duray a magyarok világszövetségéről. A pozsonyi Új Szónak nyilatkozva Duray Miklós, a szlovákiai magyarok egyik meghatározó politikusa először is tisztázza: az MVSZ-ben (ahol a múlt év elején egy ideig elnökjelölt is volt) csak a tevékenységét függesztette fel, a tagságát viszont nem. Még mindig reménykedik ugyanis abban, hogy ezt a szervezetet ki lehet húzni a szakadékból. Szerinte azzal, hogy a magyar országgyűlés megvonta az MVSZ költségvetési támogatását (mintegy 250 millió forint), a probléma nem oldódott meg, ez csak jelzés volt. Duray úgy véli, a világszövetség nem működhet továbbra is úgy, hogy az egyes csoportok leszavazhassák egymást Továbbá: az MVSZ jelenlegi alapszabálya lehetővé teszi a tagok kizárását, „márpedig ha a világszövetség minden magyarnak a szervezete, akkor senkit sem lehet kizárni, mint ahogy a nemzetből sem zárható ki senki”. Az 52 országban élő magyarságot tömörítő szervezet végül nem kopírozhatja le egy az egyben azt hogy Trianon óta a magyarok három régióban élnek, az anyaországban, a Kárpát- medencében és a nyugati szórványban. Magyarországnak például szerinte a Kárpát-medence többi részével egy nagy egységet kellene alkotnia, és ezen belül lehetne esetleg történelmi tájegységenként csoportosítani. Egészében véve Duray azt a megoldást tartaná célravezetőnek, ha öt- vagy hatpárti képviselői kezdeményezésre az országgyűlés elkészítene és elfogadna egy, a világszövetségről szóló törvényt, amely megnyitná az utat az új alapokra helyezett MVSZ munkája előtt, Détári a Csallóközben. Kisebbfajta csoda történt az év elején: a 37 esztendős Détári Lajos, az NB I háromszoros gólkirálya, 61-szeres magyar válogatott (többször bekerült a világválogatottba is), a Honvéd, majd neves külföldi csapatok labdarúgója leigazolt a IV. ligás Felsőpatonyba. 1987-ben a Frankfurt 3 milliárd dollárt fizetett érte - Felsőpatonynak persze ennél sokkal csekélyebb összeg sem áll a rendelkezésére, a kis településnek azonban Sklut Tibor személyében akadt egy ambiciózus polgármester-klubelnök menedzsere, aki „húzásával” kapcsolatban A hét mesterlövész című filmre emlékeztet. Abban a mexikói parasztok mesterlövészeket hívtak meg, hogy mentsék falujukat. Megmentették. Most a még mindig igen népszerű Döme lehet az a mesterlövész, aki megmentheti a csapatot a kieséstől, hozzájárulhat a régió sportjának felfejlesztéséhez és az 1850 lakosú települést más vonatkozásokban is reflektorfénybe helyezheti. A több világnyelven beszélő Détárinak - bár kora ellenére más kérői is voltak, köztük élvonalbeli magyar és külföldi klubok - megtetszett a felsőpatonyiak ötlete, kérésükre igent mondott, s ez összeegyeztethető azzal is, hogy Budapesten továbbra is ellássa a sokezer gyerekfocistát nevelő budapesti Goldball FC-nél betöltött menedzser-igazgatói teendőit. A Felsőpatony azóta jó eredményeket jegyez, az emberek a széles környékről eljárnak a meccsekre, a falu pedig kiemelkedett az ismeretlenség homályából. Détári közben a Csallóköz c. hetilapnak nyilatkozva elárulja, felsőpatonyi szerepvállalása nem a pénzről szól. Viszont jóval többet jelenthet, ha a nevével fémjelzett futballcipőket és sportfelszereléseket Szlovákiában is megismerik, ahol azokat prezentálni kívánja, majd meghonosítani. Nos, az érdek is kölcsönös tehát, így az üzlet könnyen összejött. Újfajta vállalkozás ez a javából, mondhatnánk végül. SINKOVITS Péter Duray: A nemzetből nem zárható ki senki Az interneten máris megtalálhatók a népszámlálási ívek mintapéldányai