Magyar Szó, 2001.május (58. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-06 / 103. szám

2 KÜLPOLITIKA Magyar Szó A GYULAI ROMÁNOK SEM VAGYNAK FUNAR UTÁN Polgármesterkedések Kolozsváron (Kolozsvári tudósítónktól) Miután a Nagy-Románia párt óvását elutasította az Alkotmánybíróság, Ion Iliescu államelnök aláírta a helyi közigazgatási törvényt, amely lehetővé teszi, hogy ott, ahol valamely kisebbség a település összlakosságának húsz százalékát alkotja, használhatja anyanyelvét a hiva­talos ügyintézésben. Ez a törvényes előírás a tömbmagyarság számára meglévő helyzetet szentesít, amennyi­ben például a Székelyföldön a magya­rok eddig is magyarul beszéltek a pol­gármesteri hivatalokban. S a falu be­járatánál, a döntögetések s az időn­kénti éjszakai látogatások ellenére - amikor főleg a Vatra Romaneasca em­berei ügyködtek festékszórókkal - kétnyelvű helységnévtáblák hirdetik a román demokrácia parttalan toleran­ciáját. A gondot a szórvány jelentheti, ahol érvényesíteni kell a húszszázalé­kos küszöböt. Ha az önkormányzat­ban van erre akarat. Például Kolozs­várott, ahol Funar diktálja a törvényt. A parlamenti jóváhagyás után nyomban kijelentette a város hírhedt polgármestere, hog márpedig Kolozs­váron nem lesz magyar nyelvű felirat. Az új közigazgatási törvényt pedig ak­kor fogja alkalmazni, ha majd a ma­gyarországi románok is szabadon használhatják anya­nyelvüket. Erre a kijelentésre mintegy reagálva Dancs László, Gyula polgármestere meghívta Gheorghe Fu­­nart, hogy saját szemével győződjön meg a gyulai román­ság helyzetéről. Példaként megemlítette, hogy a városbeli román általános iskola szeptemberben tizenhárom ro­mán gyerekkel indíthat első osztályt, ami - az állami nor­matíva elégtelensége miatt - nagy erőfeszítésre készteti az önkormányzatot: nekik kell fedezniük a hiányzó költ­ségeket Közben azonban a gyulai képviselő-testület ülésén te­rítékre került a meghívás. A városatyák pedig úgy dön­töttek, hogy erre közpénzen semmi szükség, Funar ma­radjon otthon. A helyi románok képvise­lőinek is az volt a véleménye, hogy a hiva­talos meghívás, a látogatás káros lenne mind a magyarországi románság, mind pedig a romániai magyarság számára, így aztán Déncs Lászlónak levélben kellett el­napolnia a látogatást. (Pedig milyen jól jött volna a Nagy-Románia főtitkárának egy kis magyarellenes választási muníció!) Funar egyelőre marad itthon. Legú­jabban kitalálta, hogy helyi népszámlálást kell tartani, mert szerinte Kolozsváron a magyarok nem teszik ki az összlakosság húsz százalékát. Bár az 1994-es népszám­láláskor a kolozsváriak 22 százaléka vallot­ta magyarnak magát, azoknak fele már át­települt Magyarországra - állítja a kérdés szakértője -, így a funari becslés szerint a lakosság mindössze 11 százaléka magyar. (Léphart Pál rajza) Akkor Pedig "­ nem érvényes a közigaz­gatási törvény inkriminált előírása. Az egykori kincses várost pedig ki­kezdte az enyészet. Az utakon az évek óta tátongó gödrök mélyülnek és szaporodnak, az évszázados épületeken mállik a vakolat, a város és környéke fuldokol a szaporodó szemétben, amelyet kóbor kutyafalkák lepnek el. Eközben a polgármesterkedés legfőbb célja a nép­­számlálás, hogy kiderítse, 22 vagy 11 százaléknyi a ma­gyar Kolozsváron. ORBÁN Ferenc Gheorghe Funar Vendéglátás a világűrben „Csodálatosan érzem magamat.. A súlytalanság párat­lan élmény... Nem kell hősnek lenni, sem különös tulajdon­ságokkal rendelkezni, hogy az ember alkalmazkodhasson a világűri állapotokhoz...” - mondta jó hangulatban, derűsen Dennis Tito űrkirándulásának ötödik napján. Habár előtte már jó néhányan vendégeskedtek a világűrben - a Mir űrál­lomáson vagy az űrrepülőgép fedélzetén - az amerikai mul­timilliomos kétségtelenül az első űrturista, aki húszmillió dollárért egy hetet tölthetett el Föld körüli pályán. Az esemény meglehetősen nagy publicitást kapott, és Tito űrkirándulását több turisztikai szervezet fel is használta programjainak népszerűsítésére. A Washington szövetségi államban levő Seattle Society Expeditions cég már koráb­ban is foglalkozott kalandos utazások szervezésével. A többi között hatvanezer dollárért négy hónap alatt mind a hat földrészre elvitte az utasokat, hogy ritka élményekben le­gyen részük. A jó szimatú üzletemberek az űrkirándulásokat is prog­ramjukra tűzték. Aránylag nem is lesz túl drága néhány napot a Föld körüli pályán eltölteni. Dennis Tito ezért 20 millió dollárt fizetett, a seattle-i cég pedig csak egymilliót kér majd a páratlan élményért Az érdeklődés állítólag rendkívül nagy, majdnem ötezren jelentkeztek, és 40-50- en hajlandók voltak az útiköltségeket rögtön kifizetni. A cég eleinte egy űrrepülőgépet szándékozott kibérelni, de később már azzal a gondolattal kezdtek foglalkozni, hogy maguk építenek egy repülőgépet. A tervek szerint a tizen­hét méter hosszú turista űrgép húsz utast vinne 180 kilo­méter magas Föld körüli pályára. Függőlegesen indulna, és ejtőernyő segítségével függőlegesen is ereszkedne le. Üzemanyaga hidrogén-oxigén lenne. Egy-egy útja során, a programnak megfelelően, ötször vagy nyolcszor kerülné meg a Földet. A turisztikai űrgép természetesen többször használható lenne. A legmodernebb elképzelések szerint építenék. Min­denekelőtt turisztikai célokra felelne meg. Például minden utas külön ablakon nézhetne ki a világűrbe, illetőleg a Föld­re. Fotószafárit is szerveznének részükre, hasonlót, mint amilyenben Dennis Tito is most részt vett. Az utasoknak űröltönyt sem kellene viselniük, azonban az indulás előtt az orvosi vizsgálatot nem kerülhetnék el. Egyes amerikai, kereskedelemmel is foglalkozó űrkuta­tóknak még nagyobb szabású terveik is vannak. Azt tartják, hogy nagy előrelépés történne ezen a területen is, ha az új űrgépek és rakéták fejlesztését a magánvállalkozók is finan­szíroznák. Kiszámították, ha évente legalább 2500 személyt sikerülne rábírni egy-egy űrkirándulásra, az nemcsak csök­kentené a turisztikai űrrepülések költségeit, hanem csakha­mar meg is térülnének a befektetések. Becsléseik szerint 20 ezer dollárnál többet nem kellene fizetni annak, aki egy hetet szeretne eltölteni a kozmoszban. A japánok még többet szeretnének megvalósítani: szál­lodát építeni a Föld körüli pályán, mindenekelőtt azoknak, akik a hét végén a világűrből szeretnék szemlélni a Földet, vagy esetleg reklámcélra használnák fel az űrkirándulást. Az űrszálloda tervei el is készültek. A piramis alakú szál­lodának az alapja 150 méter, magassága pedig 250 méter. A turista űrobjektum jóval magasabban lenne, mint a seattle-i űrrepülőgép pályája, vagyis 400 kilométerre a Föld felett A japán szakemberek szerint az űrszálloda építését már most megkezdhetnék, de megvárják, hogy befejezzék az ISS nemzetközi űrállomás összeszerelését, hogy igénybe ve­hessék a most használatos szállítóeszközöket, űrrepülőgé­peket és hordozórakétákat. A japán űrszállodát a tervek szerint 2020-ban nyitják meg. UMEK Miklós Dennis Tito, az első űrturista 2001. május 6. vasárnap Felvidéki figyelő Tízévenként mindenki számít. A korábbi Csehszlovákiában általánban tízévenként tartottak népszámlálást (legutóbb 1991-ben). A mostani két szempontból is különleges. Egyrészt az immár önálló Szlovákiában első alka­lommal végeznek összeírást, másrészt a művelet úgyszintén első alkalommal lesz teljes összhangban az Európai Unió statisztikai hivatalának módsze­rével. A számlálóbiztosoknak több mint ötmillió embert kell végiglátogat­ni, ez a munka május 19-étől június 20-áig tart. Szlovákiában - ellentétben több környező országgal - úgynevezett önszámlálás történik majd, a számláló­­biztosok tehát a kezdő dátum előtt egy héttel szétosztják, majd később begyűj­tik az íveket. A kérdőíveken általában a polgárok személyi adataira, demog­ráfiai, szociális és gazdasági jellemzői­re, az életszínvonalra, a lakásokra vo­natkozó kérdések lesznek feltüntetve. Érzékenynek számít annak megvá­laszolása, hogy ki melyik nemzetiség­hez és egyházhoz tartozónak érzi ma­gát, és mit tekint anyanyelvének. Ne­vet viszont nem kell feltüntetni, sem születési dátumot Az adatlapokat egyébként a feldolgozás után megsem­misítik. Az idén a nemzetiségek nyel­vén is elkészültek a kérdőívek, tehát a csak szlovák nyelvűn kívül a kétnyel­­vűek is (magyar, roma, ukrán és ru­tén). Kormányhatározat értelmében ezeket azokba a községekbe kell eljut­tatni, ahol a kisebbség aránya megha­ladja a húsz százalékot, a roma szerve­zetek viszont máris elérték, hogy oda is adjanak számukra megfelelő kérdő­íveket, ahol az arányuk ennél kisebb. Leszűrődött tapasztalatok. Maga­tartásával, könyveivel Dobossy László mindvégig a felvidéki magyarok egy­fajta lelkiismerete volt. A vele készült utolsó interjúban arról ad számot, hogy hosszú élete során a csehekkel ál­talában őszintén tudott beszélni a gon­dokról (Masaryktól kezdve Capekig), a szlovákokkal azonban felemás volt a vi­szonya, mert a második világháború után éppen azok lettek a végrehajtói a magyarság üldöztetésének, akikről fia­talon azt hitték, hogy pálya- és eszme­társaik. Egyetlen kivételként Emil Bo­leslav Lukatot említi, „talán azért, mert 6 evangélikus pap volt, tehát bi­zonyos erkölcsi érzék volt benne, ami emezekből hiányzott”. Más témáról szólva Dobossy megállapítja: „A ma­gyar történelemnek a legfőbb tanulsá­ga nem az, hogy ez a nemzet mekkora áldozatokat hozott, hogy milyen kiváló módon építette fel az államát, a hatal­mát, a királyságát stb. Történelmünk legfőbb tanulsága az, hogy ez a nemzet lassú, csendes munkával megőrizte a nyelvet, a kultúráját, a lelkét. A ma­gyar nép nem kívánt mást, mint béké­ben élni a szomszédaival és a világgal.” Duray a magyarok világszövetsé­géről. A pozsonyi Új Szónak nyilatkoz­va Duray Miklós, a szlovákiai magya­rok egyik meghatározó politikusa elő­ször is tisztázza: az MVSZ-ben (ahol a múlt év elején egy ideig elnökjelölt is volt) csak a tevékenységét függesztette fel, a tagságát viszont nem. Még min­dig reménykedik ugyanis abban, hogy ezt a szervezetet ki lehet húzni a sza­kadékból. Szerinte azzal, hogy a ma­gyar országgyűlés megvonta az MVSZ költségvetési támogatását (mintegy 250 millió forint), a probléma nem ol­dódott meg, ez csak jelzés volt. Duray úgy véli, a világszövetség nem működ­het továbbra is úgy, hogy az egyes cso­portok leszavazhassák egymást To­vábbá: az MVSZ jelenlegi alapszabálya lehetővé teszi a tagok kizárását, „már­pedig ha a világszövetség minden ma­gyarnak a szervezete, akkor senkit sem lehet kizárni, mint ahogy a nemzetből sem zárható ki senki”. Az 52 országban élő magyarságot tömörítő szervezet végül nem kopírozhatja le egy az egy­ben azt hogy Trianon óta a magyarok három régióban élnek, az anyaország­ban, a Kárpát- medencében és a nyu­gati szórványban. Magyarországnak például szerinte a Kárpát-medence többi részével egy nagy egységet kelle­ne alkotnia, és ezen belül lehetne eset­leg történelmi tájegységenként cso­portosítani. Egészében véve Duray azt a megoldást tartaná célravezetőnek, ha öt- vagy hatpárti képviselői kezde­ményezésre az országgyűlés elkészíte­ne és elfogadna egy, a világszövetség­ről szóló törvényt, amely megnyitná az utat az új alapokra helyezett MVSZ munkája előtt, Détári a Csallóközben. Kisebbfajta csoda történt az év elején: a 37 eszten­dős Détári Lajos, az NB I háromszoros gólkirálya, 61-szeres magyar váloga­tott (többször bekerült a világváloga­tottba is), a Honvéd, majd neves kül­földi csapatok labdarúgója leigazolt a IV. ligás Felsőpatonyba. 1987-ben a Frankfurt 3 milliárd dollárt fizetett ér­te - Felsőpatonynak persze ennél sok­kal csekélyebb összeg sem áll a rendel­kezésére, a kis településnek azonban Sklut Tibor személyében akadt egy ambiciózus polgármester-klubelnök menedzsere, aki „húzásával” kapcso­latban A hét mesterlövész című filmre emlékeztet. Abban a mexikói parasz­tok mesterlövészeket hívtak meg, hogy mentsék falujukat. Megmentették. Most a még mindig igen népszerű Dö­me lehet az a mesterlövész, aki meg­mentheti a csapatot a kieséstől, hozzá­járulhat a régió sportjának felfejleszté­séhez és az 1850 lakosú települést más vonatkozásokban is reflektorfénybe helyezheti. A több világnyelven beszé­lő Détárinak - bár kora ellenére más kérői is voltak, köztük élvonalbeli ma­gyar és külföldi klubok - megtetszett a felsőpatonyiak ötlete, kérésükre igent mondott, s ez összeegyeztethető azzal is, hogy Budapesten továbbra is ellássa a sokezer gyerekfocistát nevelő buda­pesti Goldball FC-nél betöltött mene­dzser-igazgatói teendőit. A Felsőpa­­tony azóta jó eredményeket jegyez, az emberek a széles környékről eljárnak a meccsekre, a falu pedig kiemelkedett az ismeretlenség homályából. Détári közben a Csallóköz c. hetilapnak nyi­latkozva elárulja, felsőpatonyi szerep­­vállalása nem a pénzről szól. Viszont jóval többet jelenthet, ha a nevével fémjelzett futballcipőket és sportfel­szereléseket Szlovákiában is megisme­rik, ahol azokat prezentálni kívánja, majd meghonosítani. Nos, az érdek is kölcsönös tehát, így az üzlet könnyen összejött. Újfajta vállalkozás ez a javá­ból, mondhatnánk végül. SINKOVITS Péter Duray: A nemzetből nem zárható ki senki Az interneten máris megtalálhatók a népszámlálási ívek mintapéldányai

Next