Magyar Szó, 2001. október (58. évfolyam, 225-251. szám)
2001-10-17 / 239. szám
2001. október 17., szerda Ismeretlen dalművek fesztiválja A Wexford Festival Opera fél évszázada vonzza a zenebarátokat a világ minden tájáról A távoli Írország leghíresebb kulturális kiviteli cikke, az ugyancsak csúcsminőségű gasztronómiai kínálata, a Carolans és Bailey krémlikőrök mellett, vitathatatlanul a népszerű Wexford Festival Opera, amelynek fél évszázados misszióját jegyzi a zenei világ. Az idén a rangos fesztivál október 18-án nyitja kapuit és november 4-éig tart. 1951 óta, ötven éven át, az ír tengerparti városka ritkán hallható dalművek csodálatos produkciójával vonzza a nagyérdeműt a világ minden részéről, egy igazán egyedi fesztivál égisze alá. Fél évszázaddal ezelőtt az ír Michael Balfe komponista, énekes és e város egykori lakosa The Rose of Castile című operája nyitotta meg a fesztivál kapuit. Majd következett Donizetti két legnépszerűbb vígoperája, a L’elisir d'Amoré és a Don Pasquale, fennen hirdetve egyben az ismeretlenség viszonylagosságát is. Donizetti aztán továbbra is dédelgetett kedvenc maradt, ahogyan ezt tanúsítja a La Figlia del Reggimento, az Anna Bolena, a Lucia di Lammermoor (az utóbbi kettő kivált angol, illetve skót tematikája révén), a Lucrezia Borgia bemutatói, de aztán itt van egy vérbeli ritkaság: a Giovedi Grosso című vigadalom, majd a L’ajo nell’Imbarazzo, a Linda di Chamounix, a L’Assedio di Calais és a Parisina, illetve tanítómesterének, a derék Simon Maynnek Medea in Corinto című operája is. Az idén bicentenáriumát ünneplő Bellinit a La Sonnandula, az I Puritani, az Il Pirala és a La Straniera, az ugyancsak jubiláns Verdit pedig az I Due Foscari, az Aroldo, az Emani, a La Traviata, a Luisa Miller, a Giovanna d’ Arco és az Un giorno di Regno című operák előadása fémjelezte az elmúlt öt évtized folyamán. Wexfordban, persze, nemcsak az olasz, hanem a német, francia, az angol és a szláv (orosz, lengyel, cseh, morva) repertoár alkotásai is felcsendültek, kezdve a La Gazza Ladrától a Marthán, az Oberonon, a Hans Hellingen, a Königin von Sábán át a Romeo et Juliette-ig, illetve az Orleanszkaja gyeváig, a Straszny Díváiig, a Hubickáig és a Sarlatánig. És az előadógárda ? Tallózva a magánénekesek névjegyzékében, napjaink világhírességei: Lucia Aliberti, Csonka Zsuzsanna, Mirella Freni, Lena Jurinac, Alessandro Marc, Marina Meserijakova, Réthy Eszter és Graziella Sciutti nevével találkozhat az érdeklődő a szopránok közül, Janet Baker, Fiorenza Cossotto, Kathleen Kuhlmann és Frederica von Stade nevével a mezzoszopránok és altok közül, Giacomo Aragall, Bándi János, Bartha Alfonz, Ugo Benelli, Bruce Ford, Ernesto Grisales, Veriano Luchelli és Alain Vanzo nevével a tenoristák közül, Norman Bailey, Sesto Bruscantini, Octav Enigarescu, Szergej Leiferkusz, Miller Lajos, Póka Balázs, Afro Poli, Aldo Prolii és Gérard Souzay nevével a baritonisták közül, s végül, de nem utolsó sorban, Miroslav Cangalovic, Paulo Montarsolo, Georgij Szeleznyev, Matti Salminen és Richard van Allan nevével a basszisták közül. A karnagyok közül pedig Almeida, Barbirolli, Fisher György, Milan Horvat, Mackerras és P. Steinberg. Az idei jubiláló évben bemutatják Floton Alessandro Stradelláját, a XVII. századi olasz komponista kalandos és mulatságos életét felelevenítő romantikus dalművet, Dvorák Jakobín című operáját, a cseh és a szlovák nemzeti érzelmekkel teleszőtt alkotást és Massenet, Alphonse Daudet önéletrajzi novelláján alapuló Sapho című darabját, amely a La Traviata témáját idézi. A majd háromhetes fesztivál műsorát zongorakíséretes operarészletek és különböző hangversenyek egészítik ki. Az idén, persze, Bellini és Verdi jegyében. Előadásra kerül majd az I Capuleti ed i Montecchi, a Falstaff és a Pillangókisasszony című dalművek keresztmetszete. A Fehérorosz Nemzeti Filharmónia Zenekar a fesztivál fő karmestere, Daniele Callegari vezényletével Mozart Jupiter és Prokofjev klasszikus szimfóniáját játssza, majd a záró hangversenygálán a Prágai Kamarakórus és a helybeli vegyes kar az említett zenekarral egyetemben Bellini D-dúr miséjét és Verdi Quattro pezzi sacri sorozatát adja elő. FÜLÖP György A fesztivál plakátja A zárórendezvény színhelye A halk szavú dalos Paul Simon 60 éves Parányi emberke akkora gitárral, amely szinte nagyobb, mint ő. Éneke is inkább halk, „beszélgető” stílusú. Mégis ő az, aki az amerikai rockköltészet legszebb dalait szerezte, sőt, a világzenében is az úttörők közé tartozott. A magyar származású Paul Simon szombaton ünnepelte 60. születésnapját Simon apja a magyar rádió zenekarának muzsikusa volt, aki a zsidótörvények elől menekült Amerikába. Paul már New Jerseyben született 1941. október 13-án. Hamar fogékony lett a költészetre, a folk- és a rockzenére, és alig 16 évesen duót alakított az akkor fénykorát élő Everly Brothers mintájára, Tom and Jerry néven. Ő volt természetesen Jerry, Tom pedig egy magas, szőke, gyönyörű hangú fiatalember, Arthur Garfunkel. Éveken át csak kisebb sikereket értek el, és inkább egyetemre mentek. Paul irodalmat, filozófiát, Art pedig matematikát tanult, de a zene erősebb kötelék volt számukra. Paul közben nyaranta átrándult Európába, Párizsban aluljárókban játszott, és egy ilyen élményéből született meg talán leghíresebb dala, a Sounds of Silence, A csend hangjai. 1966-tól már ők voltak a New York-i városi népzene legkiválóbb képviselői. A nagy áttörést, egy évvel később, Mike Nichols Diploma előtt című filmje hozta meg nekik, amelyben a Sounds of Silence mellett elhangzott a Mrs. Robinson, valamint a Scarborough Fair című daluk is. A kettős vokáljai, az akusztikus gitárok csengése, a halk poézis, maradandó dalok egész sorát teremtették meg: Homeward Bound, America, I Am a Rock. 1970-ben jutottak a csúcspontra, a Bridge Over Troubled Water című albummal, rajta a címadó dal mellett a The Boxerrel, a The Only Living Boy in New York-kal, a Cecíliával. A korong az év lemeze lett az Egyesült Államokban, ezt követően azonban a két jó barát szétvált: Garfunkel egyedül énekelt tovább, több-kevesebb sikerrel - a közös dalokat ugyanis szinte mind Simon írta. Paul viszont önállóan is megállta a helyét: az 1975-ös Still Crazy After All This Years, az 1980-as Hearts and Bones óriási siker lett. 1981-ben a New York-i Central Parkban tartottak közel félmillió néző előtt hatalmas koncertet. Nem volt nehéz összehozni, mert a park két oldalárt laknak... Utána még végigcsináltak egy nagyszerű világturnét, majd végleg befejezték közös pályafutásukat. Akkor kevesen gondolták volna, hogy a csendes, a rocksztárságtól igen távol álló Simon még hatalmasat fog dobni. 1986-ban készült el a Graceland című albuma, amelyben dél-afrikai zenészekkel és kórusokkal játszott együtt, és a slágerlistákra is felkerült a Diamonds on the Sole of Her Shoes, illetve a Chevy Chase-zel közösen készült, humoros klippel „súlyosbított” You Can Call Me At. Paul egyike volt azoknak a muzsikusoknak, akik síkra szálltak a délafrikai apartheid felszámolásáért, Nelson Mandela szabadon bocsátásáért 1991-ben azonban már Brazíliában kalandozott és a Rhythm of the Saints című lemeze a szambának adott új értelmezést. Ezzel a koncertprogramjával Budapestre is eljutott Az elmúlt években Paul Simon alkalomszerűen lépett fel, elsősorban jótékonysági koncerteken, legutóbb éppen a hét elején egy tibeti bölcs könyvbemutatóján játszott Patti Smith-szel és Philip Glass-szal, akikkel már volt a 80-as évek közepén egy közös kortárs zenei tervük. Tavaly azért ismét új önálló lemezzel, sőt, mindjárt egy musicallel jelentkezett, The Capeman című darabját a Broadwayn is bemutatták. (MTI) Magyarna MŰVELŐDÉS 11 Amíg van kiért... Sándoregyházán nagy sikerrel zajlott le a Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek XII. szemléje A mintegy 1200 lelket számláló - magyar, bolgár, szerb, horvát és szlovák lakosságú - Sándoregyháza volt a hétvégén a házigazdája a Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek XII. szemléjének. A szervezési feladatokat a mindössze néhány hónappal ezelőtt bejegyzett Bornaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a helyi plébániahivatal vállalta magára, mondhatjuk sikerrel. E kis település helyi magyarságának életében nagyon nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy a szemle idei házigazdái lehettek, mert ez az esemény lökést ad művelődési életük fellendítéséhez, és erősítheti magyarságtudatukat. A szombat délelőtt a dél-bánáti magyar nyelvű oktatás múltjáról, jelenéről és jövőbeni kilátásairól folytatott tanácskozás jegyében zajlott. Székács András egyesületi elnök és Mellár József plébános üdvözlő szavai után Balassa Julianna, a Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központ elnöke olvasta fel vitaindítóját, melyben szólt Dél-Bánát magyar lakosságának népességi adatairól, a magyar nyelvű oktatás körülményeiről, a magyar nyelven tanuló diákok számarányáról, az anyanyelvű óvodák fontosságáról, az egyházak megtartó szerepéről, a tájékoztatásról, a művelődési élet jelentőségéről és a hogyan továbbiról. Részletesen, számadatokkal alátámasztva ismertette a dél-bánáti települések (Pancsova, Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Kovin [Kevevára], Székelykeve, Debellács, Versec, Fejértelep, Temesvajkóc, Ürményháza, Fehértemplom és Udvarszállás) magyar nyelvű oktatásában és művelődési életében kialakult igen súlyos helyzetet, az okokra is rámutatva. E régió magyar lakosságának száma jelentős, meghaladja a 18 000-et. Ezért magyarként való megmaradásukért mindent meg kell tenni addig, „amíg van kiért”, pl. az oktatás terén megoldást jelenthet egy bentlakásos magyar tannyelvű iskolaközpont létrehozása. A további hozzászólások a nemzeti intézmények kiépítésének, a művelődési élet további élénkítésének, a már meglevő civil szervezetek hatékony működtetésének és továbbiak alapításának stb. fontosságát hangsúlyozták. Mindennek megvalósításához természetesen megfelelő gazdasági háttér szükségeltetik, de annak megteremtéséig is tettekre van szükség, hogy a szóban elhangzottak a gyakorlatban is megvalósulhassanak. A célok elérése erélyesebb, energikusabb fellépést követel, és természetesen az önszerveződés további folytatását. A tartalmas vita után a vendégek megtekintették az általános iskolában kiállított kézimunkákat, 16 órától pedig a helybéliekkel és a szemle szereplőivel a Szent Vendel-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, melyet az ürményházi Erős Lajos plébános, a székelykevei Fiser János esperes, a hertelendyfalvi Halász Béla református lelkész, valamint Mellár József helyi plébános tartott. A szertartást követően a díszbe öltözött fellépők táncolva és énekelve vonultak fel a főutcán, egészen a művelődési házig. Az otthon zsúfolásig megtelt színházteremben több mint három órán át tartott a tánc- és énekcsoportok bemutatkozása. Elsőként a pancsovai Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központ Dél Pacsirtás gyermekkórusa lépett fel, utána a helyi Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület következett, majd a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület, a székelykevei Szalmaszál Ifjúsági Művelődési Egyesület, az udvarszállási általános iskola, a fejértelepi Ady Endre Művelődési Egyesület, a verseci Petőfi Sándor Kultúregyesület, a székelykevei Plébániai Kultúrcsoport, a szintén helyi Ivanovo 1868 (bolgár) Művelődési Egyesület, a Belgrádi Magyar Művelődési Egyesület, a debellácsi József Attila Művelődési Otthon, a székelykevei Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, az omlódi Vuk Karadzic (szerb) Művelődési Otthon, az Ürményházi Hagyományápoló Kör, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, valamint a belgrádi Branko Radicevic Általános Iskola. Pancsován, vasárnap este 8 órai kezdettel, mintegy az előző napi esemény folytatásaként a székelykevei Szalmaszál IME férfitáncosai, a hertelendyfalvi Tamási Áron SZMME „lakodalmasai” és a Petvan Szlovák ME leánykara, a sándoregyházi Bonnaz Sándor MME tánccsoportja, valamint a helyi Petőfi Sándor ME Maroknyi Táncegyüttese az ún. Kisszemle keretében lépett újból közönség elé. A 2002. évi Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek XIII. szemléjének házigazdája a debellácsi József Attila Művelődési Otthon lesz. Sz. Az egész világ számára elérhető adatok A Kárpát-medencei magyar elektronikus könyvtárak együttműködése A szabadkai Zenith Műhely civil szervezet képviselői is részt vettek azon a tanácskozáson, amelyet október 13-14-én Szolnokon, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban néhány határon túli magyar civil szervezet és a Magyar Elektronikus Könyvtárakért Egyesület kezdeményezésére tartottak a Kárpát-medencei magyar elektronikus könyvtárak létrehozása érdekében. A résztvevők megegyeztek a szolgáltatás tartalmi és formai kérdéseiben. Az együttműködők a továbbiakban a MEK Egyesület szakosztályaként kívánnak dolgozni azért, hogy a területükhöz kötődő magyar kulturális és tudományos dokumentumokat megőrizzék, és az internet segítségével az egész világ számára elérhetővé tegyék. A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 1994 óta gyűjti és szolgáltatja az interneten a tudományos, oktatási és kulturális vonatkozású elektronikus dokumentumokat [http://www. mek. iif.hu]. A tanácskozáson a következő szervezetek vettek részt: Zenith Műhely (Szabadka, Vajdaság), Muraszombati Könyvtár (Szlovénia), Zenith Polgári Társulás (Kicsind, Felvidék), Begai Péterné (Erdély). A találkozó a magyarországi Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával jött létre - tájékoztatott bennünket Miskolczi József, a Zenith közgyűlésének elnöke. Magyar Filmfesztivál Los Angelesben A hétvégén Los Angelesből érkezett beszámolók szerint Tímár Péter Vakvagányok című filmje volt az egyik legnagyobb közönségsikert aratott alkotás a Beverly Hills-i Music Hall Theaterben zajló Magyar Filmfesztiválon. A Bunyik Béla helybéli filmes üzletember által idén immár negyedik alkalommal megszervezett fesztivál a múlt pénteken kezdődött, és holnapig tart. Bemutatják egyebek közt Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég, Sopsits Árpád Torzók, Gothár Péter Paszport, valamint Török Ferenc Moszkva tér című filmjét is. (MTI)