Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2002-02-20 / 41. szám

Az EBESZ támogatja a jugoszláv államszövetség fennmaradását Jaime Goma elnöklő belgrádi megbeszélései - Dusan Mihajlovic. A köztársasági belügyminisztérium nem kapott újabb hágai letartóztatási parancsokat Vojislav Kostunica jugoszláv ál­lamfő tegnap Belgrádban, a Föderá­ció Palotájában tárgyalásokat folyta­­tott Jaime Gamával, az EBESZ elnök­lőjével, portugál külügyminiszterrel az EBESZ és a JSZK közötti együtt­működésről. Gama megelégedését fejezte ki az együttműködéssel és a reformfolya­matok beindulásával kapcsolatban, áll az elnöki kabinet közleményé­ben. Goma hangsúlyozta, hogy az EBESZ támogatja a szövetségi és a köztársasági vezetőket, hogy az EU képviselőinek közreműködésével új­radefiniálják a jugoszláv föderáció kapcsolatait, és hogy „a gyorsabb eu­rópai integráció érdekében megő­rizzék azt”. Kostunica külön rámutatott arra, hogy az EBESZ-nek milyen jelentős szerepe lehetne a jövőbeli kapcsola­tokra vonatkozó tárgyalások befeje­zésében, áll a közleményben. A ju­goszláv államfő hangsúlyozta, szük­ség van az EBESZ további támogatá­sára főleg az igazságszolgáltatás terü­letén, valamint a törvényhozás és a végrehajtó szervek közötti kapcsola­tok fejlesztésében. Jaime Gama Go­ran Svilanovic jugoszláv külügymi­niszterrel az ember-, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem problémáiról tárgyalt. (Folytatása a 3. oldalon) Jaime Gama (Beta-fotó) ­ Színvallás torongatott helyzetbe sodródott Milo Dukanovic montenegrói el­nök: ha szószegővé válik, eddigi hívei és koalíciós partnerei fordul­nak el tőle, ha viszont betartja a szavát, a nemzetközi közösség ha­ragját zúdítja magára. Mi a teendő akkor, ha a „jószolgálati közvetítést” vállaló Javier Solana­­ az EU nevében — voltaképpen ultimátumszerűen lép föl, s amikor a Montenegró függetlenségét szorgalmazók is ugyanez­zel a módszerrel élnek, a kérdésre nincs megnyugtató válasz, mert eddig hivatalosan senki nem közölte, hogy Solana milyen átszervezési javaslat­tal rukkolt elő, ennélfogva azt sem lehet tudni, hogy megkérdőjelezné-e Dukanovic szavahihetőségét az a lépés, ha elfogadná az EU intelmeit. A tizenötök külügyminisztereinek hétfői brüsszeli állásfoglalása telje­sen egyértelmű. Közleményükben támogatásukról biztosították Solanát, aki „megkönnyítette a párbeszédet” Belgrád és Podgorica között, s arra szólították föl Dukanovicot, adjon kedvező választ a jugoszláv föderáció átszervezésére vonatkozó, az EU által is támogatott javaslatra. Belgrád­ban mindezt még azzal is megtoldották, hogy Washington álláspontja - habár az elmúlt héten Powell államtitkár másként értékelte a kérdést - hajszálpontosan megegyezik az EU-éval. Az átszervezéssel kapcsolatos kételyeket Kostunica elnök hétfői belg­rádi sajtóértekezletén sem oszlatta el. Utalt ugyan arra, hogy a miniszté­riumok nemcsak a fővárosban székelhetnek, hogy a kisebb tagköztársa­ság jogait védelmezni kell, hogy a referendum öt évre elodázható, hogy az ország neve is megváltoztatható, de bölcsen megkerülte azokat az ér­dekkérdéseket (a pénz- és vámpolitika), az ENSZ-képviselet, önálló vagy közös külpolitika stb.), amelyek meghatározzák egy-egy állam jellegét. Arra viszont bárki fölfigyelhetett, hogy Kostunica önelégülten sommáz­ta a helyzet alakulását, hogy megfogalmazását, miszerint nincs vesztes, de győztes sem, már csak afféle vigaszul szánta a függetlenséget követe­lő podgoricai tábornak. A jugoszláv föderáció sorsával kapcsolatos számos találgatás, a „meg­bízható források” alapján a fővárosi lapokban közölt változatok,­­de különösen a montenegrói vezetésre gyakorolt nemzetközi nyo­más nem kis fejetlenséget okozott Podgoricában. Dukanovicék egyhetes halasztást kértek az EU-tól, hogy mérlegeljék az előállt helyzetet. Ez vi­szont komoly kételyeket ébreszt, mert ha Dukanovic eddig nem tudta megnyerni magának sem Belgrádot, sem az európai fővárosokat, a hét végéig ezt aligha fogja elérni. Nincs kizárva, hogy az EU-nak küldendő válasz voltaképpen Dukanovic hattyúdala lesz, hiszen bárhogyan dönt is - elfogadja vagy elveti az európaiak javaslatát -, a számlát rendeznie kell. Ha előbb nem is, a választásokon mindenképpen. S ami a legbizarrabb a dologban — Európa és Belgrád segítségével -, a káoszból ismét az a párt fog hasznot húzni, amely vesztesként is uralkodó párt Belgrádban, amely a végsőkig kitartott a milosevici politika mellett, s amely ma is a hágai vádlottat tartja szellemi vezérének. Persze ez is része a politikai játszmának. Európa - legyen szó akár Du­­kanovicról, akár Bulatovicról - nem idegenkedik a (gyakorlatias) szélka­kasoktól. HORVÁTH András Robot keresi a bombákat Egy tíz pirotechnikai szakértő­ből álló csoport Slobodan Jovano­­vic ezredes vezetésével a jövő szer­dán kezdi a Duna-meder megtisztí­tását Újvidéknél azoktól a bombák­tól, amelyek nem robbantak fel. A tervek szerint 300 hektárnyi vízte­rületet fésülnek át a Szabadság híd és a valamikori betonhíd között, hangzott el a Jugoimport SDPR közvállalatban tartott sajtóértekez­leten. A munkálatok értéke 1,8 mil­lió euró. A szükséges vízi járműve­ket és a búvárokat a pancsovai NORD vállalat biztosítja, a svéd IM­O AB pedig a robotot, amelyet a bombák kiemelésére használnak. Jovanovic kijelentette, hogy több mint 500 000 eurót költenek a svéd robotra, de az behatol olyan he­lyekre, ahol az emberek számára kockázatos lenne. ,A svéd robotot saját szükségleteinkhez igazítottuk, felszereltünk rá egy alumínium kart, amely nem zavarja a fémde­tektort, amellyel megtaláljuk a bombákat”, mondta az ezredes. (Folytatása a 16. oldalon) Változékony idő Időjárás-jelentésünk a 16. oldalon 50­­6 o ca­poc a z ISO 9001 NOVOSADSKA B­ANKA Az Újvidéki Bankban egyszerűen juthat EURO-hoz deviza takarék-betétkönyvvel HIRDESSEN a MAGYAR SZÓ­ban ÚJVIDÉK Vojvode Milica 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 ____ A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LIX. évf., 41. (19 147.) szám Újvidék, 2002. február 20., szerda Ára 15 dinár Tegnap 18 óra körül kezdődött az SZDE elnökségének ülése. Koráb­bi bejelentések szerint a hatalmi koalíció tagpártjainak vezetői a köztár­sasági és a szövetségi parlament munkáját és a koalición belüli viszonyo­kat vitatták meg. Zoran Dindic, a Demokrata Párt elnöke mielőtt belé­pett volna az SZDE helyiségeibe, úgy nyilatkozott, hogy a Szerbiai De­mokrata Párt támogatása a szerb kormánynak nem feltétlenül fontos, de jelentős lenne. „Meg kell oldani számos más problémát is a hágai tör­vényszékkel való együttműködésen kívül”, nyilatkozott a szerb kormány­fő. Dejan Mihajlov kijelentette, az SZDP továbbra is kitart követelései mellett a szerb kormányba való visszatéréshez. (Betaphoto) BÍRÓSÁGI ILLETÉKEK •Általánosságban elfogadták a törvényt A szerb parlament tegnap általánosságban elfogadta a bírósági illeté­kekről szóló törvény módosítását, amellyel 1997 óta első ízben emelik az illetékeket. A parlamenti vita során Vladan Batic igazságügy-miniszter kifejtette, újdonságnak számít az is, hogy a bírósági illetékekből befolyó pénznek felét visszakapja az igazságügy fejlesztésre, anyagi helyzetének javítására és egyéb költségekre. (Beta) SLOBODAN MILOSEVIC PERE HÁGÁBAN Bakalli a keresztkérdések pergőtüzében A volt jugoszláv elnök megpróbálta kétségessé tenni a kosovói albán politikusnak, a vád első tanújának tájékozottságát és szavahihetőségét Slobodan Milosevic tegnap kereszt­kérdések sokaságát tette fel a hágai törvényszéken folyó perében az első­ként beidézett tanúnak, s több alka­lommal sikerült zavarba hoznia. Mahmut Bakalli, a kosovói parla­ment képviselője a vád tanújaként tett vallomásában azt állította, hogy a szer­­bek apartheidrendszert hoztak létre a tartományban, és megpróbálták kiszo­rítani az albánokat a közéletből. Bakalli - aki a hetvenes években a Jugoszláv Kommunista Szövetség (JKSZ) kosovói vezetője, majd a JKSZ elnökségének tagja volt - vallomásá­ban arról is beszámolt, hogy a kosovói szerb biztonsági erők korábbi vezetőjé­től szerzett értesülései szerint a szer­­bek a „felperzselt föld” módszerét akarták alkalmazni Kosovóban. Az albán politikus 1998 májusában személyesen is találkozott Milosevic­­tyel. Egy kosovói küldöttség tagjaként utazott Belgrádba nem sokkal azután, hogy a tartományban kirobbantak az első fegyveres összetűzések a szerb biz­tonsági erők és az albán gerillák kö­zött. A küldetés célja az lett volna, hogy megpróbálják mérsékelni a fe­szültséget, de a tárgyalások nem jártak eredménnyel. (Folytatása a 3. oldalon) (Beta/AP-fotó) Mahmut Bakalli Isakovot kormányfőhelyet­tesnek javasolják A Demokratikus Pártok Szövetsé­gének jelöltje a szerb kormány alel­nöki tisztségére Miodrag Isakov, a Vajdasági Reformisták elnöke, közöl­te tegnap Ratko Filipovic, a VR el­nökhelyettese. A sajtóértekezleten is­mertette a DPSZ álláspontját, misze­rint új koalíciós megállapodásra van szükség az SZDE-ben, és ugyanakkor szükség van a szerb kormány átalakí­tására is. „Az SZDE-ben továbbra is válság uralkodik, ezért új koalíciós szerző­dést kell kötni, mert a jelenlegi túl sok lehetőséget nyújt a manipuláci­ókra és a kölcsönös verekedésre. Az új szerződéssel összhangban át kelle­ne alakítani a szerb kormányt is", mondta Filipovic. Hozzáfűzte, hogy a DPSZ - amelynek tagjai a VR, a Liga Sumadijáért, a Sandzaki Demokrata Párt, a VMSZ és a Vajdasági Szociál­demokrata Liga - Isakovot javasolja az új kormány alelnöki tisztségére, akit a regionalizációval, a hatalom decentralizálásával és az új szerb al­kotmány előkészítésével bíznak meg. (Beta) Miodrag Isakov ■ Az autonómiaplatform aláíróinak együttes fellépése Vajdaság is elkészíti Szerbia alkotmányának tervezetét és saját alapszabályát - 4. oldal

Next