Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2002-02-23 / 44. szám
2002. február 23., szombat Magyar Szó Elmarad a visegrádi csúcs A szlovák és a cseh kormányfő Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a benesi dekrétumokat érintő brüsszeli kijelentései miatt mondta le a jövő péntekre tervezett keszthelyi találkozót A szlovák és a cseh miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy nem vesz részt a visegrádi négyek jövő péntekre tervezett keszthelyi csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnöknek a benesi dekrétumokkal kapcsolatos szerdai brüsszeli kijelentései miatt. Nem utazik Magyarországra Leszek Miller lengyel miniszterelnök sem, mert - mint szóvivője közölte - a cseh és a szlovák kormányfő visszalépése miatt a csúcs értelmét vesztette. Szerdai brüsszeli nyilatkozatában a magyar kormányfő úgy vélekedett, hogy Csehországnak és Szlovákiának az uniós csatlakozás előtt érvénytelenítenie kellene a Benes-dekrétumokat, mert azok nincsenek összhangban az EU jogrenddel. Libor Roucek cseh kormányszóvivő tegnap Prágában közölte, hogy Milos Zeman miniszterelnök Orbán Viktornak a Benes-dekrétumot érintő kijelentései elleni tiltakozásul mondta le részvételét. Vezető cseh politikusok és pártok Orbán Viktor nyilatkozatát egybehangzóan élesen bírálták, a dekrétumok érvénytelenítését pedig elutasítják. „A cseh kormány véleménye, függetlenül Orbán Viktor véleményétől, nem változik” - jelentette ki Vladimír Spidla miniszterelnök-helyettes. A Benes-dekrétumokat érintő magyar álláspontot a jövő héten a cseh kormány is megtárgyalja. Jan Kován külügyminiszter nem zárta ki, hogy esetleg hivatalos cseh állásfoglalás is születik ez ügyben. „Formálisan már felhívtuk magyar kollégáink figyelmét az ilyen követelések alkalmatlanságára” - mondta a miniszter. Megjegyezte, hogy Prága ezt a figyelmeztetést egyelőre elegendőnek tarja, s tiltakozó diplomáciai jegyzék küldését nem tervezi. A cseh diplomácia vezetője úgy vélte, hogy Orbán Viktor nyilatkozatai bizonyos mértékben zavarják a visegrádi négyek közt kialakult jó kapcsolatokat. „Éppen ezért is komolyan kell velük foglalkoznunk” — szögezte le. Rudolf Jindrák cseh külügyminiszter-helyettes találkozott Gogolák Gáborral, a prágai magyar nagykövetség ügyvivőjével, és felvilágosítást kért tőle Orbán Viktornak a benesi dekrétumokról tett brüsszeli nyilatkozatával kapcsolatban. Jindrák a találkozó után újságíróknak elmondta: tájékoztatta a magyar diplomatát az Orbán nyilatkozatával kapcsolatos cseh kifogásokról, és kikérte a magyar fél álláspontját. A külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott, hogy a találkozón „meglepetésének” adott hangot amiatt, hogy Budapest a dekrétumokból „kétoldalú témát” igyekszik teremteni. Magyarország prágai nagykövetsége az MTI érdeklődésére megerősítette, hogy Budapest nem kívánja terhelni a dekrétumok kérdésével a kétoldalú magyar-cseh viszonyt. A pozsonyi kormány közleménye szerint a szlovák kormányfő Orbán Viktor utóbbi napokban elhangzott kijelentései miatt mondta le a találkozót, mert úgy ítéli meg, hogy a magyar miniszterelnök megnyilatkozásai nem teremtik meg az érdemi tárgyalásokhoz szükséges keretet. Mikulás Dzurinda tegnap Kassán kijelentette: döntése végleges, de ez nem jelenti azt, hogy más alkalommal nem találkozhatnának. Ennek azonban az a feltétele, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokba visszatérjen a párbeszéd. A szlovák miniszterelnök azt mondta: meggyőződött arról, hogy a kedvezménytörvény és a Benes-féle dekrétumokkal kapcsolatos Orbán-kijelentés egyértelműen a Fidesz „választási kampányfogása”. Orbánnak nyilván rossz kampánytanácsadói vannak - jegyezte meg. A magyar miniszterelnök egyre gyakrabban tesz elfogadhatatlan kijelentéseket, de szeretném a tudomására hozni, hogy jóval a magyarországi parlamenti választások előtt döntenie kell: vagy visszatér a két ország kapcsolatában számos pozitív eredményre vezető politikai párbeszédhez, vagy a továbbiakban is a „nemzetieskedő” hangot választja. Pozsonyban több politikus részéről olyan vélemény hangzott el, hogy Dzurinda megfontolatlanul lépett, amikor úgy döntött, hogy nem utazik Keszthelyre. A kedvezménytörvény miatt már hetek óta feszült magyar-szlovák viszony közepette Pozsonyban ellenérzéseket váltott ki, hogy Orbán Viktor a múlt héten arra emlékeztetett: Szlovákia NATO-tagságáról a magyar parlamentnek is állást kell majd foglalnia, szerdán Brüszelben pedig a magyar kormányfő a szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni jogfosztottságának „törvényes kereteket” teremtő Benes-féle dekrétumokkal kapcsolatos magyar elvárásnak adott hangot. Erre előbb Prága, majd Pozsony reagált több alkalommal és egyre élesebb hangon, miközben Brüsszel is megerősítette, hogy sem Csehországgal, sem Szlovákiával szemben nem támaszt olyan elvárást, amely összefüggne a dekrétumokkal. Ezek keletkezési ideje megelőzte az Európai Unió létrejöttét. (MTI) (Beta/AP-fotó) Több mint ezer ember tiltakozott tegnap Molszvában a vatikáni nagykövetség előtt az ellen, hogy a Szentszék római katolikus egyházmegyéket kíván létrehozni Oroszországban. A tüntetést szervező Oroszországi Föderáció Néppártjának (NPRF) és az Ortodox Állampolgárok Szövetségének a vezetői előző napi sajtóértekezletükön azzal indokolták a megmozdulást, hogy a római katolikus egyház szellemi térhódítása ellen kívánnak tiltakozni. A Vatikán a napokban jelentette be, hogy — az eddigi ideiglenes struktúra helyett — négy római katolikus egyházmegyét kíván kialakítani a túlnyomó többségben pravoszláv Oroszországban. Ez heves ellenkezést váltott ki az orosz ortodox egyház részéről is, amely barátságtalan lépésnek minősítette a Szentszék terveit. II. Alekszij orosz pátriárka eddig is azzal vádolta a római katolikus egyházat, hogy hittérítő tevékenységet végez az ortodoxok körében, és Moszkva aggodalmai szerint az új hierarchiában ez a jelenség még inkább felerősödik. A képen: a moszkvai tüntetők Milosevic elvesztette realitásérzékét A moszkvai Izvesztyija napilap ismerteti a volt jugoszláv elnök magatartását perének tárgyalásán A moszkvai Izvesztyija napilap tegnapi száma azt írta, hogy Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő elvesztette realitásérzékét. „Milosevic nem hasonlít fogolyra frissen borotváltan, kifogástalanul vasalt öltönyében, Yves-Saint Laurent ingjében és selyem nyakkendőjében. Úgy fest, mintha fogadásra, nem pedig bírósági tárgyalásra érkezett volna. Halálos nyugalommal válaszol a kérdésekre, néha látható lenéző mosollyal és fáradt udvariassággal”, írja az újság. „Nagyon gyorsan magához tud térni, és alkalmazkodik a szituációhoz, mint a kaméleon. Lehetséges azonban egy másik magyarázat is erre a mértékletességre. A diktátor színtelen szemein látszik, hogy semmiféleképpen nem jut el hozzá a történtek értelme”, véli a napilap. Az újság azt írja, hogy Milosevic úgy viselkedik, mintha félálomban lenne. „Ez egy olyan betegség, amitől sok olyan ember szenved, aki valamikor hatalmon volt, de egyszer csak megfosztották őket ettől — teljesen elveszítik realitásérzéküket. Milosevic még a mai napig nem hiszi el, hogy rács mögött van, mint a legközönségesebb zsebtolvaj. Pontosan emiatt nem is menekült el Belgrádból a forradalom ideje alatti káoszban, a letartóztatás lehetősége ellenére sem”,rja a moszkvai napilap. „Úgy viselkedik, mintha marslakók rabolták volna el, kívülről nézi, hogyan mozognak a fekete öltözékes emberek, hogyan tesznek fel kérdéseket, hogy az őrök le sem veszik róla a szemüket, és azt hiszi, hogy mindez hallucináció, amitől nemsokára megszabadul. Megszokta már ezt az állapotot, mint ahogy a rossz álmokat is megszokják az emberek - tudat alatt tudják, hogy ez csak álom, és arva várják az ébredést. Azonban az ő esetében ez soha nem jön el”, írja az Izvesztyija. Az újság közli Jim Landale-nek, a hágai Nemzetközi Törvényszék szóvivőjének szavait, hogy Milosevic „egy horvát tábornokkal barátkozik”, akit szerb civilek meggyilkolásával vádolnak, és aki annak idején fogadkozott, hogy Milosevicet a lábánál fogva akasztja majd föl”. Ma ők ketten együtt sétálgatnak, vicceket mesélnek egymásnak. Már nem ellenségek, hanem kollégák, írja az Izvesztyija. (Beta) Hétfőn folytatják a Milosevic-per főtárgyalását Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő perének tárgyalását a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt hétfőn folytatják. A háborús bűnökkel foglalkozó törvényszék tegnap nem dolgozott a muzulmán áldozatünnep, az íd al-adha miatt, amelyet az ENSZ ünnepként tart számon. (Beta) KÜLPOLITIKA 3 Solana Szerbia és Crna Gora unióját javasolja Az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosának nyilatkozata - Előrelépés a jugoszláv államszövetség jövőjéről folytatott tárgyalásokon (Folytatás az I. oldalról) .A folyamat halad”, mondta az EU főképviselője hozzátéve, hogy a tárgyalások „nagyon kellemes légkörben” bonyolódtak le. „Ha a tárgyalások a haladást szolgálják, akkor a folyamat is a haladást szolgálja. Gondolom, ez mindenki számára jó hír, nekem is.” Solana azt is elmondta, hogy „lehetséges az egyes technikai problémák technikai megoldása”, még egyszer hangsúlyozva „a politikai előrelépést” a tárgyalások során. Részleteket azonban nem árult el, mert „előzetes tárgyalásokról” van szó, és egy „nagyon nehéz folyamatról”. „Ma, most, amikor visszaindulok, sokkal optimistább vagyok, mint amikor megérkeztem” — mondta Solana. Megítélése szerint a JSZK jövőjére vonatkozó tárgyalásoknak február végéig, március közepéig véget kellene érniük, mivel nem lenne jó, ha a végtelenségig folytatódnának. A jövőbeni föderáció elnevezésével kapcsolatban Solana elmondta, hogy a két köztársaság neve szerepelne a föderáció nevében is, és példának felhozta a „Szerbia és Crna Gora unióját”. Vojislav Kostunica jugoszláv államfő a csütörtöki belgrádi megbeszéléseken úgy vélte, hogy „komoly kilátások” vannak arra, hogy a következő tíz napban ismertessék a nyilvánossággal a föderáció jövőjére vonatkozó politikai megállapodást. Dukanovic a Föderáció Palotájában azt mondta az újságíróknak, hogy a föderáció viszonyaira vonatkozó végleges döntés meghozataláig a tárgyalások intenzívek lesznek, és hogy a csütörtöki tárgyalásokat hétfőn kezdődő, sorozatos tárgyalásokkal folytatják. (Beta) A NATO tiszteletben tartja a jugoszláv—macedón határegyezményt (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő rámutat, hogy a határtérség rendőrségi ellenőrzésére vonatkozó KFOR-jugoszláv együttműködési megállapodás a 2001. februári egyezménynek megfelelően ismeri el a határvonalat. Ez az együttműködési megállapodás - jegyezte meg a NATO-szóvivő - „rendkívül sikeresen javította” a biztonságot a határon, és kulcsfontosságú a KFOR és jugoszláv biztonsági erők hatékony együttes tevékenységéhez. BELGRÁD: - Vojislav Kostunica elnök Kofi Annan ENSZ-főtitkárnál tiltakozott amiatt, hogy a kosovói ENSZ-misszió (UNMIK) és a nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) megkérdőjelezi az egy évvel ezelőtt aláírt jugoszláv-macedón határegyezmény érvényességét. Jugoszlávia és Macedónia 2001. február 23-án írta alá az említett megállapodást, a szerződést azóta mindkét ország ratifikálta, így az 2001. június 16-án hatályba is lépett. Meghökkenést keltett tehát, hogy Keith Huber, a KFOR amerikai tábornoka a minap kijelentette: a határegyezmény nem érvényes a kosovói-macedón határszakasz tekintetében, Marcel Valentin KFOR-főparancsnok pedig - egyetértve Huberrel - úgy nyilatkozott, hogy Jugoszlávia nem írhat alá semmilyen egyezményt Kosovo nevében, mert elveszítette szuverenitását a tartomány felett. A főparancsnok hozzátette, hogy a tartomány felett csakis az UNMIK-nak van szuverenitása, és a kosovói határkérdéseket csakis az ENSZ jóváhagyásával lehet rendezni. Suzan Manuel UNMIK-szóvivő Valentinnal egybehangzóan azt mondta, hogy Kosovo területe nem lehet tárgya semmilyen nemzetközi egyezménynek, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem dönt a tartomány végleges státusáról. Tom Kennings, az UNMIK helyettes vezetője ezt azzal toldotta meg, hogy a ENSZ-misszió Kosovo területén nem ismeri el a jugoszláv-macedón határszerződést. A macedón külügyminisztérium éles hangon tiltakozott az ENSZ-nél az egyezmény semmibevétele miatt, hangsúlyozva: nem lehet sem elvitatni, sem felülvizsgálni a határszerződést. Szkopje szerint Huber kijelentése káros, elfogadhatatlan és túllépi a KFOR-mandátum kereteit. Szkopje szerint az egyezmény a korábbi határvonal mentén húzza meg a határt. A kosovói albánok vezetői viszont kifogásolták, hogy a szerződéssel Vitine és Drágás települések mellett Kosovo területének belseje felé tolták el a határvonalat. A vita kapcsán Vojislav Kostunica levelet írt Kofi Annan főtitkárhoz, hangoztatva egyebek között, hogy a „legmélyebb aggodalommal és meglepetéssel” fogadta a KFOR és az UNMIK képviselőinek kijelentését, amelyek megkérdőjelezik a határegyezmény törvényességét. A jugoszláv államfő egyúttal emlékeztetett arra, hogy a határegyezményt annak idején üdvözölte az Európai Unió, az Egyesült Államok, üdvözölték a délkelet-európai államok 2001. február 23-i szkopjei csúcsértekezletének résztvevői is. Kostunica levelében rámutatott arra, hogy a BT 1244-es számú határozata értelmében Kosovo Jugoszlávia része, mert a nemzetközi közösség állásponya szerint a térségbeli határok tiszteletben tartása nélkül nem lehet szilárd a béke, a biztonság és a bizalom a régióban. - Az UNMIK és a KFOR mandátuma egyáltalán nem jogosít fel arra, hogy állást foglaljon két szuverén ENSZ-tagállam egyezményével kapcsolatosan - áll Kostunica levelében. Az államfő arra kéri Annant, hogy az LNNMIK és a KFOR tartsa tiszteletben a jugoszláv-macedón határszerződést, és felelős tisztségviselőik ne tegyenek az egyezmény törvényességét megkérdőjelező kijelentéseket. (FoNet/AP-fotó) Ilija Pancic még a bosznia-hercegovinai harcok idején vette be magát a Lipovo feletti erdőkbe, s mind ez ideig nem tudta, hogy a háború már hat éve befejeződött. Természetjárók bukkantak rá nemrégen, s a napokban a brit békefenntartók is meglátogatták. Beszélni már majdnem elfelejtett, mert a hegyekben egy medvén kívül, amelyik rendszeresen ellátogat kunyhójához, más szomszédja nem volt. A képen: egy brit ápolónő élelmet visz Pancicnak