Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2002-02-23 / 44. szám

2002. február 23., szombat Magyar Szó Elmarad a visegrádi csúcs A szlovák és a cseh kormányfő Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a benesi dekrétumokat érintő brüsszeli kijelentései miatt mondta le a jövő péntekre tervezett keszthelyi találkozót A szlovák és a cseh miniszterel­nök tegnap bejelentette, hogy nem vesz részt a visegrádi né­gyek jövő péntekre tervezett keszthelyi csúcstalálkozóján Or­bán Viktor miniszterelnöknek a benesi dekrétumokkal kapcso­latos szerdai brüsszeli kijelenté­sei miatt. Nem utazik Magyarországra Leszek Miller lengyel miniszterelnök sem, mert - mint szóvivője közölte - a cseh és a szlovák kormányfő visszalépése mi­att a csúcs értelmét vesztette. Szerdai brüsszeli nyilatkozatában a magyar kormányfő úgy vélekedett, hogy Csehországnak és Szlovákiának az uniós csatlakozás előtt érvénytelení­tenie kellene a Benes-dekrétumokat, mert azok nincsenek összhangban az EU jogrenddel. Libor Roucek cseh kormányszóvivő tegnap Prágában közölte, hogy Milos Zeman miniszterelnök Orbán Viktor­nak a Benes-dekrétumot érintő kije­lentései elleni tiltakozásul mondta le részvételét. Vezető cseh politikusok és pártok Orbán Viktor nyilatkozatát egy­behangzóan élesen bírálták, a dekrétu­mok érvénytelenítését pedig elutasít­ják. „A cseh kormány véleménye, füg­getlenül Orbán Viktor véleményétől, nem változik” - jelentette ki Vladimír Spidla miniszterelnök-helyettes. A Benes-dekrétumokat érintő ma­gyar álláspontot a jövő héten a cseh kormány is megtárgyalja. Jan Kován külügyminiszter nem zárta ki, hogy esetleg hivatalos cseh állásfoglalás is születik ez ügyben. „Formálisan már felhívtuk magyar kollégáink figyelmét az ilyen követelések alkalmatlanságá­ra” - mondta a miniszter. Megjegyezte, hogy Prága ezt a figyelmeztetést egye­lőre elegendőnek tarja, s tiltakozó diplomáciai jegyzék küldését nem ter­vezi. A cseh diplomácia vezetője úgy vélte, hogy Orbán Viktor nyilatkozatai bizonyos mértékben zavarják a visegrá­di négyek közt kialakult jó kapcsolato­kat. „Éppen ezért is komolyan kell ve­lük foglalkoznunk” — szögezte le. Rudolf Jindrák cseh külügyminisz­ter-helyettes találkozott Gogolák Gá­borral, a prágai magyar nagykövetség ügyvivőjével, és felvilágosítást kért tőle Orbán Viktornak a benesi dekrétu­mokról tett brüsszeli nyilatkozatával kapcsolatban. Jindrák a találkozó után újságíróknak elmondta: tájékoztatta a magyar diplomatát az Orbán nyilatko­zatával kapcsolatos cseh kifogásokról, és kikérte a magyar fél álláspontját. A külügyminiszter-helyettes úgy fogalma­zott, hogy a találkozón „meglepetésé­nek” adott hangot amiatt, hogy Buda­pest a dekrétumokból „kétoldalú té­mát” igyekszik teremteni. Magyaror­szág prágai nagykövetsége az MTI ér­deklődésére megerősítette, hogy Bu­dapest nem kívánja terhelni a dekrétu­mok kérdésével a kétoldalú ma­­gyar-cseh viszonyt. A pozsonyi kormány közleménye szerint a szlovák kormányfő Orbán Viktor utóbbi napokban elhangzott ki­jelentései miatt mondta le a találkozót, mert úgy ítéli meg, hogy a magyar mi­niszterelnök megnyilatkozásai nem te­remtik meg az érdemi tárgyalásokhoz szükséges keretet. Mikulás Dzurinda tegnap Kassán ki­jelentette: döntése végleges, de ez nem jelenti azt, hogy más alkalommal nem találkozhatnának. Ennek azonban az a feltétele, hogy a magyar-szlovák kap­csolatokba visszatérjen a párbeszéd. A szlovák miniszterelnök azt mondta: meggyőződött arról, hogy a kedvez­ménytörvény és a Benes-féle dekrétu­mokkal kapcsolatos Orbán-kijelentés egyértelműen a Fidesz „választási kam­pányfogása”. Orbánnak nyilván rossz kampánytanácsadói vannak - jegyezte meg.­­ A magyar miniszterelnök egyre gyakrabban tesz elfogadhatatlan kije­lentéseket, de szeretném a tudomására hozni, hogy jóval a magyarországi par­lamenti választások előtt döntenie kell: vagy visszatér a két ország kapcsolatá­ban számos pozitív eredményre vezető politikai párbeszédhez, vagy a további­akban is a „nemzetieskedő” hangot vá­lasztja. Pozsonyban több politikus részéről olyan vélemény hangzott el, hogy Dzu­rinda megfontolatlanul lépett, amikor úgy döntött, hogy nem utazik Keszt­helyre. A kedvezménytörvény miatt már hetek óta feszült magyar-szlovák vi­szony közepette Pozsonyban ellenérzé­seket váltott ki, hogy Orbán Viktor a múlt héten arra emlékeztetett: Szlová­kia NATO-tagságáról a magyar parla­mentnek is állást kell majd foglalnia, szerdán Brüszelben pedig a magyar kormányfő a szlovákiai magyarok és németek második világháború utáni jogfosztottságának „törvényes kerete­ket” teremtő Benes-féle dekrétumok­kal kapcsolatos magyar elvárásnak adott hangot. Erre előbb Prága, majd Pozsony re­agált több alkalommal és egyre élesebb hangon, miközben Brüsszel is megerő­sítette, hogy sem Csehországgal, sem Szlovákiával szemben nem támaszt olyan elvárást, amely összefüggne a dekrétumokkal. Ezek keletkezési ideje megelőzte az Európai Unió létrejöttét. (MTI) (Beta/AP-fotó) Több mint ezer ember tiltakozott tegnap Molszvában a vatikáni nagykövetség előtt az ellen, hogy a Szentszék római katolikus egyházmegyéket kíván létrehoz­ni Oroszországban. A tüntetést szervező Oroszországi Föderáció Néppártjának (NPRF) és az Ortodox Állampolgárok Szövetségének a vezetői előző napi sajtó­­értekezletükön azzal indokolták a megmozdulást, hogy a római katolikus egy­ház szellemi térhódítása ellen kívánnak tiltakozni. A Vatikán a napokban jelen­tette be, hogy — az eddigi ideiglenes struktúra helyett — négy római katolikus egyházmegyét kíván kialakítani a túlnyomó többségben pravoszláv Oroszország­ban. Ez heves ellenkezést váltott ki az orosz ortodox egyház részéről is, amely barátságtalan lépésnek minősítette a Szentszék terveit. II. Alekszij orosz pátriár­ka eddig is azzal vádolta a római katolikus egyházat, hogy hittérítő tevékenysé­get végez az ortodoxok körében, és Moszkva aggodalmai szerint az új hierarchi­ában ez a jelenség még inkább felerősödik. A képen: a moszkvai tüntetők Milosevic elvesztette realitásérzékét A moszkvai Izvesztyija napilap ismerteti a volt jugoszláv elnök magatartását perének tárgyalásán A moszkvai Izvesztyija napilap teg­napi száma azt írta, hogy Slobodan Mi­losevic volt jugoszláv államfő elvesztet­te realitásérzékét. „Milosevic nem hasonlít fogolyra frissen borotváltan, kifogástalanul va­salt öltönyében, Yves-Saint Laurent ingjében és selyem nyakkendőjében. Úgy fest, mintha fogadásra, nem pe­dig bírósági tárgyalásra érkezett vol­na. Halálos nyugalommal válaszol a kérdésekre, néha látható lenéző mo­sollyal és fáradt udvariassággal”, írja az újság. „Nagyon gyorsan magához tud tér­ni, és alkalmazkodik a szituációhoz, mint a kaméleon. Lehetséges azonban egy másik magyarázat is erre a mérték­letességre. A diktátor színtelen szeme­in látszik, hogy semmiféleképpen nem jut el hozzá a történtek értelme”, véli a napilap. Az újság azt írja, hogy Milosevic úgy viselkedik, mintha félálomban lenne. „Ez egy olyan betegség, amitől sok olyan ember szenved, aki valamikor hatalmon volt, de egyszer csak meg­fosztották őket ettől — teljesen elveszí­tik realitásérzéküket. Milosevic még a mai napig nem hiszi el, hogy rács mö­gött van, mint a legközönségesebb zsebtolvaj. Pontosan emiatt nem is me­nekült el Belgrádból a forradalom ide­je alatti káoszban, a letartóztatás lehe­tősége ellenére sem”,­rja a moszkvai napilap. „Úgy viselkedik, mintha marslakók rabolták volna el, kívülről nézi, hogyan mozognak a fekete öltözékes emberek, hogyan tesznek fel kérdéseket, hogy az őrök le sem veszik róla a szemüket, és azt hiszi, hogy mindez hallucináció, amitől nemsokára megszabadul. Meg­szokta már ezt az állapotot, mint ahogy a rossz álmokat is megszokják az embe­rek - tudat alatt tudják, hogy ez csak álom, és arva várják az ébredést. Azon­ban az ő esetében ez soha nem jön el”, írja az Izvesztyija. Az újság közli Jim Landale-nek, a hágai Nemzetközi Törvényszék szóvi­vőjének szavait, hogy Milosevic „egy horvát tábornokkal barátkozik”, akit szerb civilek meggyilkolásával vádol­nak, és aki annak idején fogadkozott, hogy Milosevicet a lábánál fogva akasztja majd föl”. Ma ők ketten együtt sétálgatnak, vicceket mesélnek egy­másnak. Már nem ellenségek, hanem kollégák, írja az Izvesztyija. (Beta) Hétfőn folytatják a Milosevic-per főtárgyalását Slobodan Milosevic volt jugosz­láv államfő perének tárgyalását a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt hétfőn folytatják. A háborús bűnökkel foglalkozó törvényszék tegnap nem dolgozott a muzulmán áldozatünnep, az íd al-adha miatt, amelyet az ENSZ ünnepként tart számon. (Beta) KÜLPOLITIKA 3 Solana Szerbia és Crna Gora unióját javasolja Az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosának nyilatkozata - Előrelépés a jugoszláv államszövetség jövőjéről folytatott tárgyalásokon (Folytatás az I. oldalról) .A folyamat halad”, mondta az EU főképviselője hozzátéve, hogy a tárgya­lások „nagyon kellemes légkörben” bo­nyolódtak le. „Ha a tárgyalások a haladást szol­gálják, akkor a folyamat is a haladást szolgálja. Gondolom, ez mindenki számára jó hír, nekem is.” Solana azt is elmondta, hogy „lehetséges az egyes technikai problémák technikai megoldása”, még egyszer hangsúlyoz­va „a politikai előrelépést” a tárgyalá­sok során. Részleteket azonban nem árult el, mert „előzetes tárgyalások­ról” van szó, és egy „nagyon nehéz fo­lyamatról”. „Ma, most, amikor vissza­indulok, sokkal optimistább vagyok, mint amikor megérkeztem” — mond­ta Solana. Megítélése szerint a JSZK jövőjére vonatkozó tárgyalásoknak február vé­géig, március közepéig véget kellene érniük, mivel nem lenne jó, ha a végte­lenségig folytatódnának. A jövőbeni föderáció elnevezésével kapcsolatban Solana elmondta, hogy a két köztársaság neve szerepelne a föde­ráció nevében is, és példának felhozta a „Szerbia és Crna Gora unióját”. Vojislav Kostunica jugoszláv állam­fő a csütörtöki belgrádi megbeszélése­ken úgy vélte, hogy „komoly kilátások” vannak arra, hogy a következő tíz nap­ban ismertessék a nyilvánossággal a fö­deráció jövőjére vonatkozó politikai megállapodást. Dukanovic a Föderáció Palotájában azt mondta az újságíróknak, hogy a fö­deráció viszonyaira vonatkozó végleges döntés meghozataláig a tárgyalások in­tenzívek lesznek, és hogy a csütörtöki tárgyalásokat hétfőn kezdődő, soroza­tos tárgyalásokkal folytatják. (Beta) A NATO tiszteletben tartja a jugoszláv—macedón határegyezményt (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő rámutat, hogy a határtérség rendőrségi ellenőrzésére vonatkozó KFOR-jugoszláv együttműködési megál­lapodás a 2001. februári egyezménynek megfelelően ismeri el a határvonalat. Ez az együttműködési megállapodás - je­gyezte meg a NATO-szóvivő - „rendkívül sikeresen javította” a biztonságot a hatá­ron, és kulcsfontosságú a KFOR és ju­goszláv biztonsági erők hatékony együt­tes tevékenységéhez. BELGRÁD: - Vojislav Kostunica el­nök Kofi Annan ENSZ-főtitkárnál tiltako­zott amiatt, hog­y a kosovói ENSZ-misszió (UNMIK) és a nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) megkérdőjelezi az egy évvel ezelőtt aláírt jugoszláv-macedón határe­gyezmény érvényességét. Jugoszlávia és Macedónia 2001. febru­ár 23-án írta alá az említett megállapo­dást, a szerződést azóta mindkét ország ratifikálta, így az 2001. június 16-án ha­tályba is lépett. Meghökkenést keltett tehát, hogy Keith Huber, a KFOR amerikai táborno­ka a minap kijelentette: a határegyez­mény nem érvényes a kosovói-macedón határszakasz tekintetében, Marcel Valen­tin KFOR-főparancsnok pedig - egyetért­ve Huberrel - úgy nyilatkozott, hogy Ju­goszlávia nem írhat alá semmilyen egyez­ményt Kosovo nevében, mert elveszítette szuverenitását a tartomány felett. A főpa­rancsnok hozzátette, hogy a tartomány felett csakis az UNMIK-nak van szuvere­nitása, és a kosovói határkérdéseket csa­kis az ENSZ jóváhagyásával lehet rendez­ni. Suzan Manuel UNMIK-szóvivő Valen­tinnal egybehangzóan azt mondta, hogy Kosovo területe nem lehet tárgya semmi­lyen nemzetközi egyezménynek, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem dönt a tartomány végleges státusáról. Tom Ken­­nings, az UNMIK helyettes vezetője ezt azzal toldotta meg, hogy a ENSZ-misszió Kosovo területén nem ismeri el a jugosz­láv-macedón határszerződést. A macedón külügyminisztérium éles hangon tiltakozott az ENSZ-nél az egyez­mény semmibevétele miatt, hangsúlyoz­va: nem lehet sem elvitatni, sem felülvizs­gálni a határszerződést. Szkopje szerint Huber kijelentése káros, elfogadhatatlan és túllépi a KFOR-mandátum kereteit. Szkopje szerint az egyezmény a korábbi határvonal mentén húzza meg a határt. A kosovói albánok vezetői viszont kifogásol­ták, hogy a szerződéssel Vitine és Drágás települések mellett Kosovo területének belseje felé tolták el a határvonalat. A vita kapcsán Vojislav Kostunica le­velet írt Kofi Annan főtitkárhoz, hangoz­tatva egyebek között, hogy a „legmélyebb aggodalommal és meglepetéssel” fogadta a KFOR és az UNMIK képviselőinek kije­lentését, amelyek megkérdőjelezik a ha­táregyezmény törvényességét. A jugoszláv államfő egyúttal emlékeztetett arra, hogy a határegyezményt annak idején üdvö­zölte az Európai Unió, az Egyesült Álla­mok, üdvözölték a délkelet-európai álla­mok 2001. február 23-i szkopjei csúcsér­tekezletének résztvevői is. Kostunica leve­lében rámutatott arra, hogy a BT 1244-es számú­ határozata értelmében Kosovo Ju­goszlávia része, mert a nemzetközi közös­ség állásponya szerint a térségbeli hatá­rok tiszteletben tartása nélkül nem lehet szilárd a béke, a biztonság és a bizalom a régióban. - Az UNMIK és a KFOR mandátuma egyáltalán nem jogosít fel arra, hogy ál­lást foglaljon két szuverén ENSZ-tagál­­lam egyezményével kapcsolatosan - áll Kostunica levelében. Az államfő arra kéri Annant, hogy az LNNMIK és a KFOR tart­sa tiszteletben a jugoszláv-macedón ha­társzerződést, és felelős tisztségviselőik ne tegyenek az egyezmény törvényessé­gét megkérdőjelező kijelentéseket. (FoNet/AP-fotó) Ilija Pancic még a bosznia-hercegovinai harcok idején vette be magát a Lipovo felet­ti erdőkbe, s mind ez ideig nem tudta, hogy a háború már hat éve befejeződött. Ter­mészetjárók bukkantak rá nemrégen, s a napokban a brit békefenntartók is megláto­gatták. Beszélni már majdnem elfelejtett, mert a hegyekben egy medvén kívül, ame­lyik rendszeresen ellátogat kunyhójához, más szomszédja nem volt. A képen: egy brit ápolónő élelmet visz Pancicnak

Next