Magyar Szó, 2002. május (59. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-23 / 118. szám

2002. május 23., csütörtök A Hídember Vajdaságban „Minden ízében átélhető, lendületes, szuggesztív művészfilmet készítettek. A Hídemberben hitelesen tárulnak elénk az abszolutizmus, a reformkor, a szabadságharc, a megtorlás és a Bach-korszak fölemelő és tragikus pillana­tai” - írja többek között a sajtó az idei év legnagyobb magyar sikerfilmjéről, a Hídemberről. — A Hídembert nem a Várkonyi Zoltán nevével fémjelzett kalandos sikerfilmekkel, hanem a történelmi tárgyú vizuális remekművek­kel, Wajda Pan Tadeuszával, Kawalerovicz Máter Johannájával kell egy sor­ba helyeznünk. Ez annak köszönhető, hogy Bereményi elsősorban saját mozgóképi fantáziájára bízta magát. Belebújik a főszereplő személyiségébe, és erőteljes képsorokban teremti újjá számunkra Széchenyi különböző kor­szakait... Ennek a filmnek a bemutatója lesz pénteken délelőtt Szabadkán, délután Kanizsán, szombaton pedig Zentán. A bemutatókon részt vesznek: Eperjes Károly főszereplő, Bereményi Géza rendező, Hábermann Jenő pro­ducer, Can Togay társforgatókönyv-író és szereplő, valamint Csáky Attila főgyártásvezető. Az előadások után beszélgetés lesz az alkotókkal. Javított kiadás Esterházy Péter apja ügynökmúltjáról írt nagysikerű regénye, a Harmonia caelestis után Különleges, naplószerű könyvet írt Esterházy Péter; a Kossuth-díjas alkotó le­gújabb, Javított kiadás című kötetében azokról az érzésekről, történésekről ír, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy megtudta: apja, Esterházy Mátyás III/111-as ügynök volt. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó vezetője elmond­ta: Esterházy Péter 2000. január 30-tól ez év áprilisáig dolgozott a naplón. A mű megírásához egy korábbi, a már Németországban és Franciaországban is nagy si­kert aratott Harmonia caelestis című regényének me­gírásához felkutatott dokumentumok vezették a szer­zőt - idézte fel a kiadóvezető. Morcsányi Géza szólt arról, hogy Esterházy Péter életműve megkoronázásának szánta a két évvel ezelőtt megjelent Harmonia caelestis-t, amelyben édesapjá­nak, Esterházy Mátyásnak állított emléket. A szerző az európai és a kortárs irodalomban is párját ritkító poé­­zissel bontotta ki, mutatta be az apafigurát. A kiadóvezető elmondta: az író a Harmonia caeles­tis megírásához próbált adatokat kérni a Történeti Hivataltól, ám az ott lévő do­kumentumokat csak a könyv kéziratának leadása után kapta meg. Az okmányok­ból - amelyeket az író elsősorban azért kért ki, mert kíváncsi volt arra, hogy őt magát figyelték-e valaha - kiderült: Esterházy Mátyás 1957-től 1980-ig III/III-as ügynök volt - jegyezte meg Morcsányi Géza. Ismertetése szerint a Javított kiadás­ban Esterházy Péter közreadja apja ügynöki jelentéseinek egyes részleteit, ame­lyekhez megjegyzéseket fűz. A szerző a művet a Harmonia caelestis mellékleté­nek szánja, azoknak ajánlja elolvasásra, akik már a 2000-ben megjelent munkáját ismerik - jegyezte meg. Morcsányi Géza szavaiból kiderült, hogy Esterházy Péter azért adja közre a jelentéseket, hogy az olvasók újra elgondolkodjanak arról, ”hol és hogyan éltünk, élünk”. A szerző a könyv bemutatóján nem vett részt. Megérkezett az Apáczai-támogatás Az Apáczai Közalapítvány által az itthon tanuló szakközépiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak folyósított támogatás második részét hétfőtől fel lehet venni Szabadkán és Újvidéken az Első Vállalkozói Bankban. A szabadkai szék­helyű Vajdasági Módszertani Központ értesítése szerint a magyar oktatási mi­nisztérium által folyósított magiszteri­, kutatói ösztöndíj, az ún. szociális támo­gatás és a joghallgatóknak megítélt támogatás feltételezhetően júniusban ér­kezik meg. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Versíró és szövegillusztráló tábor Topolyán A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ meghirdeti a III. VERSÍRÓ ÉS SZÖ­VÉGI­LLU­SZTRÁLÓ TÁBORT 2002. július 8-14-e között. Hat nap Topolyán (alvás és étkezés a Csáki Lajos Általános Iskolában). A délelőtti előadásokat neves előadók, közéleti személyiségek és írók tart­ják (Vajdaságból és Magyarországról). A délutáni gyakorlati órák csoportok­ban történnek: versírás, szövegillusztrálás, valamint versek megzenésítése. Este változatos, szórakoztató programok (író-olvasó találkozók, színházi elő­adás, zenés-irodalmi estek, filmvetítés, táncház). Az általános iskola 5., 6., 7. és 8. osztályos tanulóit, a középiskolásokat, valamint az egyetemi hallgatókat is várjuk a táborba. A 6 napos teljes ellátás 600 dinár befizetése ellenében le­hetséges. A tábor résztvevőit a Kodály Zoltán MMK (Gorica) épületében (Topolya, Vuk Karadzic u. 1.) várjuk július 8-án 11 óráig, akik július 14-én reggeli után utaznak haza. Kérjük a résztvevőket lehetőség szerint hozzanak magukkal írásaikból. Egyéb információk kaphatók: Vass Borsodi Borbálánál (Topolya, Virág Balázs u. 18.) tel.: 024/711-079; Borsodi Árpádnál (Kodály Zoltán MMK To­polya, Vuk Karadzic u. 1.), tel.: 024/711-554. A részvételi díjat (600 dinár) a Vajdasági Bankban levő 45200-678-0-3593- as folyószámlára lehet befizetni - Kodály Zoltán MMK részére, vagy érkezés­kor a helyszínen. Jelentkezés a Kodály Zoltán MMK címére (24 300 Topolya, Vuk Karadzic u. 1. vagy a fenti telefonok egyikén). Szükséges adatok: név, cím, életkor és egy telefonszám. MAIIAK­ SIÓ MŰVELŐDÉS 11 A 222-es csapdája a 10-es tanteremben Az újvidéki Művészeti Akadémia elsőéves színinövendékei vallanak arról, hogyan kerültek a rivaldafény bűvkörébe Az újvidéki Művészeti Akadémia el­sőéves színészhallgatói, László Sándor osztályvezető tanár és Nagypál Gábor asszisztens osztálya holnap 11.00 óra­kor mutatkoznak be a 10-es tanterem­ben. Színészmesterségből vizsgáznak, bemutatják mit sajátítottak el eddig ta­nulmányaik során. Mi pedig a hét diá­kot mutatjuk be. A feketicsi származású újvidéki Bu­rai Károly a legfiatalabb színésznöven­dék, szeptemberben tölti be tizenhete­dik életévét. Alapfokú zeneiskolát feje­zett, hegedű szakon. - Befejeztem a gimnázium első osz­tályát és hallotam, hogy 16 évesen is le­het felvételizni. Letettem a különböze­ti vizsgát és nagy örömömre sikerült bejutnom az osztályba. Az Újvidéki Színház Diákszínpadán az Ember tra­gédiájában volt az első kapcsolatom az életet jelentő deszkákkal. Ott többen is biztattak, hogy próbáljam meg az aka­démiát. A vizsgára való készülés fárasz­tó volt, de megérte. A 20 éves budisza­vai Pongó Gábor az akadémia előtt öt évig játszott amatőr csoportokban. Őt is a Diákszínpad produkcióiban látta a közönség. Két évvel ezelőtt szerbül próbálkozott az akadémián a felvételi­vel, nem sikerült. Amikor a mostani harmadéveseknek volt a felvételije, megfordult a fejében, hogy megpró­bálja, de aztán úgy döntött, befejezi a gimit és leérettségizik, majd egy évet az újvidéki 021-es Rádióban dolgozott. - Holnap egy öt jelenetből álló drá­mát láthat a közönség. 10 szó volt fe­ladva, amire mindenki saját asszociáci­óit építette. Amikor ez 222 szóra duz­zadt, drámát kellett írnunk belőle. A tanár úr kiválasztotta a legjobbat és ez lett a vizsgánk anyaga. A díszletet és a kellékeket is mi dolgoztuk ki. Mindez közreműködést, csoportmunkát igé­nyel. Az osztály legidősebbje a zentai Varga Tamás, aki 25 éves. Az akadémia előtt egy évig volt a zentai amatőr tár­sulat tagja. Az első „beugrás” után, fő­szerepet osztottak rá. Majd írt egy drá­mát, amit meg is rendezett. Gyorsan peregtek az események és azon a nyá­ron csak két hete volt, hogy fölkészül­jön a felvételire. Elragadta a színház és most már tudja, színész akar lenni. - Előtte mással foglalkoztam, medi­tációval és ezoterikus tanokkal. Termé­szetesen ezt azóta sem hagytam abba. A meditációim során tapasztaltakat tu­dom alkalmazni az akadémián és for­dítva. Ez egy dupla akadémia nekem. Színészettel fogom tovább folytatni, ha sikerül, de nem adom fel a másik ér­deklődésem sem. Huszta Dániel is zentai, májusban betöltötte tizenkilencedik életévét. Négy-öt évig volt amatőr színész és a KSZV rendszeres résztvevője. Két éve kiváló alakításáért elnyerte a Tanya­színház díját, amivel meghívták egy szerepre. - Amikor hetedikes koromban elő­ször színpadra kerültem eldöntöttem, színész leszek. Az utána eljátszott előa­dásokkal ez csak erősödött bennem. Nem úgy jött ki a lépés, ahogy tervez­tem, mert még dolgozni, pénzt szeret­tem volna keresni mielőtt beiratkozom az akadémiára, de végül így alakult. Igyekszem eleget tenni az elvárások­nak. Egymásra vagyunk utalva, különö­sen mi, nem újvidékiek. Szinte olyan közösség ez, mint egy család. Az újvidéki 21 éves Molnár Róbert nyolcadikos volt, amikor a magyarta­nárnője felhívta figyelmét, hogy mega­lakul a Színes Szilánkok Diákszínpad. Véleménye szerint ez az ötéves tapasz­talat nem jelent előnyt évfolyamtársai­val szemben. - Itt egészen másképp dolgozunk, a színészmesterség alapjait tanuljuk. Én is elölről kezdtem. Mindig is ez volt a vágyam, hogy színész legyek. Nagyon örülök, hogy sikerült. Előbb a Kiskormos népzenei együt­tes tagja volt, majd a Diákszínpad pro­dukcióiban jutott az újvidéki Ferenc Ágota számára szerep. De mégsem ez volt a meghatározó, hogy a színészetet válassza. - Kiskorom óta vonzott a színpad és a rivaldafény. A testvérem is ide iratko­zott, én viszont előbb a Magyar Tan­szék mellett döntöttem. Három év után viszont rájöttem, hogy nem az az életem álma, hogy a gyerekek előtt sze­repeljek. Nekem ettől több kell. Az, hogy a nagyközönség is megismerjen és nekik megmutassam, mit tudok. A vizsgaelőadásunkban érdekes módon a legmorbidabb és­­sötétebb oldalunk jött elő. Hogy miért? Azt hiszem mind a heten más választ adnánk a kérdésre. Valaki megkérdezte tőlünk, hogy a há­ború, a politikai helyzet hatott-e erre? Nem, ennek semmi köze az egészhez. Mindenkiben megvan ez a fekete oldal és mi most ebből építettünk egy drá­mát A palicsi Elor Emm­át már egy ko­rábbi alkalommal bemutattuk olvasó­inknak, ő az a fiatal tehetség, aki szá­mos szavalatáért kapott elismerés mel­lett egy filmszerepet is maga mögött tudhat. — A vizsgaelőadás érdekessége, hogy mi vagyunk az írói, a dramaturg­jai és részben a rendezői is. Témája a testvérek közti viszály. Az alapszituá­ció, hogy a három tesvér megöli éde­sanyját és összeveszik az örökségen. Ebből csak morbid és sötét dolgok kö­vetkezhettek. Itt ki lehet hozni az in­dulatokat, színészileg több lehetősé­get kínál. A fentiekből kiderül, hogy a felvé­telt nyert kilenc diákból holnap heten vizsgáznak. László Sándor osztályveze­tő tanár végül megjegyzi: - Egy asszoci­ációs játék során 222 szót választot­tunk, amiből csoportokra osztva írtak drámát a hallgatók. A 222-es a 22-es csapdájáról jutott eszünkbe. Születhe­tett volna vígjáték is, de érdekes mó­don minden csoport morbid drámát írt, hulla, hulla hátán, bánat, gyilkos­ság, feketeség. Nagypállal beszélget­tünk is a témáról és úgy határoztunk, jövőre más irányba tereljük őket, elég volt a sötétből. Biztos vidám darabot választunk. SZÁNTÓ Márta (DÁVID Csilla felvétele) Egyedül írták, dramatizálták és részben rendezték vizsgaelőadásukat Letenni, vagy megvenni?... ez itt a kérdés A civil szervezetként bejegyzett Egyetemista Információs és Kiadó Központ a napokban összegezte az Újvidéki Egyetem hallgatóinak körében végzett körkérdésének eredményét, melyben társadalmunk, de főleg az egyetemi berkekben elterebélyesedő korrupció felől tudako­zódtak. Az egyetemisták 2,2, a rendszeres óralátogatók 4,3 százalékát, összesen 625 hallgatót felölelő körkérdésük eredményeként a hallga­tók 72 és fél százaléka szerint a megvesztegetés formáit fellelhetjük az egyetemen, 23,7 százalékuk véleménye ingadozó. Míg mindössze 2,4 százalékuk szerint ilyesmi nem létezik, 1,4 százalékuk pedig vá­lasz nélkül hagyta a kérdést. Az egyetemisták 65 százaléka szerint a vizsgák megvétele jelenti a megvesztegetés leggyakoribb formáját, míg 51,4 százalékuk az ismeretségen keresztüli beiratkozást, 43,7 százalékuk viszont a bejutásért való fizetést tartja leggyakoribbnak. A hallgatók 24, 7 százaléka az egyetemi helyiségek vállalkozóknak való bérbeadását is ide sorolja, de többen megemlítették a rokonok, ismerősök közbenjárását egy-egy vizsga letételénél, valamint az egyes tanárok könyvének kötelező megvételét. Azt is nehezményezték, hogy az egyetem még mindig nem mentes a politikától. Megvesztegetésnek definiálható helyzetnél a hallgatók 21,8 százaléka volt jelen, 45, 7 százalékuk ilyenről barátaitól értesült, 28,9 százalékuk nem hallott ilyesmiről, 3,4 százalékuk nem adott feleletet. A megkérdezettek 39 és fél százaléka hallott olyan esetről, hogy valakinek fizetnie kellett ahhoz, hogy levizsgázzon, 27,1 százalékuk szintén hallotta, de nem tartja megbízhatónak az in­formációt, 30 százalékuk nem értesült ilyesmiről, 3,4 százalékuk nem válaszolt. A megkérdezettek 39 tanár nevét említették, kit tőlük személye­sen, illetve barátaiktól kértek vagy vettek el pénzt, hogy letehessék a vizsgát. Egyesekhez hallgatótársaik közvetítésével jutott el a követe­lés. A szervezők a megnevezettek és közvetítők kilétéről értesítik az Oktatásügyi Minisztériumot. A megnevezett tanárok jegyzéke sze­rint az egyetemi karok mindegyikén háromtól több a megvesztegetés­sel visszaélő tanár találtak, legtöbb a testnevelési, a jogi, a közgaz­dasági, az egészségügyi, a mezőgazdasági karokon, valamint az Ügyviteli Főiskolán. Olyan esetről, hogy egyes tanárok a vizsgaletétel feltételeként az egyetemistalányoktól szexuális szolgáltatásokat kértek, a megkérde­zettek 12,8 százaléka értesült, 20 és fél százalék erre vonatkozó érte­sülését nem tartja megbízhatónak, 61,9 százalékuk nem hallott ilyesmiről, 4,8 százalékuk nem felelt. A körkérdés szervezői a korrupciós tekintetben megnevezett taná­rok nevén kívül a megkérdezettek pozitív válaszának százalékará­nyát feltüntetve küldik el névsoraikat a minisztériumi illetékesek­hez. Hiszen ilyen esetben az arányok is sokat elárulnak. Különösen 25 megvesztegetéssel élő tanár esetére fektetik a hangsúlyt, hisz a megkérdezettek 32 és fél százaléka a Technológiai Kar ugyanazon tanárának nevét írta a kérdőívre, a Testnevelési Kar egyik tanárá­nak nevét a kérdezettek 14 százaléka tüntette fel, az Ügyviteli Főis­kola egyik tanárát 10,3, a másikat pedig a hallgatók 7 százaléka tartja korompáltnak. A Műszaki Tudományok Kara egyik tanárá­nak nevét az egyetemisták 3,7 százaléka, míg a Bölcsészettudomány Kar egyik pedagógia tanárát a megkérdezettek 4,6 százaléka nevez­te meg. Azonban a hallgatók sem ártatlanok, hisz a megkérdezettek 17,6 százaléka szorult helyzetben, megfelelő anyagi helyzetben meg­venné a vizsgát, 6,3 százalékuk csak akkor, ha elegendő pénze len­ne, 24,7 százalékuk, még meggondolná, 39 százalékuk nem, 12,4 százalékuk pedig nem tudja mit tenne ilyen helyzetben. Az egyetemi vezetőség a hallgatók 3 százalékának teljes bizalmát élvezi, 36,9 százalékuk csak részben, 30,3 százalékuk egyáltalán, míg 22 és fél százalékuk csak nagyon kevés bizalommal rendelkezik a vezetőség te­vékenységét illetően.

Next