Magyar Szó, 2003. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-19 / 41. szám

8 PUBLICISZTIKA public@magyar-szo.co.yu S­zerbia-szerte 3500-ra növekedett azoknak a vesebetegeknek a szá­ma, akiket a dialízis (művese) tart életben. A vesegyógyászati osztályokon évente 800 új pácienst vesznek nyilván­tartásba, s átlag 400 beteget visz el ez a veserendellenesség. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a betegség terjedése miatt helyszűkével küzdenek a kórhá­zak, és hosszúra nyúlik azoknak a bete­geknek a névsora, akiken csak a szervát­ültetés segíthetne. Helyzetük rendezé­se érdekében mutatták be a belgrádi Katonai Orvostudományi Akadémián a donorkártyaprogramot.­­ A donorkártyás programnak (agy­halál esetében mások gyógykezelésére hagyományozott belső szerv) nemzeti programmá kellene fejlődnie, mert ki­zárólag a tömegesség jelentené a sikert - magyarázta dr. Zoran Kovacevic, a belgrádi Katonai Orvostudományi Aka­démia vesegyógyászati osztályának veze­tője. A kezdeményezés érthető indíté­kainak ellenére még mindig sokan ide­genkednek ettől az elképzeléstől, és el­lenszenvesnek tartják.­­ Két választásunk van: vagy újabb központokat építeni, vagy vállalni a ka­­dáveres szervátültetést. Jómagam annál az egyszerű oknál fogva támogatom a transzplantálást, mert több esélyt ad a túlélésre, mint a művesekezelés. Ezen­kívül a páciens munkaképes és termé­keny marad, ami a dialízises kezelésnél nem szavatolható. A donorkártya nép­szerűsítését fékezi az emberek előítéle­te, hogy amíg a szív dobog, van élet. Az egészségügyben nem éppen így van, mert a szívet mesterséges úton is mű­ködtethetjük, az agy működését viszont semmi sem pótolhatja. Ha az agy leáll, az már a biztos halál. Kevesen tudnak megbékülni a gondolattal, hogy ilyen­kor már nincs mentség, és nem is sejtik, hogy másokon viszont segíthetnének. Nem lehet szem elől téveszteni a program gazdasági előnyeit sem. Ki kell mondani, hogy a szervátültetés ol­csóbb megoldás, hiszen a művese alkal­mazása évente 15 000 euróba kerül. Az ezredes hangsúlyozta, hogy a pá­ciensek többsége a legközelebbi hozzá­tartozó veséjének az átültetésében látja az esélyt, holott ezeknek a műtéteknek mindössze az 5-10 százaléka sikeres. A páciens szervezete sokszor rövid időn belül egyszerűen kidobja a beültetett, úgynevezett idegen szervet. A szóban forgó szervátültetést ala­pos vizsgálatok előzik meg. Az agyhalált a központi idegrendszer és az agykéreg működésének alapos ellenőrzése után háromtagú szakértői csoport állapítja meg. Ha már akkor és két óra múlva is egyenes vonal jelenik meg a képer­nyőn, megállapítható az agyhalál bekö­vetkezése. Ha fennáll annak a lehetősé­ge, hogy az alkalmazott gyógyszerek ha­tása következtében a kép hamis, akkor várnak, és ismételten elvégzik a vizsgá­latot. Az úgynevezett halottkémek az esetleges érdekütközés miatt nem le­hetnek a transzplantálást végző csoport tagjai. A halál megállapítása után az utóbb emlegetett szakértői csoport lép színre. Elemzik a donor immunológiai tulajdonságait, a vércsoportját, ezeket az adatokat komputerbe iktatják, és meg­kezdődik a legmegfelelőbb páciens fel­kutatása. A kiválasztottak csoportjából különféle okok miatt (megfázás, láz stb.) sokan lemorzsolódnak. Az utolsó há­rom páciens közül etikai bizottság vá­lasztja ki a legmegfelelőbbet. Házastár­sak esetében is az etikai bizottság dönt. A donorkártyás program nemzeti fejlesztéséhez az egészségügyi miniszté­rium törvénymódosítással, a kártyák egyeztetésével és elosztásával járulhat hozzá. Donorkártyával minden egészsé­ges polgár rendelkezhet. Nem jöhet­nek számításba daganatos betegek, ká­bítószer-élvezők, HIV-pozitív személyek és szívizom-rendellenességben szenve­dők. A beavatkozásnál természetesen elsőbbséget élveznek a gyermekek és a fiatalok. Tízezer vagy ötszázezer kártya nem lenne elegendő, legalább két-há­­rommillió donorkártyát kellene kiosz­tani ahhoz, hogy például egy nagyobb közúti baleset esetén ötven emberéle­tet megmenthessünk. A donorkártyák elosztását a helyi média és a kórházak egyeztetői segítségével tervezik lebo­nyolítani. Az igénylőknek természete­sen nem kell csak emiatt a belgrádi Ka­tonai Orvostudományi Akadémiára utazniuk, mert a program keretében a fővárostól távol élő érdekelteknek pos­tán küldik majd az életmentő kártyát. Van olyan elképzelés is, hogy a személy­azonossági igazolvány igénylésekor a polgár automatikusan donorkártyát is kapjon. A donorkártyás program kilenc hónapig várt a honvédelmi minisztéri­um jogi szolgálatának és a katonai ve­zérkarnak a véleményére, most már nem adom fel - mondta az ezredes. Hogy a szervátültetés ügye mennyire közügy, bizonyítja az adat, hogy a szerv­­átültetésre várók listáján szereplő bete­gek közül minden 13 percben meghal egy páciens, és minden 16. percben ke­rül újabb személy a listára. Együttmű­ködésre, nem olcsó reklámra van szük­ségünk. Szerbia az európai országok­hoz mérten lemaradt, másutt már nagyban alkalmazzák ezt a módszert, nemcsak a vese, hanem a máj, hasnyál­mirigy, szív és más szerv átültetésénél egyaránt. Európában évente tízezer életet mentenek meg szervátültetéssel. Erre a lehetőségre esélyt kell adni kör­nyezetünkben is. Az érdekeltek munka­napokon 8 és 14 óra között a katonai akadémián igényelhetik a donorkár­tyát. Érdeklődni a +381-11-367-0784-es telefonszámon lehet. ■ A B92 nyomán Életmentő donorkártya Hogy a szervátültetés ügye mennyire közügy, bizonyítja az adat, hogy a szervátültetésre várók listáján szereplő betegek kö­zül minden 13 percben meghal egy páciens, és minden 16. perc­ben kerül újabb személy a listára. H­agyományaink címmel szomba­ton, február 15-én Zentán ötö­dik alkalommal rendezték meg a község hagyományőrző és hagyomá­nyápoló csoportjainak és szólistáinak bemutatkozó estjét. Valójában egész napos rendezvénysorozat volt ez, mivel délelőtt mutatták be a felsőhegyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület farsangi parádéját, amely igen látványos és szó­rakoztató volt, láthatott a közönség szalmabábégetést, farsangi parádét, tuskóhúzást és farsangi lakodalmas me­netet is. ZSÚFOLÁSIG MEGTELT A SZÍNHÁZ A nap fénypontja a zentai község hagyományőrző és hagyományápoló csoportjainak és szólistáinak bemutat­kozása volt. Hogy milyen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg a találkozó iránt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy zsúfolásig megtelt a színházterem a fel­lépőkkel és a közönséggel. S teljes egé­szében beigazolódott Perpauer Attilá­nak, az est házigazdájának a köszöntő­jében elmondott gondolata: „Nemze­tünk hagyományai népdalainkban, népzenénkben, népi táncainkban és népmeséinkben élnek tovább. Felada­tunknak tekintjük, hogy ápoljuk né­pünk múltját, mert ez segít megőrizni öntudatunkat és biztosítja továbbélési lehetőségünket.” Nem kevesebb mint tizenhét együt­tes és szólista mutatkozott be. Csernák Anna második osztályos bogarasi diák népdalokat adott elő, a szintén bogara­si Szalai Erik pedig, aki harmadik osztá­lyos, Csalimese címmel mesét mondott. Őket követte a Thurzó Lajos Közműve­lődési Központ Barkóca gyermekcso­portja, amely Eltörött sajtár címmel gyermekjátékokkal szórakoztatta a kö­zönséget, majd következtek a felnőttek: a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ citerazenekara, a szintén fel­sőhegyi Topánka leánykórus és a Sar­kantyú tamburazenekar, a Thurzó La­jos Közművelődési Központ Pitypang néptánccsoportja, a szabadkai Juhá­szok népi zenekar, a kevi Móra István Művelődési Egyesület népdalkórusa, a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesü­let Dáridó citerazenekara és asszonykó­rusa, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ Szélrózsa leánykórusa, a tor­nyosi Ady Endre Művelődési Egyesület tamburazenekara és asszonykórusa, majd a felsőhegyi Cécó citerazenekar. Ezután ismét a gyermekek következtek: a Thurzó Lajos Közművelődési Köz­pont Barkóca gyermekcsoportja horgo­­si betlehemezést mutatott be, majd a felsőhegyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület bőgőtemetéssel zárta a mű­sort. Az est vendégei, az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör táncosai dél-al­földi, rábaközi és Galga menti táncokat mutattak be nagy sikerrel a lelkes kö­zönségnek. Hagyományaink ünnepe Farsangi parádé és lakodalmas menet, szalmabábégetés, látványos felvonulás Zentán Bőgőtemetés A halálmadarak felügyelete mellett láncos rab húzza a tüsköt Vidáman érkezik a fehér halál, de a tél csak nem ijedt meg Lángra kap a szalmabábu, a gonosz tél füstbe megy Jk­outscó 2003. február 19., szerda

Next