Magyar Szó, 2003. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2003-02-08 / 32. szám

2003. február 8., szombat A népszavazás sikeres lesz Medgyessy Péter telefonbeszélgetése Romano Prodival Medgyessy Péter miniszterelnök csü­törtökön telefonbeszélgetést folytatott Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével - tájékoztatta az MTI-t a Mi­niszterelnöki Hivatal sajtóirodája. A megbeszélésen - miként a közle­ményből kitűnt - a magyar kormányfő is­mertette az április 12-i csatlakozási nép­szavazás előkészületeit és tájékoztatta a bizottság elnökét a tervezett uniós kam­pányról. A közlés szerint Romano Prodi kife­jezte meggyőződését, hogy a népszavazás sikeres lesz. Medgyessy Péter beszámolt arról, hogy bár az EU-csatlakozás támogatóinak aránya az elmúlt időszakban némileg apadt, a szavazni szándékozók között a csatlakozás támogatottsága megközelíti a 70 százalékot. A magyar kormányfő felvetette, hogy az Európai Bizottság elnökének szemé­lyes jelenléte erősítené a népszavazás si­kerét. Ennek érdekben Romano Prodi meghívást kapott márciusi magyarországi látogatásra. Medgyessy Péter az iraki helyzet kap­csán arról tájékoztatta a bizottság elnö­két, hogy Magyarország továbbra is a bé­kés megoldás elkötelezett híve. - Magyar miniszterelnökként minden körülmények között országom biztonsá­gát tartom szem előtt - hangoztatta Med­gyessy Péter. A nyolcak levelével kapcso­latban hangsúlyozta: az aláírók szándéka a békés megoldás és az egységes európai álláspont kialakítása volt.­­ A közlemény szerint Romano Prodi aggodalmának adva hangot, hogy a levél nyomán olyan közvélekedés alakult ki, mely nézeteltérés látszatára utal, egyetér­tett a párbeszéd szükségességével, és hangsúlyozta egységes európai álláspont kialakításának elsődleges fontosságát a kül- és biztonságpolitikában. Gálos Viktória (MNP) A kiegyensúlyozott tájékoztatásért, a nemzeti értékek megjelenítéséért tüntetett tV Budapesten, a MUOSZ székháza előtt több civil szervezet A Whiskys sérelmesnek tartja az ítéletet Ambrus Attila felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz Ambrus Attila, a „Whiskys” néven is­mert rabló felülvizsgálati kérelmet nyúj­tott be szerdán a budapesti Fővárosi Bíró­ságon keresztül a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben négy ponton tartja sérelmes­nek a másodfokú bíróság elmarasztaló ítéletét - mondta el Magyar György, az elítélt jogi képviselője az MTI-nek csütör­tökön. Hozzátette: felülvizsgálati kérel­met csak speciális, különleges okból, tör­vénysértés miatt lehet benyújtani. E szempontból négy elemet találtak jogsza­bálysértőnek a másodfokú bíróság hatá­rozatában. Az ügyvéd első elemként említette, hogy amikor Ambrus Attila bement egy bankba, és elvette a biztonsági őr fegyve­rét, azt első fokon büntetlen eszközcse­lekménynek minősítették, míg másodfo­kon átminősítették rablásnak. A második eset, amit jogsértőnek tart az ügyvéd, az, hogy míg az elsőfokú bíró­ság Ambrus Attilát felmentette az ember­ölési kísérlet vádja alól, addig a másodfo­kú bíróság ugyan elismerte, hogy a Whiskys nem követett el emberölési kí­sérletet, de foglalkozás körében elköve­tett szándékos veszélyeztetés bűntettének minősítette. Magyar György szerint ha a másodfo­kú bíróság megváltoztatja egy ítélet mi­nősítését, akkor erről az ügyészt, az ügy­védet és a vádlottat értesíteni kell, akik ilyen esetben kérhetik a tárgyalás elha­lasztását. A bíróság elmulasztotta a minő­sítés megváltoztatásának tényét közölni a vádlottal és védőjével, így nem volt lehe­tőségük a védekezésre. A negyedik pont, amiben jogsértőnek tartják a másodfokú ítéletet, az, hogy 1999-től a bíróságok kötelesek voltak az úgynevezett középmértékből kiindulni, amikor valakire szabadságvesztést róttak ki. Ez azt jelenti, hogyha egy bűncselek­ményre a törvény szerint 2-8 év adható, akkor a középmérték szerint a bíróság­nak legalább 5 éves büntetést kell kiszab­nia. Magyar György szerint ezt a súlyosbító elvet a bíróságnak Ambrus Attilára azért nem lehetett volna alkalmaznia, mivel ő a bankrablássorozatot 1993 és 1999 kö­zött követte el, amikor ez a rendelkezés még nem volt hatályban. Hozzátette: a törvény nem ír elő ha­táridőt a Legfelsőbb Bíróságnak a tekin­tetben, hogy mikor hozza meg határoza­tát a felülvizsgálati kérelem ügyében. A jogi képviselő kiemelte: amennyi­ben az LB elutasítja Ambrus Attila felül­vizsgálati kérelmét, akkor a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak jogor­voslatért. • ■a A Legfelsőbb Bíróság 2002. szeptem­ber 26-án kihirdetett másodfokú jogerős ítéletében tizenhét év fegyházbüntetésre ítélte Ambrus Attilát, a Whiskys néven el­­híresült rablót 46 rendbeli rablás, közte számos pénzintézet elleni fegyveres táma­dás miatt. Ezzel az LB két évvel súlyosbította a Fővárosi Bíróság első fokon kiszabott 15 éves szabadságvesztés büntetését, vala­mint a jogi minősítést is több ponton is megváltoztatta. Az eljárás adatai szerint a Whiskys posta- és bankfiókok, utazási irodák ellen elkövetett támadásaival összesen mintegy 200 millió forintot rabolt 1999-ig hét év alatt. iltat&­ // kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 ORBÁN VIKTOR HAGYOMÁNYOS ORSZÁGÉRTÉKELŐ BESZÉDE A PESTI VIGADÓBAN Honnan ez a romboló kedv? A kedvezménytörvényt addig „szorongatják”, ameddig ki nem leheli a lelkét Sok ellenérv mellett az unióba törté­nő belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban - jelentette ki Orbán Viktor a Pesti Vigadóban elmon­dott, hagyományos országértékelő beszé­dében, csütörtökön, amelyet élőben köz­vetített az Info Rádió és az ATV televízió. A volt miniszterelnök a Magyar Polgá­ri Együttműködés Egyesület rendezvé­nyén azt javasolta a kormánynak, hogy ne csináljon az európai uniós népszavazás­ból pártpolitikát, az embereket pedig arra kérte, hogy április 12-én ne a kor­mányról, hanem az európai uniós csatla­kozásról mondják el véleményüket. Orbán Viktor beszédében kitért az iraki helyzet értékelésére is, amely kap­csán úgy vélte: a magyar állampolgárok és a világ is úgy tudja, hogy a magyar kor­mány a háború oldalán áll. - A magyar emberek elsöprő többsé­ge békét akar - jelentette ki a volt kor­mányfő, hozzátéve: a békés megoldásra még maradt esély. Orbán Viktor úgy vélte: a mai közélet legszembetűnőbb jelensége, hogy „van itt egy tíz hónap után sem lankadó, szinte megmagyarázhatatlannak tűnő rombolá­si kényszer, amivel a mai vezetők ráronta­nak mindenre, ami a polgári kormány idején született meg”. Az ellenzéki politi­kus nem beszélt arról, hogy elvállalja-e a Fidesz elnöki posztját, azt viszont leszö­gezte: egy nagy, erős, nyitott európai nép­párt építésére kell rávenniük magukat. Az uniós csatlakozás ügyében Orbán Viktor leszögezte, hogy Koppenhágában minden korábbi várakozást alulmúló fel­tételeket sikerült kialkudnia a magyar de­legációnak. Mint mondta, a belépés felté­telei keresztezik többek között az egyenlő verseny elvét is. Orbán Viktor sajnálattal állapította meg, hogy a kormányzat az uniós csatlakozás támogatottságát a kabi­net támogatottságaként fogja fel. - Amikor sajtot raksz az egérfogóba, ügyelj arra, hogy az egérnek is maradjon hely - figyelmeztetett Orbán Viktor, utal­va arra, hogy a kormányzatnak élesen el kellene választania az uniós csatlakozás ügyét saját népszerűségétől. Úgy ítélte meg: a szólásszabadságot és vélemény­nyilvánítási szabadságot is sérti már az a kormányzati propaganda, hogy aki az uniós szavazáson az EU-tagság ellen sza­vaz, az a gyermekei jövőjét veszélyezteti. - Ez durvább megfogalmazás, mint annak idején az „aki nincs velünk, az elle­nünk” szlogen volt - szögezte le, aláhúz­va: hiába vágja be valaki a demokrácia szótárát, ha a nyelvezete a régi marad. Kritizálta azt is, hogy kormányoldalról a „jól tájékozottak és félműveltek” eurosz­­kepticizmussal vádolják az uniós csatlako­zás ügyében józan felvetéseket megfogal­mazókat. Orbán Viktor álláspontja az, hogy a jelenlegi kormánynak az előző ciklussal szemben megmutatkozó rombo­lási kényszere sérti azon milliókat, akik örültek az elmúlt négy évben elért ered­ményeknek. A politikus elismerve, hogy az előző négy év sem volt tökéletes, azt mondta: Magyarországnak soha ne le­gyen rosszabb négy esztendeje, mint ami­lyen 1998 és 2002 között volt. A volt kor­mányfő úgy látja, hogy a jelenleg hatal­mon lévők romboló kedve szerint akár le­bontanák az esztergomi hidat is, csak­hogy 20 méterrel arrébb ők építhessék meg. Orbán Viktor az általa feltételezett dühre több magyarázatot is adott. Az egyik szerint: a magyar történelemben soha nem volt még példa arra, hogy a baloldalnak ilyen kiegyenlített erőviszo­nyok között kellett volna kormányoznia. Utalt arra, hogy a rendszerváltás előtt a magyar ellenzéket hosszú ideig Komlós János és Hofi Géza játszotta el, igaz, mint hozzátette, igen tehetségesen. Orbán Viktor szerint tíz hónap elteltével itt az idő, hogy a kabinet megbarátkozzon az­zal a ténnyel, hogy a mostani ciklus mér­legét majd az előző négy év eredményei alapján vonják meg. Mint mondta: a fela­dat nem könnyű, de nem is teljesíthetet­len. Orbán Viktor beszédét mondja Kuncze: Savanyú a szőlő Az SZDSZ reagálása Szép, hosszú beszéd volt, amely­ben viaskodtak egy­mással a „csak a szépre emlékezem” és a „savanyú a sző­lő” szempontjai, és az utóbbiak kerül­tek ki győztesen - reagált az SZDSZ elnöke Orbán Vik­tor csütörtöki, a Pesti Vigadóban el­mondott beszédére. - Az országértékelő beszéd hely­színe a parlament kell, hogy legyen - szögezte le Kuncze Gábor, megje­gyezve: Medgyessy Péter miniszterel­nök február 11-én az Országgyűlés­ben értékeli az ország helyzetét. A kormánypárti politikus hozzátette: Orbán Viktornak mint országgyűlési képviselőnek ott lesz lehetősége ki­fejteni nézeteit. Horn: EU-ellenes beszéd Az MSZP reagálása a Vigadóban elhangzott országértékelőre Ami elhangzott, érzelem, gondolat és a kifejtés lényegét te­kintve nyugodtan nevezhető Európai Unió-ellenesnek - jelen­tette ki Horn Gyula volt miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Orbán Viktor beszédéről. A volt szocialista kormányfő szavai szerint az ellenzéki politi­kus kifigurázta azokat az érveket, amelyekkel a kormány próbál­ja meggyőzni a lakosságot az európai uniós csatlakozás szüksé­gességéről. Hangsúlyozta: aki támogatja az uniós csatlakozást, az gyermekei, unokái jövőjét akarja szolgálni. Horn Gyula szólt arról, hogy a Fidesz a csatlakozás kérdésében kétszínű, mert megnyilatkozásaival kétségeket kelt. Az exminiszterelnök, aki szerint Orbán Viktor a saját rossz hangulatát keveri össze a la­kosságéval, kiemelte: a kormány, lehetőségeihez mérten, min­dent megtesz az iraki háború elkerüléséért. - Mi komolyan vesszük szövetségesi kötelezettségeinket - fo­galmazott az MSZP-s politikus, majd így folytatta: „Minden, amit a kormány tett, a háború elkerülését szol­gálja.” Horn Gyula úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor tavaly vereséget szenvedett, és azóta sem tért ma­gához. A volt szocialista kormányfő hozzátette: Magyarországon szükség van egy európai konzervatív pártra. Orbán Viktornak azzal a kijelentésével kapcsolatban, mely szerint a hatalmon lé­vőknek rombolási kényszere van, Horn Gyula feltette a kérdést: „Mit pusztítottunk el?” A fideszes politikus beszédében megfo­galmazottakra reagálva kijelentette: a hatalom senkire sem akarja rákényszeríteni saját ideológiáját, senkit sem gátolnak vé­leménye kimondásában, semmilyen sérelem nem érte a demok­ráciát az elmúlt kilenc hónapban. - Csak hangulatkeltésre jó az az állítás, hogy a kormány tör­vénytisztelő emberekkel áll szemben - mondta Horn Gyula. Kérdésre válaszolva leszögezte, „szó sincs modernizált Bokros­­csomagról”. Egy felelősen gondolkodó politikus válaszai Az MDF az Orbán-beszédről Orbán Viktor beszédében azok­ról a kérdésekről szólt felelős ellen­zéki politikusként, amelyek a közvé­leményt leginkább érdeklik - nyilat­kozta Herényi Károly az MTI-nek csütörtökön este. A MDF parlamenti frakcióvezető­je a volt miniszterelnök Vigadóban elmondott beszéde kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az előttünk álló európai uniós csatlakozás, az iraki kötelezettségvállalás, a határon túli magyarok ügyében feltett kérdésekre adott válaszai egy felelősen gondol­kozó ellenzéki politikus válaszai vol­tak. - Az európai uniós csatlakozás melletti határozott kiállás politikai el­lenfeleit is meggyőzhette a Fidesz szándékairól - mondta Herényi Ká­roly. - A siker mindannyiunk közös érdeke - húzta alá. A magyar közéletet szemlélve Orbán Viktor érdekes kérdésnek ítélte, hogy valójában ki kivel vitatkozik, illetve ki kivel áll szemben. Arra keresett választ, hogy kinek jó az például, ha enyhítenek a büntetőjogszabályokon és több bűnöző lesz az utcán, ha a magyar vállalkozók nem kapnak megbízásokat a magyar au­tópálya-építkezéseknél, ha a kedvez­ménytörvényt addig „szorongatják”, ameddig ki nem leheli a lelkét. A politi­kus értetlenül áll az előtt, hogy miért tá­madták Járai Zsigmond jegybankelnököt, amikor sikeresen szállt szembe a forint gyengülését kívánó spekulánsokkal, s ez­zel pénzt spórolt meg az országnak. A kormányzati kommunikációt osto­rozva Orbán Viktor az egyenes beszédet kérte számon a kabineten. Például azt - mint mondta -, ha hetente zárnak be gyárakat, ne győzelmi jelentéseket lehes­sen olvasni a foglalkoztatottság emelke­déséről. Orbán Viktor a kormányzati kommunikáció egyik példájaként emlí­tette, hogy Taszár kapcsán először tolmá­csok képzéséről volt szó, majd kiderült a végén, hogy zsoldosok érkeznek. A mellé­beszélést a politikus úgy jellemezte: egy­szer a székely embertől megkérdezték, hogy iszik-e a hal vizet, mire az azt vála­szolta, hogy azt nem tudja, de alkalma van rá.

Next