Magyar Szó, 2003. június (60. évfolyam, 128-152. szám)

2003-06-20 / 144. szám

2003. június 20., péntek HhmiKi // _ // / muvelodes@magyar­szo.co.yu MŰVELŐDÉS 11 Előttünk a Durindó és a Gyöngyösbokréta Csókán ma megkezdődik a vajdasági magyarok legtömegesebb népzenei és néptáncfesztiválja A vajdasági magyarok népzenei és néptáncfesztiválját június 20-án, 21-én és 22-én tartják Csókán. Az ünnepi megnyi­tó ma 13 órakor kezdődik az iskolaudvar­ban fölállított szabadtéri színpadon. A Rákóczi indulót a temerini fúvósok adják elő, A Kecskemét is kiállítja... pedig közös ének formájában hangzik fel. Üdvözlő beszédet mond Margit Zoltán, a csókai községi képviselő­­testület elnöke és Varga Péter, a fesztiváltanács el­nöke. 13.30 órakor a résztvevők elvonulnak a Művelődési Otthonba, ahol 14 órakor kezdődik az énekkarok, zenekarok és szólisták fellépése. El­sőként a helybeli Móra Ferenc Művelődési Egyesület férfikara mutatkozik be. Tekintettel a Rákóczi-sza­­badságharc kitörésének 300. évfordulójá­ra, a Tarpát is megjárt férfiak kuruc dalo­kat adnak elő. Utána következik: Az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör asszony­kórusa, a feketicsi Művelődési Egyesület Árvalányhaj tamburazenekara, a csókai Móra Ferenc Csalogány asszonykórusa, a szilágyi József Attila ME Búzavirág me­nyecskekórusa, a törökbecsei Micsik Béla és társai, a becsei Petőfi Sándor ME Sze­lence énekegyüttese, a muzslyai Petőfi Sándor ME szólistája, Lele József, a szent­tamási Arany János MME énekcsoportja, a muzslyai Petőfi Sándor ME vegyes kóru­sa és citerazenekara, a kevi Móra István ME Bazsarózsa asszonykórusa, a moholi Csobolya ME asszonykórusa, a temerini I. helyi közösség fúvószenekara, a török­kanizsai Tiszagyöngye ME asszonykórusa, a palicsi Szederinda népdalkórus, a ki­kindai Egység ME Barlanga zenei együt­tese, a magyarszentmihályi József Attila ME énekcsoportja és citerazenekara, az egyházaskéri Aranybogár ME Szent Er­­zsébet-asszonykórusa, a törökkanizsai Ti­szagyöngye ME szólistája, Székely Égető Krisztián, a ludasi Ludas Matyi ME nép­dalkórusa, a magyarcsernyei Ady Endre ME Őszirózsa asszonykórusa, a magyar­szentmihályi József Attila ME citerásai, Flaman István és Hézső Zsolt, a kanizsai Ozoray Árpád MME egy énekese, a török­becsei Jókai ME Susányi citerazenekara, a debelyacsai József Attila MO népdalköre, a muzslyai Nők Klubjának Tiszavirág asszonykórusa és zenekara, a magyar­szentmihályi József Attila ME fúvószene­kara, a kanizsai Ozoray Árpád MME Cif­raszűr népdalkórusa, a horgosi Testvéri­ség ME asszonykórusa, a topolyai Kodály Zoltán MME Csörgő citerazenekara, a pádéi Takáts Rafael ME asszony- és leány­kórusa, a szenttamási Vajdasági Klub Csa­logány vegyes kórusa citerakísérettel, a kispiaci Jókai ME Rozmaring népdalkó­rusa, a nagybecskereki Tényi Edit nép­dalénekes, a csókai Móra Ferenc ME Bokréta leánykórusa, az oromhegyesi Pe­tőfi Sándor ME vegyes kórusa citerakísé­rettel, a gunarasi József Attila ME Rozma­ring asszonykórusa, a szenttamási Citera­­barátok Kaláka énekcsoportja, a völgyesi Aranykalász ME asszonykórusa, a csanta­­véri Medicus MK tamburazenekara, a to­polyai Kodály Zoltán MMK Kaláris Asszonykórusa, a pádéi Takáts Rafael ME énekese, Pintér Ilona, a zentagunarasi Gracza János E. Gyöngyvirág asszonykó­rusa, a topolyai Kodály Zoltán MMK Csa­lóka zenekara, a kikindai Egység ME asszonykórusa, a martonosi Testvériség ME Napsugár vegyes kórusa, a tornyosi Ady Endre ME Dáridó citerazenekara és asszonykórusa, a horgosi Testvériség ME citerazenekara, a tóthfalusi Fehér Akác ME asszonykórusa és citerazenekara, a tornyosi Ady Endre ME asszonykórusa és tamburazenekara. Szombaton, 14 órakor a zentai Thur­­zó Lajos KK Szélrózsa leánykórusa kezdi a Durindót, utánuk következik: a ma­­gyarittabéi Búzavirág M. E. énekcsoport­ja hangszeres kísérettel, a felsőhegyi Pe­tőfi Sándor M. E. Sarkantyú tamburaze­­nekara, a kisoroszi Testvériség-Egység ME Gyöngykaláris énekcsoportja, a sza­badkai Véka együttes, az oromi Petőfi Sándor ME asszonykórusa, a felsőhegyi Hagyományápolók hangszeres kísérettel, a hajdújárási Lifka Sándor Rekötve nép­dalköre, a moravicai Ady Endre ME férfi­kórusa és citerazenekara, a felsőhegyi Pe­tőfi Sándor ME énekese, Graca Anikó, a satrincai Petőfi Sándor ME vegyes kórusa, a fel­sőhegyi Petőfi Sándor ME énekcsoportja és ci­terazenekara, a maradé­­ki Petőfi Sándor ME énekcsoportja, a verseci Petőfi Sándor ME vegyes kórusa, a magyarittabéi Búzavirág citerakettőse, a csantavéri Bartók Béla ME vegyes kórusa, a te­merini Szirmai Károly MME Róna citerazenekara, a péterrévei Tisza ME asszonykórusa, a bácskertesi Pe­tőfi Sándor ME énekese, Balog Valéria, a doroszlói Móricz Zsigmond ME vegyes kórusa, a szabadkai Nyugdíjasok E. Rózsa énekcsoportja, a dobradópusztai ME asszonykórusa, a székelykevei Petőfi Sán­dor ME vegyes kara, a palánkai Vecsera Sándor MME vegyes kórusa, a zentai Thurzó Lajos KK Délibáb citerazenekara, a kulai Népkör asszonykórusa, a pacséri ME Kéknefelejcs hangszeres szólistája, a zentai Thurzó Lajos KK Délibáb vegyes kórusa, a pancsovai Petőfi Sándor ME férfikórusa, az újvidéki Petőfi Sándor MME énekese, Ivánovics Tünde, a herte­­lendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar ME Guzsalyas népdalkara, a­­szabadkai Lányi Ernő ME népzenei együttese, a veprődi Kossuth Lajos ME Nefelejcs énekcsoportja, a pacséri ME női kórusa citerakísérettel, a felsőhegyi Petőfi Sán­dor ME férfikórusa, az újvidéki Petőfi Sándor Guzsalyas énekcsoportja, a pan­csovai Petőfi Sándor ME énekese hang­szeres kísérettel, a bácskertesi Petőfi Sán­dor ME énekcsoportja, a pancsovai Pető­fi Sándor ME citerazenekara, a bajsai Testvériség ME Csalogány népdalköre, a kulai Népkör énekese, Braskó Csilla, a felsőhegyi Petőfi ■ Sándor MK Rezeda asszonykórusa, a szabadkai Népkör MK Juhász banda zenekara, a bajmoki Dózsa György MMK Búzavirág dalkórusa és a bácsföldvári Kézimunka-kedvelők Klubjá­nak asszonykórusa. Vasárnap, 13 órakor kezdődik a Gyöngyösbokréta résztvevőinek a felvo­nulása, 14.30 órakor pedig az iskolaud­varban fölállított szabadtéri színpadon a csókai Szentháromság-templom kórusa elénekli a Boldog­asszony anyánkat, utá­nuk a sándorfalvi Budai Sándor citeraze­nekara következik. Üdvözlő beszédet mondanak: Margit Zoltán községi elnök, Kasza József, a szerb kormány alelnöke és Varga Péter, a fesztivál tanács elnöke. 15 órakor elsőként a helybeli Móra Ferenc ME Sóvirág táncegyüttes lép színre, kö­vetkezik: a törökbecsei Jókai ME tánccso­portja, a pancsovai Petőfi Sándor ME Ma­roknyi táncegyüttese, a latrincai Petőfi Sándor ME népi táncegyüttese, a herte­­lendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar ME tánccsoportja, a kikindai Egység ME Sérülő táncegyüttese, a magyarszentmihá­lyi József Attila ME táncosai, a verseci Pe­tőfi Sándor KE tánccsoportja, a bécsi Gyöngyösbokréta ME táncegyüttese, a hajdújárási Lifka Sándor ME Boglya tánccsoportja, a doroszlói Móricz Zsig­mond MME Gyöngyösbokréta táncegyüt­tese, az adai Aranykapu ME Kopogtató népi táncegyüttese, a csókai Sveti Sava ME táncosai, a maradéki Petőfi Sándor ME Bakony tánccsoportja, az újvidéki Pe­tőfi Sándor MME Csürdöngölő tánce­gyüttese, a feketicsi ME Kónya népi tánc­együttese, a nagybecskereki Petőfi ME Sarkantyú tánccsoportja, a kulai Népkör Nefelejcs táncegyüttese, a törökkanizsai Tiszagyöngye ME Tiszavirág népi tánce­gyüttese, a kalocsai Piros Rózsa tánce­gyüttes, a gombosi Arany János MME Gyöngyösbokréta tánccsoportja, a becsei Petőfi Sándor ME Szelence táncegyütte­se, az erdővégi Szlovák KPD táncosai, az újvidéki Petőfi Sándor MME Veterán együttese, a decsi Gyöngyösbokréta HE táncegyüttese, a csantavéri Medicus Nefe­lejcs tánccsoportja, a tordai Petőfi Sán­dor KE táncosai, a székelykevei ME Gu­zsalyas­, a nemesmiliticsi Németh László ME Jácint tánccsoportja, a kisoroszi Test­vériség-Egység ME Búzavirág népi tánce­gyüttese, az oroszlámosi dr. Gavrilo Peka­­rovic KUD táncosai, a topolyai Kodály Zoltán MMK Cirkálom táncegyüttese, a bajsai Testvériség ME Mákvirág tánccso­portja, a kishegyesi Petőfi Sándor ME Rizgetős táncegyüttese, a szabadkai Nép­kör MK táncegyüttese, a péterrévei Tisza ME táncosai, a horgosi Bartók Béla Ro­pogó táncegyüttese és az adai Vadvirág HK Kisbokréta táncegyüttese. A nagyszabású rendezvény előrelátha­tóan vasárnap éjféltájban ér véget, akkor a lobogót átveszik a tornyosiak, a jövő évi fesztivál házigazdái. Isi Város és kultúra A Szabadkán, Újvidéken, Zombor­­ban végzett felmérés tanulságairól Mint azt a Városkultúra című, nem­rég megjelent könyvben olvashatjuk, a szabadkai megkérdezettek 85 százaléka a Városházát tekinti a város jelképének. Az is kiderül, hogy a városközpontban a fia­talok fordulnak meg a legrendszereseb­­ben, s közülük is a szerb nemzetiségűek. Azok, akik 10-12 éve költöztek ide, gyak­rabban sétálnak végig a városközpont­ban, mint azok, akik már több mint há­rom évtizede itt élnek. Jasminka Dulic szociológus készítette Szabadkán a fel­mérést, s ebből az is kiderül, hogy a ma­gyarok és a horvátok 95 százaléka egyet­ért azzal, hogy egy nemzeti közösség tag­jai a saját anyanyelvükön tanuljanak. A magyarok kétharmada szerint ezt a jogot feltétel nélkül meg kell adni mindenki­nek, míg a horvátok kétharmada a társa­dalom lehetőségeitől teszi ezt függővé. A szerb nemzetiségűek tartják a legkisebb százalékarányban ezt feltétel nélkül elfo­gadhatónak. A Szabadkán minap bemu­tatott könyv szerzői arra is kíváncsiak vol­tak, hogy a megkérdezettnek vannak-e közeli más nemzetiségű barátai. Egyfor­ma százalékarányban érkezett „nem” vá­lasz, és olyan felelet, hogy „igen, még gyerekkortól.” Szabadkán kívül Újvidékről és Zom­­borról is hasonlóan érdekes és tanulsá­gos adatokat olvashatunk e kiadványban, az ottani felmérés eredményeit Bozo Mi­losevic és Srdan Sljukic tárja az olvasó elé. Ljubinko Pusic egyetemi tanár ala­pos, mélyreható elemzését is érdemes fi­gyelmesen elolvasni e könyvben, amely­­mint Losonc Alpár, az újvidéki Multikul­turális Központ képviselője a szabadkai bemutatón kifejtette - nemcsak a mögöt­tünk hagyott időszak diagnózisát adja, hanem a probléma genezisére is rámu­tat. Éppen emiatt adtak hangot sajnálko­zásuknak többen, hogy a meghívott sza­badkai politikusok, közéleti személyisé­gek egyike sem jelent meg a könyvbemu­tatón. ■ m. k. ­ Az Új Kép levelező versenyének döntője Az Új Kép folyóirat levelező versenyének döntőjébe 135 vajdasági diák jutott be. Holnap 10 órai kezdettel bonyolítják le a megmérettetést a különböző tantár­gyakból a szabadkai Zeneiskolában. A Vajdaság számos községéből érkező verseny­zők a Népkörben közös ebéden vesznek részt, majd délután fél öttől lesz az ered­ményhirdetés a Gyermekszínházban, ahol a szabadkai diákotthon színjátszóinak előadását is megtekintik a diákok és a pedagógusok. Pro Literatura-díj Fekete J. Józsefnek Rangos elismerésben részesült Fekete J. Jó­zsef zombori író, a Zombori Rádió magyar mű­sorának felelős szerkesztője. A Magyar Alkotó­­művészek Országos Egyesülete Irodalmi Tago­zata minden évben díjakat ítél oda több műfaj­ban is. Idén esszéírói munkásságáért Fekete J. Józsefet részesítette elismerésben. Fekete J. József eddig nyolc irodalomelmé­leti és -kritikai kötetet jelentetett meg, továbbá mintegy 700 tanulmány, esszé és kritika szerző­je, Sinkó-, Szenteleky-, Üzenet- és Herceg Já­­nos-díjas író. ■ H.Á. K TÉVÉJEGYZET A sírkő mindig állni fog... öt komoly témával foglalkozott a hétfői Napjaink. Az egyik a vajdasági gaz­daság fejlesztési tervével, a másik pedig a negyvenes évek végén történt at­rocitásokkal. Vojvodity Ágnes kellő odafigyeléssel készítette a műsort. A legkiemelkedőbb része a Kőbe vésett fájdalom c. dokumentumfilm volt. Szá­momra ismert volt a rövidfilm, amely a IV. Kistérségi és Közösségi Tévészemlén dí­jat nyert. Már láttam, mert 2002-ben készült, ennek ellenére megérdemli, hogy ír­jak róla. A csurogi, zsablyai és mozsori magyarok kivégzésével nemcsak ez a film foglalkozott. Tóth Imre és Tóth László is készített riportot erre a témára. Kabók Erika filmje érzelemkeltő, dramaturgiailag jól megfontolt, képileg szépen kidol­gozott, mindössze hétperces, költői hangulatú volt. Már az első felvételek úsztatá­­sokkal, a temetőhely bemutatásával és a szöveg szerkesztésével nem a bosszút, a re­­vansizmust, hanem a megbékélést, az igazság keresését fejezte ki. A mindössze há­rom rövid nyilatkozat dokumentálta és megerősítette ezt a nézetet. Hegedűs Dániel operatőr jó képkivágással, érdekes felvételezési szögekkel gaz­dagította a mondanivalót. A vágások többsége úsztatással történt, így a több rész­ből felvett anyag vizuálisan egybefonódott. A jó zene és a kiváló szöveg összekötöt­te azokat a részeket is, amelyek időben távol álltak egymástól. Megítélésem szerint a felvételezést mindössze két nap alatt bonyolították le. Az első nap, amikor az emléktáblát felállították, és egy következő nap (talán hat nap után), amikor azt ismeretlen tettesek lerombolták. Ezzel csak azt szeretném bizonyítani, hogy a jó dokumentumfilmhez nemcsak a forgatási idő, a felszerelés és a pénz a fontos. A jó ötlet és annak szakszerű kivi­telezése még fontosabb. Ezt maga a film és a megérdemelt díjazása is bizonyítja. Sajnos, a Nagy Imre mártírhalálának évfordulója alkalmából készített riport képileg szegény volt. Több képanyagot vártam. Valószínűleg lehetett volna segítséget kérni akár az MTV vagy a Duna Tévé dokumentációjából, hogy gazdagabb képanyag álljon rendelkezésre a téma bemutatásához. Különben kitűnt, hogy Vojvodity Ágnes nagy gonddal készítette a műsort. Vá­logatott öltözéke megfelelt, harmonizált a háttér színével. Valószínűleg véletlen folytán sikeredett így, de a stúdió vendégének ruházata is jól beillett a képbe. A műsorvezető nyugodt, megfontolt kérdéseivel jó irányban vezette a beszélgetést. Maga a műsor fölépítése, a mellékletek kiválasztott sorrendje, megfelelt a napja­inkban történő aktuális eseményeknek. Sajnos, a műsor képileg leggyengébb része a végére maradt. Rózsa Anikó ven­dégeivel egy csúnya lila háttér előtt citromsárga karosszékben ültek. A feltett kér­dések és a vendégek válaszai gördülékenyek voltak. Később, amikor a rendező, Vincer Mária háttérvetítéssel gazdagította volna a beszélgetést, a képernyőn káosz keletkezett. A néző hirtelen nem tudta, hogy a vendégekre vagy a háttéren kivetí­tett eseményre figyeljen. A sima, lila háttér és később a képek kivetítése is nagyon rossz volt. Ha a műsor utolsó részét elhanyagoljuk, érdekes, némely szegmentumában­­ gazdag Napjainkat láthattunk. ■ NÉMETH Árpád Hatvanöten húsz helyre július 5-én Szabadkán lesz a felvételi vizsga A Balassi Bálint Intézetbe 65 olyan vajdasági fiatal szeretne bejutni, aki egy évig ösztöndíjjal készülne a magyarországi egyetemi felvételi vizsgára. Az, hogy közülük ki jut be a 20 férőhelyre a július 5-ei, szabadkai felvételi vizsga után derül ki. A felvételit a szabadkai Zeneiskolában szervezik meg - tudtuk meg az Agora Irodában. Úgy látszik, nem népszerű az ún. visszaképzés a vajdasági magyar fiatalok körében. Mindössze egy érettségizett jelentkezett, aki a budapesti Balassi Bálint Intézetben egy évig készülne ösztöndíjjal, szaktanári segítséggel, hazai program alapján az itthoni egye­temi felvételi vizsgára. E képzési formára is egyébként 20 férőhelyet irányoztak elő. I m. k. Kiállítás Karlócán A karlócai Gárdák képtárban ma 19 óra­kor megnyitják Lazukic-Ljubinkovic Ka­tica, lapunk egykori fotóriporterének ki­állítását. Lazukic Kati tíz éve a kanadai Torontóban él, és az ott készült felvéte­leiből harmincegyet állít ki. Az Andelic fivérek u. 24. sz. alatt található képtár pénteken 18-22 óráig, szombaton 13-22-ig fogadja az érdeklődőket, hét­köznapokon pedig külön kérésre (021/882-096 telefonszámon lehet ér­deklődni) nyitják ki.

Next