Magyar Szó, 2004. július (61. évfolyam, 154-178. szám)

2004-07-12 / 161. szám

­ Az unió határán kívül, de az EU segítségével Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda nyílt Ungváron Tudósítónktól A Európai Unió bővítése előtt Kárpátalján és az anyaor- IA­­o­szágban is több vezető politikus, kisebbségi kérdések- X JSZ- ben illetékes szervezet hangoztatta: az új uniós határok nem a kapcsolatok szűküléséhez, sokkal inkább a lehetőségek bő­vüléséhez vezetnek majd. Nos, a május elsejétől megváltozott körül­ményekhez eléggé nehézkesen igazodnak az Ukrajna legnyugatibb megyéjében élő magyarok. Sokan abból a szempontból ítélik meg Magyarország EU-csatlakozását, s az abból adódó pozitívumokat, esetleg negatívumokat, hogy egyszerűsödött vagy nehezebbé vált a határon történő átkelés. Éspedig azon egyszerű okból kifolyólag, hogy több ezer kárpátaljai magyar család megélhetése függ a határ menti benzin- és cigarettaturizmustól. Ezúttal viszont nem ezt a témát járjuk körbe, hanem a távlato­kat tekintve egy perspektivikusabb kezdeményezésről számolunk be. A kárpátaljai magyarság és az anyaország, de elsősorban a határ menti megyék együttgondolkodását, kapcsolat- és lehetőségrend­szerének építését tűzte ki feladatául a nemrégiben létrejött Uk­rán-Magyar Területfejlesztési Iroda. Az Ungváron nyílt ügynökség szerepéről, a közreműködésével igénybe vehető szolgáltatásokról, a közeljövő terveiről nyilatkozott az iroda vezetője, Tarpai József. - A területfejlesztési iroda ötlete Kárpátalja és Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye vezetőitől, gazdasági szakembereitől származik - kezdi a legelejétől Tarpai József. - A megvalósításhoz egy Tacis­­program nyújtott segítséget, s az év elején már hozzá is láttunk a va­lós tevékenységünk előkészítéséhez. - A hivatalos megnyitóra a közelmúltban került sor. Milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani azoknak, akik Önökhöz fordul­nak? - Legfőbb feladatunknak az európai uniós programokat megcél­zó pályázatok előkészítését tekintjük. Az unió kiemelten támogatja a határai mentén húzódó, nem EU-tag régiókat. Néhány éve Nyugat- Magyarország gyors fejlődésén láthattuk, hogy az EU-s szomszédság milyen előnyökkel, gazdasági előrelépéssel járhat. Ugyanakkor kü­lönböző okok miatt mi itt Kárpátalján nem, vagy csak késve jutunk hozzá, szenünk tudomást ezekről a lehetőségekről. Irodánk ponto­san azt szeretné, hogy közreműködésünkkel az itt élők se maradja­nak le a különféle pályázatokról, mi is profitálhassunk az unió kistér­ségfejlesztési programjaiból.­­ Miként szereznek tudomást a pályázatokról, s azokat hogyan továbbítják az érdekelteknek? -A szomszédos szabolcsi területfejlesztési ügynökségekkel szinte napi kapcsolatban állunk, s elsősorban ők hívják fel a figyelmünket a lehetőségekre, illetve előfordul, hogy velük közösen vágunk bele egy-egy interregionális projektbe. Kérdésének második felére azt tu­dom válaszolni, hogy mindenekelőtt a kárpátaljai magyar önkor­mányzatok irányába jelezzük az aktuális pályázatokat, de vállalkozók­nak is segítünk. Ezzel együtt bárki felkereshet minket, s elképzelése­ihez megpróbáljuk megtalálni a legmegfelelőbb pályázati módot. - Milyen konkrét programok elindításában segédkeztek? - Mivel még csak most kezdtük el az igazi tevékenységünket, s egy-egy projekt megvalósítása hosszú hónapokat is igénybe vesz, konkrét eredményről még nem nyilatkozhatok. Ellenben most ép­pen helyi farmergazdaságoknak kínálunk fejlesztési célú pályázato­kat, illetve a magyar falvakban lábra kapó falusi turizmus népszerű­sítésére, a vendéglátó infrastruktúra javítására is kínálunk projekte­ket. Munkatársaink természetesen segítenek a pályázat megírásá­ban, ugyanis azokat leggyakrabban angol nyelven kell beadni, s bi­zony az idegen nyelv nem éppen erőssége az itt élőknek. Fontosnak tekintjük azt is, hogy minél több EU-jellegű konfe­renciát rendezzünk, gyakorlati szemináriumokat, mobil pályázati tanácsadást tartsunk. Úgy vélem, ahhoz, hogy élni tudjunk a sokat hangoztatott uniós határok adta lehetőségekkel, minden ehhez kapcsolható projektben részt kell vállalnunk, s irodánk éppen a híd szerepét kívánja betölteni ebben a remélhetőleg sikeressé váló folyamatban.­ ­ ■ DUNDA György 2004. július 12., hétfő MAGYAR Szó kitekinto@magyar­szo.co.yuKITEKINTŐ 3 Nem eléggé nemzeti elkötelezettségű Még mindig nem dőlt el, ki legyen Szlovákia budapesti nagykövete A komáromi Selye János Egyetem első felvételi vizsgái iránt meglepően nagy ér­deklődés mutatkozott. A szlovákiai ma­gyarok szeptembertől induló első felső­­oktatási intézménye a pedagógiai és a gazdaságtudományi karára 150-150 elsős felvételét tervezi, a hét elején megtartott felvételiken mindkét karra több mint két­százan jelentek meg. Ez azért jó hír, mert az intézmény megkésett engedélyezése miatt úgy nézett ki, hogy a diákok más is­kolákat részesítenek előnyben. Mivel Szlovákiában egy diák bármennyi egye­temre felvételizhet, a Selye János Egyetem augusztus végére újabb felvételi időpontot hirdetett meg. Nem mindegy ugyanis, hogy sikerül-e teljesen kitölteni a hallga­tói látszámot. A reformok részeként ősz­től az iskolákat a diáklétszám alapján fi­nanszírozzák. Ez főként az általános isko­lák esetében vált ki majd nagy bezárási hullámot, hiszen a csökkenő gyermeklét­szám miatt félig üresen működő iskolák bezárása eddig senkinek sem volt az érde­ke, ezentúl viszont az önkormányzatok­nak nem lesz pénzük a fenntartásukra. A Tudósítónktól középiskoláknak és a főiskoláknak pedig keményen meg kell harcolniuk a diáko­kért. Ilyen szempontból a Selye János Egytem is nehéz helyzetben van, hiszen az uniós csatlakozás óta a szlovákiai ma­gyar diákok az ottaniakkal azonos feltéte­lekkel tanulhatnak Magyarországon. A politikai közvéleményt a héten az foglalkoztatta, hogy Szlovákiának már második éve nincs nagykövete Magyaror­szágon. Az általános vélekedés szerint a külügy nem tudja eldönteni, hogy a jelen helyzetben mennyire nemzeti elkötele­zettségű embert állítson erre a posztra. Már-már úgy nézett ki, hogy a pozsonyi Comenius Egyetem volt rektora szemé­lyében megvan az új jelölt, róla viszont ki­derült, hogy nem tetszik a frissen beikta­tott Ivan Gašparovič államfőnek. Tekint­ve, hogy Gašparovič annak idején a naci­onalista Vladimír Meciar jobbkeze volt, és az elnöválasztási kampányát is a nacio­nalista retorikára építette, azonnal felme­rült, hogy František Devinsky számára nem elég nemzet beállítottságú. Viszont az is lehet, hogy egykori munkahelyi problémái miatt törleszt ily módon. A Magyar Koalíció Pártján belül újra fellán­golt a kiszorítós­di. Ezúttal a ko­máromi városi szervezet zárta ki a párt legmaga­sabb megyei funkcionáriusát, Fehér Miklós me­gyei alelnököt, minden valószínűség szerint egy, a pár­ton belüli gazdasági vita miatt. Ilyesfajta helyzetek a hat élve hatalmi pozícióban lévő pártban egyre gyakrabban fordulnak elő. A kiszorítósdikkal kapcsolatban már az országos vezetésnek kellene állást fog­lalnia, de az kitartóan hallgat. Igaz, ott sem mennek simán a dolgok, a hét végén például nem voltak képesek új kulturális államtitkárt találni az egyik euroképvise­­lő helyére a parlamentbe készülő Kvarda József helyett, a párt elnökségében az egymással vetélkedő csoportok mindkét jelöltet megbuktatták. ■ TUBA Lajos ­ Orbán: A kormány adóemelésekkel bombázza a frakciókat MSZP: Orbán folytatja a hisztériakeltést Orbán Viktor Fidesz-elnök vasárnap egy televíziós műsorban azt mondta: arra kellene törekedni, hogy az emberek bíz­zanak a jövőben, ám ezzel kapcsolatban nem bizakodó, mert a kormány éppen „adóemelésekkel bombázza a frakció­kat”. Ősszel abba az irányba kell a politiká­ban lépéseket tenni, hogy az emberek na­gyobb biztonságban érezhessék magukat és bízzanak a jövőben - mondta a volt kormányfő a Napkelte című televíziós műsorban. Hozzátette: „nem bizakodó” ebben a tekintetben, mert a kormány ép­pen „adóemelésekkel bombázza a frakci­ókat”. A Fidesz elnöke közölte, hogy „a hazai pályára” kíván összpontosítani a jövőben. Orbán Viktor azt mondta, hogy nem érték meglepetésként a lisszaboni útjára vonatkozó kormánypárti támadások. A volt miniszterelnök a labdarúgó Eu­­rópa-bajnokság idején járt a portugál fő­városban, Balla János nagykövet vendége­ként. A politikus közölte, hogy a misszióve­zető régi ismerőse, ezért fogadta el meg­hívását. Hozzátette: ilyen támadások ér­nék, ha a Milánóban, ahol szintén régi is­merőse a konzul, egy operaelőadást te­kintene meg a Scalában. A szocialisták a látogatásról azt mond­ták, hogy azt az Európa-bajnoksággal összefüggő magánútnak tekintik, de „nem túl szerencsés”, ha a nagykövet nem számol be a külügyi tárcának vendé­ge hivatalos programjáról. • K­. ■ Orbán Viktor Fidesz-elnök folytatja a választási kampányban elkezdett hisz­tériakeltést - reagált közleményben Göndör István szocialista frakcióvezető­helyettes vasárnap a volt kormányfő te­levíziós nyilatkozatára. Orbán Viktor nem vesz tudomást a magyar sajtóban is közzétett adócsökkentési szándékról - áll a közleményben. A Fidesz elnöke va­sárnap azt mondta, hogy a kormány ép­pen „adóemelésekkel bombázza a frak­ciókat”. „Valószínű, hogy Orbán Viktor és kör­nyezete is észrevette, hogy a kormány erő­feszítéseinek eredményeként a magyar gazdaság több mint fél éve növekszik, és most adócsökkentés következik, ezért megpróbálja elrontani az emberek jóked­vét” - áll Göndör István közleményében. A volt kormányfő maga vet fel adóe­melést, ezzel félelmet kelt, és amikor a kormánykoalíció adócsökkentésről dönt, azt megpróbálja kisajátítani - írta. „Orbán Viktor elfelejti azt, hogy kor­mányzása időszakában az emberek adó­terhei nőttek” - olvasható Göndör István közleményében. Az erdélyi magyar egyetem tevékeny­ségét méltatta Orbán Viktor Fidesz-elnök vasárnap Kisvárdán, a Tőkés László Ala­pítvány egyéni díjának ünnepségén. Az erdélyi magyar egyetem léte és működé­se azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségé­ben külső erő nem oszthatja meg - jelen­tette ki a volt kormányfő. Gazdaság és bizalom Matolcsy György bírálja a jelen folyamatokat - Vitás adósávok Tudósítónktól Budapest, július 11. A Horn-kormány alatt bevezetett Bokros-csomag alighanem keveseknek tartozik Magyarországon a dédelgetett emlékei közé. A 2002 óta regnáló Med­­gyessy-kabinet nem is igen használja a megszorító csomag kifejezést, márpe­dig egyes elemzők szerint az ilyenfajta pakkból mostanában immár a harma­dik érkezett meg, ezúttal 106 milliárd forint értékben. A híreket értelmezve ezúttal elsősorban a pályázati pénzek­kel kíván takarékoskodni a kormány. - Kizárólag megszorításokkal, általában megszorításokkal nem lehet sikert elér­ni. Ezt mutatja a gazdaságtörténet, a közgazdaságtan elmélete és, sajnos, ezt mutatja Magyarország példája is - véle­kedik Matolcsy György közgazdász, a Növekedéskutató Intézet igazgatója, egykori gazdasági miniszter. - Ma az ál­lam mintha mindenből visszavonulna - folytatja -, a kis- és középvállalkozások fejlesztési támogatásaiból, visszavonul a korábbi adókedvezményekből. A mai kormány bajban van - teszi hozzá, mert az első két évben, bizony, súlyos gazda­ságpolitikai hibákat vétett. Megszegte például azt az alapközgazdasági sza­bályt, miszerint a gazdaságban a leg­fontosabb a biztonság, a kiszámítható­ság, a stabilitás. A Medgyessy-kormány többször is eltolta az árfolyamot, elron­totta a magyar valuta stabilitását. Erre a Magyar Nemzeti Bank felemelte a csil­lagos egekbe az alapkamatot. A mai költségvetési többlethiány mögött való­jában a többlet kamatkifizetési kötele­zettség van, ezért kényszerül most a kormány mindenfajta ravaszkodásra, ügyeskedésre, pénzügyi megszigorítás­ra. A gazdasági szakember szerint az or­szág gazdasági teljesítménye a valódi tükör, amelyből megbízható, hiteles kép kapható. Szerinte 2001—2002-ben Magyarország vezetett a régióban, az it­teni növekedés volt a leggyorsabb, csökkent az infláció, gyors volt a tőke­­beáramlás. Most, 2004-ben az látható, hogy a lengyel, illetőleg a szlovák gaz­daság lényegesen jobban teljesít, mint a magyar, a szlovén is jó, s a baltikumi országoké szintén. A magyar valahol a cseh gazdasággal az utolsó harmadban található, ha a most csatlakozó tíz or­szág egészét nézzük. Matolcsy úgy véli, az államnak elsősorban a bevételek nö­vekedésére kellene összpontosítania, nem pedig a kiadások csökkentésére. Magyarországon mindenekelőtt a be­ruházásoknak kell elsőbbséget biztosí­tania a gazdaságpolitikának, hasonló­képpen egyértelműen lényeges a biza­lom visszaszerzése, a gazdasági bizton­ság megteremtése. Ha az idén, jövőre, vagy 2006-ban a bizalmat vissza lehet hozni, akkor az önmagában elmozdítja a most ellankadó energiákat vagy rej­tőzködő forrásokat, ötleteket, kezde­ményezéseket, amelyek Magyarorszá­got újból a régió éllovasává tehetik - mondta végül a volt gazdasági minisz­ter. Legutóbbi sajtótájékoztatóján Dras­kovics Tibor pénzügyminiszter a jövő évi költségvetésről elmondta, hogy míg a kiadások reálértéke a GDP arányában csökkennek, a bevételek várhatóan szinten maradnak. A kedvezően alaku­ló gazdasági teljesítménynek köszönhe­tően Draskovics arra is lát esélyt, hogy a konvergenciaprogramhoz képest job­ban mérsékeljék majd az elosztást és a jövedelemkoncentrációt, az adóbevéte­lek pedig az idei 38,9 százalékról 37,8 százalékra szorulhatnak vissza. Szerinte a deficit az idei 4,6 százalék után jövőre 4,1 százalék lesz. Az adórendszer válto­zásaival kapcsolatos, a napokban napvi­lágot látott tervek vonatkozásában a pénzügyminiszter kifejtette: egyetérte­nek a középső adósáv­ kiszélesítésével, s nincs kizárva, hogy ebben a sávban csökkenhet az adókulcs. Az MSZP frak­ciója által javasolt negyedik adósáv be­vezetését azonban nem tervezik. Végül leszögezte, a jövő évi költségvetés össze­állításánál két alapelv dominál, a fog­lalkoztatás bővítése és az igazságosabb adórendszer kialakítása. Az adózási rendszert közelebbről megvilágítva a Magyar Hírlap eligazí­­tóan közli, hogy a pénzügyminisztéri­um jelenleg háromkulcsos személyijö­vedelemadó-táblával számol. Eszerint nem támogatja a szocialisták azon in­dítványát, melynek alapján új, 48 száza­lékos adót vetnének ki a 6 millió forint fölötti jövedelmekre. Draskovics úgy­szintén nincs túl jó véleménnyel az SZDSZ által javasolt egyszerűsített sze­mélyi jövedelemadóról. Ezen elképze­lés szerint aki ezt a megoldást választa­ná, az egyetlen, 30 százalékos kulccsal adózna, cserébe viszont nem vehetne igénybe semmilyen kedvezményt. A pénzügyi tárca vezetője úgy véli, ez a módszer valóban egyszerűsítené az adózók helyzetét, ellenben megnövel­né a munkáltatók és az adóhivatal ad­minisztrációs terheit. ■ SINKOVITS Péter Résztvevők Árpád-sávos zászlókat lobogtatnak a Mi az ellenkező nemhez vonzódunk - a hideg büszkeség napja címmel a Vér és Becsület kulturális egyesület rendezésében megtartott demonstráción a Regnum Marianum emlékkeresztnél. Választként a Meleg büszkeség napja című rendezvényre, amikor is a homoszexuálisok vonultak fel Negyvenmillió forintos kábítószerfogás Röszkénél Több mint negyvenmillió forint értékű kábítószert foglaltak le két bolgár állam­polgártól a hatóságok Röszkénél - közölte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancs­nokságának szóvivője az MTI-vel vasárnap.

Next