Magyar Szó, 2004. november (61. évfolyam, 257-282. szám)

2004-11-18 / 272. szám

2004. november 18., csütörtök _________________■ A kötelező eboltás Adán Állatmenhely épül a kutya- és a macskatulajdonosok pénzén Az adai község területén az elmúlt években elszaporodtak a kóbor ku­tyák és macskák, melyek gyakran ve­szélyeztették a lakosokat, sőt veszettsé­get is okoztak. Volford Attila, az ön­­kormányzat kommunális osztályának vezetője szerint ezt a problémát miha­marabb orvosolni kell, ezért a közeljö­vőben a községi sintérszolgálatot a kóborló állatok befogásra szolgáló eszközökkel szerelik fel. Emellett ál­latmenhelyet építenek a begyűjtött házi kedvencek őrzésére. A tervek sze­rint a menhelyen három napig őriz­nék a befogott állatokat, majd elaltat­nák őket. A tulajdonos tehát három napon belül visszakaphatja házi ked­vencét, ha megtéríti a begyűjtés és az őrzés költségét. A sintérszolgálat felszerelésének és az állatmenhely építésének költségeit a községi kutya- és macskatulajdono­sok viselnék. Volford Attila elmondta, minden állattulajdonos évi 55 dináros illetéket köteles befizetni e célra. Az összeget az állategészségügyi állomás fizetteti meg az oltás alkalmával. A kommunális osztály vezetője szerint az illeték összegéről és megfizetésé­nek módjáról községi képviselő-testü­leti határozat rendelkezik. Volford Attila ezúton értesíti azo­kat a polgárokat és egyesületeket, akik érdekeltek a menhely mielőbbi kialakításában, hogy vegyék fel a kap­csolatot a községi kommunális osztály munkatársaival. Mellesleg hétfőn kezdődik az adai községben a kutyák és a macskák ve­szettség elleni kötelező védőoltása. Dr. Rusák József, az adai Állategészsé­gügyi Állomás vezetője értesíti a pol­gárokat, hogy munkatársai december 29-ig végzik a házi kedvencek oltását és féregtelenítését az adai, a moholi és a törökfalui állategészségügyi ren­delőkben munkanapokon 8-16 óráig, szombaton pedig 8-12 óra között. A rendelőben a védőoltás díja fé­­regtelenítéssel együtt 400, háznál vi­szont 450 dinár, valamint ehhez az összeghez hozzá kell adni az 55 diná­ros községi illetéket. Azok a kutya- és macskatulajdonosok, akik december végéig nem oltatják be házi kedvence­iket, ezt januában is megtehetik, de 50 dinárral drágábban. ■ Csin. Kevesebb óvodás Zentán hatszázötven gyermek részesül díjmentes ellátásban Kovács Nándor, a zentai képviselő­­testület elnökhelyettese tegnap sajtótá­jékoztatón közölte, hogy a község óvo­dáiban csökkent a gyermekek száma: öt évvel ezelőtt 1050 óvodás volt az intéz­ményben, a mostani tanévben viszont a szülők csak 706 gyermeket írattak be. Igaz, most az óvodai férőhelyek szem­pontjából kényelmesebbek a körülmé­nyek, mert a korábbi években túlzsúfol­tak voltak a tagozatok. Ettől függetlenül jobban örülnének annak, ha több óvo­dás volna.­­ Módosítottuk a szülői hozzájáru­lásra vonatkozó szabályzatunkat. A két­­kategóriás rendszert ugyanis három év­vel ezelőtt hatkategóriásra változtat­tuk. Most ismét úgy ítéltük meg, hogy a kétkategóriás rendszer előnyösebb volt, ezért november elsejétől ismét visszaállítottuk. Ez azt jelenti, hogy az első csoportba soroltak havi hozzájáru­lása az óvodai ellátáshoz 1500 dinár, a másodikba tartozóké pedig 2250 dinár. Az úgynevezett szociális kategóriába 160 gyermek tartozik. Ők díjmentes el­látásban részesülnek az iskoláskor előt­ti intézményben. A hatkategóriás rend­szerben a szülői hozzájárulás 960 és 4800 között mozgott. A legmagasabb kategóriába mintegy 10 szülő tartozott, akik olcsóbbnak látták azt, ha gyerme­kük mellé fogadnak valakit. Azt reméljük, hogy most majd ezek a tehetősebb szülők is beíratják gyer­mekeiket intézményünkbe. Ez min­denekelőtt a gyermekek szempontjá­ból fontos - magyarázta Kovács Nán­dor. " ■ P. P. Fizika- és kémiatábor Zentán Kovács Sztrikó Zoltán tanulmányi verseny A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében mától szombatig a zentai Emlékiskola a házigazdája a fizika-kémia tábornak. Mivel tanítás van, főleg zentai és környékbeli, tehetséges, a két tudományág iránt érdeklődést mutató diá­kok vesznek részt a tábor munkájában. A tanulókkal négy tanár: Kleman Barsi Már­ta, Muhi Béla, Nagy Abonyi Pál és Divéki Zsolt foglalkozik. A szakemberek a mintegy kéttucatnyi részvevővel fizikai és kémiai kísérleteket végeznek, a gyerekek bővíthetik tudásukat az informatika és a csillagászat terén is, e tudományterületek ugyanis szo­ros kapcsolatban állnak a kémiával és fizikával. Szombaton bonyolítják le a Kovácsa Sztrikó Zoltán általános iskolai tanulmányi versenyt, amelyre Vajdaság más általános iskoláiból is várnak részvevőket. A diákok pályamunkáit szakmai zsűri értékeli, és a legjobbak jutalomban részesülnek. ■ ger Pálinkaverseny Zentán Harmadik alkalommal szervezi meg a Zentai Gazdakör a pálinkaver­senyt, amelyre természetesen nem csak helybeliek nevezhetnek be. A verseny népszerűsödésére utal, hogy míg az első évben tizenvalahány min­tát bírált el a zsűri, tavaly már több mint 70-et. Aki úgy gondolja, hogy jó pálin­kát főzött, és a zsűri véleményére is kíváncsi, annak legalább fél litert kell átadnia Sóti Ferencnek (Szerém­­ség utca 18.), vagy a 821-586-os tele­fonon érdeklődhet nála. Barack-, körte-, szilva-, alma-, birs-, meggy-, cseresznye- és szőlőpálinkával lehet benevezni november 27-ig. Az érté­kelést 28-án délelőtt 9 órától végzik a Kertek helyi közösség épületében. (A vidékiek ezen a napon 9 óra előtt is átadhatják elbírálásra szánt pálinká­jukat.) A hivatalos eredményhirdetésre és az oklevelek kiosztására december 5-én kerül sor az Eugen kiállítási ter­mében a városközpontban. Itat Szó tiszavidiskigu.net TISZAVIDÉK 9 Stevan Sremac emlékház Zentán Jövőre lesz az író születésének 150. évfordulója Zentán a Stevan Sremac nevét viselő alapítvány napokban megtartott ülésén szó volt a neves író születésének közelgő 150. évfordulójáról, amelyet méltókép­pen szeretnének megünnepelni. Az ön­­kormányzat támogatja a kezdeménye­zést, hogy a városban megfelelő helyen alakítsanak ki egy Stevan Sremac emlék­házat, ahol az író nevét viselő művelődé­si egyesület is dolgozhatna, és elhelyez­nék a zentai születésű íróval kapcsolatos dokumentumokat, könyveit. Az író egykori szülőháza szomszédsá­gában található Aleksandro bútorüzlet a hadsereg tulajdonát képezi. Ezt az épüle­tet nézték ki a leendő emlékháznak. Bo­ris Zec községi alelnök vállalta, hogy fel­veszi a kapcsolatot a katonaság képviselő­ivel, és megpróbál cserét kieszközölni, a bútorüzletért cserébe az önkormányzat egy másik üzlethelyiséget kínál fel. Amennyiben létrejön a csere, már jövő év elején berendezhetik a Stevan Sremac emlékházat. ■ ger Emlékhelyavatás Szombaton Virág István vértanú halálára is emlékeznek Horgoson November 20-án 15.30 órakor a hor­­gosi római katolikus temetőben felavat­ják a 44-es áldozatok emlékhelyét, és egy­ben megemlékeznek a 60 évvel ezelőtti kivégzések áldozatairól is. A horgosi helyi közösség a megemlé­­kezőket 15.15-re várja az emlékhelynél, majd a kegyelet virágainak elhelyezése után 17 órakor ünnepi szentmise lesz a római katolikus templomban Virág Ist­ván apátplébános vértanúhalálának 60. évfordulóján. J . M. M. ZENTÁN MA Biblia és Tudd-Áss 18 órától a Zentai Alkotóházban Bibli­ai előadássorozat, a téma: Hogyan kerül­hetünk egy hullámhosszra Istennel? Ft. Nagy József főesperes-plébános előadása. 20 órakor az Altero Klubban: Tudd-Áss címmel a Poligon csoportot bemutatja Di­­véki Zsolt és Török Ákos. Utána filmvetítés extra méretű óriásvásznon. _ ,, , * hha Az 1940-es években kiadott Bokréta Almanach a következőképp ír az akkori oromhegyesi közművelődésről: „A ma­gyarság itt élénk kultúrmunkát fejt ki. Egyike azoknak a kis községeinknek, ahol mindjárt a háború után megindult a magyar műkedvelő színjátszás.” Szá­mos nagysikerű előadást tartott a fent említett színjátszó kör, ám az 1960-as évektől hosszabb szünet következett. Csak az 1980-as évek derekán, mintegy két évtizednyi tétlenkedés után szervező­dött újjá a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Ekkor lefektették az alapsza­bályt, és hivatalosan is bejegyezték a szer­vezetet. Az egyesületnek ma 60 aktív tagja van, akik több szakosztályra oszlanak. Mindannyiunk nagy örömére a gyerme­kek, az ifjak is lelkesen és nagy számban részt vesznek a hagyományápoló munká­ban. Évek óta a kultúrkör az a hely, ahol a kicsiny lelkekbe beleivódik a népda­lok, a népi kultúra szeretete. Míg a legki­sebbek, az alsós kisdiákok csak tanulják a népi gyermekjátékokat, addig az idő­sebb társaik már eredményekkel is büsz­kélkedhetnek, hiszen számos helyezést szereztek az Újvidéki Rádió Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőjén és az Arany­­citerán, ami az ifjú citerások szenttamási versenye. A művelődési egyesület vegyes kóru­sa a felnőtt citerazenekarral kiegészülve minden évben fellép a Durindón (vajda­sági népzenei szemle), valamint vendég­szerepeinek a község és a szomszédos te­lepülések rendezvényein is. Oromhegye­si népdalok, természetesen a helyiek tol­mácsolásában, felcsendültek már Er­délyben, Zilahon és Sepsiszentgyörgyön, valamint az anyaországban Dunavar­­sányban, Pázmándon, Kecskeméten és Kecelen. A Petőfi Sándor Művelődési Egye­sület két nagyszabású rendezvény házi­gazdája. Az augusztusi nagy népünne­pélyen, az Újkenyérünnepen kívül Oromhegyesen rendezik meg minden év februárjában a Gazdag Ág hagyo­mányőrző és -ápoló vetélkedőt. Idén immár 16. ízben tartották meg e nem mindennapi, néprajzi témájú vetélke­dőt. A tízfős csapatok tagjai összemér­ték már tudásukat a karácsonyi, a nagyböjti és farsangi szokásokból, de a katonaélet, a keresztelő, a juhászélet, a disznótor vagy a népi táplálkozás is szóba került. E vetélkedőn azonban nemcsak a győzelem a cél. Emlékeink, szokásaink felelevenítése sokkal fonto­sabb szerepet játszik. A rendezvény színvonala s kellemes hangulata 400-500 embert is megmozgat egy-egy évben, akár résztvevőként, akár közönségként. A művelődési egyesület kiváló mun­káját már számos alkalommal elismer­ték. 1996-ban a szabadkai székhelyű Kiss Lajos Néprajzi Társaság Arnold György­­díját kapták meg hagyományápolásért, míg 1998-ban a Vajdasági Magyar Műve­lődési Szövetség ítélte nekik a Vass La­­jos-díjat. Ám ami talán még a díjaknál is fonto­sabb, az az, hogy a Petőfi Sándor Műve­lődési Egyesület embereket kapcsol össze, szervesen beépül Oromhegyes életébe. Munkájuk összehozza a külön­böző korosztályokat a népi kultúra bájos varázsával - áll abban a méltatásban, ame­lyet Gazdag Olga állított össze a köz­ség Pro Urbe-díjas egyesületéről. ■ M.M. MAGYARKANIZSA ÜNNEPELTJEI Az oromhegyesi műkedvelők Bemutatjuk a Pro Urbe-díjas Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet Tehénfarm létesül Szajánban Munkalehetőség a fiataloknak, fejlődési lehetőség a falunak Szaján a többi bánáti Tisza menti falu­tól eltérően jelentős változásokon, szem­mel látható fejlődésen ment át az elmúlt néhány év során. A helyi közösségben a tanács mellett egy szakemberekből álló falufejlesztési csoportot hoztak létre az­zal a feladattal, hogy ötletes, hazai és nemzetközi alapítványok által támogat­ható programokkal rukkoljon elő. Az amerikai ADF Alapítvány támogatásával Róna néven takarmánytermesztésre és ál­lattenyésztésre szakosodott szövetkezetet alapítottak. Befejezték és átadták rendel­tetésének a hosszú évek óta kihasználatla­nul álló impozáns művelődési házat. Jár­dák, utak épültek, korszerűsítették a köz­­világítást, rendbe hozták a falu központ­ját és az általános iskolát, a közelmúltban pedig három fedett buszmegállót adtak át rendeltetésének. A közelmúltban Branislav Blažić köz­ségi elnök és kísérete Szajánban tett be­mutatkozó látogatása alkalmával a falu­fejlesztés aktuális kérdései iránt érdeklő­dött. A helyi közösségben megtartott ta­lálkozón legtöbb szó a falu további fej­lesztési terveiről, a lakosság megélhetését segítő programokról esett. A folyamat­ban lévő programokról és tervekről Apró Kornél, a helyi közösség tanácsának elnö­ke és a helyi iroda időközben Nagykikin­­dára helyezett vezetője, Benyócki János beszélt, aki egyben a Róna szövetkezet igazgatója is. - A helyi közösség tanácsa mellett eddig nem formális csoportként műkö­dött a falufejlesztési bizottság, aminek a feladata elsősorban a falu infrastruktú­rájának a fejlesztése volt. A jövőben to­vább szeretnénk lépni, és a falu gazda­sági fejlesztésére kívánjuk fektetni a fő hangsúlyt. Olyan programok kidolgozá­sa van folyamatban, amelyek sikeres megvalósítása esetén javulhatna a falu lakosságának az életszínvonala. Jövedel­mező, a mezőgazdaságra épülő gazdasá­gi beruházások életre hívásán dolgo­zunk. Eddig takarmánytermesztéssel és jó­szághizlalással foglalkozott a szövetke­zetünk tagsága. Egy komolyabb, az ADF által támogathatónak értékelt projek­tum megvalósításán dolgozunk, amely­nek értéke meghaladja a 250 000 ameri­kai dollárt. Fajtiszta szimentáli tehenek­ből 200-300 állatot számláló farm létre­hozásának tervét dolgoztuk ki, aminek a létrehozásához az ADF nyújtana támo­gatást. A farm - beindítása után - ön­fenntartó vállalkozásként működne, és reményeink szerint ezen a farmon jöve­delmező tejtermelés folyhatna. Idővel a farmról kikerülő tejet saját kis üzem ke­retében lehetne feldolgozni. A beruhá­zás nagyon sokat jelentene vidékünk számára, hiszen új munkalehetőséget biztosítana a fiataloknak, akiknek a helyben maradása létfontosságú Száján jövője szempontjából. A nagyszabású projektum megvalósí­tásában számítunk az önkormányzat tá­mogatására, legalább az adminisztratív ügyek gyors elintézésében, a vállalkozás alapjainak a megteremtésében - mond­ta többek között tájékoztatójában Be­nyócki János. _

Next