Magyar Szó, 2004. december (61. évfolyam, 283-308. szám)
2004-12-14 / 294. szám
2004. december 14., kedd X Atatfic // // / muvelodes@magyar-szo.co.yu MŰVELŐDÉS 15 Elhunyt Varga Péter Vasárnap Szabadkán elhunyt Varga Péter zeneszerző, karvezető és pedagógus, a vajdasági zenei élet ismert egyénisége. Varga Péter Csantavéren született 1929. május 7-én. A Belgrádi Zeneakadémián szerzett oklevelet. A szabadkai tanítóképző tanára volt. 1974-től az újonnan létesített Pedagógiai Akadémia tanáraként és igazgatójaként tevékenykedett. 1957-től a Lányi Ernő művelődési egyesület vegyes kórusának dirigense volt. Több mint 150 gyermekdalt komponált, ezenkívül számos kórusművet, kantátát és más művet szerzett. Tankönyveket írt és munkatársa volt az Újvidéki Rádió Iskolarádió szerkesztőségének, a Durindó és a Gyöngyösbokréta-mozgalom meghatározó személyisége. Munkájáért számos elismerést kapott, a többi között Szabadka Város Felszabadulási Díját, a Vajdasági Közművelődési Közösség Kultúra szikrái díját és legutóbb a Magyar Köztársaság életmű-díját. Az alábbiakban Hajnal Jenő Laudációjából idézünk, amellyel a magyarországi életműdíjjal kitüntetett Varga Pétert köszöntötte ez év januárjában. „Dicsérő szavam Varga Péter tanár úrról szól, aki hetvenöt évvel ezelőtt, szülei ötödik gyermekeként született. Több mint fél évszázados zenetanári, karvezetői, zeneszerzői, társadalmi-kórusmozgalmi tevékenységének anyajegye: a következetesség is a romlatlan hűség és az igazságosság, amelynek konokságából említett hűsége is táplálkozik. Hűség a szülőföldhöz, egy életen át tartó ragaszkodás az édesapjától tanult népdalokhoz és citerajátékhoz, és a daltanításhoz. Ahol megfordult, ott dalra fakadt apró gyermek, életre és nevelői hivatásra készülő fiatal, megfáradt nyugdíjas. Kórusok születtek körülötte, segítette szakmai munkájukat, s az elvetett magvakat mindig számon tartotta. A csodavárás sivatagában minden mákszemre felfigyelt. S ez az ő mákszem-hite: türelmes lobogás a türelmetlenségben. Hány embert tanított már meg énekelni, muzsikálni! Hány óvónő és tanító kapott tőle életre szóló elhivatottságot a népzene népszerűsítésére, továbbadására. Fáradhatatlan, kitartó és önzetlenül segítőkész. Több mint másfélszáz gyermekdal és számos kórusmű (Zengd a titkot, Apám citerája, Titokzatos bolygó, A tavaszhoz, Pacsirtaszót hallok megint, Iskolahimnusz, Bogotai bokréta, Lepkék), kantáta (Szülőfalumhoz, Tavasz, A tudáshoz, Respublika) és oratórium (Miatyánk és más imádságok) szerzője. ” Charley nénje megjött Oxfordból A népszerű zenés darab topolyai bemutatója 19-én, szabadkai premierje pedig 20-án lesz - Lazításként, lélekoldóként szoktunk nehéz történelmi időszakokban szórakoztató előadásokat műsorra tűzni, a színház íratlan szabályai szerint. Repertoárszínház vagyunk, tehát mindenféle műfajt ápolnunk kell, a művészszínházi és a szórakoztató színházi elvárásoknak is eleget kell tennünk - ami nem egyszerű, hisz ehhez a jelenlegi 17 tagú társulat helyett legalább 30-an kellene lennünk. Mivel ez nem így van, ritkán tűzhetünk műsorra zenés darabokat, de amikor alkalmunk nyílik erre, mindig kirobbanó sikert aratunk. Erre számítunk a Charley nénje című zenés darabbal is - hallottuk Kovács Frigyestől, a szabadkai Népszínház magyar társulatának igazgatójától. Thomas Brandon 1892-ben írta ezt a vígjátékot, s a zenét hozzá a 60-es években Aldobolyi Nagy György szerezte. Magyarországon ugyanis 1970-ben volt a Charley nénje első zenés előadásának bemutatója, ezt a parádés szereposztású előadást Kerényi Imre rendezte. Azóta magyar nyelvterületen kultusza van a Charley nénje című zenés vígjátéknak. Rogács László, a budapesti operettszínház egyik vezető koreográfusa attraktív, igényes koreográfiát készített. Az előadás harsány humorban, finom iróniában sem szűkölködik. Küllemében igyekszünk visszaadni a múlt századelő oxfordi kollégium udvarának hangulatát, de igyekeztünk leporolni a szöveget, a saját, mai nyelvi leleményeinket, saját vicceinket is belevittük - mondta az előadás rendezője, Mezei Zoltán, aki szeptember óta a társulat tagja. Charley nénjének szerepében Vicéi Natáliát láthatja a közönség, Lord Frank Babberley, oxfordi diák megszemélyesítője Mess Attila, Jack Topplebee, oxfordi diák Ralkovszki Csaba, míg Charley Wykeham, oxfordi diákot Pálfi Ervin alakítja, Sir Francis Topplebeee nyugalmazott indiai ezredes szerepében Ratkó Ferencet láthatja a közönség, Stephen Spittigue, oxfordi ügyvéd Szőke Attila, Kitty Verdun Gál Elvira, Annie Spittigue Fridrik Gertrud, Ella Delahay Pesitz Mónika, Brasett, a komornyik Szilágyi Nándor, a fiúk pedig Kovács Károly, Darko Mačković, Fehér Attila. A díszletterveket Kocsis Imre készítette, a jelmezterveket pedig Kreszánkó Viktória, a rendezőasszisztens Faragó Karolina. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hathatós támogatásával készült az előadás, amelynek topolyai bemutatója 19-én, vasárnap este 7 ■g órakor lesz, a szabadkai bemutatóra " másnap, 20-án este fél nyolckor a • Népszínház kamaratermében került sor. * * m. k. Vicei Natália és Pesitz Mónika Ragaszkodás a szülőföldhöz és az anyanyelvhez Több mint százötven résztvevője volt a vasárnap megtartott I. Szerémségi Magyar Művelődési Szemlének A Dél-Bácskai és Szerémségi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének szervezésében vasárnap tartották meg Mitrovicán az I. Szerémségi Magyar Művelődési Szemlét. A hét szerémségi egyesület és az újvidéki vendégegyüttes fellépését képzőművészeti tárlat előzte meg. Palusek Mária Novi Banovci-i, Vörös Rakovics Aranka rumai, Horváth Aleksandra művelődési egyesületek elnökei és képviselői. Örömmel lejegyezhetjük, hogy sokan voltak kíváncsiak a kiállításra és az együttesek bemutatkozására, mert megtelt a könyvtár kiállítóterme, majd a mitrovicai csaknem 400 férőhelyes színház nagyterme is. A tárlatot Dudás Károly nyitotta meg, miután Galambos László bemutatta a művészetolják. A kiállítás ünnepélyes megnyitóját két műsorszám tette hangulatosabbá: Berta Anna indijai költőnő Maradék című, szülőfalujáról írt versét olvasta fel kötetéből magyarul és szerbül. Goran Rakovic hegedűművész pedig Liszt Ferenc és Vivaldi népszerű műveit adta elő. A szemle második részét, a szerémségi magyar művelődési egyesületek kórusainak, tánccsoportjainak, szavalóinak és zenekarainak bemutatkozását a színházban Bunyik Zoltán nyitotta meg. Köszöntötte a résztvevőket és elégedettségét fejezte, hogy megalakult egy olyan erős szerveződés, melynek már eredményei is vannak. Újra ébredt az igény a magyar nyelv és a néphagyományok ápolása iránt Ez jelentős momentum a többnemzetiségű Vajdaság összkultúrájában. Az egyesületek fellépésének sorát a házigazda, a mitrovicai Szerémség Magyar Művelődési Egyesület kórusa és tánccsoportja nyitotta meg, akik a lacaraki magyarokat is felkarolták. A nyékincei Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület két éve működik. Anyanyelvápoló gyermekcsoportjuk szavalattal és a Háromkirályok jelenetettel lépett fel. A 3 szemle ünnepélyes hangulatát kihasználva s Galambos László a nyékincei egyesület elnökjének, Hegedűs Jánosnak átadta a Duna Tv 3elevízió ajándékát, egy parabola antennát, melynek segítségével a faluban ezentúl magyar műsort is nézhetnek. A satrincai Petőfi A vendéglátó mitrovicaiak nagy tapsot kaptak " Táplálni kell az újraébredt igényt ,egyes érzelmek kavarogtak bennünk. Bennünk, akik Újvidékről jöttünk tudósítani a szerémségi szemléről. Bennünk, akik valójában szintén szórványnak számítunk, de azért magyar nyelven tanulhattunk legalább az általános, sokan a középiskolában is, naponta van kezünkben magyar sajtótermék, a világ és az ország eseményeiről anyanyelvünkön tájékozódhatunk, polcunkon vannak a magyar könyvek. Vegyes érzelmek kavarogtak bennünk, mert egyik-másik szavalat szerb hangsúllyal, magyartalan kiejtéssel hangzott el a mitrovicai színpadon. Az énekekbe és a táncos produkciókban is esetenként kétes lépések és hangok csalták be magukat. De egyben megható volt és lélekemelő, mert tudjuk, hogy a házigazdák alig egy éve szervezték meg a magyar nyelvtanulást. Azok énekeltek és táncoltak, akik csak ezeken az összejöveteleken hallanak magyar szót, szólalnak meg anyanyelvükön. A fellépő hét egyesület legtöbbjének nincs állandó helyisége, házaknál és a katolikus vagy a református egyház helyiségeiben találkoznak. A nyekincei árva kisfiú, aki Petőfi Anyám tyúkja című versét szavalta, a művelődési egyesületben találta meg azt a közösséget, melyhez kötődik, bár szerb kiejtéssel, de fejből és hibátlanul mondta el a verset. A fellépők legtöbbje csak néhány szót ért magyarul, bár mindig magyarnak vallotta magát, mert nekik nem adatott meg a magyar nyelvű iskoláztatás, tájékoztatás, egyáltalán, vagy csak alig beszélik anyanyelvüket. Vasárnap pedig mindezt vállalták, és izgalommal, lámpalázasan, de büszkén álltak a pódiumra és megszólaltak anyanyelvükön, közönség előtt. Mert az utóbbi években újraébredt bennük az igény, hogy megtanulják, megtanítsák gyerekeket anyanyelvükön beszélni, felelevenítsék hagyományaikat. A közönség sem értett minden elhangzott magyar szót, de mozgolódás nélkül, tapssal buzdították a fellépőket, figyelték minden rezzenésüket. A felébredt igény lángját táplálni, segíteni kell, hogy ki ne aludjon, legyen még szemle, hogy ne csak az egyesületben, hanem otthon, Szerémségben is hangozzék el magyar szó. És ezt csak céltudatosan lehet tenni, úgy, ahogy ők felvállalták: megtanulják anyanyelvüket. ■ SZÁNTÓ Márta mitrovicai képzőművésznő és Bálind Zoltán római szobrász közös tárlata a mitrovicai Városi Könyvtárban nyílt meg. A szemlének több mint százötven résztvevője volt. A szerémségi magyarok első szemléjét jelenlétével megtisztelte Bunyik Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Pál Károly, a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának tagja, Sípos Ilona, a szabadkai magyar főkonzulátusról, Galambos László, a Dél-Bácskai és Szerémségi Magyar Civil Szervezetek és Szövetséges elnöke, a szervezők részéről Zivko Mádé, a mitrovicai Városi könyvtár igazgatója, valamint más közéleti személyek, a vajdasági magyar A felsőoktatás anyanyelvűsítése érdekében Az MNT Felsőoktatási Albizottságának módosítási javaslatai a felsőoktatási törvény előtervezetéről A Magyar Nemzeti Tanács Felsőoktatási Albizottsága pénteken megtartott ülésén megvitatta a felsőoktatási törvény előtervezetét. A törvény javasolt szövege felszínesen és hiányos módon szabályozza a kisebbségek nyelvén folyó felsőoktatás kérdését. Az MNT Felsőoktatási Albizottságának tagjai üdvözlik a Bolognai Nyilatkozat meghonosításának, alkalmazásának kísérletét, ugyanakkor számos konkrét módosítási javaslatot fogalmaztak meg felsőoktatásunk nagyobb mértékű anyanyelvűsítése érdekében. Az albizottság elengedhetetlennek tartja, hogy a felsőoktatási törvény végleges szövegébe bekerüljön az a rendelkezés, amelynek értelmében a felsőoktatás szerb és az idegen tannyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvén is folyik. A törvénynek elő kell irányoznia a felvételi vizsgák, vizsgák és egyéb számonkérési formák nemzeti kisebbségek nyelvén történő megszervezését, valamint a diplomadolgozatok, magiszteri értekezések és a doktori disszertáció anyanyelven történő megírásának és megvédésének lehetőségét is. A kisebbségi oktatás érdekképviselete céljából megkerülhetetlenül fontos, hogy a tizenöt tagú Országos Felsőoktatási Tanácsban a nemzeti tanácsok által javasolt legalább egy tag is helyet kapjon. A Magyar Nemzeti Tanács Felsőoktatási Albizottsága a rend javaslatokat és észrevételeket dr. Slobodan Vuksanović köztársasági oktatási miniszternek is eljuttatta, abban a reményben, hogy a kért módosítások még e törvénytervezet parlamenti vitája előtt beépülnek a szövegbe. ■ Dr. PAPP György kérés szólt a rendezvény fontosságáról, arról, hogyan sikerült a szerémségi művészeket és alkotásaikat bemutatni. Ezt hangsúlyozta Dudás Károly is, mondván, hogy most, amikor az anyaország mostohán bánik velünk, még inkább egymásba kell kapaszkodnunk. Kalapot emelhetünk, hogy minden nehézség ellenére újra éledezőben van Szerémségben a magyar kultúra. Ragaszkodásunkat a szülőföldhöz pedig a tárlat anyaga is tükrözi, mert a képzőművészek a mi világunkat láttatják, a fiatal szobrász munkái, emlékérméi pedig a magyar történelem és irodalom alakjait ábra-Sándor Művelődési Egyesület tánccsoportja és kórusa négy éve működik és az meg is látszott mindkét jól koreografált műsorszámon. A legények a közönség ütemes tapsára táncolták a verbunkost. Öröm volt nézni a népes maradéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület gyerekcsoportját is, a sok fellépési lázban izguló apróságot és a kicsit idősebbeket, milyen lelkesen ropták a táncot. Őket az asszonykórus fellépése követte. A rumai lányok előbb szavaltak, majd néptánccsokorral szerepeltek a szemlén. A rumai Hunyadi János Művelődési Egyesület kétéves munkájának eredményét mutatták be ezzel a két műsorszámmal. A hálás közönség élvezettel nézte a dobradói Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fellépőit, akik között a krušedoli magyarok is bemutatkoztak, akárcsak az ürögi Arany János Magyar Művelődési Egyesület csoportját A szerémségiek szemléjét a vendégként fellépő újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület Csürdöngölő néptánccsoportja zárta. A műsort Ladisity Melinda és Zvonko Bednar vezették. I szó Maradéki fiatalok táncprodukciója Helyreigazítás A kis vegyészek a legjobbak című tegnapi írásunkból kimaradt, hogy az 1 Biztos vetélkedő fő szervezője a Vajdasági Magyar Diákszövetség volt. B-Terv CD-t pedig nem minden versenyző, csak az első három helyezett kapott. A szervezők és az érintettek elnézését kérjük.