Magyar Szó, 2005. október (62. évfolyam, 231-256. szám)

2005-10-08 / 237. szám

Léphaft Pál ___________________________­_______________________________________________________ Csatlakozás NOVE SAS NOVOSADSKA BANKA $ WO »001:2000 Z '* 5» . PrnaCfd Jfe -Sky- k mm VP* • • • www.novban.co.yu­­m VALAKI GONDOSKODIK ÖNRŐL Újvidék, 2005. október 8., 9., szombat-vasárnap KÖZÉLE­T­I NAPILAP LXII. évf., 237. (20268.) szám ■ Ára 35 dinár GYURCSÁNY FERENC TALÁLKOZOTT GEORGE BUSHSAL Közös fejlesztési politika az előtérben Magyarország a kelet-közép-európai térség legszilárdabb szövetségeseként elsősorban demokráciaépítő feladatokra készül Tudósítónk jegyzete Washington, október 7. Tömény és változatos New York-i, valamint washingtoni program áll a magyar miniszterelnök és munkatársai, továbbá a velük tartó gazdasági és civil delegáció mögött. Ennek csúcs­pontját jelentette Gyurcsány Ferenc péntek délelőtti találkozó­ja Bush elnökkel a Fehér Házban. Mégsem könnyű azonban kimutatni annak a négy napnak a hozadékát, amely nemcsak politikai tárgyalásokkal és proto­kolláris találkozókkal, politikai előadásokkal és üzleti ebédek­kel volt teletűzdelve, hanem mindkét irányú kitüntetésekkel, koszorúzásokkal, megnyitókkal, kötött és kötetlen - többnyire nem publikusnak minősített - beszélgetésekkel, újévi sófárfú­­jással. A Bush elnöknél töltött 55 perc, valamint az amerikai kül­ügyminiszterrel, védelmi és a kereskedelmi miniszterrel való ta­lálkozások azt tükrözik, hogy a magyar kormányt megbízható és kiszámítható szövetségesként kezelik Washingtonban, amely­nek vezetőivel rendszeres tapasztalatcserére is jut idő. Az elmúlt évek során a biztonságpolitikai kérdésekről mára a fejlesztéspolitikai együttműködésre tevődött át a kapcsolatok hangsúlya, legyen szó akár az amerikai beruházások folytatódá­sáról, akár az afganisztáni magyar jelenlétről, a kelet-közép-eu­­rópai-balkáni és a közép-ázsiai térségben kifejtett demokrácia­ápolásról. Az egyetlen nyitott kérdés a két ország között a vízumkény­szer középtávon remélt eltörlése, amit Budapest évek óta kér Washingtontól, de mind a mai napig csak valamiféle útitervet kapott, amit még csak menetrendnek sem lehet nevezni, mert nem világosak a határidők. Ennek ellenére magas magyar kormánykörökben úgy fogal­maznak, hogy a zsúfolt műsor és a magas szintű fogadtatás azt mutatja: az amerikai házigazdák „igyekeztek megszeretgetni” a magyar delegációt. Folytatása a 2. oldalon Bela/AP Gyurcsány Ferenc és George Bush Hamarosan megkezdődnek a Kosovo státusáról szóló tárgyalások Hamarosan megkezdődnek a Kosovo státusáról folytatandó többoldalú tárgya­lások, és a lehetséges kimenetelek között a függetlenné válás is szerepel - nyilat­kozta Kofi Annan pénteken Bernben. „Ma értesítem a Biztonsági Taná­csot arról, hogy tárgyalásokat akarok indítani Kosovo jogállásáról” - közölte a világszervezet főtitkára a sajtó mun­katársaival. Mint mondta, hamarosan kijelöli a tárgyalásokon közvetítő sze­mélyt. A tárgyalások témája az 1999 óta ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) alatt álló dél-szerbiai tartomány „auto­nómiája, illetve függetlensége” lesz - tette hozzá. A tartomány lakosságának túlnyomó többségét (90 százalékát) kitevő albánok Kosovo teljes függetlenségét szeretnék elérni. A szerb kisebbség ellenben azt akar­ja, hogy a terület továbbra is maradjon Szerbia és Montenegró tartománya. Belg­rád szintén elutasítja Kosovo elszakadását. Kosovo albán nemzetiségű elnöke, Ib­rahim Rugova, a kosovói tárgyalóküldött­séget kijelölve pár héttel ezelőtt értésre adta, hogy a tartomány „kész elfoglalni helyét a független államok közösségé­ben”. Hasonló álláspontra helyezkedett a hét elején Bécsben tárgyaló Alfred Moi­­siu albán elnök, aki szerint Albánia támo­gatja Kosovo függetlenné válását. BELGRÁD.­­ Soren Jessen­ Petersen, a kosovói ENSZ-misszió vezetője, pénteken Belgrádban megtartott sajtóértekezletén az ENSZ-főtitkár bejelentésére hivatkozva közölte, hogy a Kosovo státusáról szóló tár­gyalások az év végéig megkezdődnek. - Egyértelmű, hogy a tárgyalások az év végéig megkezdődnek. Jobbára inga­diplomácia lesz - mondta az UNMIK-ve­­zető, miután Belgrádban tárgyalt Vojislav Koštunica szerb kormányfővel, Boris Ta­dic­ elnökkel és Sanda Raskovics Tvictyel a kosovói koordinációs központ vezetőjé­vel, valamint találkozott a kosovói eltűn­tek családtagjaival. Folytatása a 2. oldalon Radikális hídavatás A radikális többségű újvi­déki önkormányzat vezetői tegnap délután megnyitották a Szabadság-hidat, amelyet hivatalosan 11-én kellett vol­na hogy megnyisson Boris Tadic szerb elnök, Vuk Dras­kovic külügyminiszter, és Ol­li Rehn, az EU bővítési bizto­sa. A radikális népünnepé­lyekhez hasonlítható hídava­­tón jelen voltak a hatalmon lévő hármas koalíció (SZRP, SZSZP, SZDP) városi főemberei, ők vezették át a tömeget a túloldalra. Az esemény he­ves reagálásokat váltott ki. Bővebben az 5. oldalon Nem mi vagyunk az ország ellenségei” Kasza József, a VMSZ elnöke visszautasítja az Európai Parlament figyelmeztetése kapcsán őt ért támadásokat Valóságos felzúdulási hullámot in­dított el a szerbiai politikai életben, hogy az Európai Parlament figyelmez­tette az országot a kisebbségi jogok megsértése miatt. Egyes szerbiai politi­kusok azonnal bűnbakot kerestek, s megvádolták Kasza Józsefet, hogy fel­fújja a magyarveréseket, nagy kárt okozva ezzel Szerbiának. A felhördülés akkor volt a leghangosabb, mikor kide­rült, hogy Kasza novemberben Strasbo­­urgban nyilatkozik az Európai Parlamentnek a közelmúlt történéseiről. Hétvége Hamis árvízkárosultak? Egymást vádolják a bajbajutottak Módoson­­ Gombamód nőnek a házak az árvíz sújtotta vidéken, most már inkább az a kérdés, hogy lesznek-e lakói, no meg, hogy miből is élnek majd meg az emberek Hétvége Kötödésvilág Az adai textilipar már évek óta súlyos gondokkal küszködik Profitorientált vállalkozás vagy túlélés? Ez is, az is, de in­kább az utóbbi jellemzi az adai kötödéket. A valamikor jelen­tős községi textilipar ma már csak árnyéka egykori önmagá­nak. A kötödék élet-halál har­cot folytatnak a túlélésért, első­sorban a távol-keleti országok olcsó munkaereje által diktált árakkal. Az érintettek szerint, a helyi kötőipar gondjainak oko­zója elsősorban a globalizáció, a rossz kormánypolitika, vala­mint az ellenőrizeten és olcsó behozata­li kötött áru. Az adai kötőiparban a becs­lések szerint 1400-1500 munkás dolgo­zik. A munkások többségének órabére nem éri el a 85 dinárt. A helyi kötőipar 30 éves múltra visszatekintő ágazat, ahol sok családban már a harmadik generáció műveli ezt a szakmát. Hétvége A Kilátó tartalmából ■ CSORBA BÉLA: Orális élveze­tek ■ VALKAY ZOLTÁN: „Zenta, miért vagy te Zenta...” ■ CSÁNYI ERZSÉBET: Fáradha­­tatlan káosz ■ BEKE OTTÓ, SAMU JÁNOS VILMOS és TÖRÖK ARNOLD a DNS-ről

Next