Magyar Szó, 2005. október (62. évfolyam, 231-256. szám)
2005-10-08 / 237. szám
Léphaft Pál __________________________________________________________________________________ Csatlakozás NOVE SAS NOVOSADSKA BANKA $ WO »001:2000 Z '* 5» . PrnaCfd Jfe -Sky- k mm VP* • • • www.novban.co.yum VALAKI GONDOSKODIK ÖNRŐL Újvidék, 2005. október 8., 9., szombat-vasárnap KÖZÉLETI NAPILAP LXII. évf., 237. (20268.) szám ■ Ára 35 dinár GYURCSÁNY FERENC TALÁLKOZOTT GEORGE BUSHSAL Közös fejlesztési politika az előtérben Magyarország a kelet-közép-európai térség legszilárdabb szövetségeseként elsősorban demokráciaépítő feladatokra készül Tudósítónk jegyzete Washington, október 7. Tömény és változatos New York-i, valamint washingtoni program áll a magyar miniszterelnök és munkatársai, továbbá a velük tartó gazdasági és civil delegáció mögött. Ennek csúcspontját jelentette Gyurcsány Ferenc péntek délelőtti találkozója Bush elnökkel a Fehér Házban. Mégsem könnyű azonban kimutatni annak a négy napnak a hozadékát, amely nemcsak politikai tárgyalásokkal és protokolláris találkozókkal, politikai előadásokkal és üzleti ebédekkel volt teletűzdelve, hanem mindkét irányú kitüntetésekkel, koszorúzásokkal, megnyitókkal, kötött és kötetlen - többnyire nem publikusnak minősített - beszélgetésekkel, újévi sófárfújással. A Bush elnöknél töltött 55 perc, valamint az amerikai külügyminiszterrel, védelmi és a kereskedelmi miniszterrel való találkozások azt tükrözik, hogy a magyar kormányt megbízható és kiszámítható szövetségesként kezelik Washingtonban, amelynek vezetőivel rendszeres tapasztalatcserére is jut idő. Az elmúlt évek során a biztonságpolitikai kérdésekről mára a fejlesztéspolitikai együttműködésre tevődött át a kapcsolatok hangsúlya, legyen szó akár az amerikai beruházások folytatódásáról, akár az afganisztáni magyar jelenlétről, a kelet-közép-európai-balkáni és a közép-ázsiai térségben kifejtett demokráciaápolásról. Az egyetlen nyitott kérdés a két ország között a vízumkényszer középtávon remélt eltörlése, amit Budapest évek óta kér Washingtontól, de mind a mai napig csak valamiféle útitervet kapott, amit még csak menetrendnek sem lehet nevezni, mert nem világosak a határidők. Ennek ellenére magas magyar kormánykörökben úgy fogalmaznak, hogy a zsúfolt műsor és a magas szintű fogadtatás azt mutatja: az amerikai házigazdák „igyekeztek megszeretgetni” a magyar delegációt. Folytatása a 2. oldalon Bela/AP Gyurcsány Ferenc és George Bush Hamarosan megkezdődnek a Kosovo státusáról szóló tárgyalások Hamarosan megkezdődnek a Kosovo státusáról folytatandó többoldalú tárgyalások, és a lehetséges kimenetelek között a függetlenné válás is szerepel - nyilatkozta Kofi Annan pénteken Bernben. „Ma értesítem a Biztonsági Tanácsot arról, hogy tárgyalásokat akarok indítani Kosovo jogállásáról” - közölte a világszervezet főtitkára a sajtó munkatársaival. Mint mondta, hamarosan kijelöli a tárgyalásokon közvetítő személyt. A tárgyalások témája az 1999 óta ideiglenes ENSZ-igazgatás (UNMIK) alatt álló dél-szerbiai tartomány „autonómiája, illetve függetlensége” lesz - tette hozzá. A tartomány lakosságának túlnyomó többségét (90 százalékát) kitevő albánok Kosovo teljes függetlenségét szeretnék elérni. A szerb kisebbség ellenben azt akarja, hogy a terület továbbra is maradjon Szerbia és Montenegró tartománya. Belgrád szintén elutasítja Kosovo elszakadását. Kosovo albán nemzetiségű elnöke, Ibrahim Rugova, a kosovói tárgyalóküldöttséget kijelölve pár héttel ezelőtt értésre adta, hogy a tartomány „kész elfoglalni helyét a független államok közösségében”. Hasonló álláspontra helyezkedett a hét elején Bécsben tárgyaló Alfred Moisiu albán elnök, aki szerint Albánia támogatja Kosovo függetlenné válását. BELGRÁD. Soren Jessen Petersen, a kosovói ENSZ-misszió vezetője, pénteken Belgrádban megtartott sajtóértekezletén az ENSZ-főtitkár bejelentésére hivatkozva közölte, hogy a Kosovo státusáról szóló tárgyalások az év végéig megkezdődnek. - Egyértelmű, hogy a tárgyalások az év végéig megkezdődnek. Jobbára ingadiplomácia lesz - mondta az UNMIK-vezető, miután Belgrádban tárgyalt Vojislav Koštunica szerb kormányfővel, Boris Tadic elnökkel és Sanda Raskovics Tvictyel a kosovói koordinációs központ vezetőjével, valamint találkozott a kosovói eltűntek családtagjaival. Folytatása a 2. oldalon Radikális hídavatás A radikális többségű újvidéki önkormányzat vezetői tegnap délután megnyitották a Szabadság-hidat, amelyet hivatalosan 11-én kellett volna hogy megnyisson Boris Tadic szerb elnök, Vuk Draskovic külügyminiszter, és Olli Rehn, az EU bővítési biztosa. A radikális népünnepélyekhez hasonlítható hídavatón jelen voltak a hatalmon lévő hármas koalíció (SZRP, SZSZP, SZDP) városi főemberei, ők vezették át a tömeget a túloldalra. Az esemény heves reagálásokat váltott ki. Bővebben az 5. oldalon Nem mi vagyunk az ország ellenségei” Kasza József, a VMSZ elnöke visszautasítja az Európai Parlament figyelmeztetése kapcsán őt ért támadásokat Valóságos felzúdulási hullámot indított el a szerbiai politikai életben, hogy az Európai Parlament figyelmeztette az országot a kisebbségi jogok megsértése miatt. Egyes szerbiai politikusok azonnal bűnbakot kerestek, s megvádolták Kasza Józsefet, hogy felfújja a magyarveréseket, nagy kárt okozva ezzel Szerbiának. A felhördülés akkor volt a leghangosabb, mikor kiderült, hogy Kasza novemberben Strasbourgban nyilatkozik az Európai Parlamentnek a közelmúlt történéseiről. Hétvége Hamis árvízkárosultak? Egymást vádolják a bajbajutottak Módoson Gombamód nőnek a házak az árvíz sújtotta vidéken, most már inkább az a kérdés, hogy lesznek-e lakói, no meg, hogy miből is élnek majd meg az emberek Hétvége Kötödésvilág Az adai textilipar már évek óta súlyos gondokkal küszködik Profitorientált vállalkozás vagy túlélés? Ez is, az is, de inkább az utóbbi jellemzi az adai kötödéket. A valamikor jelentős községi textilipar ma már csak árnyéka egykori önmagának. A kötödék élet-halál harcot folytatnak a túlélésért, elsősorban a távol-keleti országok olcsó munkaereje által diktált árakkal. Az érintettek szerint, a helyi kötőipar gondjainak okozója elsősorban a globalizáció, a rossz kormánypolitika, valamint az ellenőrizeten és olcsó behozatali kötött áru. Az adai kötőiparban a becslések szerint 1400-1500 munkás dolgozik. A munkások többségének órabére nem éri el a 85 dinárt. A helyi kötőipar 30 éves múltra visszatekintő ágazat, ahol sok családban már a harmadik generáció műveli ezt a szakmát. Hétvége A Kilátó tartalmából ■ CSORBA BÉLA: Orális élvezetek ■ VALKAY ZOLTÁN: „Zenta, miért vagy te Zenta...” ■ CSÁNYI ERZSÉBET: Fáradhatatlan káosz ■ BEKE OTTÓ, SAMU JÁNOS VILMOS és TÖRÖK ARNOLD a DNS-ről