Magyar Szó, 2006. január (63. évfolyam, 1-23. szám)

2006-01-12 / 7. szám

14 SZABADIDŐ szabadido@magya­r-szo.co.­yu Megtalálták a Sarkcsillag második szomszédját A „Polaris Air” a harmadik tagja annak a hármas csillagrend­szernek, amelynek középpontjában a Sarkcsillag (Polaris) talál­ható - számoltak be legújabb felfedezésük­ről az amerikai Harvard-Smithsonian Aszt­rofizikai Központ munkatársai. A szabad szemmel látható Sarkcsillag, tudományos nevén Polaris, amely kijelöli az égbolt északi pólusát, egy hármas csil­lagrendszer része. A sarkcsillagtól mintegy 380 milliárd kilométerre lévő „Polaris B”-t a tudósok már 1780 óta ismerik, és telesz­kóppal könnyen megfigyelhető. A másik szomszéd csillag, amely a „Po­laris Air” nevet kapta, egészen a legutóbbi időkig rejtve maradt a tudósok szeme elől, mivel csak 3 milliárd kilométer távolságra van a Polaristól. Annak ellenére, hogy csak most sikerült lencsevégre kapni, a tudósok már régóta feltételezték létezését, mivel a két másik égitest ke­ringésében állandó kilengést figyeltek meg, ami a „Polaris Air” tömegvonzásának tulajdonítható. Az újonnan felfedezett égitest fénye­rejében nem vetekszik a Sarkcsillaggal. A „Kis Medve” és a „Kis Göncöl” csillagké­pek részét alkotó Polaris fényereje közel 2000-szerese a Napénak. A kutatók további célja az újonnan felfedezett égitest keringésének vizsgála­ta. A „Polaris Abr” 30 év alatt kerüli meg a központi csillagot. A kutatók remélik, hogy ebből következtetéseket tudnak le­vonni a csillag méretére vonatkozólag, ami a csillagászok számára a legnehe­zebb feladat. Ebből a Sarkcsillag méreté­re is tudnak majd következtetni. (Natio­nal Geographic Online) A legkorábbi maja írás A guatemalai dzsungel egyik pirami­sán régészek olyan jeleket találtak, amelyek az eddig gondoltnál 150 év­vel korábbra datálják a maja írásbeli­séget. A maja írás egyidős a közép-amerikaival Az i. e. 250-ből számlázó írásjegyekre a guatemalai San Bartolohoz közeli pira­misok egyik jó állapotban megőrződött falán bukkantak rá. Las Pinturasban nem ez az első hasonló felfedezés: itt találták meg ugyanis az eddig legkorábbinak hitt feliratot, amely i. e. 100-ból származik. Mindez persze nem mérhető a mezopo­támiai, egyiptomi és indiai írásokhoz: az Újvilágban a kutatók nem ismernek i. e. 400-300 előttről származó, történetet el­beszélő jeleket. A legkorábbi írásos em­lék a közép-mexikói Oaxaca-völgyben ta­lálható, és a zapotékokhoz köthető. A legtöbb ma is ismert, korai maja szöveg viszont i. sz. 150 és 250 között született. A legrégibb maja írásjel személynevet vagy naptári időpontot jelöl, és i. e. 600- ból származik, de ez még nem nevezhető írásnak. A most megtalált jelek jóval összetettebbek - mondta el az Associated Pressnek a New Hampshire-i Egyetem felfedező csoportjának vezetője, William Saturno. Szerinte ez már egy teljesen ki­fejlett írás, és bár a földrészen sem a ma­ják, sem a zapotékok nem tekinthetők az írás megteremtőinek, a hasonló felfede­zések közelebb vihetnek annak eredeté­hez. Egy dolog biztosnak látszik: az eddig gondoltakkal ellentétben a maják írása nem a zapotékok jelrendszerének hatásá­ra fejlődött ki. A most megtalált „szöveg” értelmezé­se nem lesz könnyű, ugyanis a maja írást komplex irodalmi alkotások lejegyzésére i. sz. 200-300 között kezdték el használni, így jelenleg a hieroglifák jelentése sem egyértelmű. Az írás pontos korának meg­határozása sem volt egyszerű, ugyanis a maják a legtöbbször kőre írtak, amit vi­szont a radiokarbonos módszerrel nem lehet pontosan datálni, így a kutatóknak a kevésbé pontos stílusjegyek alapján kel­lett következtetniük. Az írásjegyeket vé­gül a maja piramisok építési metódusá­nak ismeretében datálták: mivel a pirami­sok rétegenként épültek, az ezek közt talált törmelékeket könnyen alávet­hették a C-14 analízisnek. (Múlt-kor) ­lumbió Robert Rauschenberg retrospektív kiállítása Metropolitan Museum of Art, New York Amerika többek között Robert Ra­­uschenbergnek köszönhetően, az 1950-es években tanulta meg, hogy" művészetet bármiből, bárhol lehet csi­nálni, a művészet örökéletű és múlan­dó is lehet, bármilyen célt szolgálhat, vagy lehet teljesen céltalan is, hogy az élet és művészet egy' és ugyanaz. Művészet lehet a kitömött angora kecske is, amelyet a művész 35 dollá­rért vásárolt egy' bezárásra készülő pa­pírboltban és autógumi nyakékkel dí­szített fel. Műveit Rauschenberg com­­bine-oknak, kombináltaknak hívja. 1954-ben kezdte építeni ezeket a tár­gyakat, festményeket, rongydarabokat, zoknikat, újságkivágásokat, régi képes­lapokat, törött esernyőket, fűrészállvá­nyokat, kitömött állatokat, képregény­részleteket, nyakkendőket, villanyégő­ket és más, többnyire az utcán talált szemetet kombinálva. Nagyon sajná­lom azokat az embereket, akik azt hiszik, hogy a szappanosdobozok, vagy a kólásüvegek rondák, csak azért, mert ezek a tárgyak veszik körül őket a mindennapokban - nyilatkozta a művész, Walt Whit­man megjegyzését juttatva eszünk­be: Nem kétlem, hogy sokkal több van a trivialitásokban, rovarokban, közönséges emberekben, rabszol­gákban, törpékben, gyomokban, ki­dobott szemétben, mint korábban sejtettem. Whitman veteránok lelki tanácsadójaként dolgozott az ameri­kai polgárháború hadikórházaiban. Költői szimmetria: Rauschenberg ugyanezt a munkát végezte a máso­dik világháború alatt. Ott tanultam meg, hogy milyen jelentéktelen a különbség az őrület és a normalitás között, és ott jöttem rá, mennyire esszenciálisan szükséges a dolgokat kombinálni - mondja Rauschen­berg. (artportal) Innának az orosz kozmonauták Eljöhet az idő, amikor a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének orosz tagjai egy megterhelő munkanap után sört kortyolgatva engedhetnék ki a fáradt gőzt. Jelenleg tilos az alkoholfogyasztás az ISS-en, de az orosz hatóságok a tilalom enyhítését javasolják. Az orosz emberes űrprogram orvoscsoportja szerint a ne­héz munkát végző űrhajósok így­ könnyebben visszanyernék erejüket egy-egy űr­séta után, amikor is több kilót veszítenek testsúlyukból. Az amerikaiak ezzel szemben a józanság hívei, a NASA-nál ragaszkodnak a totális alkoholtilalom fenntartásához. Az ISS-en soha, de az orosz Mir űrállomáson, amely 2001 márci­usában fejezte be pályafutását, engedélyezett volt a visszafogott alkoholfogyasz­tás. (origo) Kik láthatók a magyar kártya lapjain? „A magyar kártya a piros felső lapján szereplő ember Geszler Hermann, de ki volt ő?” A harminckét lapból álló magyar kártya ma ismert változata először 1830-ban került piacra Schneider Jó­zsef pesti könyvkereskedő jóvoltából. A lapok négy szín­be - piros, zöld, tök, makk - csoportosíthatók, és mindegyik színből van Alsó, Felső, Király, Ász, valamint római számmal jelzett lapok héttől tízig. Az alsókon és felsőkön szerepel az ábrázolt személy neve is, de sokak számára ismeretlenek ezek a szemé­lyek. Nos, ők egytől egyig Friedrich Schiller Tell Vilmos című drámájának szereplői. Schiller 1803/1804-ben ír­ta művét a svájci szabadságharcról, mely során Schwyz, Uri és Unterwalden szabad őskantonok fellázadtak Habsburg Albert helytartói ellen. A drámának sajátos aktualitása volt ebben az időszakban Magyarországon is, így hamar a Habsburg-ellenesség jelképévé vált. Gonosz Geszler A Schneider József alkotta lapokon a főbb szerep­lők láthatók, és nem csak a pozitív hősök. A kérdésben szereplő Geszler Hermann (Hermann Gessler, piros felső) volt Schwyz és Úri tartományok gonosz császári helytartója, akit Schiller szerzői utasítása szerint lovon ülve, öklén sólyommal kell megjeleníteni a színpadon - és ez a kártyalapon is így történt. A többiek már valóban szabadságharcosok: Reding ítél főbíró (tök alsó), Harras Rudolf (makk alsó), Kuo­­ni, a pásztor (piros alsó), Rudenz Ulrich (zöld felső) és Stüszi vadász (tök felső), aki a drámában még csősz­ként szerepelt, csak a kártyaábrázolás miatt gondolták róla, hogy vadász, és később így maradt fenn a neve. Fürst Walter (zöld alsó) Teli Vilmos apósa, maga Teli Vilmos pedig a makk felsőn szerepel. A számozott lapokon is a dráma különböző jelenetei, helyszínei láthatók. A Magyarországon kitalált kártya - amelyet Teli-kártya néven hoztak forgalomba - a korabeli Osztrák-Magyar Monarchia területén és a környező országokban is népsze­rűvé vált, így Szlovákia, Horvátország, Szerbia, Románia és Nyugat-Ukrajna lakói is is­­merték/ismerik a magyar kártyát. (Bíró Zsuzsa - NG) Pixel eladó! Az Internet tele van egyszerű ötletekkel, melynek al­kotói milliókat kerestek rövid idő alatt. A legutóbbi egy 21 éves brit fiatalember, Alex Tew, aki forradalmasította az online reklámozást egy elképesztően egyszerű ötlettel. Egymillió pixelt kínált eladásra, pixelenként egydollá­ros értékben. A befolyó összeggel saját egyetemi tanulmányai növekvő költségét kíván­ja finanszírozni. Mint azt blogjában elmeséli, az el­ső pár hirdetésre szánt pixelt barátainak, család­tagjainak adta el, és az első ezresből hirdetést adott fel a BBG-n. Innentől már nem tudta megállítani a lavinát. Több ezren látogattak el oldalára, ezért rengeteg vállalat jelentkezett pixelvásárlóként, hogy le ne maradjanak a leglátogatottabb oldalról. Nemrég el is kelt a 999 000. pixel, természetesen ennyivel gyarapítva Alex bankszámláját. Az utolsó ezer pixelt az E-bayen árverezik el, jelenlegi kikiáltá­si ára 21 500 dollár! És persze megjelentek az el­ső versenytársak is, a www.20centpixels.com és a w­vw.rentpixelads.com, melyek jobb árakat és nagyobb reklámokat kínálnak. (Shake) 2006. január 12-, csütörtök Hozzávalók: 60 dkg fogasfűlé, 1 csomag petrezselyemzöld, só, bors, 20 dkg mélyhűtött csiga, 5 dkg vaj, 5 dkg vargányagomba, 1 dl fehérbor, 1 dl tejszín, 1 csomag újhagyma, 30 dkg tész­ta Elkészítése: A fogasfűlét va- IfMH jón megsütjük, zsiradékéban újhagymát karikára vágva megpirítjuk, hozzáadjuk a ki­olvadt csigát, fűszerezzük, jó sok apróra vágott petrezsely­met, majd pároljuk a vargá­nyagombával. Figyelem: ha szárított gombát használnak, feltétle­nül áztassák be! A gomba ázta­tó levét felhasználhatjuk egyébként levesnek vagy alap­lének is. Finomítjuk a fehérborral, tejszínnel pedig selymessé varázsoljuk. Stílusosan csigatésztával tálalhatnánk, de más tésztával is kiváló. (Nekünk sajnos nem volt csigatésztánk, de higgyék el, kitűnően sikerült, és el is fogyott a forgatáson!) (Tóth Endre, T. Nagy T Tamás)

Next