Magyar Szó, 2006. május (63. évfolyam, 99-123. szám)
2006-05-23 / 116. szám
k Új ország, új helyzet Vasárnap éjjel az ország népe nyugovóra tért. Aztán hétfőn reggel ugyanez a nép már arra ébredt, hogy - gyakorlatilag - egy másik országban van. Szinte bárhol máshol a világon a nép egy kissé nyilván megdöbbenne a dolgok ilyetén alakulásán. Elvégre nem mindennap történik ilyesmi ,e nem úgy nálunk. A politikusok ugyan bőszen kommentálnak, de a nép ettől még nem tűnik túl meghatottnak. Nem is csoda. Edzettek lettünk. Láttunk mi már országot széthullani, újakat születni, határokat meghúzni éppen eleget az elmúlt években, nem is akármilyen módon, ahhoz képest ez a mostani igazán semmiség. Nem is igazán értjük, miért van Európa és a világ úgy elkeveredve az ilyen mindennapos dolgokkal, mint egy ország folyamatos hasadása. Ami egyben azt is jelenti, hogy az edzőnk jó munkát végzett. És mint minden nagy alkotó esetében, az ő műve is túlélte őt magát. Nehéz ugyanis a montenegrói történéseket nem úgy szemlélni, mint egy másfél évtizeddel ezelőtt elkezdődött folyamat szerves részét és éppen a soron következő epizódját, amely folyamat létrejöttében, kialakításában és irányításában igencsak központi szerepet töltött be az időközben jobblétre szenderült Milosevic, akinek, lám, még a halála után is születnek új országok a Balkánon. Milyen furcsa, hogy legfőbb politikai credója és (rög)eszméje, a szerb nemzetállam beteljesülni és teljes egészében megvalósulni látszik, csak éppen nem úgy, ahogyan azt ő elképzelte, hanem - igencsak hathatós - szlovén, horvát, bosnyák, macedón, majd legújabban montenegrói „segédlettel”! És persze, a talán legfőbb kérdés, a kérdések kérdése, amely talán még fel tudja bonolni ennek a sok mindent látott és megért népnek a kedélyét, a már nem is kimondatlan, csak egyelőre megválaszolatlan kérdés: kosovói albán „segédlettel”? Ha így és innen nézzük, az is láthatóvá válik, hogy az, ami most Szerbia és Montenegró között megtörtént, valószínűleg még mindig nem a folyamat vége, csupán egy köztes állomás, és ha hallgatólagosan is, de ezzel itt mindenki tisztában van. Tegnap tehát két új ország született Európa talaján. Az egyiknek a neve Montenegró, a másiké Szerbia. Nyilván a teljes szuverenitás kialakítása után mindkettő külön-külön indul majd el azon az úton, amelyet a legjobbnak vél saját országa és nemzete jövője szempontjából, és előbb-utóbb megtalálják majd az együttműködésnek is azt a fokát, amelyet hasznosnak és szükségesnek vélnek. Az élet megy tovább a maga útján. Ami a számunkra, az immáron új országban élő magyarok számára érdekes lehet - akik eddig is a jobbik esetben néma szemlélői, a rosszabbik esetben szenvedő alanyai voltunk a nagy történéseknek -, az az, hogy mindez hogyan csapódhat le ránk, magyarokra. Ezt viszont nehéz megjósolni. Az ország kisebb lett, kevesebb lakossal, a józan logika tehát azt diktálná, hogy ezáltal a változatlan számú vajdasági magyarság relatív politikai súlya növekedett. Ugyanakkor mindezek után - és mindazok előtt, ami még bekövetkezhet - Belgrádban nyilván csak fokozódni fog a fóbiás félelem minden olyan kezdeményezéstől, amely nagyobb önállóságot, elkülönülést, azaz autonómiát jelent. Nyilván politikusaink helyzetfelismerésétől és döntéseitől is függ hogy mit tudnak kezdeni ezzel az új helyzettel. Mert ilyen szempontból tegnaptól új helyzet állt elő. ■ KÓKAI Péter hum Újvidék, 2006. május 23., kedd 'p ^i"' 1 nw ERSTE BANK www.magyar-szo.co.yu KÖZÉLETI NAPILAP LXIII. évf., 116. (20 455.) szám ■ Ára 30 Dino NOVOSADSKA BANKA Montenegró független lett A szomszédos államok gratulálnak, Európa visszafogott, Szerbia hallgat (Szerkesztőségi összefoglaló) A nem kis zavart keltett, mintegy háromnegyed órával a szavazóhelyek bezárása után nyilvánosságot látott nem hivatalos eredmények után - amelyeket nem kormányzati szervezetek felmérései alapján közöltek - tegnap hivatalos eredmények is érkeztek a montenegrói referendum kimeneteléről. A függetlenségpártiak már vasárnap ünnepelni kezdtek, a Köztársasági Referendumbizottság viszont feltűnően sokáig hallgatott, még nem hivatalos részeredményeket sem tett közzé. A bizottság elnöke, František Lipka tegnap közzétette az addig összeszámolt szavazatokat, kiemelve azt is, hogy nem tudja megmondani, mikorra várhatóak a végleges, hivatalos eredmények. A délelőtt közzétett adatok szerint szavazati jogával a szavazásra jogosultak 86,3 százaléka élt, ami rekordnagyságú érdeklődést jelent. A függetlenségre a szavazók 55,4 százaléka (219 683 szavazat), míg a közös állam mellett 44,6 százalék (176 515 szavazat) tette le a voksát. A bizottságnak még a szavazók 5 százalékának leadott voksait kell átszámolnia, de Lipka szerint ez a 25 ezer szavazat már nem változtathat olyan mértékben a végeredményen, hogy a függetlenség „veszélybe kerüljön”. Montenegró községeit figyelembe véve a függetlenségre a legtöbben Rozajéban (91,3 százalék) szavaztak, a legkevesebben pedig Andrijevciben, ahol a függetlenség mindössze 27,7 százalékot kapott. A közös államot a legtöbben a köztársaság északi részén támogatták. Milo Đukanović miniszterelnök vasárnap éjjel - miután azt „Montenegró újbóli függetlenségének” nevezte - kijelentette, hogy ezt a függetlenséget soha többé nem hagyják elveszni. A miniszterelnök megköszönte a szavazók részvételét, azokét is, akik a közös államra szavaztak. (Folytatása a 4. oldalon) HOLNAP Rúzsa Magdolna-poszter a Képes Ifjúságban! ISSN 0350-4182 9770350 418008 Nyaraljon a Magyar Szóval! Hamarosan kezdődő új előfizetői akciónk szuperfőnyereménye egy családi nyaralás Tunéziában! I» r ‘»(v. ): Együttműködő partnerünk: IOMUS utazási TÉMÁINK: ■ Tökmag Tom Szabadkán folytatódott a Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál (15. oldal) ■ Programbizottság A Vajdasági Műsorszórási Intézmény Programbizottságának magyar tagjai dr. Tóth Tivadar és Bús Ottó (5. oldal) ■ Változatlan közműdíjak A magyarkanizsai községben mégsem növelik a közműszolgáltatások díját - Nem menesztették az adorjáni helyi közösség vezetőit - olvasható a képviselő-testületi jelentésben (9. oldal) ■ Nemzetegyesítés sporttal Muzslyán tartották az Aranycsapat Alapítvány összmagyar nemzeti diákbajnokságának regionális döntőjét (17. oldal) ■ Elsősegély-tanfolyam A szabadkai Vöröskeresztben a napokban elsősegély-képzésen vesznek részt a helyi közlekedési rendőrök (7. oldal) A Gettósodás helyett integráció Kétnapos tanácskozás az autonómiamodellekről a Tartományi Képviselőházban Regionalizmus és autonómiamodellek Európában a címe annak a nemzetközi tanácskozásnak, amelynek a házigazdája a tartományi kormány, és amelynek résztvevői az autonómia témakörét igyekeznek több oldalról körüljárni, külön kitérve egyes, Európában már elfogadott és működő modellekre, mint amilyen a sokat emlegetett dél-tiroli modell, illetve az isztriai, a katalán és a stájerországi autonómia. Kétféle uralkodó magatartásforma alakult ki a kilencvenes években az autonómiával kapcsolatban. Az egyik a félelem, amely túlnyomórészt a többségi társadalmat jellemezte, a másik pedig a várakozás, amelyet többnyire a kisebbségek képviseltek. Ma, négy évvel a szövetségi kisebbségi törvény megszületése után még mindig sokan vannak azok, akik a várakozás álláspontját képviselik, ami sokkal kényelmesebb magatartás, mint aktívan részt venni az autonómia építésében - mondta dr. Várady Tibor akadémikus a tanácskozás plenáris ülésén tegnap a Vajdasági Képviselőház nagytermében. A kétnapos konferencia résztvevőit levélben üdvözölte Boris Tadic szerbiai elnök, aki hangsúlyozta, hogy Szerbia regionalizációja és a régiók kapcsolatfelvétele a környező országok hasonló régióival a gazdasági, politikai, biztonsági és kulturális együttműködés megfelelő formáit képezi. - Elképzelésem szerint az egész Balkánnak gazdaságilag erős, stabil régióvá és az Európai Unió részévé kell válnia, ahol nincsenek határok, ahol megvalósulhat az emberek, az áru és a gondolatok szabad áramlása - áll egyebek között Boris Tadić levelében, amelyet a konferencia elején olvastak fel. (Folytatása az 5. oldalon)