Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-01 / 26. szám
2007. február 1., csütörtök jelent számára. Itt, Vajdaságban a kisebbségi nemzetet képviselve az identitástudatunk erősítésére folyton szükség van, s fontos, hogy mindez a zenében is kifejezésre jusson. Különös érzékkel fedezi fel az ígéretes tehetségeket. Dér Henrietta, Bencsik Tamara, Kókai Angéla, Miskolci Diána, Pósa Tímea neve ma már egyre többünk számára cseng ismerősen. Mindannyian Megyeri Lajos tanítványai, akik nyilatkozataikban nem felejtik tanáruk nevét említeni, aki teljesen ingyen foglalkozik, foglalkozott velük, s aki azután is figyelemmel kíséri útjukat, amikor nélküle haladnak tovább. - Mindig arra törekedtem, hogy a fiatalokat, a tanítványaimat színpadra állítsam, hogy miiél több megmérettetésre küldjem el őket. Igyekszem saját lemezhez juttatni őket, ami mindenképpen jó útravaló a további próbálkozásaikhoz. Tőlem telhetően segítem őket, hogy amennyire lehet, itthon érvényesüljenek, de ha úgy döntenek, hogy külföldön próbálnak szerencsét, nem állok útjukba, nem beszélem le őket. Sajnos kevés a megmutatkozási lehetőség, több fesztiválra, tehetségkutató rendezvényre lenne szükség itt, Szabadkán is. Sajnos a média sem foglalkozik eléggé az ígéretes fiatalokkal. A kortárs zeneszerzők még nehezebb helyzetben vannak. A szórakoztató zene terén még akadnak lehetőségek, de a komolyzenei művelésére nem fordítanak kellő figyelmet. A komolyzene kapcsán Szabadka zenei életéről is beszélgettünk a tanár úrral. - A Népkörben operetteket adtak elő, a Népszínházban pedig egykoron operákat is. Sajnálom, hogy mindez megszűnt. Szomorú, hogy a kilencvenezer lakosú Szabadka község el tudta tartani az operát, most százötvenezren nem, pedig igény lenne rá. A közönség mindig leginkább a zenés darabokat szerette. Ami a zenekarokat illeti, szerintem egy 20-25 fős, szabadkai fiatalokból álló együttesre lenne szükség. Azt a pénzt, amit a vidéki zenészekre költenénk, erre a zenekarra kellene fordítani. Állást kell biztosítani fiatal zenészeinknek, hogy ne kelljen több száz kilométerre élniük az otthonuktól, legyen miért itt maradniuk. Ezt a zenekart azután fokozatosan lehetne bővíteni. Megyeri Lajos ma is aktívan foglalkozik zeneszerzéssel - sajnos vidékünkön nem becsülik érdemei szerint a kortárs klasszikus műveket, s továbbra is díjmentesen egyengeti tanítványai útját. Legnagyobb fizetség számára, ha a színpadon láthatja őket. ■ TÁPAI Renáta llumkaó Az éhenhaláshoz sok, az élethez kevés Kiállítás és könyvbemutató a kosárfonásról a zentai Városi Múzeumban A Tisza mentén kedvezőek voltak a feltételek a kosárfonás mesterségének kialakulásához, hiszen a vízparti hullámterek megfelelő termőtalajt biztosítottak a fűzfavesszőnek, amely a kosárfonás alapanyaga. Zentán az első kosárfonó mesterek a tizenkilencedik század végén jelentek meg. A hozzáértők azonban korábban is készítettek különböző használati tárgyakat vesszőből, de akkor még nem szakmaként tartották számon ezt a mesterséget. Először háziiparrá, majd kisiparrá fejlődött, ezeket követték a szövetkezetek, végül vállalatokat hoztak létre. A November 29. kosárfonó vállalatban készültek azok a termékek, amelyek iránt akkora volt a kereslet, hogy Amerikába is szállítottak belőlük. A legnagyobb külföldi megrendelés a nürnbergi kosár volt, amellyel hosszú ideig uralták a zentaiak a piacot, hiszen ezt csak kevés helyen tudták készíteni. Aztán elmaradtak a megrendelések, mert már csak jócskán áron alul voltak hajlandóak vásárolni a nyugati vevők, hiszen másutt olcsóbb volt a nyersanyag és a munkaerő. A hatvanas évek fordulóján bezárták a zentai vállalatot. A fenti témát fejti ki részletesen Sándor Lajos (1932-2000) A kosárfonó szakma kialakulása Zentán című könyvében, amelyben a szerző leírja a kosárfonás történetét, a mesterek képzését, a szakmában használt munkagépeket, a vesszőtelepek karbantartását és védelmét is. A szerző sajnos már nem érhette meg könyve megjelenését, de valamikori tanítványai közül néhányan jelen voltak a hétvégén megtartott könyvbemutatón és kiállításmegnyitón. Újházi László a mai napig műveli ezt a mesterséget. Tanult szakmája ez, mondja,, szakképzett" kosárfonó oklevelet szerzett 1960-ban, de nem ebből élt, a vasútnál dolgozott negyven évet. - Hogy ma miért érdeklődnek kevesen a szakma iránt? Az éhenhaláshoz sok, az élethez kevés, amit ezzel a szakmával keresni lehet. Meg nagyon nehéz ez a munka, az ujjaim teljesen deformálódtak. Csak az csinálja, aki nagyon szereti. Nyugdíjasként kezdtem újra kosarakat fonni. Ha megélni nem is lehet belőle, de a havi járandóságomat kiegészíti. Sándor Lajos hatására három kvadráton vesszőt telepítettem a gyümölcsösben, vesszőfőzőkazánt, csináltattam, vettem gyalut. Zentán már csak én vállalok megrendeléseket. Benkó Géza és Burány Julianna tanárnő csak saját részükre dolgoznak. Sándor Lajos és Lengyel Laci bácsi művészemberek voltak. Mindent megcsináltak, akár fotóról is. Laci bácsi olyan szekrényt készített, hogy az ember eltátotta a száját. Ninkov Kovacev Olga művészettörténész és néprajzkutató szerint a természetes anyagokból készült tárgyak kihalóban vannak. Illetve lenne egy kis reneszánszuk, hiszen van, ahol újraéled az etno sülus, de a mestereket ez még nem segíti igazán - mondja a szabadkai múzeum néprajzosa. Ezért is gondolja, nagyszerű vállalkozása a zentai múzeumnak, hogy Nagy Abonyi Ágnes vezetésével már több mint egy évtizede játszóházakban ismertetik meg a gyerekek a természetes anyagokkal és a hagyományokkal. -Vajdaságban nem sok olyan múzeum van, ahol odafigyelnek erre. Talán Újvidéken volt egy hasonló próbálkozása a múzeumpedagógusnak. Szabadkán azonban, ahol én dolgozom, nagyon nehéz ilyesmit létrehozni. Nagyon örülök, hogy éppen a múzeum ad helyet ezeknek az újraélesztési kísérleteknek. Úgy gondolom, csak egy jó vállalkozó kellene ahhoz, hogy ismét fellendüljön a kereslet a kézműves tárgyak iránt, és ezzel a mesterségek is újraélednének. A szabadkai múzeumhoz tartozik egy emléktárgybolt. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek vásárolják ezeket a népművészeti termékeket. A mesterek és a művészek nem tudják önmagukat menedzselni. Ők jól tudnak dolgozni, de kellenének a vállalkozók. Van erre példa a világban. Nem is olyan messze tőlünk, Tápén csak gyékényből élnek. Persze szemléletváltásra is szükség lenne. Azt szoktuk meg - sajnos már a nagyanyáinktól is ezt láttuk -, hogy ami régi, azt el kell dobni. A gyerekeinken azonban megfigyelhetjük, hogy vonzódnak a természetes anyagokhoz. Csak lehetőséget kell adni nekik, hogy a közelükbe kerüljenek ezek a dolgok. Ha nem mutatjuk meg nekik, akkor nem fogják tudni, hogy létezik ilyen világ is. Nagy Abonyi Ágnes, a Városi Múzeum néprajzkutatója, a kötet szerkesztője a megnyitón elmondta, hogy ez a kis füzet nem kizárólag a kosárfonóknak szól. És bár a szakmát nem lehet könyvből megtanulni, csak gyakorlati útmutatások mellett, „kézből”,, mégis nagy szükség van a kézművesmunka rejtelmeibe betekintést nyújtó összefoglalóra. Sándor Lajos haláláig rendszeres szakoktatója volt a téli kézművestáboroknak, és ezzel nagyban hozzájárult a kosárfonás népszerűsítéséhez. Könyve megjelentetésével a szakma újraéledéséhez szeretett volna hozzájárulni a Thurzó Lajos Közművelődési Központ. • GRUIK Ibolya Gergely József A gazdag ünnepi fogyasztás után tudnunk kell, hogyan frissítsük fel szervezetünket. A friss gyümölcs a vitaminok, ásványi anyagok és rostanyagok kiapadhatatlan forrása. A jó egészséghez ideális ezek napi három-négy alkalommal történő fogyasztása, különösen a gyerekek és idősek esetében. Miután e vitaminok és ásványi anyagok teljesen természetes formában vannak, a szervezet könnyen lebonga őket. A kicsinyek elégedetten vágnak bele az ötletes édes és sós szendvicsek elkészítésébe, az egyszerűbb gyümölcssaláták, saláták, limonádék vagy jeges teák elkészítésébe. Az M-Rodic Me,gamarketekben február 4-ig tart az Ön télikertje elnevezésű akció, amely a fogyasztóknak a friss gyümölcsök és zöldségfélék gazdag kínálatát nyújtja kivételesen kedvező áron, így a citrom kilogrammja 49, a Klementine mandarin 58, a szőlő 189, a 250 grammos csomagolásban lévő földieper 99 dinárba kerül... Az M-Rodic fogyasztói részére az egzotikus gyümölcsök gazdag ajánlatát állította össze, így a kivonó gyümölcs kilója 522 dinárba kerül, egy kiló lichi 319 dinár, a grapefruit 71,30 dinár, az ananász 139 dinár, a tamarilla pedig 771 dinár. És nemcsak ennyi! A friss gyümölcs kínálata szintén igen vonzó. A zöldség 47 dinárba kerül, a fokhagyma 109 dinárba, a vöröshagyma 31, a pasternák kilója 44 dinár, a paprika darabja pedig 12,10 dinár... minden gazdag, de bőven tartalmaz káliumot, kálciumot és magnéziumot is. Frissítő italként fogyasztható, szárított gyümölcsként vagy ételízesítőként. ■ A kiwi, a szakemberek szerint a legegészségesebb gyümölcs. A B vitamincsoportot tartalmaz, illene A- ésvltamint is, fehérjéket, kálciumot és vasat.. Hasznos a jövendőbeli anyáknak, mert a B-vitamin segíti a gyermek növekedését. ■ Sokan biztosan nem tudják, hogy földiepret heti egy alkalommal kell fogyasztani. Hasznos a vese és a szív számára. A legjobb frissen. Tejszínnel és pezsgővel megörvendeztethet valakit egy romantikus vacsorával... ■ A mandarin a citrusok családjába tartozik. Gazdag A- és C-vitaminban, és sok növényi rostot tartalmaz. Ajánlatos fogyókúra alkalmával, illetve a triglicerid és a koleszterin csökkentésére. Kiváló frissítő a téli hónapokban. ■ A fisalis Peruból származik, a kis narancsformájú gömböket a lampionhoz hasonlóan borítottuk. Étkezésre csak a gömböket használjuk, amelyek tortadíszek is lehetnek. A-, B- és C-vitamint tartalmaz. Gazdag ásványi anyagokban. Az Ön télikertje elnevezésű akció február 4-ig tart újvidéki, belgrádi, szabadkai, pozarevaci és pancsovai üzleteinkben. M Az On télikertje az M-Rodic Megamarketekben A banán kilója 58,50, az alma kilója 34,90 dinár, a zöldsaláta darabja 14 dinár Az újvidéki, belgrádi, szabadkai, pozarevaci és pancsovai M-Rodic Megamarketek kellemes és szórakoztató vásárlási lehetőséget kínálnak, a hazai termékek legszélesebb palettájával, a legkedvezőbb árak mellett, így ezek az üzletek a korszerű család számára a legszükségesebb termékek beszerzésének közkedvelt helyei. Az M-Rodic Megamarketekben folyamatban van az Ön télikertje elnevezésű nagy akció, amely február 4-ig tart. Egy kiló banán 58,50 dinárba, a narancs 39,90, a kiwi 78,90, az alma 34,90, a sárgarépa 18,90, a zeller 33,50, a vöröshagyma 31, a káposzta 4,90, a burgonya pedig 18,90 dinárba kerül. Minden felsorolt üzletben tart az akció. ■ Megbízhatóan tudjuk, hogy a citrom C-vita kozelkep@magyarszo.co.yu KÖZELKÉP 11