Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-20 / 42. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu RÖVIDEN ! BAGDAD Amerikai támaszpontot támadtak Bagdadtól északra megtámadtak egy amerikai katonai bázist, két katona meghalt, 17 pedig megsebesült - közölte az amerikai hadsereg. Az összehangolt támadás elején egy autós öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a támaszpontnál. A környéket lezárták, és kimenekítették a sérülteket. Tegnap Bagdadban és környékén további hét, Ramádiban 11 halálos áldozata volt különböző pokolgépes merényleteknek. I SZÖUL Öngyilkossági hullám Míg 2000-ben 6500 ember választotta önként a halált, 2005-ben már 12 ezren mondtak le életükről. A dél-koreai statisztikai adatok szerint a negyvenes éveikben járókat foglalkoztatja leginkább az öngyilkosság gondolata: a felmérésben részt vevők csaknem 13 százalékának fejében fordult már meg az ötlet, de az ötvenesek is csak egy százalékkal maradnak le, a sor végén pedig 8 százalékkal a húszas éveikben járók állnak. Az okok között előkelő helyen szerepelnek az anyagi gondok, a havonta kevesebb mint 1000 dollárt keresők csaknem 16 százaléka menekülne a halálba, a 6000 dollárért dolgozóknál viszont alig 6 százalék ez az arány. A PORT HARCOURT Három horvátot hurcoltak el Fegyveresek elraboltak három horvát olajmunkást a dél-nigériai Port Harcourt város egyik bárjából. A három honát a Hyunday Heavy Industry konszern egyik alvállalkozójának, a Hydrocive Ltd.-nek az alkalmazottja volt. ,Az egyik bázishoz közeli bárban ittak éppen, amikor szélsőségesek szállták meg a környéket, és elvitték őket” - közölték tegnap biztonsági források. Ezzel kilencre nőtt a Niger folyó deltavidékén fegyveres csoportok által jelenleg fogságban tartott külföldiek száma. Egy január 23-án elrabolt amerikai mérnököt és nigériai sofőrjét szombaton engedték szabadon. ■ MADRID Mind tagad Négy társához hasonlóan tagadta bűnösségét a 2004. márciusi madridi robbantások ötödik vádlottja is. A Szíriai Bászel Galjúnt azzal vádolják, hogy ő volt az egyik, aki elhelyezte a pokolgépeket, illetve hogy ő volt a 191 halálos áldozatot követelő összehangolt robbantássorozat egyik kitervelője. A 26 éves vádlott azt állította a tárgyaláson, hogy számítógéppel manipulálták azt a fényképet, amelyen egy szemtanú felismerni vélte. Egy másik, róla készült fényképen viszont nem ismerte fel a tanú - érvelt. Az előtte meghallgatott vádlott, Dzsamel Zugam a csütörtökön és pénteken meghallgatott másik három feltételezett értelmi szerzőhöz hasonlóan szintén tagadta, hogy bármilyen módon részt vett volna a merényletekben, és élesen elítélte a robbantásokat. (MTI/Yonhap/ AP/AFP/Reuters) Majd találkoznak még Rice, Dimért és Abbász a kétállamos megoldás mellett foglalt állást Különösebb előrelépések nélkül ért véget tegnap Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, Ehud Dimért izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök egy jeruzsálemi szállodában folytatott kétórás tárgyalása, tulajdonképpen csak abban egyeztek meg, hogy a jövőben újra találkoznak. Egyetértettek abban is, hogy a konfliktus megoldása nem jöhet létre „erőszak útján”, hogy a közel-keleti rendezést illetően a két államra épülő megoldás mellett állnak ki, és hogy a palesztin állam nem születhet meg terrorral. „Abbász elnök és Olmert miniszterelnök a palesztin nemzeti egységkormány megalakításáról szóló egyezményhez szorosan kapcsolódó kérdéseket tekintettek át, és megvitatták a kvartett álláspontját, miszerint a Palesztin Hatóság bármilyen kormányának kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy nem folyamodik erőszakhoz, elismeri Izraelt, és elfogadja a múltbeli egyezményeket, vállalásokat, beleértve az útitervet is” - mondta Rice, aki szerint Abbász és Oimert megerősítette, hogy kötelezőnek tartják magukra nézve a korábbi megállapodásokat és a novemberben kialkudott fegyvernyugvást. Megvizsgálták egyúttal, hogyan léphetnének előre a nemzetközi béketerv (útiterv) végrehajtásában, amely kölcsönös lépések során át vezetne el egy önálló palesztin állam megalakulásához. Iszmáil Radván, a Hamász szóvivője kudarcnak nevezte a tegnapi hármas találkozót, s felszólította a washingtoni kormányzatot, hogy tartsa tiszteletben a palesztin nép akaratát, ismerje el a kormányt, és kezdjen vele párbeszédet. „Fenn kell tartanunk a kommunikációs csatornákat a palesztin kormánnyal, és ez kizárólag a palesztin elnök, Mahmúd Abbász révén lehetséges” - mondta post festum Dimert. Abbász megerősítette, hogy nem a kormány, hanem személyesen ő fog kezelni minden Izraellel folytatott tárgyalást.A Beta/AP Kosovo torlasszá válhat Oroszország és a Nyugat viszonyában A Nyugat minden bizonnyal eléri Kosovo függetlenségét, de Oroszország időt nyer ahhoz, hogy megpróbálja a maga érdekeinek megfelelően megoldani a konfliktusokat posztszovjet szomszédságában. Nyugaton feltételezik, hogy Oroszország - amikor felháborodását hangoztatja Kosovo függetlenségének (esetleges) elismerésével kapcsolatban - valójában nem Szerbia érdekeit védelmezi, hanem egyfajta alkuba bocsátkozik. Bizonyos feltételekkel talán bele is egyezik Kosovo függetlenségébe, ha a Nyugat ugyanilyen mederben kezdi szemlélni a grúziai és a moldovai befagyasztott konfliktusok körüli helyzetet is. Kosovo függetlenségének elismerése Oroszország szemszögéből nemcsak a posztszovjet térségbeli befagyasztott etnikai-területi konfliktusok megoldására teremt precedenst, hanem példaként szolgálhat más régiók számára is - mutatott rá Alexander Rahr, német külpolitikai szakértő a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap tegnapi számában megjelent elemzésében. „Nyugaton eddig figyelmen kívül hagyták ezeket az orosz megfontolásokat, de Putyin elnök müncheni beszéde sokakat kijózanított. Ez a beszéd alighanem új vörös vonalat húzott, amelyet orosz felfogás szerint Kan, Dél-Oszétiában, a Karabah-hegyvidéken és a Dnyeszter mentén, mára azonban a helyzet alaposan megváltozott: az EU-nak talán ahhoz sem lesz elég ereje, hogy a Balkánt teljesen pacifkálja, a posztszovjet konfliktusokról nem is beszélve - írja Rahr. „Európában a szemünk láttára változik a geopolitika. Mindenekelőtt a gáz- és olajtényező alkalmazása miatt. Az EU minden eddiginél inkább szembesül Oroszországtól való energiafüggésével. Az EU stratégái azt mérlegelik, mi a célszerűbb: megegyezni Oroszországgal a gáz- és olajszállítások stabilitásáról vagy kockáztatni, éles mozdulatokat téve a posztszovjet térben. A Nyugat minden bizonnyal eléri Kosovo függetlenségét, de Oroszország időt nyer ahhoz, hogy megpróbálja a maga érdekeinek megfelelően megoldani a konfliktusokat posztszovjet szomszédságában” — írja a szerző. „Ami a Dnyeszter menti konfliktust illeti, Oroszország felélesztheti (2003-ban az utolsó pillanatban elvetett) tervét Moldo- Szerbia semmit sem veszít az Ahtisaari-tervel Szerbia semmit sem veszít az Ahtisaari-tervel, hisz Kosovo 1999 óta nincs szerb közigazgatás alatt, így ha Belgrád elfogadná azt, gyakorlatilag kevés változást tapasztalna - véli Albert Rohan, az ENSZ-különmegbízott helyettese. Az osztrák diplomata a bécsi Kurier napilapnak adott nyilatkozata szerint „az Ahtisaari-tervnek nincs alternatívája, mert a jelenlegi állapotok hosszú távon fenntarthatatlanok. Rendezési terv nélkül Kosovo óhatatlanul destabilizálódna, az elharapózó erőszak pedig könnyen lángra lobbanthatná az egész régiót. A státusrendezéssel a térség végre a valódi problémákra összpontosíthatna, a gazdasági fejlesztésre és az uniós értékek, valamint a távlati tagság felé való fokozatos haladásra. „Ha Belgrád és a kosovói szerbség elfogultság és előítéletek nélkül fontolja meg a javaslattervezetet, akkor nem találhat okot annak elutasítására, már csak azért sem, mert ennek kétharmada épp a szerbség védelméről szól” - véli Rohan, de ő sem tartja valószínűnek, hogy a szerdán kezdődő bécsi tárgyalások kompromisszumhoz vezetnek. (B92/Beta) a Nyugatnak nincs joga átlépni, ha nem akarja kihívni Moszkva haragját, sőt éles reagálását. Valójában az Európai Unió többet várt. Oroszországhoz fűződő viszonyának legfrissebb kiéleződéséig az EU azt hitte, hogy képes lehet önálló békefenntartói szerepet vállalni a posztszovjet térben, és orosz részvétel nélkül is hozzáláthat az etnikai konfliktusok rendezéséhez Abháziáva föderációvá alakításáról. Lehet, hogy a Nyugat ezúttal nem ellenezné. Az abház és a dél-oszét probléma kosovói mintájú rendezésére Oroszországnak nincs elég ereje. A Nyugat nem engedi meg ennek a két régiónak a függetlenségét, ami Grúzia felbomlását idézné elő. Grúzia integritását és stabilitását az Egyesült Államok garantálja” - magyarázta Rahr cikkében. (MTI) Stat Só 2007. február 20., kedd Bush elfenekelve Szabadság-szobor elfenekeli George W. Busht. A hagyományos farsangi rendezvények keretében bemutatott „performance-t” a mainzi polgárok élvezhették Beta// Lengyelország és Csehország orosz célkeresztben!? Varsó és Prága valószínűleg beleegyezik az amerikai rakétavédelmi pajzs telepítésébe Oroszország nukleáris rakétákat szegezhet Lengyelországra és Csehországra, és 5-6 év alatt közepes hatótávolságú rakétákat állíthat elő, ha a két kelet-európai országban telepítik az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit - helyezte kilátásba az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka. „Ha a lengyel és a cseh kormány ilyen döntést hoz, akkor az orosz hadászati rakétaerők képesek lesznek arra, hogy ezeket a létesítményeket is célpontként szerepeltessék” - fogalmazott tegnap Nyikolaj Szolovcov. Arra a kérdésre, hogy Oroszország már most is rendelkezik-e egy Kelet-Európából kiinduló fenyegetés elhárításához szükséges eszközökkel, a vezérezredes így felelt: „Ezek az eszközeink megvoltak és megvannak.” Szorosan ide tartozik, hogy Csehország és Lengyelország valószínűleg beleegyezését adja az amerikai rakétavédelmi pajzs országuk területén történő telepítéséhez. Ezt tegnap Mirek Topolánek cseh és Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök jelentette be varsói tárgyalásaikat követően. A miniszterelnökök egyetértettek abban, hogy a védelmi rendszer telepítésének kérdése nem alkalmas arra, hogy népszavazás tárgya legyen. (MTI/AP/CTK/Reuters) Berlin is neheztel Szokatlan élességgel bírálta az amerikai kormány európai rakétatelepítési terveit a német diplomácia vezetője és a véderőminiszter német kormány helyteleníti az Egyesült Államok magatartását a rakétaelhárító rendszerek tervezett kelet-európai telepítésével kapcsolatban. „Mivel a rakétatelepítésre a tervek szerint Oroszország közelében kerülne sor, Washingtonnak előzetesen mindenképp konzultálnia kellett volna Moszkvával” - hangoztatta a német diplomácia vezetője. Az interjúban a külügyminiszter nemcsak általánosságban helytelenítette az amerikai terveket, de kétségbe vonta az azok igazolására felhozott washingtoni indokokat is. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt: Irán nem rendelkezik olyan hatótávolságú rakétákkal, amelyek szükségessé tennék ilyen rendszerek telepítését. Steinmeier még nyomatékosabban hangsúlyozta azt, hogy a NATO és Oroszország biztonsági érdekei azonosak. Szavai szerint a szövetség és Moszkva közötti partneri viszonyt a jövőben tovább kell erősíteni. A külügyminiszter védelmébe vette Putyin müncheni beszédét is, hangoztatva: semmi olyan jelzést nem érzett ki abból, amely a nemzetközi válságok megoldásában való orosz közreműködés módosulására utalna. A német külügyminiszteréhez hasonló nézetet fogalmazott meg egy hétvégi nyilatkozatában Franz Josef Jung konzervatív véderőminiszter is. Jung ugyancsak hangsúlyozta a NATO és Oroszország közötti partneri kapcsolatok fontosságát, s ezek erősítése érdekében további tárgyalásokat sürgetett. Steinmeier az iráni atomválsággal kapcsolatban is ellentmondott Washington álláspontjának, elutasítva a Teheránnal szembeni szankciók azonnali életbe léptetését, amint azt az Egyesült Államok követeli. (MTI) Frank-Walter Steinmeier a Handelsblatt című politikai napilap tegnapi számában megjelent interjúban leszögezte: a Nyilvános akasztás Nyilvánosan felakasztották az iráni Forradalmi Gárda elleni múlt szerdai támadás egyik vélt tettesét, Naszrollah Sanbe Zehit. Az ítéletet a merénylet színhelyén, Zahedánban, Szisztán-Beludzsisztán tartomány fővárosához közel hajtották végre. Az IRNA hírügynökségnek nyilatkozó, meg nem nevezett, magasrangú illetékes elmondása szerint Zehi beismerte tettét és azt, hogy a támadás része volt az USA azon tervének, melynek célja az etnikumok közötti feszültség és a vallási ellentétek szítása volt. A merényleteit a Dzsundullah szunnita lázadó csoport vállalta magára. A támadásban az elitalakulat 11 gárdistája vesztette életét, további 31 megsebesült Beta/AP/SNA