Magyar Szó, 2007. március (64. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-01 / 50. szám
12 BIZNISZ gazdasag@magyarszo.co.ru ■ STATISZTIKA Nőtt az ipari termelés Januárban a szerbiai ipari termelés 11 százalékkal magasabb, mint a 2006-os év azonos időszakában - közölte a statisztikai intézet. A tavalyi évi átlaghoz viszonyítva pedig a januári teljesítmény 10,2 százalékkal kevesebb. Az ipar 20 ágazatában jelentettek termelésnövelést. Legjobb eredményeket a feldolgozóiparban (15,6 százalék), továbbá a villanyenergia, a földgáz és az ivóvíz kitermelésében és forgalmazásában (3,3) értek el. (Beta) RÖVIDEN I INFLÁCIÓ Februárban 0,1 százalék Szerbiában februárban az infláció 0,1 százalékos volt - közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. A létfenntartási költségek a múlt hónapban 0,2 százalékkal növekedtek. Az intézet adatai szerint a kiskereskedelmi árak 0,7 százalékkal csökkentek, míg a szolgáltatások díja 2,3 százalékkal növekedett. Drágulásukra leginkább a közműdíjak növekedése volt hatással. Februárban a mezőgazdasági termékek 0,1 százalékkal lettek magasabbak, míg a szeszes italok és a dohányipari termékek ára nem változott. Az élelmiszeripari termékek 0,2 százalékkal lettek olcsóbbak. (Beta) POSITIVE SZÁMÍTÓGÉPHÁZ Exkluzív kínálat Az újvidéki Positive cég a Brand Name és a szokványos számítógép-felszerelések mellett ezentúl Notebook komputereket is kínál. A kiemelkedő minőségű LG-számítógépeket a rendkívüli formatervezés és az eddiginél jobb konfiguráció jellemzi. A legújabb modellek újdonságként az úgynevezett „finger print”-et kínálják, amelynek segítségével egy gombnyomással lezárhatja a számítógépét vagy megőrizheti az adatait. Az egyik modellt a 2006. év legjobb modelljeként a Best of the best - red dot award-dal értékelték. Minden számítógép XP szabadalmazott operatív Windows-rendszerrel is fel van szerelve. Az említetteken kívül az ajánlatba tartoznak a hagyományos Notebook számítógépek. Az ügyfél a HP és a Lenov vásárlásakor 512 MB Transcend Flash-memóriát kap ajándékba. A számítógépeket és a teljes ajánlatot a Positive www.positive.co.yu honlapján, vagy az újvidéki Vojvodina Sport- és Üzletközpont II. emeletén lévő Positive számítógépház szalonjában tekinthetik meg az érdeklődők. ÓBECSE Ipari parkot terveznek A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek nagy beruházására visszaemlékezhetnek az óbecseiek. Ezekben az években egymás után alapítottak gyárakat, üzemeket, amelyek tízével, százával teremtették az új munkalehetőségeket. Az akkori minősítéssel élve, ezek túlnyomórészt társadalmi vállalatok voltak, de a nyolcvanas évek végén már néhány magánvállalkozó is jelentkezett középnagyságú munkahelyteremtő beruházással. A fejlesztéseket többé-kevésbé maguk, az érdekelt vállalatok finanszírozták, néhányan bankkölcsönökre is támaszkodtak, de érdeklődést mutattak a külföldi befektetők is, így például az éppen most versenytárgyalás (tender) előtt álló Fadip gépkocsialkatrész-gyár esetében. A flexibilis csövek gyárának (IFC) építésére az angol Dunlop cég, a Nemzetközi Részvénytársaság és a Fadip fogott össze. Ez volt az első külföldi társberuházás az országban, és egészen a kilencvenes évekig működött is, majd a zavaros politikai-gazdasági helyzet miatt az angliai cég továbbállt. Nemcsak a külföldi vonzásában volt úttörő Óbecse. Elsők között hozták akkor létre a községi fejlesztési alapot, melybe a község gazdaságának azon eszközeit igyekeztek társítani, amelyeket munkahelyteremtésül szolgáló beruházásokra használták fel. Ilyen összefogás eredményeként épült a szójagyár, a Carbodixid, széndioxidot kiaknázó és hasznosító üzem és a Zidar Homlokzati téglagyára, a FIT. Ilyen alapból nyújtottak támogatást a Nova Moda lábbelikészítő üzem új csarnokának építéséhez, valamint a városi pékség létesítéséhez. Noha nem gazdasági jellegű beruházás volt, ebből a fejlesztési alapból kezdték meg a sportcsarnok építését is. A többnyire közpénzből épült gyárak egy ideig jól üzemeltek, noha néhány esetben maga a beruházás nem volt éppen gyümölcsöző, mivel a működéshez szükséges támogatásról, a forgóeszköz biztosításáról többnyire elfeledkeztek. így voltak időszakok, amikor az éppen új gyárat, üzemet pénzinjekciókkal talpra kellett állítani, működőképessé tenni. Aztán más idők jöttek és ma már a társadalmi összefogással, szolidáris eszközökből épült üzemek java része magántulajdonba került. A foglalkoztatottak száma csaknem a felére csökkent. A hetvenes-nyolcvanas években Óbecsén mintegy 14 000 foglalkoztatottat tartottak számon. Ma, hozzávetőleges adatok szerint, alig nyolcezer bejelentett foglalkoztatott van, a munkanélküliek száma pedig csaknem 6000. Ez a szám az óbecsei vállalatok további magánosításával nyilvánvalóan növekedni fog, így például további 1000-1500 munkanélkülivel lehet számolni a legnagyobb agráripari kombinát eladását követően. A község jelenlegi vezetése szeretné ezt a folyamatot bizonyos értelemben leállítani, illetve visszafordítani. Eddig az önkormányzat a gazdasági kérdéseket figyelmen kívül hagyta, de mindinkább nyilvánvalóbb, hogy ezt nem teheti, így az önkormányzat keretében létrehozták a gazdasági osztályt, ennek keretében pedig a mezőgazdasági irodát. Feladata a gazdaságfejlesztés programjának elkészítése, a működő és gazdaságfejlesztésre irányuló tőke Óbecsére vonzása. Az a szándék, hogy kedvező ajánlásokkal a Tisza-parti városba vonzzák a gazdasági befektetőket. Budisav Meduric a községi gazdasági osztály vezetője elmondta, hogy Óbecse komolyan dolgozik az ipari parkok előkészítésén. Megfelelő infrastruktúrával ellátott telkeket kínálnak fel mindazoknak, akik beruházásaikkal új munkahelyeket teremtenek. A jelenlegi ipari zónába további 290 hektáros területet készítenek elő. Erre a célra a Nemzeti Beruházási Tervből 300 000 eurót kaptak, ami viszont csak a terv egy részének megvalósítására elegendő. További 300 000 euró szükséges a komplett ipari park kialakítására. A hiányzó pénzt igyekeznek most más forrásokból előteremteni. Ezenkívül a topolyai úttól délre - az úgynevezett egykori és jelenlegi vásártér területén - egy gigantikus bevásárlóközpont építésére készítik a telket. Az önkormányzat ily módon kívánja támogatni a gazdasági beruházásokat. 1 ■- gy Lépésben Amerikával? A belgrádi Energyobserver internetes folyóirat a közelmúltban olyan számításokkal rukkolt elő, hogy Szerbiában egy kilowattóra áram 5,18-6,82 eurócentbe kerül, nagyjából ugyanannyiba, mint az USA-ban, sőt azt is kiszámította, hogy mindkét országban megközelítőleg 80 dollár a havi áramszámla. Azonnal reagált a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) vezetősége, szándékos félretájékoztatásnak minősítette az Energyobserver cikkét, állítván, egy kilowattóra áram ára Szerbiában jelenleg 4,2 eurócent, messze elmarad az európai szinttől, ezért drágítani kell. Hogy hol van az igazság, valójában mennyibe kerül Szerbiában egy kilowattóra áram, azt a mindennapi ember még akkor sem tudja kiszámítani, ha jó matematikus. A ködösítésre szinte ideális képletet talált ki a villanygazdaság, amikor bevezette a többtarifás elszámolási rendszert, azaz a zöld, kék és piros tarifákat, mert az így kapott összeghez még hozzá kell adni az áfát, kamatokat, a tévéelőfizetési díjat. A miniszterek még a választások előtt felkészítették a nyilvánosságot: csak április 1-jétől drágul az áram. Ahogy közeledik az említett dátum, mind többen kezdik számolni, hogy mennyire terheli majd a háztartások költségvetését az áram újonnan megszabott ára, mert a szolgáltató éppen ettől a fogyasztói kategóriától reméli a legnagyobb hasznot. Az Energyobserver kellemetlen megállapítása, hogy az áram drágításáról a villanygazdaság, az energetikai ügynökség és a kormány fog dönteni, azaz gyakorlatilag a pártok, mert a pártkasszákat valahogyan fel kell tölteni. A villanygazdaság természetesen tagad, másként érvel. Azt állítja, ha elhalasztják a drágítást, a villanygazdaság nem építhet újabb létesítményeket, nem fejleszthet, közvetve függővé válunk a behozatali áramtól, és mindennek az lesz a következménye, hogy a küszöbönálló magánosítás során a villanygazdaságot valaki aprópénzért megkaparintja. Milyen a gyakorlat közvetlen szomszédságunkban? Horvátországban például az áram legutóbb 2004-ben drágult. Az ottani áramszolgáltató monopolhelyzete komolyan megingott, mert 2007. július 1-jétől a nagyüzemi fogyasztók - melyekből Horvátországban 165 000 van - saját maguk döntik el, hogy kitől vásárolják az áramot. Ugyanezzel a joggal élhetnek 2008. július 1 jétől a 200 000 horvát háztartás fogyasztói is. Világos tehát, a honát villanygazdaság csak azért versenyképes, mert az utóbbi két évben nem drágított, s a közeljövőben sincs kilátásba áremelés. Senki sem vitatja el azt a tényt, hogy a 2000- es félfordulatig az áram ára Szerbiában megengedhetetlenül alacsony volt A fizetések és egyéb juttatások fedezése után az EPS-ben nem maradt pénz amortizációra. A nagyjavításokat 2000 után a vállalat részben külföldi országok adományaiból, részben kölcsönökből fedezte. Az áram eladásából származó bevétel java része pedig továbbra is visszakerül a fogyasztásba. Valaki egyszer azt találta mondani: közvállalatban dolgozni manapság is kiváltság. Csak az a kérdés, meddig maradhat egy közvállalat állam az államban? ■ V. A. 2007. március 1., csütörtök www.voban.co.yu Vojvodanska banka Br____ A VALÓDI ÉRTÉKEK HÁZA Call center: 021/614-503 árfolyamlista 1 egységre, forintban Devizanem vételi eladási Dinár 2,80 3,29 Euró 249 258,89 forrás: a szegedi Tesco áruházi váltóiroda Szerb Nemzeti Bank A devizáért, 1 egységre, dinárban Devizanem vételi közép eladási EMU-euró 79,75 79,99 80,23 Kanadai dollár 51,67 51,83 51,98 Svájci frank 49,48 49,63 49,77 USA-dollár 60,33 60,51 60,69 Környező országok Közép, dinárban Magyar forint (100) 31,14 Horvát kuna (1) 10,87 Boszniai márka (1) 40,89 Magyar Nemzeti Bank Közép, 1 egységre, forintban EMU-euró 254,79 Kanadai dollár 165,56 Svájci frank 157,98 USA-dollár 193,21 Érvényben: 2007. február 28. Dávid Csilla NEMESFÉMEK 1 uncia (31,103 g) dinárban Arany XAU 40 015,55 Ezüst XAG 854,71 Palládium XPD 21 383,16 Platina XPT 74 847,12 Búza 12,42 Szárított kukorica 11,34-11,39 Szárítatlan kukorica 17,28 Szójagópogácsa 24,31-25,37 Szójagríz 24,74 Napraforgó-pogácsa 8,73 Nyolcasliszt 9,74 UREA 20,84 AN 16,20 KAN 14,36 KÖTVÉNYÁRFOLYAMOK Belgrádi Értéktőzsde, 2007. február 28. Évjárat A névérték Ingadozás Éves hozam %-át éli százalékban 2007/A 97,850,56 9,01 2008/A, 92,810,42 6,13 2009/A 87,76 0,42 5,96 2010/A 83,21 0,69 5,81 2011 /A 78,05 0,19 6,00 2012/A 73,900,67 5,92 2013/A 70,29 0,00 5,80 2014/A 65,90 0,52 5,91 2015/A 61,151,05 6,14 2016/A 61,14 5,30 5,46