Magyar Szó, 2007. június (64. évfolyam, 125-150. szám)

2007-06-06 / 129. szám

10 KÖZELKÉP kozelkep@magy­­ar-szo.co.yu Mam Sie A 31. DURINDÓ ÉS A 44. GYÖNGYÖSBOKRÉTA ÓBECSÉN Kiváló szervezés, vidám hangulat Nemzeti közösségünk két leglátványosabb rendezvényéről szóban és képekben Amikor tavaly a verseci hegy lábánál Knézi Péter, Óbecse község alpolgármestere, Ricz Róbert, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör elnöke és Ferenc Edvin alelnök a vendéglátó bánsági város, Versec képviselőitől és dr. Szöllősy Vágó Lászlótól, a fesztiváltanács elnökétől átvették a vajda­sági magyarság két legnagyobb és legjelentősebb népzenei és néptáncrendezvényének zászlaját, voltaképpen már kezdetét vette az idei óbecsei rendezvény szervezése. A majd egyéves munkának meg is lett az eredménye. Ettől alaposabban, összehangoltabban aligha lehetett volna megszervezni e látványos találkozót. Derekasan tette dolgát a 17 tagú szer­vezőbizottság, de feladata magaslatán állt mindenki, kezdve azoktól, akik a majd 3000 fellépő és vendég ellátásáról gondoskodtak. Fogadták, kalauzolták a rendezvényre érkezőket, és a műszaki feladatok végzésében is részt vettek. A rendezvényt az első perctől Óbecse község önkormányzata vállalta fel és anyagilag messzemenően támogatta. Dusan Jovanovic polgármester nemcsak a szervezőbizottság tiszteletbeli elnöke volt, hanem tevőlegesen is részt vett a szervezőmunkában, mint ahogyan Knézi Péter alpolgármester, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör vezetőségének tagja „közlegényként” is alaposan kivette részét a szervezésből. A rendezvényt ezúttal nagyon sokan felkarolták, kiadós pénzbeli támogatást nyújtott a Nemzeti Kulturális Alap, a Szülőföld Alap Budapestről, a Tartomá­nyi Oktatási és Művelődési Titkárság, a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság és a Szerb Köztársaság Kulturális Minisztériuma. Rajtuk kívül még 43 vállalat, vállalkozás, intézmény, és nem kevés magánszemély segítette a szervezést, így aztán nem véletlen, hogy mind­azok, akik valamilyen formában részesei voltak a 31. Durindónak és a 34. Gyön­gyösbokrétának, nagyon meg voltak elégedve azzal, amit láttak, hallottak, átéltek. A népzene rajongói kedvükre szórakozhattak a péntek délutántól szombat estig tartó Durindón, amelyen az idén rekordszámú, 112 fellépő vett részt. Noha egyik rendezvény sem verseny jellegű, a három nap produkció­it neves hazai és külföldi szakemberekből összeállított értékelőbizottság nézte végig, és meghatározott számú fellépés után a fellépőkkel együttesen mondott értéke­lést. Többnyire elismerő szavak hangzot­tak el, de több esetben, ha erre szükség volt, a jogos bírálatoknak is helyet adtak, igyekeztek jó tanácsokat adni. Erre külö­nösen azoknak volt nagy szükségük, akik először, vagy csak nagyon kevés­szer lehettek jelen a rendezvényeken, és otthoni körülményeik sem olyanok, hogy teljes ismeret és tudás birtokában, megfelelő feltételek közepette ápolják hagyományainkat. Remélhetőleg a körül­mények is változnak majd, viszont az ő tiszta hozzáállásuk, kitartásuk továbbra is megmarad, és a népi értékek ott is kifejezésre jutnak, ahol nagyon sokáig háttérbe szorultak, ahol befedte őket a közöny, a beolvadás vastag pora, ahol már feledésbe merültek. Öröm is volt egy kicsit hallani néhány csoportnál, így a versecieknél, mitrovicaiaknál, a kucoraiaknál, hogy noha egymás között szerbül társalogtak, az anyanyelvüket sajnos már nem beszélő fiatalok többsége mégis magyarnak vallotta magát és örült, hogy végre az ének- vagy tánccsoport­ban nemzete dalait, táncait ápolhatja. Ehhez kell támogatást nyújtani, hogy a továbbiakban hozzáértők irányításával, segítségével tegyék. A nagy mezőnyből már korábban kiemelkedők többé-kevésbé azt nyújtot­ták, amit el is vártunk tőlük. A szigorú szakértői szemek és fülek ezúttal is nagy örömmel fogadták produkcióikat, ám ha kellett, tettek egy-két bíráló megjegyzést is. A középmezőny teljesítménye ezúttal tarkább volt, mint korábban. Néhány csoportnál bizonyos visszafejlődés is észrevehető volt. A kimagaslóan jó és színvonalas telje­sítményeket a közönség is kellőképpen értékelte, különösen a rendezvény harmadik napján, a Gyöngyösbokré­tán, amikor 35 magyar néptáncegyüttes lépett fel. Dörgött a vastaps az öt torony­nyal határolt óbecsei főtéren. Mindenki kitett magáért, hogy igazi jó hangulat alakuljon ki, és a fellépők, a nézők, a bámészkodók, de még az ajándékokat, édességet, a hűtött, csapolt sört és fagy­laltot árusítók is jól érezzék magukat. Időnként csak a tömeg méretét illetően Ady Endre Művelődési Egyesület, Bácskossuthfalva A bácsfeketehegyi Feketics Művelődési Egyesület táncosai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Egyesület, Topolya Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület, Doroszló Otos­z András Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, Szabadka ■BMÜtgB A gombosiak, Arany János Magyar Művelődési Egyesület Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, Óbecse Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Bácskertes Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Kishegyes 2007. június 6., szerda

Next