Magyar Szó, 2007. július (64. évfolyam, 151-176. szám)

2007-07-21 / 168. szám

S­ólyom László szerint a kötelességtudat az a tulajdon­ság, amely nagy mértékben hiányzik a magyar politi­kai elitből. Pedig egyik legfontosabb tényezője a pozi­tív politikai hozzáállásnak. Ennek tulajdonítható szerinte az is, hogy nem volt más választása Horn Gyula kitüntetése kapcsán. Hiszen neki, mint köztársasági elnöknek, mint intézménynek kötelessége részrehajlás nélkül állást foglal­ni, amikor egy állam alapvető kérdései forognak kockán. Márpedig Horn Gyula több évtized alatt sem volt hajlandó megváltoztatni azon nézeteit az 1956-os forradalommal kapcsolatban, amelyek a forradalmat ellenforradalom­nak tartják, illetve ellentétben állnak a mai alkotmányos rendszerrel. Ennek alapján tehát a köztársasági elnök­nek valóban jogalapja volt megtagadni a jelentős állami díjat. Gyurcsány Ferenc és a Magyar Szocialista Párt természe­tesen nem értett egyet ezzel a döntéssel, bár rákényszerültek arra, hogy egyrészt Gorbacsov, másrészt Horn Gyula ominó­zus kijelentéseitől elhatárolódjanak. A köztársasági elnököt azonban újra célkeresztbe lehetett venni. De tulajdonképpen érthetetlen, hogy ennek a mesterséges helyzetnek Gyurcsány Ferenc elképzelése, illetve számításai alapján milyen haszna lehetett volna pártja számára? Hiszen neki pontosan tudnia kellett, hogy Horn Gyula milyen nézeteket vallott, azt is, hogy azokat nem változtatta meg, ezáltal pedig egy neki ajánlott díj biztos konfliktus forrása. Egyes vélemények szerint azért tette meg ezt a húzást a miniszterelnök, hogy a pártja radikálisabb és a baloldali szavazók széle felé is tegyen valamilyen gesztust, így viszont megkérdőjeleződik azon korábbi kijelentése, miszerint egyér­telmű a választása Kádár János és Nagy Imre öröksége között. Az is lehet azonban, hogy Gyurcsány Ferenc tulajdonkép­pen pontosan a konfliktust szerette volna kiélezni a köztár­sasági elnök és a társadalom egy része között. Vagy újra valamiféle revansot venni, azért, mert Sólyom László tavaly ősszel személyéről is ugyanolyan kritikusan nyilatkozott, mint most Horn Gyuláról. Az államfő akkor azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc morális válságba sodorta az országot, mert nyilvánosságra került beszéde után a demokratikus norma­­rendszer egészét megkérdőjelezte. Továbbá saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel. Sólyom László véleménye azonban azóta sem változott Gyurcsány Ferenc megítéléséről és az ország helyzetéről, mivel elkeserítik a megszorító csomagok hatásai. Véleménye szerint botrányokkal van tele a közélet, és ez azt mutatja, hogy a normakövetés egyre lazább és ez mindegyik politikai erőre érthető bizonyos mértékben. B TALPA, Ló a Háttérszándékok // X 4 KITEKINTŐ kitekinto@magyar­szo.co.yu Statfic 2007. július 21., 22., szombat-vasárnap Ismét együtt Határon túli magyar fiatalok találkozója Budapesten Az idén tizenkettedik alkalommal kerül sor a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, vala­mint Budapest Főváros Önkormányzatának közös rendezvényére. Az Égtájak Iroda szervezésében tizenhat ország mintegy hétszáz magyar fiatalja kapott meghívást a Vendégségben Budapesten tíznapos találkozójára. Az együttlét egyik fő vonulataként a részvevők arra a korra emlékeznek, amelyben a tudomány és a művészet nagyjai karöltve keresték a nemzet továbbélési lehetőségét. Ezért kötötték a szervezők a július 21-től 30-ig tartó találkozó programjának egy részét a reformkorhoz. De az együttlét alatt megismerhetik egymás kulturális érté­keit, bemutatják Budapest közönségé­nek saját hagyományaikat, az országjáró körút során felfedezhetik a Balaton-felvi­­déket, Tihanyt és a Művészetek Völgyé­nek varázslatos világát. A Kodály-évfor­­duló pedig alkalmat ad a közös éneklésre és együttmuzsikálásra is. Goldschmied József programigazgató igen jelentősnek tartja a 2007-es évet, hiszen a tizenkét éves folyamatos munkájuk mára teljesen beérett.­­ Az Égtájak Fesztiválok, a Vendég­ségben a Művészetek Völgyében, a Bien­­nále, vagyis a külhoni magyarok kulturá­lis fesztiválja, a Színházi Estek sorozatunk és az Összművészeti Fesztivál a Határon túli magyar fiatalok találkozójából nőtt ki. Nagyon komoly összművészeti prog­ramot állítunk össze a minden évben a fiatalok találkozójára, de nem csak az a célunk, hogy tanuljanak és szórakozza­nak a részvevők. Legfontosabb szempon­tunk, hogy erősítsük az együvé tartozás érzését. Ezt segíti, és ezért emelem ki a Művészetek Völgyében sorra kerülő programunkat, amikor Kárpát-meden­cei sokadalom címen közösen mutatják be hagyományos értékeiket a részvevő határon túli fiatalok. A visszajelzések­ből azt látom, hogy lázasan készülnek a meghívottak, mindenki várja ezt a találkozást, talán kicsit jobban, mint a többi rendezvényeinken való részvételt. Remélem, hogy jól sikerül! Az idei Határon túli magyar fiatalok találkozójára mintegy kilencven vajdasági részvevőt várnak. A programban a péter­­révei Tisza és az újvidéki Csűrdöngölő néptáncegyüttes, a Tébláb táncegyüttes zenekara, a Zentai Színtársulat, a zentai Apropó verséneklő együttes, valamint Benkó Attila topolyai népmesemondó lép fel. Egyedülálló rendezvényről van szó, mondta Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, aki a vajdasági csoportokat vezeti a fiata­lok találkozóján. - Mint minden kapcsolat, a Vendég­ségben Budapesten rendezvénysorozat is azért fontos, mert mindenki megta­lálja benne a maga érdekeltségét. Az induláskor - több mint tíz évvel ezelőtt - a Délvidék szinte minden régiója képviseltette magát Budapesten. Azóta évről évre mindig ott volt valamelyik művészeti csoportunk. 2001 tavaszán a vajdasági régió bemutatkozásával vált nyilvánvalóvá, hogy a pesti közönség érdeklődik ezek iránt a rendezvények iránt, amelyekre belépőjegyet is hajlandó váltani. Nyugodt lelkiismerettel állapít­hatom meg azt, hogy bármennyire is az amatőr vonalon bontakoztak ki azok a produkciók, amelyeket bemutattunk, mégis volt súlyuk. Ennek köszönhető, hogy ma a legkiválóbb, legtehetséges Lemondás Kóka János távozik a gazdasági tárca éléről Lemond a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vezetéséről Kóka János, az SZDSZ elnöke, legkésőbb december 31-i hatállyal - adta hírül az Index. Horn Gábor, a szabad demokraták ügyvivője az MTI érdeklődésére annyit mondott, a miniszter távozása „szóba került” az ügyvivői testület ülésén. Az Index azt írta: Kóka János a lemondása után csak az SZDSZ vezetésével akar foglalkozni, mert így nagyobb mozgástere lehet az SZDSZ önálló megjelenítésére, mivel most kormánytagként „kvázi a miniszter­­elnök beosztottja”, és nem tartja jónak, hogy a kormányfő a főnöke. Lemondásá­nak hírét Kóka pénteken maga erősítette meg, jobb művészeink állhatnak közönség elé Magyarországon. Úgy tűnt eleinte, hogy mindez nekünk, külhoni magyaroknak volt fontos. Mára egyre inkább az a tapasztalatunk, hogy a magyarországiak számára is azzá vált. De ami a legjelentő­sebb hozadéka ezeknek a találkozóknak, hogy mindinkább erősödik a kapcsolat a határon túli régiók között. Azt hiszem, egyedülálló a Kárpát-medencében ez az együttműködés, amit az Égtájak Iroda fog össze. Mindez egyben az anyaországi és a határon túli magyarok együttgon­dolkodását is jelenti - fogalmazott Hajnal Jenő. A szombat az érkezés, a viszontlátás napja. A vendégeket a József Attila Szín­házban köszöntik, majd este elektronikus tánczenei partira invitálják a fiatalokat. Vasárnap tartják a találkozó hivatalos megnyitóját, amelyre Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke is hivatalos. Ekkor van a nagyon közkedvelt Régiók bemutatkozása est, amikor megnyílik a népművészeti és turisztikai kiállítás, valamint a gasztronómiai bemutató, amelyen ízelítőt adnak a részvevő orszá­gok hagyományos ételeiből és italaiból. Előtte azonban a táncegyüttesek bemu­tatkoznak a magyar főváros közönségé­nek: a déli óráktól kezdődően menet­tánccal vonulnak végig a Duna-korzótól a Vigadó téren át a Március 15-e térre, ahol Duna ünnepén címmel gálaműsort adnak. A jövő hét Kodály Zoltán gondo­latának jegyében kezdődik: „Mielőtt más népeket akarunk megérteni, magunkat kell megértenünk. Semmi sem alkalma­sabb erre, mint a népdal.” IGRUIK Ibolya A péterréveiek egy korábbi fellépése a magyar fővárosban r.r..IL­­K/IKn MDF-FIDESZ Tartós ellentétek Dávid Ibolya a kettős állampolgárság mellett Lehetnek olyan erősek az ellentétek az MDF és a Fidesz között, hogy megaka­dályozhatnak egy esetleges koalíciót 2010-ben - mondta Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke az MTI-nek adott interjújában. Az MDF ugyanis nem hatalmi, hanem értékpárt, és nem kívánja feladni a középosztályért és egy normá­lisabb Magyarországért folytatott politikáját - mutatott rá. A Fidesz és az MDF kapcsolatáról szólva Dávid Ibolya rámutatott, hogy lényegi kérdésekben különbözik a két párt, így más a társadalomképük és a gazdaságpolitikájuk. „A Fidesz programja baloldali, kapitalizmus- és versenyellenes, tőke- és magántulajdon-ellenes, populista párt. Konkrét megoldások és programok mentén sem hajlandó tárgyalni közügye­inkről, például elutasította a középosztály 13 pontos programjának megvalósítását. E nélkül pedig nem lehet polgári Magyarországot építeni” - hangsúlyozta Dávid Ibolya. A Fidesz az „egy a tábor, egy a zászló” évek óta meghirdetett politikájában a tábort baloldalinak, a zászlót jobboldalinak képzeli, így alakult ki­ Magyarországon két baloldali párt, az MSZP történelmi gyökereit nézve, a Fidesz pedig gazdasági elképzeléseit tekintve - fűzte hozzá. Dávid Ibolya egyébként úgy látja, nem lesznek előrehozott választások Magyar­­országon, 2010-ben pedig pártja megkerülhetetlen tényezővé válik majd, az MDF támogatottsága tíz-tizenöt százalékon stabilizálódhat, így csak akkor lehet a párt nélkül kormányt alakítani, ha a Fidesz és az MSZP nagykoalícióra lép. A távirati iroda kérdésére Dávid hangsúlyozta: továbbra is támogatja a hatá­ron túli magyarok kettős állampolgárságát. „A Magyar Demokrata Fórum az, amelyik évek óta azt hangoztatja, hogy a kettős állampolgárságot a politikának törvény eszközével kell biztosítania, egyezségre jutva a környékbeli országokkal. (...) Függetlenül attól, hogy valaki a Felvidéken vagy a Délvidéken, Kárpátal­ján vagy Erdélyben él, ezt a lehetőséget biztosítani kell számára.” A pártelnök szerint Magyarországnak a szülőföldön maradást kell támogatnia, nem bezárva a kaput azok előtt, akik az anyaországba szeretnének letelepedni. Az unión belül az anyaországba költözést nem lehet megakadályozni, de ösztökélni sem szabad - mondta a politikus. Komoly előrelépés A kisebbségek helyzetéről egyeztetett a magyar-ukrán kormányközi bizottság A Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával foglalkozó Magyar-Ukrán Vegyes Bizottság (KVB) közelmúltban megtartott budapesti ülésén több kérdés­ben is jelentős előrelépés történt a két országban élő - magyarországi ukrán, illetve ukrajnai magyar - nemzeti kisebb­ség jogainak érvényesítése érdekében - tájékoztatta az MTI-t a Kormány­­szóvivői Iroda. „Az ülésen több fontos kérdésben is jelentős előrelépés történt a két országban élő nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése érdekében. A találkozó eredményei is bizonyítják, hogy az államközi kapcsolatok Ukraj­nával kiegyensúlyozottak, és jó az együtt­működés a kisebbségvédelem területén is” - fogalmaz a közlemény. A következő hétéves időszakban ennek köszönhetően bővülhetnek a meglévő határátkelőhe­lyek, de lehetőség nyílik újak megnyitá­sára is. Napirendre került a két ország között kishatárforgalmi megállapodás aláírása, s a magyar fél ígéretet tett, hogy „támogatja Ukrajna európai integráci­ós törekvéseit, valamint egy, a könnyí­tett vízumra vonatkozó megállapodás megszületését”. Azonkívül­ megoldód­hatnak a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola, valamint a magyar tannyelvű líceumok finanszírozási problémái és lehetőség nyílhat egy magyar felvételi központ létrehozására Kárpátalján. A testület következő ülését 2008. második félévében tartják meg Ukraj­nában. Fejlesztési támogatások Markó tárgyalásai Budapesten Hetvenmilliárd forint uniós fejlesztési pénzt kaphat közösen Magyarország és Románia a határ menti térségek fejlesztésére - közölte Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter a kancelláriaminiszterrel és az RMDSZ elnökével tartott egyeztetések után (forrás: MTI). Kiss Péter kancelláriaminiszter beszámolt arról, hogy a fejlesztési lehetőségeken túl a találkozón szóba került a támogatási rendszer, valamint a magyar-román kormányülés előkészítése. A támogatási rendszerrel kapcsolatban Markó Béla, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) elnöke kritikát fogalmazott meg, mert úgy látja, bár a keret adott, lassú a támogatások odaítélésének folyamata, ezért annak felgyorsítását kérte. MTI

Next