Magyar Szó, 2008. március (65. évfolyam, 49-72. szám)

2008-03-10 / 56. szám

8 SZABADIDŐ szabadido@magyar­szo.co.yu Stafic Viszlát mosógép, viszlát tisztítószerek! Amerikai és ausztrál kutatók öntisz­tító bevonatokat fejlesztettek ki, amiket szinte mindenen alkalmazhatunk, a textíliáktól a gépkocsik szélvédőjéig bezáróan. A kényelem mellett a nanotechni­­kával elért új anyagok csökkenthetik a környezetre káros tisztítószerek hasz­nálatát, miközben elpusztítják a káros baktériumokat. Három csapat egymás­tól függetlenül dolgozta ki az öntisztí­tó anyagokat. Walid Daoud, az auszt­rál Monash Egyetem tudósa szerint az öntisztító tulajdonság nemsokára teljesen természetes lesz a textileknél. Csapatá­val selymet és gyapjút vontak be anatáz titán-dioxiddal, ami pigmentként már ma is széles körben jelen van különböző termékekben. Az ausztrálok a reklámok jól ismert vörösbortesztjének vetettek alá kezelt és nem kezelt anyagokat, majd napfény­nek tették ki őket. 20 óra elmúltával a vörösborfoltok szinte teljesen eltűntek a nanotechnikával kezelt anyagokról, míg a nem kezelt anyagokon - ahogy azt várni lehetett - gyakorlatilag teljesen változatlanul éktelenkedtek. A napfény a bevonattal reakcióba lépve szobahőmér­sékleten szétbontja a szerves molekulá­kat, melyek megfestik az anyagot, szén­dioxiddá és vízzé alakítva azokat. Az ausztrálok már fel is vették a kapcsolatot egy jó nevű ruhagyárral, hogy elvégezzék a szükséges gyártási teszteket, így hamarosan akár a piacon is megjelenhet az új termék, fejtegette optimistán Wing Sze az ausztrál csapat tagja, hozzátéve, hogy az anyagok nem jelentenek veszélyt a környezetre és vise­lőjükre, miközben megtartják a selyem és a gyapjú kinézetét és érzetét. Az Egyesült Államokból Indiana és Wisconsin állam egyetemei készítették el saját öntisztító anyagaikat. Wisconsin kutatói más területekben gondolkoznak, ők a házak homlokzatait, az ablakokat, a gépkocsik szélvédőit és egyéb hason­ló felületeket céloztak meg anyagukkal. Rengeteg dolgon alkalmazható: szélvé­dőn, ablakokon, repülőgép szárnyakon - sorolta a kutatást vezető Tom Krupen­kin, a Wisconsin Egyetem profes­szora, aki munkatársaival úgyne­vezett „nanoszögekből” készítette el öntisztító bevonatát. A különös elnevezés abból adódik, hogy az anyag mikrosz­kóp alatt egy félig beütött szögek­ből összekalapált réteghez hason­lít leginkább. A nanoszögek azért maradnak tiszták és szárazak, mert a felület feszültség által összetartott vízmolekulák nem tudnak közéjük csúszni. Az anyag nem csak a vizet tartja távol, de lepergeti az olajat, az oldószereket és más szén-hidrogéneket is, így egy kisebb zápor, vagy egy darab rongy azonnal eltávolítja a szennyező­déseket a nanoszögekkel ellátott felü­letről. Erre a megoldásra azonban még várnunk kell, mivel Krupenkin szerint az eljárás igen kényes, és nem szeretnék elkapkodni a piacra dobását. Jeffrey Youngblood, a Purdue Egye­tem anyagtudósa, aki többek közt egy párásodás ellen védő bevonaton, vala­mint egy, a tartályhajókból szivárgó olajat könnyen és biztonságosan „felita­tó” eszközön dolgozik, úgy véli az öntisz­tító anyagok hamarosan mindenhol teret fognak nyerni. Már most megjelentek az első öntisztító technikák, az elkövet­kező tíz év hatalmas terjeszkedést ígér - összegzett Youngblood. (sg.hu) A Monopoly szabadalma Hetvenöt éve, 1933. március 7-én - idegen tollakkal is ékeskedve - jegyeztette be Charles Darrow a Monopoly társas­játékot. A gyártók ugyan nem láttak benne fantáziát, Phila­delphia lakossága mégis rohamos „telekvásárlásba” kezdett Atlantic Cityben. A játék története igen szövevényes és perekkel terhelt, a világ legnagyobb „ingatlanvállalkozását” többen is maguké­nak követelik. Lizzie Magie a múlt század elején találta ki a Landlord’s Game nevű társasjátékot, amelynek célja egy új adózási forma egyszerű megértetése volt. A játék a harmincas évekig „szájhagyomány” útján terjedt, mígnem Charles Darow lecsa­pott rá, alakítgatott rajta és levédette. (Rejtélyes módon védjegykérelmé­nek nyoma veszett, csak az iktatást tanúsító papír maradt fenn.) Az állását vesztett, korábban fűtéssel foglalkozó kereske­delmi képviselő rögtön megpróbálta eladni találmányát a Parker Brothers játékgyárnak, ahol azonban túl bonyolultnak és hosszúnak találták és 52 formai hibára hivatkozva megtagad­ták a gyártást. Darrow nem csüggedt, keresett egy nyomdát és saját költségen legyártatott ötezer Monopolyt. Hamarosan egész Philadelphia odáig volt a játékért, ami már Parkeréket is meggyőzte, 1935-ben elkezdődhetett a tömeggyártás. Az eredeti verzióban Atlantic City sokat érő utcáira licitál­hattak a játékosok, a világhódító út során később London és Párizs ingatlanjaival gazdagodhattak a befektetők. A Monopoly a történelem lapjaira is beírta magát: a II. világháború idején a Vöröskereszt által a fogságban lévő amerikai katonákhoz eljuttatott játékokban valódi pénz is lapult, a szökést a szintén a dobozokba rejtett térképek és iránytűk segítették. A kommunizmus előretörésével az imperializmus jelképének tekintett társas­játékra is nehezebb évek vártak, Kubában például maga Fidel Castro mondta ki rá a halálos ítéletet. Az imperializmus jelké­pe azonban túlélte a szocializmust, több országban más néven, sajátos szocialista verzióban jelent meg. 1959-ben kiállítást rendeztek Moszkvában, a ritka csomago­lásban felvonultatott amerikai Monopoly­­kat azonban ellopták. A játék ma már 37 nyelven több mint 100 országban van jelen, a forgalmazó Hasbro számí­tásai szerint a Föld lakói közül 750 millióan már játszot­tak Monopolyt. Történetéhez természetesen tömérdek érdekesség fűződik: a leghosszabb parti 70 napig tartott, fejjel lefelé 36 órás, a fürdőkádban 99 órás volt a leghos­szabb etap. A legdrágább Monopoly-tábla 2 millió dollárt kóstál, egy ékszerész készítette 23 karátos aranyból, rubin- és zafírborítással, a két dobókockán összesen 42 csiszolt gyémántponttal. ínyenceknek csoki-Monopoly is készült. Az igazán profik az egyik bankkártyagyártó cég jóvoltából már játékbankkártyával is játszhatják a játékot, amely az utób­bi hetekben világpolitikai jelentőséget is kapott: a készülő nemzetközi Monopoly városszavazásán heves viharokat kavart Jeruzsálem hovatartozása. (Múlt-kor) Bizonyíték, hogy Magyarországé a Seuso-kincs Egyelőre senki sem hajlandó kimondani, hogy Magyar­­országé a Seuso-kincs. Legutóbb Visy Zsolt, a pécsi egyetem tanára járt Angliában, ahol bizonyítékként tudományos ered­ményeket is bemutatott a londoni régészeti társaságnak. Az egyik ilyen vizsgálati eredmény szerint a tárgyakon talált talajminták megegyeznek a Polgárdiban vett mintákkal. Az előadásnak nagy sikere volt, ám egyelőre annyit mondtak ki hivatalosan, hogy a legvalószínűbb az, hogy Magyarországról kerültek elő a kincsek. A Vasárnapi Blikk megszólaltatta azt a férfit, akinek annak idején el akarták adni az ezüsttárgyakat, ő azt mondta, értéktelen holminak nézték a kincset, így mindös­sze azt a rézüstöt vette meg, amiben a tárgyak voltak. A kincs értéke egy 1990-es felmérés szerint 100 millió dollár. Az ezüsttárgyakból álló gyűjtemény darabjai közül 14 jelenleg az angol Lord Northampton birtokában van, de a magyar állam visszaköveteli azt. Az üggyel, amelyet továbbra is kiemelt jelentőségűként kezel a kormány, az állam részéről az Oktatási és Kulturális Minisztérium foglalkozik. (rtlklub.hu) 2008. március 10., hétfő Tutanhamon szakácskönyve Tutanhamon szakácskönyve látott napvilágot Nagy-Britanniában, amelynek szerzője az ókori egyiptomiak gasztronómiai örömeivel szeretné megismertetni a ma emberét. A kiadvány a Múltat megfőzve (Cooking the Past) című sorozat első része, amely történelmi adatok alapján próbálja rekonstru­álni a régmúlt korok konyhaművészetét. Tutanhamon szakácskönyvének szerzője a Dorchesteri múzeum kurátora, Jackie Ridley, aki a kiadványban az ókori Egyiptom és a konyhamű­vészet iránti szenvedélyét élte ki, hogy újrateremtse azokat az étkeket, amelyeket a Nílus menti ország népe háromezer évvel ezelőtt fogyasztott - olvasható a BBC News hírei között. Az ókori egyiptomiak szerettek enni. Minden az ízekről szólt, élvezetből ettek - magyarázta kiadványával kapcsolatban a szerző. S noha Tutanhamon korából nem maradtak fenn receptek, a falképeknek köszönhetően tudható, hogy az egyiptomiak mit ettek az ókorban, s milyen alapanyagokból készítették étkeiket. Az állandó menü kenyérből, zöldségekből, szárnyasból, valamint sörből állt. A tehetősebbek megengedhették maguknak a sertés-, valamint birkahúst, sör helyett pedig bort iszogattak. Tutanhamon étrendjét az ifjú uralkodó által elejtett vad húsa is színesítette. Ezek az étkek ízletesek, ám némileg különböztek napjaink konyhaművészetétől - mutatott rá Jackie Ridley. Ismertetése szerint az ókori Egyiptomban igen elterjedt volt a gránátalma, amely különleges ízt adott az ételnek, mintegy összhangba hozva az összetevőket. Az étkek könnyen elkészíthetők mai alapanyagokból is, így a szakácskönyv segítségével bárki megrendezheti a „fáraók lakomáját”. Az ismertetett receptek szerint elké­szíthető például a nílusi szárnyas gránátalmával is. Az ételhez mindenekelőtt gránátalmamelasz - amely napjainkban már nemcsak a Közel-Keleten kapható -, hús gyanánt kacsa, vagy más szárnyas szükséges. Szükséges még 20 dekagramm apróra vágott dió, egy fej, szintén felaprított hagyma, valamint egy gerezd fokhagyma áttörve. A szükséges alap­anyagokhoz tartozik egy kis fahéj, egy evőkanál olívaolaj, valamint egy kávéska­nál őrölt koriander, 420 milliliter víz és só. A körethez friss gránátalma, valamint friss koriander szükségeltetik. A szárnyasdarabokat olajon meg kell pirítani, majd eltávolítani az edényből. Helyére a hagyma, fahéj, fokhagyma és dió kerül, ezeket szintén pár percig pirí­tanak, majd hozzáadják a melaszt, s az egészet lassú tűzön felforralják. Ekkor kell a húst visszahelyezni, s először fedő alatt lassú tűzön párolni, majd a fedőt levéve levére pirítani. A körethez a gránátalmát felvágjuk, a lédús magvakat kiszedjük, s friss koriander hozzáadásával elkészítjük a köretet. Az ételhez pita illik a legjobban. (Múlt-kor) Illatokkal oldhatjuk a feszültséget! Mindnyájunkkal előfordul, hogy rosszkedvűek vagyunk, pedig akár néhány csepp illóolajjal is sokat javíthatunk borús hangulatunkon. Jázmin Az egyik legfinomabb illóolaj, amelyet egy Indi­ából származó, örökzöld kúszónövény virágaiból készítenek. Ezekből közel ezer kilogrammnyit hasz­nálnak fel egyetlen liternyi olajhoz. Illata önbizalmat ad, ráadásul derűlátóvá tesz. Levendula illóolaját az akár egy méter magasra is megnövő, évelő félcserje virágaiból nyerik. Fokozott lelki megterhelés után csökkenti bennünk a fáradtságérzetet, megnyugtatja a felkorbácsolt érzelme­ket, csillapító hatású. Narancs A friss narancs illatú illóolajat a jól ismert gyümölcs héjából állítják elő. Aromaterápiák során gyakran hasz­nálják antidepresszánsként, hiszen nemcsak frissít, hanem derűsebbé és optimistábbá is tesz. (STOP) Hozzávalók: 50 dkg csirkemáj, 1 vöröshagyma, 1 csemegeuborka, tárkony, 3 evőkanál mustár, 3 evőkanál olaj, 1 dl tejszín, 1dl tejföl, Worcester-szósz, őrölt bors, só köretnek: 25 dkg rizs A hagymát felszeleteljük, olajon üvegesre pároljuk, majd beletesszük a májat. Nagy lángon kevergetve fehéredésig sütjük. Az uborkát csíkokra vágjuk, majd a tejszínnel, a mustárral és a tejföllel összekeverve a májhoz adjuk és 1 dl vizet öntünk hozzá. 10 percig lassú tűzön pároljuk. A rizst kifőzzük a májjal együtt tálaljuk.

Next