Magyar Szó, 2008. május (65. évfolyam, 99-116. szám)
2008-05-08 / 94. (103.) szám
6 KAMPÁNYZÁRÓ belfold@magyar-szo.co.yu Atom Síó • • Összetartozásból fakadó tartozás Orbán Viktor szerint a kettős állampolgárság megadása a magyar parlament erkölcsi kötelessége A Magyar Koalíció meghívására kétnapos látogatást tett a Vajdaságban a FIDESZ elnöke azzal a nem titkolt céllal, hogy a vajdasági magyar pártok összefogásának a támogatására buzdítsa a magyar szavazókat. Kedden Szabadkán a Magyar Házban Pásztor István fogadta a Németh Zsolt társaságában érkező Orbán Viktort. Ezt követően készült az interjú az 1998-2002 között időszak magyarországi miniszterelnökével a május 11-ei választások tétjéről, a magyar autonómia időszerűségéről és a kettős állampolgárságról. ■ A választási kampány zárószakaszában érkezett Szerbiába. Hogyan fogalmazná meg, mi a tét az ország számára ezeken a választásokon? - Minden előrehozott választás az előrehozott siker esélyét rejtegeti. Szerbia egy kormányválság után van. Demokráciában is vannak kormányválságok, és a szerbek azt a szerintem jó döntést hozták, hogy ezt az áldatlan helyzetet minél előbb fel kell számolni: tiszta vizet kell önteni a pohárba! Szerbia számára ez a választások tétje. Újra kell, hogy legyen kormány, s az országnak kormányozhatóvá kell válnia. Szerbia legyen kiszámítható, stabil, és el tudjon indulni valamilyen irányban. A választás mindig közmegegyezést hoz létre a polgárok között arról, hogy az ország milyen irányban haladjon tovább. Ezt az irányt fogják most a szerbiai polgárok meghatározni. Az előrehozott választás fölkínált lehetősége azt jelenti, hogy a politikusok úgy döntöttek, nem politikai alkuk révén határozzák meg az ország sorsát, hanem visszaadják a döntés jogát a választópolgároknak, hogy ők jelöljék ki a haladás irányát. Véleményem szerint ez egy nagyon fontos, a demokráciát erősítő aktus itt Szerbiában. Hogy az emberek miként döntenek, majd meglátjuk a hétvégén! Ez a választási lehetőség viszont magában rejti annak az eshetőségét is, hogy nem az európai irányultságú erők kerülnek hatalomra. Nekem meggyőződésem, hogy Szerbiában előbb-utóbb mindegyik politikai erő Európa-párti erő lesz. Ez csak idő kérdése, a földrajzi meghatározottság, a kultúra nem hazudik, s nem változhat olyan gyorsan, mint ahogyan egy-egy választás alkalmával változhatnak a politikai álláspontok. Lehetnek kataklizmák, amelyek megrázhatnak egy nemzetet, mint ahogy az Szerbiával is megtörtént, de egy idő után a helyzet konszolidálódik, s holnap reggel is meg kell élniük az embereknek; gazdasági fölemelkedésre, munkahelyekre van szükségük. Egy ország sikerre vágyik, sikertelen emberként, sikertelen országként hosszabb távon nem lehet létezni. A politika fölhajtóereje - különösen a demokráciában - az ember siker utáni vágya. (Természetesen nem a politikusok siker utáni vágyára gondolok!) Állás, munka, boldogulás, előrejutás, ezek a kulcsszavak. Márpedig tudnivaló, a világnak ebben a térségében - tetszik-e valakinek az Európai Unió vagy sem - az unióval való együttműködés nélkül nem lehet sikeressé tenni az ország lakosait, a hétmillió szerb állampolgárt. Én ezért a mostani külpolitikai orientációról szóló vitát itt, Szerbiában egy átmeneti jelenségnek tartom. ■ Kinek a meghívására érkezett? - A Magyar Koalíció hívott meg, személyesen Pásztor elnök úr. ■ Megtudhatjuk, miről tárgyaltak az imént Pásztor elnök úrral? - A reményekről és a kilátásokról tárgyaltunk elsősorban. A nyilvános rendezvényeken is el fogom mondani, Kárpát-medencei jelentőségűnek látom, hogy a hosszú szétforgácsolódás időszaka után most végre egység van. Azért jöttem el, hogy a magyarokat arra biztassam, támogassák az egységes magyar politikai erőt, amely megújult, összefogást hozott létre, és igazi érdekképviseletet tud biztosítani az itteni magyarságnak. Korábban a magyarok szavazataikat nem feltétlenül a műagyar politikai erőkre adták, talán éppen az összefogás hiánya mit. A Magyar Koalíció révén most esélyt láthatnak arra, hogy az érdekeiket következetesen, intelligensen, európai színvonalon képviselő egységes politikai erejük lesz itt, a Vajdaságban, illetve Szerbiában. A magyarok politikai aktivitásának a megnövekedése már az elnökválasztáson is tapasztalható volt. Még nem érte el a 100 százalékot, tehát van még munka! ■ Az összefogás most sem teljes. A helyhatósági és tartományi választásokon két vajdasági magyar politikai erő indul, a Magyar Koalíció és a Magyar Polgári Szövetség. - Én a Magyar Koalíciót támogatom természetesen, és lehangol az a körülmény, hogy nem sikerült teljes egységet létrehozni, de remélem, hogy a Magyar Polgári Szövetség előbb-utóbb megtalálja az együttműködés útját a Magyar Koalícióval. A FIDESZ ápol-e pártközi kapcsolatokat ezzel a két vajdasági magyar politikai erővel? - Csak a Magyar Koalícióval. Ismerjük a másik felet is, de politikai kapcsolatokat csak a koalícióval ápolunk. - Megismerkedett-e a Magyar Koalíció közös autonómia-koncepciójával? - A vajdasági magyarok autonómia-koncepcióit én már régóta, szinte már a 90-es évek elejétől fogva ismerem. Azt is elmondhatom, hogy az első és talán a legkiérleltebb autonómia-koncepció a Kárpát-medencében élő magyar közösségek sorában épp itt született meg, a Vajdaságban, s bár messze nem lehetünk megelégedve azzal, ami abból megvalósult, de itt az autonómiának legalább kialakult intézményei vannak, mint amilyen például a Magyar Nemzeti Tanács. Ez azt mutatja, hogy valami már elkezdődött. A vajdasági magyarság mindig is úttörő szerepet játszott az autonómia-koncepciók kidolgozásában. A mostani új koncepciót is ismerem, s annak ugyanolyan megtermékenyítő, inspiráló erőt tulajdonítok, mint a 90-es évek elején bemutatott autonómia-modelleknek. A Kárpát-medencében élő magyar közösségek különféle politikai eredményekkel dicsekedhetnek. Arra kérném, hogy elemezze, az Ön meglátásai szerint melyik közösségnek meddig sikerült eljutnia saját autonómiája megvalósításában. - Vajdaságban láthatók a legerősebb kezdemények, melyekre leginkább lehet majd jövőt építeni. Erdélyben sok nyilatkozat, dokumentum született, rengeteg nekibuzdulásnak lehettünk tanúi, de ezek csekély eredménnyel jártak. A Felvidéken a helyzet annyiban más, hogy a felvidéki magyarok nélkül hosszú ideig nem lehetett kormánytöbbséget létrehozni, ezért autonómia-intézmények nélkül is képes volt a magyarok érdekeit érvényesíteni az ottani magyar koalíció. Most azonban ott is megváltozott a politikai helyzet, a magyarok nélkül is kormányt lehetett alakítani Szlovákiában, ami fölhívja a figyelmet, hogy ott is el kell kezdeni kiépíteni az autonómia intézményeit. Eddig a politikai napirendben nem ez szerepelt az első helyen, a kormányzás állt a középpontban, véleményem szerint ezt most át kell értékelni, de ez a felvidéki magyarok dolga. Mi támogatjuk őket ebben. A vajdasági magyarság szempontjából továbbra is megkerülhetetlen kérdés a kettős állampolgárság témája. A FIDESZ esetleges kormányra kerülésével várható-e valamilyen érdemi elmozdulás ebben az ügyben?A kettős állampolgárság számomra először is elvi és erkölcsi kérdés. Jó lett volna ugyan, ha 2004. december 5-én a magyar nép dűlőre viszi ezt a kérdést, de nem volt meg az elegendő részvétel. A népszavazás azonban egyértelmű felhatalmazást adott Magyarországon arra, hogy a parlamenti többség miként járjon el, hiszen a kettős állampolgárságot támogatók száma meghaladta az azt ellenzők számát. Szerintem ezért mind a mai napig fennáll a magyar parlamentnek az az erkölcsi természetű - nem jogi! - kötelessége, hogy megvalósítsa a kettős állampolgárságot, csakhogy a magyar parlament a jelenlegi belső erőviszonyai miatt ezt nem képes megtenni, a kormányzó erő nem hajlandó erre. Az erkölcsi természetű kötelesség viszont továbbra is ott van a vállunkon, aminek előbb vagy utóbb meg is fog felelni a magyar parlament. A nehézség abban rejlik, hogy a kettős állampolgárságról kétharmados törvénnyel kell dönteni. Ez a jövő útja. Nem tartom erkölcsileg vállalhatónak azt a helyzetet, hogy a Kárpát-medencében minden népnél, szerbeknél, horvátoknál, szlovénoknál, osztrákoknál, szlovákoknál is létezik kettős állampolgárság, egyedül mi nem adjuk meg a sajátjainknak, holott nekünk volna rá a legnagyobb szükségünk. ■ Ön szerint hogyan oldódhat meg a jelenlegi magyarországi politikai válság? - Tanulhatunk a szerb politikusoktól. Kormányválságra a válasz az előrehozott választás. Ez a demokratikus megoldás! SÁFRÁNY Attila Azért jöttem el, hogy a magyarokat arra biztassam, támogassák az egységes magyar politikai erőt, amely megújult, összefogást hozott létre, és igazi érdekképviseletet tud biztosítani az itteni magyarságnak Molnár Edvárd 2008. május 8., csütörtök