Magyar Szó, 2008. május (65. évfolyam, 99-116. szám)

2008-05-08 / 94. (103.) szám

6 KAMPÁNYZÁRÓ belfold@magyar-szo.co.yu Atom Síó • • Összetartozásból fakadó tartozás Orbán Viktor szerint a kettős állampolgárság megadása a magyar parlament erkölcsi kötelessége A Magyar Koalíció meghívására kétnapos látogatást tett a Vajdaságban a FIDESZ elnöke azzal a nem titkolt céllal, hogy a vajdasági magyar pártok összefogásának a támoga­tására buzdítsa a magyar szavazókat. Kedden Szabadkán a Magyar Házban Pásztor István fogadta a Németh Zsolt társaságában érkező Orbán Viktort. Ezt követően készült az interjú az 1998-2002 között időszak magyarországi miniszterelnökével a május 11-ei választások tétjéről, a magyar autonómia időszerűségéről és a kettős állampolgárságról. ■ A választási kampány zárószakaszában érke­zett Szerbiába. Hogyan fogalmazná meg, mi a tét az ország számára ezeken a választásokon? - Minden előrehozott választás az előrehozott siker esélyét rejtegeti. Szerbia egy kormányválság után van. Demokráciában is vannak kormány­­válságok, és a szerbek azt a szerintem jó döntést hozták, hogy ezt az áldatlan helyzetet minél előbb fel kell számolni: tiszta vizet kell önteni a pohárba! Szerbia számára ez a választások tétje. Újra kell, hogy legyen kormány, s az országnak kormányoz­­hatóvá kell válnia. Szerbia legyen kiszámítható, stabil, és el tudjon indulni valamilyen irányban. A választás mindig közmegegyezést hoz létre a pol­gárok között arról, hogy az ország milyen irány­ban haladjon tovább. Ezt az irányt fogják most a szerbiai polgárok meghatározni. Az előrehozott választás fölkínált lehetősége azt jelenti, hogy a politikusok úgy döntöttek, nem politikai alkuk révén határozzák meg az ország sorsát, hanem visszaadják a döntés jogát a választópolgároknak, hogy ők jelöljék ki a haladás irányát. Véleményem szerint ez egy nagyon fontos, a demokráciát erősí­tő aktus itt Szerbiában. Hogy az emberek miként döntenek, majd meglátjuk a hétvégén!­­ Ez a választási lehetőség viszont magában rejti annak az eshetőségét is, hogy nem az euró­pai irányultságú erők kerülnek hatalomra.­­ Nekem meggyőződésem, hogy Szerbiában előbb-utóbb mindegyik politikai erő Európa-párti erő lesz. Ez csak idő kérdése, a földrajzi meghatá­rozottság, a kultúra nem hazudik, s nem változhat olyan gyorsan, mint ahogyan egy-egy választás al­kalmával változhatnak a politikai álláspontok. Le­hetnek kataklizmák, amelyek megrázhatnak egy nemzetet, mint ahogy az Szerbiával is megtörtént, de egy idő után a helyzet konszolidálódik, s holnap reggel is meg kell élniük az embereknek; gazdasá­gi fölemelkedésre, munkahelyekre van szükségük. Egy ország sikerre vágyik, sikertelen emberként, sikertelen országként hosszabb távon nem lehet létezni. A politika fölhajtóereje - különösen a de­mokráciában - az ember siker utáni vágya. (Ter­mészetesen nem a politikusok siker utáni vágyára gondolok!) Állás, munka, boldogulás, előrejutás, ezek a kulcsszavak. Márpedig tudnivaló, a világ­nak ebben a térségében - tetszik-e valakinek az Eu­rópai Unió vagy sem - az unióval való együttmű­ködés nélkül nem lehet sikeressé tenni az ország lakosait, a hétmillió szerb állampolgárt. Én ezért a mostani külpolitikai orientációról szóló vitát itt, Szerbiában egy átmeneti jelenségnek tartom. ■ Kinek a meghívására érkezett? - A Magyar Koalíció hívott meg, személyesen Pásztor elnök úr. ■ Megtudhatjuk, miről tárgyaltak az imént Pásztor elnök úrral? - A reményekről és a kilátásokról tárgyaltunk elsősorban. A nyilvános rendezvényeken is el fogom mondani, Kárpát-medencei jelentőségűnek látom, hogy a hosszú szétforgácsolódás időszaka után most végre egység van. Azért jöttem el, hogy a magyaro­kat arra biztassam, támogassák az egységes magyar politikai erőt, amely megújult, összefogást hozott lét­re, és igazi érdekképviseletet tud biztosítani az itteni magyarságnak. Korábban a magyarok szavazataikat nem feltétlenül a mű­agyar politikai­­ erőkre adták,­­ talán éppen az­ összefogás hiánya mit. A M­agyar Koalíció révén most esélyt láthatnak arra, hogy az érdekeiket következetesen, intelligensen, európai színvonalon képviselő egységes politikai erejük lesz itt, a Vajdaságban, illetve Szerbiában. A magyarok politikai aktivitásának a megnövekedése már az el­nökválasztáson is tapasztalható volt. Még nem érte el a 100 százalékot, tehát van még munka! ■ Az összefogás most sem teljes. A helyható­sági és tartományi választásokon két vajdasági magyar politikai erő indul, a Magyar Koalíció és a Magyar Polgári Szövetség. - Én a Magyar Koalíciót támogatom természe­tesen, és lehangol az a körülmény, hogy nem sike­rült teljes egységet létrehozni, de remélem, hogy a Magyar Polgári Szövetség előbb-utóbb megtalálja az együttműködés útját a Magyar Koalícióval.­­ A FIDESZ ápol-e pártközi kapcsolatokat ez­zel a két vajdasági magyar politikai erővel? - Csak a Magyar Koalícióval. Ismerjük a másik felet is, de politikai kapcsolatokat csak a koalíció­val ápolunk. - Megismerkedett-e a Magyar Koalíció közös autonómia-koncepciójával? - A vajdasági magyarok autonómia-koncepció­it én már régóta, szinte már a 90-es évek elejétől fogva ismerem. Azt is elmondhatom, hogy az első és talán a legkiérleltebb autonómia-koncepció a Kárpát-medencében élő magyar közösségek so­rában épp itt született meg, a Vajdaságban, s bár messze nem lehetünk megelégedve azzal, ami ab­ból megvalósult, de itt az autonómiának legalább kialakult intézményei van­nak, mint amilyen például a Magyar Nemzeti Tanács. Ez azt mutatja, hogy vala­mi már elkezdődött. A vaj­dasági magyarság mindig is úttörő szerepet játszott az autonómia-koncepciók kidolgozásában. A mostani új koncepciót is ismerem, s annak ugyanolyan megter­mékenyítő, inspiráló erőt tulajdonítok, mint a 90-es évek elején bemutatott au­­tonómia-modelleknek.­­ A Kárpát-meden­cében élő magyar közös­ségek különféle politikai eredményekkel dicseked­hetnek. Arra kérném, hogy elemezze, az Ön meglátá­sai szerint melyik közös­ségnek meddig sikerült eljutnia saját autonómiája megvalósításában. - Vajdaságban láthatók a legerősebb kezdemények, melyekre leginkább lehet majd jövőt építeni. Erdély­ben sok nyilatkozat, doku­mentum született, rengeteg nekibuzdulásnak lehettünk tanúi, de ezek csekély ered­­ménnyel jártak. A Felvidéken a helyzet annyiban más, hogy a felvidéki magyarok nélkül hosszú ideig nem lehetett kormánytöbbséget létrehozni, ezért autonómia-intézmények nélkül is képes volt a magyarok érdekeit érvényesíteni az ottani magyar koalíció. Most azonban ott is megvál­tozott a politikai helyzet, a magyarok nélkül is kor­mányt lehetett alakítani Szlovákiában, ami fölhívja a figyelmet, hogy ott is el kell kezdeni kiépíteni az autonómia intézményeit. Eddig a politikai napirend­ben nem ez szerepelt az első helyen, a kormányzás állt a középpontban, véleményem szerint ezt most át kell értékelni, de ez a felvidéki magyarok dolga. Mi támogatjuk őket ebben.­­ A vajdasági magyarság szempontjából to­vábbra is megkerülhetetlen kérdés a kettős ál­lampolgárság témája. A FIDESZ esetleges kor­mányra kerülésével várható-e valamilyen érdemi elmozdulás ebben az ügyben?­­A kettős állampolgárság számomra először is elvi és erkölcsi kérdés. Jó lett volna ugyan, ha 2004. de­cember 5-én a magyar nép dűlőre viszi ezt a kérdést, de nem volt meg az elegendő részvétel. A népszavazás azonban egyértelmű felhatalmazást adott Magyaror­szágon arra, hogy a parlamenti többség miként járjon el, hiszen a kettős állampolgárságot támogatók száma meghaladta az azt ellenzők számát. Szerintem ezért mind a mai napig fennáll a magyar parlamentnek az az erkölcsi természetű - nem jogi! - kötelessége, hogy megvalósítsa a kettős állampolgárságot, csakhogy a magyar parlament a jelenlegi belső erőviszonyai miatt ezt nem képes megtenni, a kormányzó erő nem haj­landó erre. Az erkölcsi természetű kötelesség viszont továbbra is ott van a vállunkon, aminek előbb vagy utóbb meg is fog felelni a magyar parlament. A ne­hézség abban rejlik, hogy a kettős állampolgárságról kétharmados törvénnyel kell dönteni. Ez a jövő útja. Nem tartom erkölcsileg vállalható­nak azt a helyzetet, hogy a Kárpát-medencében min­den népnél, szerbeknél, horvátoknál, szlovénoknál, osztrákoknál, szlovákoknál is létezik kettős állampol­gárság, egyedül mi nem adjuk meg a sajátjainknak, holott nekünk volna rá a legnagyobb szükségünk. ■ Ön szerint hogyan oldódhat meg a jelenlegi magyarországi politikai válság? - Tanulhatunk a szerb politikusoktól. Kor­mányválságra a válasz az előrehozott választás. Ez a demokratikus megoldás!­­ SÁFRÁNY Attila Azért jöttem el, hogy a magyarokat arra biztassam, támogassák az egységes magyar politikai erőt, amely megújult, összefogást hozott létre, és igazi érdekképviseletet tud biztosítani az itteni magyarságnak Molnár Edvárd 2008. május 8., csütörtök

Next