Magyar Szó, 2008. augusztus (65. évfolyam, 176-201. szám)

2008-08-02 / 177. szám

2 KÜLFÖLD RÖVIDEN ■ WASHINGTON Öngyilkosság Öngyilkosságot követett el az amerikai hadsereg egyik vezető bioter­­ror-szakértője, aki ellen az ügyészek vádat készültek emelni az Egyesült Államokban 2001 őszén szétküldött, antrax (lépfene)-bacilust tartalmazó postai küldemények miatt-jelentet­te pénteki számában a Los Angeles Times. A mikrobiológus, Bruce E. Ivins az utóbbi 18 évben a kormány biológiai védelmi kutatásokkal foglal­kozó laboratóriumában dolgozott a Washingtonhoz közeli Fort Detrickben, és szövetségi dokumentumok tanúsá­ga szerint több mint egy évtizede egy olyan lépfene elleni oltóanyag kifej­lesztésével foglalkozott, amely akkor is védelmet nyújthat, ha terroristák a lépfene különböző bacilustörzseiből kevernék össze a biofegyverként bevet­ni szánt halálos kórokozót. A kutatóin­tézet már évekkel ezelőtt középpont­jába került annak a nyomozásnak, amelyet az FBI indított az öt halálos áldozatot követelő 2001-es antraxtá­­madások ügyében, s a 62 éves Ivins nem sokkal halála előtt értesült arról, hogy bűnvádi eljárás és halálbüntetés fenyegeti. (MTI/AP/Reuters) ■ KABUL NATO-katonák halála A NATO négy katonájával és egy civillel végzett egy pokolgép Afga­nisztán keleti részében pénteken. Más helyszínen egy további külföldi katona és öt afgán rendőr esett el -jelentették be Kabulban. Az ISAF közleménye szerint az első merénylet Kunár tartományban történt. Kunár tartomány a pakisztáni törzsi területtel határos, amely a tálibok hátországá­nak számít. A tartományban általában amerikai katonák szolgálnak. A szin­tén a pakisztáni határon fekvő Hoszt tartományban ugyancsak robbanás ölt meg egy NATO-katonát, a tálibok erősségében, Kandahár tartományban pedig öt rendőr halálát okozta egy a járművüket felrobbantó akna még csütörtök éjjel. (MTI/AFP) ■ MANAGUA Fenyegetés Szovjet gyártmányú rakéták bevetésével fenyegette meg Kolum­biát Dániel Ortega nicaraguai elnök pénteken. Ortega hetek óta szapulja a kolumbiai vezetést. A két ország vitá­ban áll egymással egy karib-tengeri sziget felett, emellett Kolumbia azzal vádolja a közép-amerikai országot, hogy többször is támogatást nyújtott a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű baloldali gerilla­szervezetnek. (MTI/dpa) ■ MIAMI Víz a Marson Van víz a Marson - jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA, miután a bolygó felszínét kutató Phoenix szondának sikerült tapasztalati úton megerősítenie a víz marsi jelenlétét. A szenzációs beje­lentést magyarázva William Boynton, az Arizonai Egyetem kutatója felidézte, hogy „vízjég jelenlétére utaló jeleket láttak már a Mars körül keringő Odys­sey űrszonda megfigyeléseiben", majd látták az eltűnő jég nyomát a Marson május végén landolt Phoenix önjáró laboratórium egyik mintájáról készült fotókon, de „most sikerült első ízben megérinteni és »megízlelni« a marsi vizet”. A kutatók már évekkel ezelőtt abból indultak ki, hogy létezik fagyott víz a Marson, de erre mostanáig nem volt közvetlen bizonyítékuk. A Phoenix a vörös bolygó északi pólusának fagyott talajából vett mintát robotkarjaival. A mintákat ezután felhevítette, s az így keletkező gázokat elemezve vízgőz nyomaira bukkantak. (MTI/AP/dpa/ AFP/Reuters) Washington, augusztus 1. Mielőtt bárki is felhördülne azon, hogy a boszniai szerbek háborús elnö­kének kiszolgáltatását ajándéknak nevez­zük, szögezzük le, hogy a két legkere­settebb háborús bűnökkel terhelt hágai vádlott, Radovan Karadzic és Ratko Mladic tábornok természetesen sokkal inkább Belgrád súlyos adóssága a világ felé, mintsem önkéntes ajándék! De az is vitathatatlan, hogy elfogatásuk­­ban egyre kevésbé hitt a világ. A szocialista belügyminiszter kinevezése még hazai elemzőket is arra ösztökélt, hogy nagyon valószínűtlennek tartsanak egy ilyen húzást. Pedig hát a politikában gyak­ran fordítva szokott lenni, amire nem képes az, akitől elvárná az ember, esetleg megteheti az, aki már az „ellenkező oldalon” bizonyított. Hasonló „fordított helyzetből” nyitott a maói dikta­túrában élő Kína felé a kemény jobboldali Richard Nixon, és ugyanilyen kényszerű „határozottsággal” vitte az atomháború szélére a világot a demokrata John Kennedy a szovjetel­lenes kubai tengeri zárlat elrendelésé­vel, miután a republikánus Eisenhower nem volt hajlandó hasonló blöffre sem a szuezi válság, sem a magyar forradalom ügyében. Amit nem akart megtenni a Kostu­­nica-kormány (mert léte a nacionalis­ták támogatásától függött), attól nem okvetlenül riad vissza egy szocialista belügyminiszter (még ha utána cáfolja is, hogy köze lett volna hozzá), hiszen az ő pártjának nincs vesztenivalója. Arról nem is beszélve, hogy szocialista körök­ben egyértelmű történelmi sérelemnek fogták fel, hogy míg saját vezetőjüket 2001-ben „feláldozta” a rövid ideig dindici bátorsággal irányított belgrádi hatalom, addig az általuk nyilvánvaló­an lenézett és közönséges mészárszéki végrehajtónak tartott boszniai háborús vezérek vígan bujkálhatnak ugyanabban a Szerbiában. A hágai törvényszéket viszont joggal meglephette a váratlan ajándék. A nyári szabadságok miatt csak ügyeletes bírókkal működő és Milosevic halála óta gyakorla­tilag az érdeklődés perifériájára szorult intézmény most hirtelen esélyt kapott arra, hogy „felmentse” önmagát a világ szemében, amiért a balkáni őrület igazi szellemi atyjával képtelenek voltak zöld ágra vergődni, és hagyták, hogy a balkáni hóhér akár a halál titokzatos útjain, de örökre lekörözze bíráit, és „ártatlanul” távozzon az „örökös tisztogatások meze­jére”. Így aztán a törvényszéknek is jól jött Karadzic első napi kérelme, hogy az eljárási szabályok által megengedett 30 napig tanulmányozhassa a vádiratot, mielőtt ártatlannak vallaná magát. A másik lehetőség eleve kizárható... Ezzel az ügyész és a bírók is lélegzetvételnyi szünethez jutottak, hogy a Milosevictyel szemben elkövetett melléfogásokat alapo­san áttekintsék, és működőképes straté­giát dolgozzanak ki azok elkerülésére. A törvényszék felhatalmazása 2012- ig szól, tehát addig be kell fejeznie a munkát, méghozzá lehetőleg úgy, hogy - az ezredesi meg még alacsonyabb szin­tű „kishalak” elítélésén túl - azoknak az esetében is igazságot szolgáltasson, akik az egyik délszláv népet testvérnépeire és szomszédaira uszították. Hogy ne merüljön ki azok elítélésében, akik ha mégoly elszántsággal is, de mégiscsak felsőbb parancsra válaszolva nyúltak a gyilokhoz. Karadzic esetében feltehetőleg sokkal könnyebb dolguk lesz a bíráknak, mint Milosevictyel volt. Az időközben felhal­mozott - és remélhetőleg majd ki is használható - bírósági tapasztalaton túl is vannak erre mutató körülmények. Egyrészt ez a vádlott nem jogász, mint egykori mentora volt, és bármilyen jó tanácsadói lesznek is Belgrádból, mégsem számíthat akkora külső támogatásra és stratégiai „súgásra” mint egy volt állam­fő. Másrészt Karavac sokkal közelebb állt az eseményekhez, közvetlen áttekintése volt az elkövetett háborús bűnökről, és az összegyűjtött bizonyítékok - például a Szarajevót ostromló szerb lőállásokban készült fotói vagy a lehallgatott telefonbe­szélgetései­­ is egyértelműen terhelik. A boszniai szerb Drina hadtestnek szóló, általa aláírt parancs például azt a célt tűzi ki néhány hónappal a srebrenicai tömegmészárlás előtt, hogy az ENSZ védelme alatt levő városkának és a közeli Zepának a lakosságát „kilátástalan hely­zetbe” kell hozni, hogy „reményük se maradjon a túlélésre”. Karadzic korábbi, uszító beszédeiről nem is szólva, amikor lázasan lázítva fenyegette meg a boszniai muzulmánokat - saját szarajevói parla­menti elnöki emelvényéről is -, hogy ha elszakadnak a Szlovénia és Horvátország nélkül maradt, „Jugoszláviának” csúfolt milosevici államtól, akkor véres megtize­delés vár rájuk. A hágai nemzetközi törvényszék tehát váratlanul jó helyzetbe került ahhoz, hogy hatékony eljárásban elmondhassa végre a boszniai háború igaz történe­tét. Vagy legalábbis egy olyan változa­tot, amely minden eddiginél közelebb kerülhet a nemzetközi jogi értelemben vett „igazsághoz”. És ehhez csak azt kell bebizonyítania, hogy Radovan Ka­radzic, mint olyan legfelsőbb vezető, akinek hatalma volt az általa irányított szakadár képződmény fegyveres erői és minden más eszköze felett, igenis tudott az elkövetett háborús bűnökről, és nem tett meg minden hatáskörébe tartozó lépést, hogy azokat megakadályozza. Ennyit talán elvárhatunk egy olyan intézménytől, amelyet ugyan saját alapítói sem mindig támogattak igazán, de amely rendkívüli körülmények között azért jött létre, hogy - akár a nemzetközi jog kompromisszumokra alapuló, még­oly szegényes eszközeivel, de - legalább valamilyen elérhető és méltányolható formában igazságot szolgáltasson a második világháború utáni legnagyobb európai igazságtalanság áldozatainak és elkövetőinek. SPURGER Tibor KARADZIC HÁGÁBAN Utolsó esély­­ a törvényszéknek? A szerb kormány „ajándéka” felmentheti Hágát az eljelentéktelenedés vádja alól Tudósítónk jegyzete Átváltozások: a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, dr. Dragán Dabic és a hágai törvényszék vádlottja__________________________________________________________ Beta/AP Munifió 2008. augusztus 2., 3., szombat-vasárnap Karadzic Holbrooke-ot vádolja A háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető elkép­zelhetetlennek nevezte, hogy tisztességes eljárásban lesz része a hágai nemzetközi törvényszéken, mert a világ tömegtájékoztató szervei már megbélyegezték háborús bűnösként. A törvényszékhez benyújtott írásos nyilatkozatában Karadzic azzal vádolja Richard Holbrooke-ot, a boszniai háború lezárásával megbízott egykori amerikai főtárgyalót, hogy a halálát akarta. „Mivel nem volt képes teljesíteni az Egyesült Államok nevében vállalt kötele­zettségét, áttért a B tervre, Radovan Karadzic likvidálására” - írta a hágai vádlott arra utalva, hogy (korábbi állításai szerint) Holbrooke megállapodott vele röviddel a boszniai háború befejezése után: nem állítják a nemzetközi törvényszék elé, ha eltűnik a közéletből. Holbrooke több nyilatkozatában vitatta, hogy valaha is megegyezett volna Karadzictyal a boszniai szerb exelnöknek adandó büntetőjogi mentességről. (MTI/ Reuters/AFP) Elvárás „Objektív” tálalást vár a külföl­di sajtótól a jövő héten kezdődő nyári olimpiai játékok idején Hu­ Csin-tao kínai elnök. Az államfő pénteken, a külföldi újságírókkal való, a pekingi parla­mentben tartott szokatlan találko­zója során, elismerve, hogy „elke­rülhetetlenek a nézetkülönbségek” a világ minden táján élő emberek között, arra kérte a média munka­társait: „ne politizálják” a játéko­kat, mert az szerinte ellentétes az olimpiai szellemmel! Peking csütörtökön közölte: nem oldja fel az olimpia idejé­re sem az internet ellenőrzését. A világhálón hozzáférhetetlen számos kínai ellenzéki vagy Tibet­­barát portál. Hu Csin-tao a sajtótalálkozón leszögezte: Kína azért ad otthont a játékoknak, hogy bebizonyítsa, nem jelent fenyegetést a világ többi része számára. „Hosszú időn át Kína természettől fogva védekező katonapolitikát folyta­tott. Soha nem fog hegemóniára törekedni. Kína fejlődése semmi­képpen nem fogja sem sérteni, sem fenyegetni más országok érdekeit” - mondta a kínai elnök, aki szerint az ország az olimpia után folytatni kívánja az „átfogó politikai és gazdasági reformokat”. Hu Csin-tao úgy vélekedett, hogy így lehet szavatolni az ország gyors gazdasági és társadalmi fejlődését, és meggyőződését fejezte ki: a játé­kok „szellemi öröksége” tartósan jótékony hatást gyakorol Kínára. (MTI/AFP/Reuters) Jeremic: Hága erkölcsi kötelesség „A szerb kormány az európai távlattól függetlenül is kiszolgáltatta volna Rado­van Karadzicot, mert ez erkölcsi és jogi kötelességünk” - állította a BBC televízió Hardtalk című műsorában való csütörtök esti szereplése során Vuk Jeremic külügy­miniszter. A szerb diplomácia vezetője kifejezte reményét, hogy Belgrád Hágával való együtt­működése ügyében Serge Brammertz hágai főügyész­ szeptemberi jelentése pozitív lesz, ezt az EU méltányolni fogja, és folytatódhat Szerbia integrációs folyamata. Arra a kérdésre, Belgrád hogyan reagálna, ha az EU majdan Kosovo elisme­résétől tenné függővé Szerbia uniós betagosodását, Jeremic azt válaszolta, ilyesmi aligha valószínű, hisz Kosovo ügyében az unión belül sincs egyetértés.­Ám ha mégis ilyen feltételhez kötnék a tagságot, úgy Belgrád határozott nemmel válaszolna. (Beta/B92) A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pénteken tervet fogadott el India nukleáris létesítményeinek ellenőrzésére, ami után megnyílhat az út a dél-ázsiai ország előtt polgári célú atomtechnológia beszerzésére a világpiacon. Az ellenőrzések után megköthetik a régóta előkészített szerződést az Egyesült Államokkal is nukleáris fűtőanyag vásárlásáról. A megállapodás végrehajtásának azonban további előfeltétele, hogy megkapja a 45 tagország­ból álló Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG) engedélyét. India nem tagja az atomsorompó-egyezménynek, sőt saját atomfegyvert fejlesztett ki, ezért van szükség a külön ellenőrzésre az ország 22 atomreaktorából polgári célúnak minősülő 14-ben. Indiában a NAÜ-vel készülő megállapodás kormányválságot okozott: a kommunista pártok július elején kiléptek a kormánykoalícióból. Azért ellenzik az egész megállapodássorozatot, mert szerintük az csorbítaná India szuverenitását. Megítélésük szerint az egyezség érvénybe lépése lehetővé tenné Washington számára, hogy befolyásolja Indiát, eltérítse az el nem kötelezettség politikájától. Egyes bírálók szerint a NAÜ terve felhígítja az atomsorompó­­egyezményt, hiszen egy ország anélkül is hozzájuthat az atomtechnológiához, hogy elfogadná a megállapodás korlátozó intézkedéseit. Az atomprogramja miatt szankciókkal sújtott Irán máris tiltakozott, és kettős mércét emlegetett. (MTI/Reuters/AP/AFP) A képen: tüntetés Calcuttában az USA-val aláírásra váró szerződés ellen Beta/AP

Next