Magyar Szó, 2008. október (65. évfolyam, 228-254. szám)

2008-10-25 / 249. szám

2008. október 25., 26., szombat-vasárnap Arról, hogy Rúzsa Magdi után milyen érzés vajda­ságinak lenni a Megasztárban, hogyan csöppent bele az egész forgatagba, Tamara a Magyar Szónak a követ­kezőket mondta: -Nekem a Megasztár csak egy álom volt, s most ez az álom valóra vált. Korábban is szerettem volna je­lentkezni a versenybe, de az iskola, ahová jártam, ezt nem hagyta jóvá számomra. Most eljött az én időm, itt lehetek. Habár ezúttal sem én jelentkeztem, a mene­dzserem szólt, hogy a nevemben benyújtotta a nevezést. Én a Balkan Express együttes énekesnője vagyok, s a csapat menedzsere egyúttal az én ügyeimet is intézi. Mivel kissé váratlanul ért a dolog, nem is volt annyi időm felkészülni a válogatásra. Sokan azt hiszik, nem nagy dolog bekerülni egy ilyen vetélkedőbe, betanul az ember egy-egy dalt, elénekli, mozog egy kicsit és kész...Ehhez képest rengeteg munka, idő és energia fekszik egy-egy produkcióban. Minden nap reggeltől estig vannak programjaink: táncórákon, énekórákon, ruhapróbákon veszünk részt, fodrászhoz, sminkeshez járunk... Mindez, ha nem is megterhelő, rengeteg energiát emészt fel. De én jól bírom. Jól haladok, ki­tartó vagyok. Tudom, mit akarok, szeretném meg­nyerni a Megasztár 4-et, és mindent elkövetek annak érdekében, hogy sikereim legyenek a jövőben is. ■ Azt tudjuk rólad, hogy Szabadkáról érkeztél. De honnan indultál? - Szabadkán születtem, ott jártam általános iskolá­ba, és a középfokú zeneiskolát is ott végeztem. 12 éves korom óta énekelek intenzíven, a zenei tehetségemet anyutól örököltem, legalábbis azt hiszem. Édesapámat nagyon korán elveszítettem, négy évvel ezelőtt hunyt el, s távozását nehezen viseltem, ugyanis nagyon „apás” voltam. Az iskolában leromlottak a jegyeim, nem fi­gyeltem az órákon... Nehezen dolgoztam fel a hiányát, de aztán csak összeszedtem magam, hiszen tudom, ő is azt szeretné, hogy ne adjam fel, hogy azt csináljam, amit szeretek. Nekem pedig a zene és a színpad az éle­tem, ott tudom igazán megmutatni magam. Az ének­lés mellett táncoltam, énekeltem, sokat röplabdáztam, sportoltam. Anyukám mondta is, hogy választanom kellene a sport, a tánc és a zene között, s akkor dön­töttem az éneklés mellett. A dalok révén kimutathatom érzéseimet, s ha ez még a közönségnek is tetszik, akkor igazán boldog lehetek. Az első zenekarom, 13 évesen, a Hangulat volt. Ez nem tartott sokáig, másfél év után továbbléptem. Nagy köszönettel tartozom Megyeri Lajos tanár úrnak és Rá­­kity Éva tanárnőnek, akik sokat segítettek, koncerteket szerveztek számomra. Ugyancsak hálával gondolok Pálfi Józsefre is, aki sok zenekarba juttatott be, s neki köszönhetően Vajdaság-szerte felléphettem. Innen indultam, s most már két éve Budapesten élek, a Balkan Express énekesnője vagyok, pillanatnyi­lag pedig a Megasztár 4-re koncentrálok. Ha vége lesz, visszamegyek a zenekarhoz. Ha ez mégsem így alakul­na, akkor szólóban folytatom tovább. - Egy Rúzsa Magdi után a Vajdaságból a Megasz­tárba érkezni vélhetően nem könnyű... - Nem könnyű, s éppen azért, mert az előző széria nyertese egy vajdasági lány volt, gondoltam, hogy nem igazán veszik majd jó néven az én jelenlétemet az anyaországi magyarok. Az internetes leveleket olvasva azonban olyanokat is találtam szép számmal, ahol az írók azt állítják: örülnének, ha ismét vajdasági nyerne. Olyanokat is írtak, hogy jobb vagyok, mint Magdi, hol voltam eddig. Persze az ellenkezőjére is van példa, írták azt is, hogy Magdi messzemenően jobb nálam. Én arra figyelek, hogy jól végezzem a dolgomat, hogy százszá­zalékosan teljesítsek a színpadon. Sikerülhet, csak na­gyon kell akarni. * Találkoztál már Magdival? - Még nem volt rá alkalmam, de szeretnék. Jó len­ne vele elbeszélgetni, talántanácsot is tudna adni. A Megasztárban szokott lenni olyan adás, ahol a korábbi széria versenyzőivel énekelnek duettet az aktuális széria énekesei. Valószínűleg ezúttal is lesz ilyesmi, s azt is meg­súgták, ha erre sor kerül, nagy az esélye annak, hogy én Magdival fogok énekelni. Ennek nagyon örülnék. ■ Mi volt a hét legkülönösebb eseménye szá­modra? - A meglepetés, amit a TV2 stábja készített szá­munkra, az volt, hogy elvittek bennünket a High Scool musical premierjére. Amikor a lifttel felértünk a mozi­teremhez, s kinyílt az ajtó, nagy tömeg várt bennünket, akik mind azt kiabálták, hogy „itt manak a mgasztárok.” Volt fényképezkedés, autogramosztás... Nagyon jó ér­zés volt rajongókkal találkozni a tévéstúdión kívül is. Szeretem, ha szeretik, megbecsülik mások is, amit csi­nálok. Örülök, ha a közönségnek tetszik a munkám. ■ Hullámvölgyek vannak? Vagy minden csupa csil­logás, fény és derű, ahogyan az a képernyőről tűnik?­­ Vannak rossz pillanatok, de azokat egyedül oldom meg. Magamba zárkózom, átgondolom a dolgokat, megkeresem a problémákra a megoldást. Nagyon meg­viselt például az, amikor az elődöntős 15-ös csapatból öten kiestek. Köztük volt Németh Patrícia is, akivel az első pillanatban egymásra találtunk, szobatársak is vol­tunk, nagyon jól megértettük egymást. Nehéz volt őt elengedni, de sikerült gyorsan talpra állnom. Egy másik nehéz pillanat Szecsődi Károly nevéhez fűződik: vele is sikerült összebarátkoznom, olyan számomra, mintha az öcsém lenne. Én vagyok a csapatban most a bébiszit­­ter, hiszen én vagyok a lányok között a legidősebb, s így természetes, hogy Karcsira is vigyázok. A múltkoriban történt az a sajnálatos eset, hogy miközben beszélget­tünk, Karcsi hirtelen arra kezdett panaszkodni, hogy rosszul érzi magát, hevesen ver a szíve. Mentőt hívtam, be is mentem vele a kórházba, ahol utóbb kiderült, hogy kisebb pánikrohama volt. De nagyon megijedtem, meg­viselt ez az eset is. Azért egy nap alatt ezen az ijedelmen is sikerült túllépnem, folytatni a dolgaimat. ■ Ma este mit fogunk hallani tőled? - Ma a Szabadság, szerelem jegyében készül a mű­sor, s én egy­ Katona Klári-dalt, a Vigyél el címűt adom elő. Az eredeti számomra kissé túlságosan „katonás”, én inkább „tamarásan” fogom előadni. Nem szeretek utánozni, azt hiszem, az a legjobb, ha mindenki kiala­kítja a saját énekstílusát. Szeretnék minél több stílust megmutatni: a latinos műfajban már megmutatkoz­tam, de a jövőben balladákat is fogok énekelni. Úgy érem, a balladák állnak nekem a legjobban, azokban tudom igazán kimutatni az érzéseimet, érzelmeimet. A ritmusos, gyors dalokat is szeretem: egy-egy ilyen számnál megőrülök, táncolok, énekelek, kijön belőlem a dög, uralom a színpadot... a MIHAJLOVITS Klára Nagyon kell akarni Bencsik Tamara szabadkai énekes sikere a magyarországi tehetségkutató versenyen A csapat vadmacskája, így emlegetik zenei körökben a megasztáros Bencsik Tamarát, aki eddig sikerrel vette az akadályokat a tehetségkutató műsor negyedik szériájában. Tamara személyében ismét vajdasági döntésnek örülhetünk, hiszen 1987-ben született Szabadkán, s csak két évvel ezelőtt költözött Budapestre. Tamara a Balkan Express zenekar éneskenője J Wte A A fió HÉTVÉGE 15

Next