Magyar Szó, 2009. október (66. évfolyam, 229-255. szám)
2009-10-23 / 248. szám
Újvidék, 2009. október 23., péntek LXVI. évf., 248. (21502.) szám ■ Ara 40 Din KÖZÉLETI NAPILAP • • Ötvenhat Budapest, a kicsinyke Vértanúk terén egy szobor, az enyhe ívű hídon Nagy Imre álldogál, a Parlament épülete felé tekintve. Gyerekek szaladgálnak le-fel, a fotózó turisták nagy örömére. Alant csokrok, virágok, a fák alatti padokon ráérősen nézelődő, megpihenő idősek, kezükben bevásárlószatyrot szorongatva. A derűs kép rövid időre akár feledtethetné is a megosztott magyar társadalmat. Mert az volt ’56-ban is: egyesek a barikádokon, mások a lehúzott függönyök mögött. És az volt és maradt ’89 után is. Nagy Imre a kádári időszakkal nehézkesen szakító baloldal számára túlzottan nemzeti volt, a jobboldal pedig úgy vélte, nem tudott szakítani kommunista múltjával, így aztán nem volt hozzá átjárás. A híd közepén is egyedül áll. A középutasok valódi helyét pedig általában megkésve jelöli ki a történetírás. Március idusa már amolyan fénylő tavaszkezdő, augusztus 20-a tájékán pedig még javában tart a nyár. Ez az október vége még mindig olyan ködös és szomorú, a rádióban is csak komolyzene szól, elvegyülve a Szabad Európa Rádió archívumának sistergően-hullámzóan szorongató hangfelvételeivel. Egyszóval ez egy komor ünnep. A szabadságvágy megismételhetetlen pillanata ellenére. Apropó: pillanat. Utólag talán egyfajta jótétemény, hogy ez a forradalom mindössze alig tizenhárom napon át tartott; tisztaságát nem szennyezték be párfacsarkodások, bandák dorbézolása, felforgatók színre lépése. S éppen a tisztasága miatt volt veszélyes a rá következő hatalom számára. Ezért végeztek ki - még évekkel később is - addigra nagykorúvá váló fiatalokat... Ötvenhatnak azonban volt mégis egy olyan kisugárzóan egységesítő vonulata, amiről gyakorta hajlamosak vagyunk megfeledkezni. A belső megosztottság ellenére, azon túlmenően, ez ugyanis az összmagyarságot érintette, a megmozdulásoknak, különféle szervez- s kedéseknek se szeri, se száma a Felvidéken, Erdélyben és nálunk is. Mint ahogyan aztán a megtorlások is végigsöpörtek mindenütt. De előtte egy volt a gondolat, a forradalmi napokról érkező hírek együttesen rezonáltak. No és később is, hiszen hozzánk csak könnyebben eljutott az emigráció irodalma - az Aczél Tamás-Méray Tibor kettős Tisztító vihar c. könyve például, bár persze titokban, kézről kézre járt... De ezek mind régi dolgok. Nagy Imre tehát egyedül áll a hídon, a Vértanúk terén. E napon majd megsokasodnak a virágok, s persze lesz hivatalos koszorúzás is. Rengeteg átlagpolgár meg perszeaz éber, ilyenkor gyors kapcsolásra berendezkedő televíziót is ideértve) pusztán arra figyel, kinek az ünnepi beszédébe fütyülnek bele valamely téren, s lesz-e egy kis balhé a pesti utcákon. A dicsőség múlandóságáról értekezhetnénk tehát, bár - kellő ügyelet híján - így leszünk utóbb a forradalmak üzeneteivel is. " SINKOVITS Péter " Kedden szabadul Biljana Plavsic Kedden szabadul svédországi börtönéből Biljana Plavsic volt boszniai szerb elnök, akit 2003 elején ítélt el a hágai nemzetközi törvényszék emberiesség elleni bűntettek miatt - közölte tegnap a svéd igazságügyi minisztérium. A törvényszék szeptember közepén hagyta jóvá Plavsic szabadon engedését Stockholm indítványára, „jó magaviseletére” tekintettel, „súlyos bűnei ellenére”, mert letöltötte büntetése kétharmadát, és a vonatkozó svéd szabályozás szerint feltételesen szabadlábra lehet helyezni. A volt politikusra 11 év szabadságvesztést szabott ki a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntettek ügyében eljáró bírói testület 2003 februárjában. Emberiesség elleni bűntett címén ítélték el, miután vádalku keretében beismerte, hogy bűnös abban az etnikai tisztogatásban, amelyet a boszniai szerb erők hajtottak végre az 1992-1995 közötti boszniai háborúban. A muzulmánok és a horvátok elűzését célzó hadjáratban több mint ezer embert megöltek, és leromboltak 850 falut, továbbá több mint száz mecsetet és hét katolikus templomot. A 79 éves, biológus végzettségű Plavsic 2003 júniusában kezdte meg büntetése letöltését Hinseberg női börtönében Stockholmtól 100 kilométernyire nyugatra. Korábban többször kérte szabadlábra helyezését, de ezt mindannyiszor elutasították. (MTI/Reuters/AP) A zentai közalkalmazottak mintegy fele munkaerő-felesleg A szerb kormány tegnap megtartott ülésén elfogadott törvényjavaslat szerint az önkormányzatokból megközelítőleg 5700 személyt fognak elbocsátani az összesen 37 800 foglakoztatott közül. A jogszabály összesen 110 községre vonatkozik, míg 35 községben nincs munkaerő-felesleg. Egyes községek elöljárói azonnal bejelentették, hogy nem fogják tiszteletben tartani a jogszabály rendeleteit, míg mások már most aziránt érdeklődnek, mik az elbocsátások feltételei. A jogszabály szerint az önkormányzatokban dolgozó hivatalnokok 15 százalékának mondanak fel, illetve ezer lakosra mindössze 4 állandó munkaviszonyban lévő hivatalnok dolgozhat. A munkaerő-felesleg leépítése 110 községet, várost ölel fel. Köztük van Belgrád, Újvidék, Nis, Kragujevac is. A legnagyobb elbocsátásra Zenta számíthat, alkalmazottjainak 43 százaléka minősül munkaerő-feleslegnek, míg Szabadkán ez a szám csupán 5 százalék. Belgrádban a jogszabály szerint 7,8 százalékos elbocsátási hullám vár. Mindezek mellett a törvényjavaslat szerint a községek maguk döntenek az elbocsátásokról. Amennyiben valamelyik község nem teszi meg a jogszabályban meghatározottakat, büntetésre számíthat, a munkaerőfelesleg megtartása csökkentett pénzelést fog maga után vonni. Milan Markovic, állami közigazgatási és önkormányzati miniszter szerint ennek a mértéke a község korábbi viselkedésével fog összhangban lenni. Mint megjegyzi, Belgrádhoz képest, amely az utóbbi időben „óvatos” volt, néhány község akár 15 százalékkal kevesebb pénzeszközt fog kapni, mint eddig. (B92) TÉMÁINK IA kormány nyert A szerb kormány nyerte az Alpina-Poor és a szerb állam közötti pert, melyben az osztrák cég a 10 millió dolláros garancia visszafizetését követelte a kormánytól (12. oldal) ■ Ledőlt a pravoszláv templom tornya Kanakon (4. oldal) „Nem vagyok kisebbségi író” Lovas Ildikó szerepléséről a frankfurti könyvvásáron (15. oldal) Ez a Bologna nem az a Bologna Bécsi tudósítás a Magyar Szónak (15. oldal) Keresik az áldozatokat Meg nem erősített információk szerint Martonosnál a hideg folyóba veszett több koszovói albán Folyamatban van két holttest azonosítása A Martonos feletti Tisza szakaszon a 158. folyamkilométernél a helyi halászok október 18-án egy vízbe fúlt nő holtestét húzták partra. Tegnap a magyar honvédség búvárai a Tisza röszkei szakaszán egy férfi holttestére bukkantak. Mindez megerősíteni tűnik azt a hírt, miszerint múlt héten 18-19 koszovói albánnal felborult egy csónak, miközben illegálisan próbáltak meg Szerbiából Magyarországra jutni. Eddig csak a magyar hatóságok számoltak be részletekről. A feltételezések szerint a Martonosnál talált nő valószínűleg ahhoz a 18-19 fős koszovói albán csoporthoz tartozott, amely október 14-e és 15-e között éjjel Szerbia és Magyarország között a Martonos feletti, természetes határt alkotó folyószakaszon csónakkal próbált meg feltűnés nélkül bejutni Magyarországra. Egymásnak ellentmondó híresztelések keltek szárnyra, hogy mi is történhetett azon a tragikus éjszakán Martonosnál a Tiszán. A halászok és a magyarkanizsai rendőrállomás bejelentése alapján Berényi Ernő a magyarkanizsai községi bíróság vizsgálóbírója elvégezte a helyszínelést és elrendelte a szerencsétlenül járt nő holttestének Újvidékre szállítását, ahol a kórbonctani intézetben el is végezték a boncolását. Az első nem hivatalos információk szerint a nő testén nem találtak erőszakos cselekményre utaló sérüléseket. Bizonyosnak látszik, hogy nem erőszakos cselekmény okozta a halált, hanem vízbefulladás. A 30 év körüli áldozat kilétét még nem sikerült megállapítani. Az illegális, ám meghiúsult határátlépésre akkor derült fény, amikor október 15-én kora reggel egy koszovói albán férfi Röszke környékén két gyermekével partra vergődött és később vallomást tett a magyar hatóságoknak. A további részletekről Pál János rendőr alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője nyilatkozott lapunknak. Folytatása a 4.oldalon A martonosi Tisza szakasz tegnap délután csendes volt, az eltűnt koszovói albánokat egyelőre nem találják, azt sem tudni pontosan, hányan lehettek és mi lett a sorsuk Gergely József