Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-11 / 212. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mun Só 2010. szeptember 11., 12., szombat-vasárnap RÖVIDEN ■ FASZABAD Halálos tüntetés Közel tízezren tüntettek pénteken egy észak-afganisztáni NATO- támaszpontnál a Floridában tervezett Korán-égetés ellen, és a katonák egy tiltakozót halálosan megsebesítettek, amikor a tömeg megtámadta a katonai bázist - közölte a badahsáni tartományi közigazgatás szóvivője. Az incidens a tartományi székvárosban, Faizábádban lévő német bázisnál történt. ■ SAN BRUNO Tűzvész Legkevesebb hatan életüket vesztették abban a tűzben, amely a kaliforniai San Brúnóban egy gázrobbanás miatt csütörtök este keletkezett. Az áldozatok száma növekedhet, mert a helyszínről legkevesebb 20 sérültet szállítottak kórházba, akik közül többek állapota súlyos. A lángokban több, mint félszáz ingatlan teljesen megsemmisült. A robbanás lángja szemtanúk szerint mintegy 300 méterre csapott fel, a hangja pedig több kilométerre elhallatszott. A robbanás helyszínén hatalmas kráter keletkezett. A balesetet egy 60 centiméter átmérőjű gázvezeték meghibásodása okozta. A CNN szerint a környék lakói már hetekkel ezelőtt gázszagra panaszkodtak. ■ WASHINGTON Nemzeti egységkormányt Irakban! Washington nemzeti egységkormányt szorgalmaz Irakban, hogy hat hónappal a választások után legyen végre vezetése az országnak - írta meg nem nevezett illetékesekre hivatkozva a New York Times. A források szerint a tervet Joe Biden alelnök vetette föl, amikor a múlt héten Bagdadban járt. A lényege, hogy bekerülne a kormányba Ijád Allávi volt miniszterelnök és a kurd szövetség, de hatalmon maradna Núri al-Máliki jelenlegi miniszterelnök, akinek viszont korlátoznák a hatáskörét. ■ BERLIN A németek 56 százaléka egyetért Sarrazinnal A németek többsége helyesli Thilo Sarrazin bíráló nézeteit a muzulmán bevándorlókról - derül ki a ZDF televízió Politbarometer néven futó rendszeres felméréséből. A frissen közölt adatok szerint a megkérdezettek 56 százaléka egyetért a Bundesbank elnökségéből önként távozó pénzügyi szakembernek a bevándorlásról és a külföldiek beilleszkedéséről vallott nézeteivel. A válaszadók 28 százaléka nem tartja helytállónak ezeket, míg 16 százalék nem foglalt állást a kérdésben. Sarrazin nyilatkozataiban és augusztus végén megjelent könyvében élesen bírálta a muzulmán bevándorlókat, azt állítva, hogy vallási és kulturális hagyományaik miatt képtelenek a beilleszkedésre, ráadásul túl sok pénzbe kerülnek az államnak. Értelmi képességeik szerinte alacsonyabbak, és mivel szaporodási mutatójuk jócskán meghaladja a németekét, az országot néhány évtized múlva az „elbutulás” veszélye fenyegeti. (MTI/Reuters/AFP) KILENC ÉVVEL A TERROR UTÁN Amerika és az iszlám Megemlékezés, Korán-égetés, mecsetépítés, csendes támadások és bátor kiállások (Tudósítónk jegyzete) Washington, szeptember 10. „Ez nem Amerika! Amerika nem a gyűlöletre épült!” - mondta Theodore McCarrick, Bácskában is ismert nyugalmazott bíboros a minap az amerikai fővárosban, amikor rabbikkal, imámokkal és protestáns lelkészekkel együtt kiállt a nyilvánosság elé, hogy elítélje a hazájában ismét fortyogó iszlámellenességet. Az idei szeptember 11-ikei megemlékezések egyrészt a Világkereskedelmi Központ új, egyre magasodó felhőkarcolójának, másrészt a kiéleződő politikai harcoknak az árnyékában folynak. A föld alatti múzeum és az emlékpark csak jövőre, a terrortámadások tizedik évfordulóján nyílik majd meg, de az utódtorony végre kiemelkedett a földből, az építkezés a 36. emeletnél tart. Ennél sokkal nagyobb izgalmat váltott ki azonban az a mecset, pontosabban iszlám kultúrközpont, amelyet a New York-i Ground Zerótól mindössze két sarokra terveznek létrehozni Feisal Abdul Rauf imám és hívei. Az amerikai szárazföldön valaha is elkövetett legnagyobb támadás helyszínének ilyesfajta „megszentségtelenítése”, illetve az ellene folyó harc számos különböző politikai játszma metszéspontján ütközik az iszlámellenes támadások egyre riasztóbb jelenségével. Éppen akkor, amikor az ellenkezőjét várná az ember, hiszen az USA hivatalosan is kivonta harcoló csapatait Irakból, tehát „szent földet” elvben nem tapos már senki csizma. Pedig a mecsetépítő imám a legmérsékeltebb amerikai muzulmánok vezetője, aki emellett hidakat is próbál építeni egyrészt a belföldi felekezetek között, másrészt az USA és a közel-keleti iszlám társadalmak között. Legutóbbi két hónapos útjából két hetet éppen az amerikai külügyminisztérium finanszírozott, hogy támogassa a józan erők együttműködését. A leendő mecset ügyében egy kicsit mindenkinek igaza van, de ettől még nem kerülünk közelebb a megbékéléshez: az áldozatok hozzátartozói nem minden alap nélkül érzik provokációnak, hogy éppen ott akar valaki iszlám központot létrehozni, ahol Allah nevében öltek meg 2800 embert és döntötték le a város két büszkeségét. A terv pártfogói viszont azt hangsúlyozzák - mint ahogy az említett bíboros, de New York republikánus polgármestere, a zsidó származású Michael Bloomery is tette -, hogy az amerikai muzulmánok elleni támadás egyben minden más amerikai egyház elleni támadást is jelenti. Az Egyesült Államok alapértékei közé tartozik a vallásszabadság, és nem lehet meghúzni olyan határvonalat - mert hogy hány méter is lenne az „elfogadható” távolság!? - amelyen belül nem, de kívül már „tolerálható” a másság. Nem járult hozzá a békéhez annak az alig pár tucat lelket számláló floridai szélsőséges keresztény szektának a lelkipásztora sem, aki idén szeptember 11-ikére meghirdette a Korán-égetés világnapját, és saját hívei körében személyesen kíván máglyára hajítani pár száz szent könyvet. Az amerikai politikai elit jelentős képviselői felsorakoztak a könyvégető ellen. Először David Petraeus tábornok, az Afganisztánban állomásozó amerikai erők parancsnoka szólította fel, hogy gondolja meg magát, mert tervezett cselekedete veszélybe sodorja az amerikai katonákat és civileket egyaránt. Hillary Clinton külügyminiszter az iftár-vacsorán emelt szót a barbár szándék ellen, Obama elnök is megemlítette annak elfogadhatatlanságát. Robert Gates védelmi miniszter pedig személyesen telefonált a prédikátornak. A harcsabajuszú radikális lelkész csütörtökön már visszakozni próbált, méghozzá úgy, hogy a végén ő legyen a hős. Egy floridai imám közvetítésével „üzletet” akart kötni a New York-i központ vezetőivel: ha azok elállnak a mecsetépítéstől, akkor ő nem égeti el szent könyveiket. Ebbéli igyekezete akkora volt, hogy már be is jelentette az egyezséget, sőt azt is, hogy a tragédia emléknapján „békepipát megy szívni” New York-i „kollégájával” - csakhogy az utóbbi még nem is tudott az egészről. Persze lehet, hogy átejtés van a dologban: ha az egyik fél előre bejelent egy (akár nem létező) „kompromisszumot” és a másik fél „visszakozik”, akkor végleg az utóbbit tarthatja hibásnak a közvélemény. így történhetett, hogy egy teljesen perifériális jelenség napok óta leköti az amerikai sajtó figyelmét. Dehát nem csoda: az amerikaiak egynegyede, vagyis a jobboldali érzelműek fele, a mai napig nem hiszi, hogy Barack Obama Amerikában született, ami azt jelenti, hogy ők az elnöki poszt betöltésének törvényességét is megkérdőjelezik. A jobboldali sajtó és a tájékoztatás álruhájába öltözött propagandisták természetesen még rá is játszanak erre, megtetőzve annak az álhírnek a terjesztésével, hogy Obama tulajdonképpen maga is muzulmán - tehát ellenség. Az ország másik végén, Kaliforniában ugyanakkor megnyílt az első iszlám egyetem, ahol nem bevándorlók, hanem amerikai muzulmánok készülnek vallásuk erősítésére és az amerikai szabadságeszme terjesztésére. Szeptember 11-ike azonban az ő tudatukat is alapjában véve meghatározza. Amerika emlékezve és botladozva, de keresi az iszlámmal való együttélés módozatait. ■ PURGER Tibor Allelusi A marhák számára is vége a nyárnak; visszaterelik őket a hegyi legelőkről, ahol a dús gyepet hamarosan már hó takarhatja. A hagyomány szerint a tehenek ilyenkor fenyőág-koronát kapnak, a menyecskék pedig népviseletbe öltöznek. A felvétel az Oberstaufen (Németország) környéki lankákon készült EU-KÜLÜGYMINISZTERI TALÁLKOZÓ Eljött az ideje, hogy felgyorsítsák Szerbia uniós közeledését Az osztrák diplomácia vezetője szerint Szerbia EU-csatlakozási kérelmét „viszonylag gyorsan” az Európai Bizottság elé kell terjeszteni - Ashton nem akar másodhegedűs lenni Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter szerint elképzelhető, hogy Szerbiáról is véleménycserét folytatnak Brüsszelben, az uniós országok külügyminisztereinek pénteken kezdődött kétnapos kötetlen találkozóján. Miután Belgrád az EU-val közösen megfogalmazott határozattervezetet tudott elfogadtatni Koszovó ügyében az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, és ez a szöveg nem bélyegzi elfogadhatatlannak Koszovó Szerbiától történt elszakadását, az osztrák diplomácia vezetője szerint eljött az ideje annak, hogy felgyorsítsák Szerbia közeledését az EU-hoz. Úgy vélte, hogy az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak most már „viszonylag gyorsan” az Európai Bizottság elé kell terjesztenie a szerb EU-csatlakozási kérelmet, amit aztán az uniós végrehajtó testület véleményezni fog abból a szempontból, hogy eléggé felkészült-e Belgrád a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A péntek-szombati külügyminiszteri találkozón szó lesz még az EU „stratégiai partnereivel”, vagyis Kínával, Indiával és Brazíliával, továbbá a Törökországgal ápolt kapcsolatokról, ami a szeptember 16-ai brüsszeli EU-csúcson is téma lesz. Emellett várhatóan felmerül a közelkeleti békefolyamat kérdése. Ez utóbbit illetően Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter bírálta Catherine Ashtont, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, mert az nem volt ott az izraeli-palesztin közvetlen tárgyalások washingtoni elindításán. A nemzetközi közösség „kvartettjében” az Egyesült Államok, Oroszország és az ENSZ mellett világosan jelen kell lennie az Európai Uniónak is - mondta Asselborn, hangsúlyozva, hogy Tony Blair volt brit kormányfő nem az EU, hanem a „kvartett" megbízottja. Ashton újságíróknak nyilatkozva azt válaszolta, hogy az unió egyáltalán nem volt és nincs is elszigetelt helyzetben a közel-keleti béketárgyalásokat illetően. Közvetve azonban elismerte, hogy a tárgyalások új szakaszba lépéséhez kapcsolódó „látványelemeket” illetően az amerikai kormányzat nem sok teret hagyott az Európai Uniónak. „Úgy döntöttem, hogy egy fénykép kedvéért nem állok be a második sorba a Fehér Ház gyepén, hanem inkább Kínában folytatok tárgyalásokat” - indokolta a washingtoni eseménytől való távol maradását, .Ashton, aki Pakisztán határozottabb támogatását is sürgette, mondván, nem csupán humanitárius segítséget kell nyújtani, hanem támogatni kell terrorizmus elleni harcát, és ösztönözni a vele való kereskedelmet is. Az uniós tagországok külügyminiszterei a havonta rendezett hivatalos külügyi tanácsülések mellett évente két alkalommal kötetlen keretek közt tekintik át az időszerű kérdéseket. Az ülés informális jellegéből fakadóan konkrét döntések nem születnek, ugyanakkor a tanácskozáson elhangzottak meghatározó befolyással lehetnek a későbbi döntésekre. A mostani kötetlen találkozó szombati munkareggelijére meghívást kapott az EU négy tagjelölt országa - Horvátország, Macedónia, Törökország és Izland - is. (Az MTI nyomán) A Salerno közelében fekvő Atrani falucskára a heves eső után sártenger zúdult, és minden útjába kerülőt elsodort. Egy embert eltűntként vezetnek, az anyagi kár tetemes Bela/AP