Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-16 / 216. szám

2 KÜLFÖLD kulfbld@magyarszo.com Olimfic 2010. szeptember 16., csütörtök RÖVIDEN ■ AMMÁN Támadás várható Akabában!? Az Egyesült Államok ammáni nagykövetsége tegnap megbízható információkat szerzett arról, hogy a közeljövőben merénylet várható a jordániai Akaba városában, ezért azt tanácsolta állampolgárainak, hogy ne menjenek oda. A nagykövetség felszólította az amerikai állampolgárokat, hogy legalább 48 órával halasszák el az Akabai-öböl környékére tervezett utakat. „Minden Akabában tartózkodó amerikai állampolgár lehetőség szerint kerülje el a városközpontot és a kikötő környékét” - áll a közleményben. ■ PESAVAR Pakisztáni nyomdászok hamisítottak A pakisztáni Pesavarban működő nyomdákban afgán politikusok kérésére szavazatregisztráló kártyákat hamisítottak a szombati afganisztáni parlamenti választásokra - közölték az afgán határhoz közeli városban dolgozó nyomdászok. Három nyomdász egy pesavari bazárban elmondta: több ezer darabot gyártottak le, és kártyánként 23 centnek megfelelő összeget kaptak. A nyomdászok elmondása szerint afgán képviselőjelöltek keresték fel őket, és ellátták őket az eredeti kártyamintákkal, amelyek alapján elkészülhettek a hamisítványok. ■ GÁZA Csempészalagutat bombáztak Izraeli repülő egy csempészalagutat bombázott tegnap Gázában és megölt egy palesztint, azt követően, hogy palesztinok a Gázai övezetből rakétával és aknavetővel lőttek izraeli területet. Rafahi szemtanúk szerint a bombatámadás kioltotta egy palesztin életét és megsebesített két másikat. Izraeli részről nem erősítették meg a támadás hírét, de egy katonai szóvivő elmondta, hogy a Gázai övezetből kilőtt rakéta és nyolc akna csapódott be Izrael területére, de személyi sérülést nem okozott. ■ MURMANSZK Rögzítették a határt Dmitrij Medvegyev orosz államfő és Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök tegnap Murmanszkban szerződést írt alá a két ország tengeri határának rögzítéséről, valamint a Barents- és a Jeges-tengeren folytatandó együttműködésről. A dokumentum rögzíti az északi-sarkvidéki tengerfenék eddig vitatott részének megosztását is. A tengeri határ vonalának rögzítéséről a tárgyalások még a hetvenes években kezdődtek, a kérdés meghatározó volt a két ország kapcsolataiban az elmúlt 40 évben. A dokumentum kiemelkedő jelentőségű, tekintettel az északi-sarkvidéki államok között az ottani lelőhelyekért folyó versenyfutásra. ■ SZRINAGAR Sortűz a tüntetőkre Rendőrsortűzben meghalt négy ember, legkevesebb harminc pedig megsebesült tegnap Kasmír indiai ellenőrzés alatti területén, ahol harmadik hónapja folynak tüntetések a többségükben muzulmánok lakta terület elszakadásáért. A feldühödött tömeg egy keresztény iskolát vett körül, „Le a Koránt meggyalázókkal!” és „Szabadságot akarunk!” jelszavakat skandáltak. Egy rendőrtiszt elmondta, hogy a tüntetők erőszakossá váltak, s a rendőrök emiatt nyitottak tüzet. Manmohan Szingh indiai miniszterelnök a Kasmír jövőjéről Újdelhiben kezdődött tanácskozást megnyitva azt mondta, komoly párbeszéd csak erőszakmentes légkörben alakulhat ki. (MTI/Reuters/AFP/dpa) Moszkva 300 millió fontot követel Berezovszkijtól Az orosz ügyészség 300 millió fontot próbál meg visszaszerezni Borisz Berezovszkijtól, a Nagy-Britanniában önkéntes száműzetésben élő orosz milliárdostól. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Jurij Csadka főállamügyész utasítást adott a pénz visszaszerzésére. Berezovszkijt 2007-ben az Aeroflot kárára elkövetett lopás és csalás bűntette miatt távollétében hat évi börtönre ítélte egy orosz bíróság. A 2000-ben Nagy-Britanniába menekült üzletember kiadatását többször is kérték, de London elutasította a kérelmeket. Berezovszkij és társai ellen más ügyekben is eljárást indított az orosz ügyészség. Svájc egyébként nemrég 53 millió svájci frankot térített vissza orosz légitársaságnak, amelyet Bern egy Berezovszkijt érintő ügyben foglalt le. A milliárdos Berezovszkij Borisz Jelcin néhai orosz elnök bizalmasa volt, és Oroszországban a kilencvenes évek korai, sokat vitatott privatizációja idején alapozta meg vagyonát. Hazájában nagy értékre elkövetett csalások és sikkasztások címén körözik, ám Londonban politikai menedékjogot kért és kapott 2003-ban. A 64 éves Berezovszkijt július végén a londoni felső bíróság 100 millió fontos tartásdíj kifizetésére kötelezte. Feleségével, az 51 éves Galinával 18 évig volt házasságban, de valójában csak kettőt töltöttek együtt. Az orosz multimilliomos jelenlegi élettársával, Jelena Gorbunovával 15 éve él együtt és két gyermekük van. (MTI/AFP) Berezovszkij és Gorbunova azt követően, hogy korábbi nejének a brit jogtörténet legnagyobb összegű tartásdíját ítélték meg Üdvözölte a kairói al-Azharnak, a szunnita iszlám (hagyományosan mérsékelt) első számú intézményének egy magas rangú vallási vezetője, hogy Franciaországban döntés született a teljes testet elfedő iszlám női viselet nyilvános helyeken való betiltásáról. A nikáb vagy a burka viselését „nem írják elő az iszlám törvények, sem a saría alapját adó Korán vagy a Szunna nem rendelkezik erről a kérdésről” - mondta tegnap Abdel Múti al-Bajumi, az al-Azharban működő vallási vezetők tanácsának tagja, aki támogatja a franciaországi tilalmat. A világ legnépesebb muzulmán országának, Indonéziának a legfontosabb vallási testülete, a jordániai ellenzék legnagyobb pártja, és egy kicsiny malajziai ellenzéki párt viszont elítélte a francia szenátus döntését, nem jelent problémát. Azt is mondta, hogy felháborítja, hogy az EU így nyilatkozik a francia fellépésről” - mondta Bruno Sido, az egyik szenátor. Egy másik szenátor, Michel Houel elmondása szerint az államfő megjegyezte, hogy az uniós biztos Luxemburgban lakik, amely ország nagyon közel van Franciaországhoz, és „örömmel vennénk, ha Luxemburg is be tudna fogadni romákat”. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden a második világháborúhoz hasonlította a romák franciaországi helyzetét, miután kiderült, hogy - a párizsi kormány képviselőinek állításaival ellentétben - olyan belső utasítás alapján toloncoltak ki cigányokat az országból, amely figyelembe veendő szempontnak tekintette az etnikai csoporthoz való tartozást. „Azt gondoltam, hogy Európa a második világháború után többet nem lehet tanúja hasonló jellegű helyzeteknek” - mondta Reding ezen felháborodva. BARROSO TÁMOGATJA REDINGET, DE ELVETI A VILÁGHÁBORÚS HASONLATOT Az Európai Bizottság elnöke személyes támogatását fejezte ki a romák ügyében Párizst bíráló Viviane Reding igazságügyi biztos iránt, de elhatárolóódott a második világháborús összehastonlítástól. „A pillanat hevében használt egyik vagy másik kifejezés félreértésre adhat okot. Reding asszony nem akart párhuzamot vonni a II. világháborús események és a mai történések között” - mondta José Manuel Barroso egy tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatón. Maga és az egész bizottság nevében támogatja viszont a luxemburgi Reding kezdeményezését, hogy adott esetben vonják felelősségre Párizst a romániai és bulgáriai romák hazatoloncolása miatt. „A közösségi törvényeket be kell tartani. Az etnikai alapú megkülönböztetés tilalma az Európai Unió egyik alapértéke, és az unió mindent meg fog tenni a tiszteletben tartásáért” - tette hozzá Barroso. A bizottság francia tagja, Michel Barnier nyugalomra szólított fel. „Azt szeretném, hogy mindenki nyerje vissza a nyugalmát, kerülje a haszontalan vitát, és ne használjon történelmi utalásokat, amelyeknek nincs értelmük”. Maga is igazoltnak látja a bizottság kritikáját, és hallgatólagosan bírálta Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkárt, aki hétfőn a Franciaország szuverenitására hivatkozó kijelentésével élezte ki a kérdést. ASSELBORN: SARKOZY VISSZAVÁGÁSA ROSSZINDULATÚ A luxemburgi külügyminiszter szerint rosszindulatúan vágott vissza a francia elnök Viviane Redingnek, azzal, hogy azt ajánlotta neki, hogy fogadjon be a saját hazájába romákat. „Viviane Reding nem luxemburgiként beszélt. Luxemburgi származású, de az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. Nem Luxemburg nevében, és nem luxemburgi utasításra beszélt. Nicolas Sarkozy rosszindulatúan hozza kapcsolatba egymással a biztos nemzetiségét és Luxemburgot. Erre a csúsztatásra reagálni kell... tudom, hogy Sarkozynek baja van a luxemburgiakkal, de mégsem kellene túloznia” - mondta Jean Asselborn. (MTI/AFP) „Azt mondta, hogy ő csak az európai szabályokat és a francia törvényeket alkalmazta, hogy semmit nem lehet Franciaország szemére vetni, de ha a luxemburgiak maguknak akarják őket. ELTÉRŐ REAKCIÓK A NIKÁB FRANCIAORSZÁGI BETILTÁSÁRA Al-Bajumi: „Nem írják elő az iszlám törvények” DURVULÓBAN A ROMA ÜGY Sarkozy: Reding fogadjon be romákat otthon Viviane Reding fogadjon be romákat Luxemburgban, a saját hazájában - javasolta állítólag Nicolas Sarkozy francia államfő a kormányának a romákkal szembeni fellépését bíráló luxemburgi EU- biztosnak tegnap, a francia kormánypárti szenátorokkal elköltött ebédjén. A köztársasági elnök üzenetéről a zártkörű ebéd után a szenátorok számoltak be a sajtónak. ■1 US Pakisztánban még az előző katasztrofális áradások következményeit sem vették számba, egyes vidékek máris újra víz alá kerültek. Ez a felvétel tegnap Dadu megyében, Faredábád környékén készült Amerikai tengerészgyalogosok kíséretében Douglas MacArthur parta szállt az Incson közeli parton. Történt ez kereken 60 évvel ezelőtt. E tegnapi partraszállás csak afféle színjáték volt; annak emléket állítandó, hogy 1950-ben, egy hónappal az észak-koreai megszállás után a MacArthur tábornok vezette hadsereg a déliek oldalán hivatalosan is a koreai háború aktív részesévé lett Al-Zavahri felkelésre szólított fel Felkelésre szólította fel egy videoüzenetben a pakisztániakat és a törököket Ajman al-Zavahri, az al-Kaida második számú vezetője. A szervezet által gyakran használt egyik internetes oldalon a feltehetően Pakisztán hegyei között bujkáló terroristavezér azzal vádolta a pakisztáni kormányt, hogy lassan reagált az országot sújtó hatalmas áradásra. „Pakisztán uralkodó osztályának, kormányának és hadseregének az a legfőbb törekvése, hogy feltöltsék dollárral hazai és külföldi bankszámláikat, s ami őket illeti, Pakisztán és a népe elmehet a pokolba” - állította a 44 perces felvételen Zavahri. Felszólította a pakisztáni és törökországi muzulmánokat, hogy keljenek fel kormányuk ellen annak afganisztáni szerepvállalása miatt. A terroristavezér azt is kijelentette, hogy „a dzsihád erői győzelmet arattak, míg a keresztes hadjáratot folytatókat legyengítették és kimerítették a veszteségeik. (...) Kilenc évvel az afganisztáni keresztes hadjárat kezdete, majd az iraki invázió után, íme, ezek a hadjáratok megrendültek a mudzsahedek csapásai alatt.” Zavahri szerint a nyugati erők „sietősen keresnek kiutat” a térségből. (MTI/Reuters/AFP)