Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-17 / 217. szám
2010. szeptember 17., péntek A szerb államfővel Magyarország jelentőségéről is szót ejtettünk. Magyarország pozíciója és súlya rendkívül felértékelődött. Ez nemcsak Magyarország számára fontos, hanem számunkra is. Emellett számos más kérdést érintettünk, többek között a körzethatárok problematikáját. Abban állapodtunk meg, hogy még az idén módosítani fogjuk ezt a számunkra fájdalmas kormányrendeletet. Ennek függvényében bizonyos Tisza menti községek visszakerülnek a szabadkai közigazgatási körzetbe. Ez nemcsak a körzethatárok és az emberek mindennapjai miatt fontos, hanem többek között a statisztikai régiók és a jövőbeni európai uniós fejlesztések szempontjából is jelentős. Ebben a témában, úgy tűnik, partnerei vagyunk egymásnak Tadictyal. Ne feledkezzünk meg róla, hogy a körzethatárok módosítása része a két évvel ezelőtt megkötött koalíciós megállapodásnak. A VMSZ már az elkövet BORIS TADIC ÍGÉRETE PÁSZTOR ISTVÁNNAK Az idén módosul(hat) a körzethatárokra vonatkozó kormányrendelet Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerdán a kora esti órákban Boris Tadić szerb államfővel találkozott Belgrádban. A tárgyalásra Tadic kezdeményezése nyomán került sor. Pásztor a tegnap Szabadkán megtartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a több mint egyórás egyeztetésen többek között a Koszovó-kérdés rendezéséről, illetve az ENSZ Közgyűlésén bemutatott és elfogadott Koszovó-határozatról beszélgettek. Ebben a témában a VMSZ támogatja Tadic ambícióit és szándékait, hangsúlyozta Pásztor. kező napokban összegyűjti a körzethatárok módosításához szükséges kormányrendelet szempontjából fontos dokumentumokat - összegezte Pásztor, valamint hozzátette, hogy a szerb államfővel az aktuális politikai mozgolódásokról is szót ejtettek. A VMSZ elnöke megerősítette Tadicnak, hogy a pártja nem kíván változtatni jelenlegi pozícióján, vagyis nem akarják elhagyni a parlamenti többséget. A VMSZ nem fogja destabilizálni a kormányt. Elmondtam viszont, hogy vannak és lesznek is olyan kérdések, amelyeket illetően másképpen gondolkodunk, mint a parlamenti többség többi alkotója. Ezekről nem vagyunk hajlandóak lemondani, készek vagyunk azonban a tárgyalásra. Hamarosan ilyen kérdés lesz a költségvetés módosítása és a jövő évi állami költségvetés. Ennek kapcsán nem szeretnénk ugyanabba a helyzetbe jutni, mint amilyenbe tavaly decemberben, illetve idén januárban kerültünk. Ezúttal Vajdaságnak meg kell kapnia a szerb költségvetésből azt, ami az alkotmány értelmében megilleti - részletezte a VMSZ elnöke. P.E. Pásztor István: Vajdaságnak meg kell kapnia a szerb költségvetésből azt, ami az alkotmány értelmében megilleti A VMSZ készül a választásokra Újságírói felvetésre Pásztor István cáfolta azt a hírt, miszerint Tadié felajánlotta, hogy a szabadkai önkormányzatban visszaállítják az év elején módosított hatalmi erőviszonyokat. , - Ez a történet befejeződött. Emelt fővel léptünk túl a szabadkai történeten. Időközben mindenki meggyőződhetett arról, hogy nem a VMSZ akadályozta a város fejlődését. A közigazgatás egyre lassabb és egyre kevésbé hatékony. Lesznek még választások, és akkor a VMSZ ismét hatalomra kerül Szabadkán - emelte ki Pásztor, aki az előrehozott választásokkal kapcsolatban annyit mondott, hogy pillanatnyilag nem lát esélyt a rendkívüli parlamenti választásokra. Ez nem azt jelenti, hogy jövő tavasszal vagy a következő év folyamán ez nem alakul másképpen. A VMSZ az elkövetkezendő 1-2 hónapban olyan helyzetbe hozza magát, hogy bármikor is lesznek előrehozott választások, mi készen fogunk állni rájuk - részletezte Pásztor. A VMSZ és a Demokrata Párt kapcsolatát Pásztor kielégítőnek nevezte, hozzátéve, hogy nincs sok esély arra, hogy ez a kapcsolat jelentősen javuljon. A jó viszonyok ellenére nem változtak az ambíciók, továbbra is aktuális a szándék a VMSZ legyűrésére, közölte Pásztor, majd hozzátette, hogy készen áll arra is, hogy a jövőben esetleg leváltják valamelyik szabadkai közvállalat VMSZ-es igazgatóját. MÁK FERENC Nem ezen a néven szerepel az útikönyvekben a Fiume fölötti erőd, de a bejáratánál a levendulabokrok között álló, hófehér velencei szárnyas oroszlán még erre a névre kapja föl a fejét. Most éppen béke honol a vár körül, ezért nyitott könyvre támasztja elülső mancsát, ám ha komorra fordulna a csillagok járása - mondják -, kardot ragad a karmai közé. Szép legenda, mely magával ragadja a képzeletet, megidézve azon idők emlékét, amikor még Velence volt úr a Quramerói öbölnek ezen a vidékén is. A krónikák szerint éppen az Anjouk verekedtek az Árpádházi magyar királyok vitéz seregeivel, s a Frangepánok erős elhatározása nyomán a horvát főurak éppen a liliomra tettek esküt, amikor 1291. május 10-ének titokzatos éjjelén az angyalok egy közeli sziklán elhelyezték Szűz Mária szülőházát - a Boldogságos Szent Szűz názáreti otthonát. Kegyelem ■ Gyűrődések ■ Tersattói emlékek szállta meg a vidéket, s a környék lelkes lakói fölöttébb örültek az ajándéknak, egészen 1294. december 10-éig, amikor a házikó váratlanul eltűnt, hogy idővel az itáliai Loretóban leljenek a nyomára. A máig talányos történet titkához az az éppen 1294- ben keletkezett Anjou-okmány vihet kicsivel közelebb, mely II. Anjou Fülöp márkájának, az epeirosi uralkodó lányának, Margerita Angelinek a hozománylistáját is megőrizte, s amelyen a felsorolt kincsek között szerepel a „Boldogasszonyunk házának szent kövei" bejegyzés is. A szentföldi keresztes lovagok - a feltételezések szerint - éppen akkor szállították a történelmi emléket a megrendelő udvarába, így eshetett meg, hogy Tersato várának lakói néhány évig a magukénak vallhatták a csodát. A levendulaillatú várfalak tövében azonban az ember menekülne a vaskos realitástól, jó hinni, frigy Mária egykori virágoskertjének ösvényén lépeget. Ami persze a forró nyári délutánon nem is áll olyan messze a vándorok - az Országos Széchenyi Könyvtár kirándulóinak - lelkétől, miután az egykori csoda helyén álló ferences rendház szerzetesei elbeszéléseikkel (és a kapros pálinkájukkal) kellő módon nyitottá tették őket a misztikum és a misztériumok előtt. Tagadhatatlanul a csodák világa ez a kék tenger feletti vidék, magasan az angyalok ösvényein időtlenné válnak a történetek. Szemben Veglia szigetének borókás lankái láthatók, melyek titokzatos templomokat rejtenek, sötét szerzetesi másolóműhelyekkel, ahol valamikor a glagolita írás horvát változata is megsziderelt. Hogyan is ne szárnyalna hát a képzelet ?! S ha már kolostorokról és rendházakról esett szó, érdemes felidézni történelmünknek még egy szomorú fejezetét. Miután az osztrák császár 1671. április 30-án Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen lefejeztette, a két horvát és magyar nemesi család eltűnt a történelem porondjáról. A Frangepán-vagyon elkobzását követően a Fiume fölött magasodó Tersato is a császári kincstár tulajdonába került. Az erődre törő katonák elől menekülnie kellett Frangepán (Ozolyi) Flórának is, Frangepán Ferenc árván maradt leányának, akinek történetét Garády Viktor, az elfeledett fiumei író oly megindítóan örökítette meg. „Végső pillantást vetett a tengerre, aztán hátat fordított neki, kétségbeejtő sejtelmével annak, hogy soha többé nem látja viszont. És megeredt, gyors szapora lépésekkel törve előre, mintha valami szörnyű látomány elől menekülne. Gyönge, fiatal leányka volt, bájos és szép. Sudár és karcsú a termete, s az arca olyan, mint a bíboros hajnalban nyíló liliom virága. A vonásai azonban komolyak, kemények voltak, valami nagy és mélységes búnak, gyötrelemnek a kifejezői.” De mert a Frangepán nevet akkoriban császári átok sújtotta, Flóra leány egyedül a pozsonyi Szent Klára rendi apácáknál lelt befogadó szereidre, ahol hátralévő életét vallásos művek fordításával töltötte. Az ő tolmácsolásában jelent meg Budán 1743- ban a Jó reménységnek bújócskája című példagyűjtemény - amelynek címében talán éppen a saját sorsát foglalta bele. És peregnek, peregnek sorra a történetek, szentek, papok, szerzetesek, királyok, hadvezérek és menekülő árvák szelleme lebeg a táj felett, Tersato, Fiume, Buccari, Porto-Ré és Veglia megdicsőült alakjainak emléke belengi a magyar történelmet is. belfold@magyarszo.com BELFÖLD 5 KÖZÉPPONTBAN A magyar-szerb kapcsolatok megerősítése Bálla Mihály: Magyarország számára nemzeti érdek Szerbia európai uniós csatlakozása Tegnap Belgrádban kezdte meg kétnapos szerbiai látogatását a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának delegációja. Bálla Mihály, a bizottság és a küldöttség elnöke lapunknak nyilatkozva tartalmasnak értékelte a tegnapi napot és a szerb fővárosban folytatott tárgyalásokat. Az európai integrációt illetően Balla Mihály a Magyar Köztársaság támogatásáról biztosította Szerbiát. A Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége tegnap többek között a Szerbiai Képviselőház külügyi, európai integrációért felelős és magyar-szerb baráti bizottságainak képviselőivel, valamint Svetozar Čiplić kisebbségügyi és emberi jogi miniszterrel találkozott. Balla Mihály lapunknak elmondta, hogy Gordana Čomićot, a szerb parlament alelnökét, az európai integrációért felelős bizottság tagját Magyarország támogatásáról biztosította az európai integrációt illetően. Amennyiben Szerbia teljesíti a csatlakozási tárgyalások elindításához szükséges feltételeket, Magyarország támogatni fogja. Magyarország számára nemzeti érdek Szerbia európai uniós csatlakozása. Ezzel a vajdasági magyarokat is támogatjuk. Azt szeretnénk, ha Szerbia mielőbb megkezdhetné a csatlakozási tárgyalásokat, bár ez egy nagyon nehéz és hosszú folyamat lesz - összegezte a Magyar Országgyűlés küldöttségének vezetője, aki a stabilizációs és társulási megállapodás ratifikációjával kapcsolatban elmondta, hogy reményei szerint ez mielőbb megtörténik. A magyar parlamentben a közeljövőben kell lezajlania a ratifikációnak, hangsúlyozta Balla, majd hozzátette: reméli, hogy az európai közösségen belül is kialakul hamarosan az az egységes álláspont, amely alapján mielőbb meghozhatják ezt a döntést. A magyarországi küldöttség Cipkié miniszterrel többek között a nemzeti tanácsokról szóló törvényről tárgyalt. Üdvözöltük, hogy megalakulhatott a Magyar Nemzeti Tanács. Reméljük, hogy az MNT munkájához a jövőben is adottak lesznek a jogi és az anyagi feltételek. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az MNT az oktatás és a kultúra területén be tudja tölteni a ráruházott hatásköröket - részletezte Bálla Mihály. 2011 első felében Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöklője. Ebben az időszakban a Duna-stratégiát illetően is jelentős előrelépések várhatók, tudtuk meg Bálla Mihálytól, aki a következőket mondta el a téma kapcsán. A Duna-stratégia Szerbia számára is fontos kérdés. 2011. február 26-án Magyarországon tervezzük megszervezni a Duna-stratégia csúcstalálkozóját. Ezen a találkozón sok kérdést illetően előreléphetünk, különösen akkor, ha minden érintett érzi a Duna-stratégia öszszetettségét. A szóban forgó stratégia a környezetvédelmet és a gazdaságot illetően is kiemelt fontosságú. A stratégiában a civil szervezetek, a parlamentek és a kormányok is fontos szerephez jutnak. Balla Mihály szerint a szerb fél nagyon nyitott volt a tárgyalások során. A Szerbia és Magyarország közötti politikai kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, remélhetőleg gazdasági téren is hasonló irányú előrelépés alakul majd ki a jövőben, emelte ki Balla Mihály.Jó volt érezni a beszélgetések során a nyitottságot. A két ország között egyre gyakoribbak a kormányzati és a parlamenti találkozók - nyilatkozta a Magyar Országgyűlés küldöttségének vezetője. A delegáció ma Vajdaságba látogat, ahol többek között Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével és dr. Korhecz Tamással, az MNT elnökével ülnek tárgyalóasztalhoz. Balla Mihály elmondta: a mai találkozókon arról is szó esik majd, hogy hogyan tudná az anyaország támogatni a vajdasági magyarságot, illetve segíteni az MNT műkö dését. ■ PELEVSZKI Evelyn