Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-25 / 224. szám

2010. szeptember 25., 26., szombat-vasárnap iltatfió kozeletunk@magyarszo.cora KÖZÉLETÜNK 7 Stratégiai partnert keresnek A szabadkai regionális hulladéktároló helyén környezetvédelmi kutatómunkát végeznek A szabadkai regionális hulladéktá­roló megépítését megelőző munkála­tokat illetően az elmúlt hónapokban nagy előrelépések történtek, értékelte Suzana Dulic, a szabadkai Városi Ta­nács kommunális ügyekkel és a környe­zetvédelemmel megbízott tagja tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, amel­lett, hogy a szerb kormány végre meg­határozta a lerakó helyszínét, az elmúlt hetekben talajelemzési munkálatokat végeztek, továbbá­­több nagyvállalattal is tárgyalásokat folytattak, amelyeknek hulladéklerakók építésében és irányí­tásában már nagy tapasztalatuk van. Közöttük az önkormányzat keres stra­tégiai partnert. - A jelenlegi munkálatok ugyan még nem láthatóak, de nagyon fontos részét képezik a regionális hulladéktá­roló kiépítésének - mondta Suzana Du­lic. - Már a vége felé jár a helyi hulla­dékgazdálkodási terv kidolgozása, ami megfogalmazza, hogyan kell hosszú távon a hulladékkal bánni, illetve gaz­dálkodni. A Regionális Hulladéklerakó Kft.-t még 2007-ben alapították, a munkát pedig 2008 közepén kezdték el. Azóta számos tanulmányt készítettek el, ám - mint arra Kikity Andrea, a kft. igazga­tónője rámutatott - az építkezést meg­előző előkészítő munkálatok elvégzése előtt a törvény az elkövetkező időszakra is több hatástanulmány kidolgozását követeli meg tőlünk.­­ Miután a kormány meghatároz­ta a hulladéktároló helyszínét, illetve megerősítette javaslatunkat, miszerint a Bekova és Orom közötti terület a legmegfelelőbb a lerakó megépítésére, megrendeltük a részletes rendezési ter­vet és a környezetvédelmi tanulmányt. A környezetvédelmi minisztériumtól 5,5 millió dinárt kaptunk arra, hogy elkészítsük a megvalósíthatósági hatás­­tanulmányt, vagyis elvégezzük a kuta­tómunkákat, a talajvízszint mérését, a talajelemzéseket, a levegő szennyezett­ségét, valamint a zaj magasságának szintjét - magyarázta Kikity Andrea. Megtudtuk: a közbeszerzést már le­bonyolították, az újvidéki Hidrozavod DTD adta a legjobb ajánlatot, így ez a vállalat kapja majd a megbízást. - Ezzel párhuzamosan a Nem­zetközi Pénzügyi Társasággal (IFC) közösen keressük azt a vállalatot, amely majd kidolgozza az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt. En­nek a tanulmánynak az elkészítésére is sikerült pénzt szereznünk, mégpe­dig a köztársasági környezetvédelmi alaptól 2 millió dinárt kapunk, az IFC pedig további 8 millió dinárt biztosít - mondta az igazgatónő. Hozzátette: a törvény előírásai értelmében az épít­kezés megkezdése előtt szükség van arra, hogy a részletes rendezési terv, a környezetvédelmi hatástanulmány, illetve a megvalósíthatósági hatásta­nulmány elkészüljön, ugyanis csak ez után kérhetik ki az engedélyt, amire 2011 februárjában számításaik szerint sor kerül. A főterv kidolgozása pedig további 4-5 hónapot vesz igénybe. Mi­után kiválasztják a stratégiai partnert, 8-10 hónap alatt befejeződhetnek az építő munkálatok. Vagyis a számítá­sok szerint két év múlva készül el a regionális hulladéktároló. Kérdésünkre, hogy terveznek-e a stratégiai partnerrel új, közös vállalatot megalakítani, Kikity Andrea rámuta­tott, hogy mivel a régióhoz tartozó hat község közül egyik sincs olyan anyagi helyzetben, hogy maga tudja kiépíteni a hulladéktárolót, stratégiai partnerre van szükség. A stratégiai partner meg­választására pedig csak a kommunális ügyekkel foglalkozó törvény módosítása után kerülhet sor. Ám hogy az együtt­működésük milyen formát ölt majd, azt csupán az előkészítő munkálatok után, a pénzügyi helyzet felmérésekor tudják majd meghatározni. R ^ Felszámolni a szürkegazdaságot A dolgozók jogainak intézményes védelmét hivatott erősíteni egy most induló projekt Az Európai Unió támogatásával valósul meg az a projekt, melynek keretében több szervezet közösen próbálja felvenni a harcot a szürke­­gazdaság ellen, megpróbálva ezzel csökkenteni a feketén dolgozók szá­mát és bekapcsolni őket a gazda­ságba, hiszen - mint elhangzott - a szerbiai lakosság harminc százaléka, vagyis minden harmadik ember feke­tén dolgozik. Jelena Arambašić, a szabadkai cso­port egyik koordinátora elmondta: nem könnyű felismerni, ha egy munkaadó feketén működik és feketén dolgoztatja munkásait, kibújva a kötelező adók és járulékok fizetése alól, a projekt célja viszont ennek a jelenségnek a megszün­tetése lenne, vagyis hogy a munkaadók mindegyikét egyformán terheljék ezek a kötelezettségek.­­ Főleg a magánszektorra jellemző ez: különösen az építőiparban, kereske­delemben és turizmusban dolgoztatják feketén az embereket, de sokszor nem­csak a munkaadóknak felel meg, hogy nem fizetik az adókat, hanem a munká­soknak is, hiszen így több pénzt kapnak kézhez, viszont semmilyen jogokkal sem rendelkeznek. A Vállalkozók Egyesületé­nek és a Munkaadók Szövetségének is az a célja, hogy partnerekkel közösen erősít­se a dolgozók jogainak védelmét az­által, hogy megpróbálják tudatosítani ezeket a problémákat, tájékoztatni az embereket, és tapasztalatokat cserélni másokkal. A Progetto Sviluppo CGLI olasz civil szervezet az egyik lebonyolítója a projektnek, melyben többek között részt vesz a Független és az Önálló Szakszer­vezet, Szerbia Szociális és Gazdasági Ta­nács, a Szerbiai Munkaadók Szövetsége, a Városok és Községek Állandó Tanácsa és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Mauro Mascioli projektkoordinátor kiemelte: a következő hónapokban meg­próbálják fokozni az uniós és a hazai civil társadalom közti kommunikációt, illetve a szociális dialógust az önkor­mányzatok és a szociális partnerek kö­zött. A projektbe Szabadkát, Loznicát és Kruševacot kapcsolták be, ahol különféle szemináriumokat, kerekasztal-beszélge­­téseket, tájékoztató jellegű kampányokat szerveznek majd, és kérdőíves felmérést is végeznek, hogy képet kapjanak a szür­kegazdaságról. KÖZÉPPONTBAN A falusi turizmus ne csak lehetőség legyen A kistérségi turisztikai összefogás alapjait fektették le Hajdújáráson Tájak, ízek, emberek címmel tartottak pénteken turisztikai tanácskozást a Homok­háti Kistérség (Hajdújárás, Horgos, Kishomok, Kispiac, Királyhalom, Ludas, Nosza és Martonos) településeinek vezetői, a falvakban működő vállalkozások, civil szerve­zetek képviselői, valamint az Észak-Bácskai Homokháti Kistérség Polgári Egyesület vezetői Hajdújáráson. A tanácskozáson a részvevők egy zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között megerősítik a térség turisztikai felmérésének, valamint a falvak fejlesztésére irányuló törekvéseknek a szükségességét és a közös erőfeszítések megtételét. A rendezvényen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Teleki Ferencné Erika, a mórahalmi Tourinform irodavezetője és Hulló István bio­lógus, a szabadkai Városi Múzeum igazgatója tartott előadást. A kezdeményezésről Szilágyi Dorottya, a tanácskozás főszervezője nyilatkozott lapunknak. - Szándékosan nem használom a falusi turizmus kifejezést, hanem a falu mentén megvalósuló turizmust, hiszen a falusi turizmus hallatán mindenkinek az jut eszébe, hogy tanya, kis ház, bogrács és itt befejeztük. Sokkal szélesebb körben kell gondolkodni. Az alapötlet az volt, hogy fel kell mérni, a térségben mibe lehetne belefogni. Egyrészt itt van a mezőgazdaság, amelybe már évek óta kapaszkodnak az emberek, másrészt itt van az idegenforgalom is. Ugyanakkor nagyon sok olyan elem található a környéken, amit a turizmus szolgálatába tudnánk állítani. Ez a szegmens az, amely fel tudja emelni a térség vállalko­zásait, a termelőket, a kézműveseket és a rendezvényeket egyaránt. Ezért fel kell térképeznünk a természeti és a kulturális értékeket is. Mindehhez azonban össze kell fogni. Egy budapesti ismerősöm utazási irodájában vajdasági utakat is szerveznek. Ebbe az útba gyakorlatilag csak Újvidék, Pétervárad, Nagybecs­­kerek, Szabadka és Palics fér bele. A falvak kimaradnak, holott rengeteg látni­való található bennük. Ezért fontos felmérni, mit tudunk kínálni. Ugyanakkor nemcsak észak felé, hanem dél felé is nyitnunk kellene. Tapasztalataink szerint az emberek idegenkednek belföldön bemutatni kínálatainkat. Még élénken él bennük a háború élménye, ezért idegenkednek mindentől, ami nem magyar. ■ Hogyan vélekednek erről a falubeliek? - Az eddigi tapasztalatok szerint érzik mindennek a fontosságát, mindenki nyitott volt. Az ötlet még valamikor május környékén fogalmazódott meg, ekkor egyenként körüljártuk a településeket, és elmondtuk az elképzeléseinket a térség turizmusával kapcsolatban. A települések ennek köszönhetően el is készítették saját idegenforgalmi kínálatukról szóló standjukat, amelyeket pillanatnyilag a hajdújárási helyi közösség épülete mellett mutatunk be. De nem szabad itt meg­­állnunk, hanem egyre hathatósabb együttműködést kell kialakítanunk, és más turisztikai kiállításokon, vásárokon, bemutatókon is részt kell vennünk. Emellett kínálatunkat internetes és egyéb rendelkezésünkre álló felületeken is népszerű­sítenünk kell. Tanácskozásunkon a hiányosságokkal is foglalkozunk, de el kell mondanunk, hogy vannak pozitív törekvések. Ezekre kell építenünk. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában az ösz­­szefogást nevezte a legfontosabbnak. Reményei szerint fél év múlva már úgy találkozhatnak a jelenlévők, hogy sikeresen feltérképezték, milyen vonzerővel rendelkezik ez a kistérség. - A legnagyobb kihívás az, hogy amikor a faluturizmusról, mint kenyér­­kereseti lehetőségről beszélünk, akkor ezt ne egymástól függetlenül, hanem egymást ismerve, egymás adottságaira támaszkodva tegyük meg. A mai talál­kozás egy folyamat kezdete. Meg kell ismernünk, mi az, ami vonzó, eladható, mi az, amivel valakit egy napra le tudnánk kötni. Az a baj, hogy Vajdaságban a falusi turizmusról csak úgy beszélünk, mint lehetőségről. Nagyon apró részletét használjuk csak ki ennek a területnek. Ugyanakkor egy rossz hírű országban nagyon nehéz virágzó idegenforgalmat működtetni. Ha az mondjuk Európá­ban, hogy Szerbia és Vajdaság, a háborúra és Koszovóra fognak gondolni. Meg kell változtatnunk a térségről kialakított képet. Enélkül nem létezik turizmus - mondta többek között Pásztor. Teleki Ferencné Erika, a mórahalmi Tourinform vezetője és a Falusi Turiz­mus Országos Szövetségének szaktanácsadója a magyarországi homokhátsági kistérségi falusi turizmus fellendítésének tapasztalatairól beszélt. - A Tourinform irodában információkkal szolgálunk az érdeklődőknek. Ennek érdekében az első két évben csak adatgyűjtést végeztünk. Felkerestük a művelődési házakat, a plébániai hivatalokat, a vadásztársaságokat, a földrajz és biológia szakos tanárokat. Ők azok, akik igazán jól ismerik a környéket. Ami nekünk abszolút természetes, az egy vendégnek újdonság. A vendég szemével­ kell látni a dolgokra. A pályázatokkal kapcsolatban egy titok van: minden léte­ző pályázatra pályázni kell!­­ ,, v v ’_____________________________________IDIOSI Árpád Jubilál a szabadkai piac A vásárcsarnok lenne a közeljövő legnagyobb beruházása Tíz évvel ezelőtt alapították meg a Szabadkai Piacok Közvállalatot. A kerek évfordulót díszüléssel ünnepelték meg, melynek keretében összegezték az elmúlt években elért eredményeket, és a vállalat terveiről is szó esett.­­A vállalat megalapításakor még mi sem tudtuk, milyen sokrétű feladatok várnak majd ránk. Több kihívással is szembe kellett néznünk, mégis rengeteg dolgot sikerült megoldanunk a közép és a hosszú távú terveinket illetően is. Szeretnék köszönetet mondani ennek a kis létszámú kollektívának, a dolgozóknak, akik a vállalatért ennyi mindent megtettek, és a jövőben számítunk alapítónk, a város hathatósabb támoga­tására is, hogy a következő tíz évben a fontosabb beruházások is megvalósuljanak, vagyis felépüljön a vásárcsarnok, és a nagybani piac megkapja végleges helyét - nyi­latkozott az újságíróknak Bodrogi Béla, a közvállalat igazgatója. A díszülésen egy kisfilmen mutatták be a Szabadka területén működő piacokat, majd kiosztották az okleveleket és az emlékplaketteket a vállalat dolgozóinak meg azoknak a piaci árusoknak is, akik már évtizedek óta a piacon árulják termékeiket. A jubileum kapcsán a hétvégén termékbemutatót rendeznek a közvállalat igaz­gatása alá tartozó piacokon, vasárnap pedig termékkóstoló lesz a Tejpiacon 8 és 10 óra között. is.­

Next