Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-25 / 224. szám
2010. szeptember 25., 26., szombat-vasárnap iltatfió kozeletunk@magyarszo.cora KÖZÉLETÜNK 7 Stratégiai partnert keresnek A szabadkai regionális hulladéktároló helyén környezetvédelmi kutatómunkát végeznek A szabadkai regionális hulladéktároló megépítését megelőző munkálatokat illetően az elmúlt hónapokban nagy előrelépések történtek, értékelte Suzana Dulic, a szabadkai Városi Tanács kommunális ügyekkel és a környezetvédelemmel megbízott tagja tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint mondta, amellett, hogy a szerb kormány végre meghatározta a lerakó helyszínét, az elmúlt hetekben talajelemzési munkálatokat végeztek, továbbátöbb nagyvállalattal is tárgyalásokat folytattak, amelyeknek hulladéklerakók építésében és irányításában már nagy tapasztalatuk van. Közöttük az önkormányzat keres stratégiai partnert. - A jelenlegi munkálatok ugyan még nem láthatóak, de nagyon fontos részét képezik a regionális hulladéktároló kiépítésének - mondta Suzana Dulic. - Már a vége felé jár a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozása, ami megfogalmazza, hogyan kell hosszú távon a hulladékkal bánni, illetve gazdálkodni. A Regionális Hulladéklerakó Kft.-t még 2007-ben alapították, a munkát pedig 2008 közepén kezdték el. Azóta számos tanulmányt készítettek el, ám - mint arra Kikity Andrea, a kft. igazgatónője rámutatott - az építkezést megelőző előkészítő munkálatok elvégzése előtt a törvény az elkövetkező időszakra is több hatástanulmány kidolgozását követeli meg tőlünk. Miután a kormány meghatározta a hulladéktároló helyszínét, illetve megerősítette javaslatunkat, miszerint a Bekova és Orom közötti terület a legmegfelelőbb a lerakó megépítésére, megrendeltük a részletes rendezési tervet és a környezetvédelmi tanulmányt. A környezetvédelmi minisztériumtól 5,5 millió dinárt kaptunk arra, hogy elkészítsük a megvalósíthatósági hatástanulmányt, vagyis elvégezzük a kutatómunkákat, a talajvízszint mérését, a talajelemzéseket, a levegő szennyezettségét, valamint a zaj magasságának szintjét - magyarázta Kikity Andrea. Megtudtuk: a közbeszerzést már lebonyolították, az újvidéki Hidrozavod DTD adta a legjobb ajánlatot, így ez a vállalat kapja majd a megbízást. - Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Pénzügyi Társasággal (IFC) közösen keressük azt a vállalatot, amely majd kidolgozza az előzetes megvalósíthatósági tanulmányt. Ennek a tanulmánynak az elkészítésére is sikerült pénzt szereznünk, mégpedig a köztársasági környezetvédelmi alaptól 2 millió dinárt kapunk, az IFC pedig további 8 millió dinárt biztosít - mondta az igazgatónő. Hozzátette: a törvény előírásai értelmében az építkezés megkezdése előtt szükség van arra, hogy a részletes rendezési terv, a környezetvédelmi hatástanulmány, illetve a megvalósíthatósági hatástanulmány elkészüljön, ugyanis csak ez után kérhetik ki az engedélyt, amire 2011 februárjában számításaik szerint sor kerül. A főterv kidolgozása pedig további 4-5 hónapot vesz igénybe. Miután kiválasztják a stratégiai partnert, 8-10 hónap alatt befejeződhetnek az építő munkálatok. Vagyis a számítások szerint két év múlva készül el a regionális hulladéktároló. Kérdésünkre, hogy terveznek-e a stratégiai partnerrel új, közös vállalatot megalakítani, Kikity Andrea rámutatott, hogy mivel a régióhoz tartozó hat község közül egyik sincs olyan anyagi helyzetben, hogy maga tudja kiépíteni a hulladéktárolót, stratégiai partnerre van szükség. A stratégiai partner megválasztására pedig csak a kommunális ügyekkel foglalkozó törvény módosítása után kerülhet sor. Ám hogy az együttműködésük milyen formát ölt majd, azt csupán az előkészítő munkálatok után, a pénzügyi helyzet felmérésekor tudják majd meghatározni. R ^ Felszámolni a szürkegazdaságot A dolgozók jogainak intézményes védelmét hivatott erősíteni egy most induló projekt Az Európai Unió támogatásával valósul meg az a projekt, melynek keretében több szervezet közösen próbálja felvenni a harcot a szürkegazdaság ellen, megpróbálva ezzel csökkenteni a feketén dolgozók számát és bekapcsolni őket a gazdaságba, hiszen - mint elhangzott - a szerbiai lakosság harminc százaléka, vagyis minden harmadik ember feketén dolgozik. Jelena Arambašić, a szabadkai csoport egyik koordinátora elmondta: nem könnyű felismerni, ha egy munkaadó feketén működik és feketén dolgoztatja munkásait, kibújva a kötelező adók és járulékok fizetése alól, a projekt célja viszont ennek a jelenségnek a megszüntetése lenne, vagyis hogy a munkaadók mindegyikét egyformán terheljék ezek a kötelezettségek. Főleg a magánszektorra jellemző ez: különösen az építőiparban, kereskedelemben és turizmusban dolgoztatják feketén az embereket, de sokszor nemcsak a munkaadóknak felel meg, hogy nem fizetik az adókat, hanem a munkásoknak is, hiszen így több pénzt kapnak kézhez, viszont semmilyen jogokkal sem rendelkeznek. A Vállalkozók Egyesületének és a Munkaadók Szövetségének is az a célja, hogy partnerekkel közösen erősítse a dolgozók jogainak védelmét azáltal, hogy megpróbálják tudatosítani ezeket a problémákat, tájékoztatni az embereket, és tapasztalatokat cserélni másokkal. A Progetto Sviluppo CGLI olasz civil szervezet az egyik lebonyolítója a projektnek, melyben többek között részt vesz a Független és az Önálló Szakszervezet, Szerbia Szociális és Gazdasági Tanács, a Szerbiai Munkaadók Szövetsége, a Városok és Községek Állandó Tanácsa és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Mauro Mascioli projektkoordinátor kiemelte: a következő hónapokban megpróbálják fokozni az uniós és a hazai civil társadalom közti kommunikációt, illetve a szociális dialógust az önkormányzatok és a szociális partnerek között. A projektbe Szabadkát, Loznicát és Kruševacot kapcsolták be, ahol különféle szemináriumokat, kerekasztal-beszélgetéseket, tájékoztató jellegű kampányokat szerveznek majd, és kérdőíves felmérést is végeznek, hogy képet kapjanak a szürkegazdaságról. KÖZÉPPONTBAN A falusi turizmus ne csak lehetőség legyen A kistérségi turisztikai összefogás alapjait fektették le Hajdújáráson Tájak, ízek, emberek címmel tartottak pénteken turisztikai tanácskozást a Homokháti Kistérség (Hajdújárás, Horgos, Kishomok, Kispiac, Királyhalom, Ludas, Nosza és Martonos) településeinek vezetői, a falvakban működő vállalkozások, civil szervezetek képviselői, valamint az Észak-Bácskai Homokháti Kistérség Polgári Egyesület vezetői Hajdújáráson. A tanácskozáson a részvevők egy zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között megerősítik a térség turisztikai felmérésének, valamint a falvak fejlesztésére irányuló törekvéseknek a szükségességét és a közös erőfeszítések megtételét. A rendezvényen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Teleki Ferencné Erika, a mórahalmi Tourinform irodavezetője és Hulló István biológus, a szabadkai Városi Múzeum igazgatója tartott előadást. A kezdeményezésről Szilágyi Dorottya, a tanácskozás főszervezője nyilatkozott lapunknak. - Szándékosan nem használom a falusi turizmus kifejezést, hanem a falu mentén megvalósuló turizmust, hiszen a falusi turizmus hallatán mindenkinek az jut eszébe, hogy tanya, kis ház, bogrács és itt befejeztük. Sokkal szélesebb körben kell gondolkodni. Az alapötlet az volt, hogy fel kell mérni, a térségben mibe lehetne belefogni. Egyrészt itt van a mezőgazdaság, amelybe már évek óta kapaszkodnak az emberek, másrészt itt van az idegenforgalom is. Ugyanakkor nagyon sok olyan elem található a környéken, amit a turizmus szolgálatába tudnánk állítani. Ez a szegmens az, amely fel tudja emelni a térség vállalkozásait, a termelőket, a kézműveseket és a rendezvényeket egyaránt. Ezért fel kell térképeznünk a természeti és a kulturális értékeket is. Mindehhez azonban össze kell fogni. Egy budapesti ismerősöm utazási irodájában vajdasági utakat is szerveznek. Ebbe az útba gyakorlatilag csak Újvidék, Pétervárad, Nagybecskerek, Szabadka és Palics fér bele. A falvak kimaradnak, holott rengeteg látnivaló található bennük. Ezért fontos felmérni, mit tudunk kínálni. Ugyanakkor nemcsak észak felé, hanem dél felé is nyitnunk kellene. Tapasztalataink szerint az emberek idegenkednek belföldön bemutatni kínálatainkat. Még élénken él bennük a háború élménye, ezért idegenkednek mindentől, ami nem magyar. ■ Hogyan vélekednek erről a falubeliek? - Az eddigi tapasztalatok szerint érzik mindennek a fontosságát, mindenki nyitott volt. Az ötlet még valamikor május környékén fogalmazódott meg, ekkor egyenként körüljártuk a településeket, és elmondtuk az elképzeléseinket a térség turizmusával kapcsolatban. A települések ennek köszönhetően el is készítették saját idegenforgalmi kínálatukról szóló standjukat, amelyeket pillanatnyilag a hajdújárási helyi közösség épülete mellett mutatunk be. De nem szabad itt megállnunk, hanem egyre hathatósabb együttműködést kell kialakítanunk, és más turisztikai kiállításokon, vásárokon, bemutatókon is részt kell vennünk. Emellett kínálatunkat internetes és egyéb rendelkezésünkre álló felületeken is népszerűsítenünk kell. Tanácskozásunkon a hiányosságokkal is foglalkozunk, de el kell mondanunk, hogy vannak pozitív törekvések. Ezekre kell építenünk. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke felszólalásában az öszszefogást nevezte a legfontosabbnak. Reményei szerint fél év múlva már úgy találkozhatnak a jelenlévők, hogy sikeresen feltérképezték, milyen vonzerővel rendelkezik ez a kistérség. - A legnagyobb kihívás az, hogy amikor a faluturizmusról, mint kenyérkereseti lehetőségről beszélünk, akkor ezt ne egymástól függetlenül, hanem egymást ismerve, egymás adottságaira támaszkodva tegyük meg. A mai találkozás egy folyamat kezdete. Meg kell ismernünk, mi az, ami vonzó, eladható, mi az, amivel valakit egy napra le tudnánk kötni. Az a baj, hogy Vajdaságban a falusi turizmusról csak úgy beszélünk, mint lehetőségről. Nagyon apró részletét használjuk csak ki ennek a területnek. Ugyanakkor egy rossz hírű országban nagyon nehéz virágzó idegenforgalmat működtetni. Ha az mondjuk Európában, hogy Szerbia és Vajdaság, a háborúra és Koszovóra fognak gondolni. Meg kell változtatnunk a térségről kialakított képet. Enélkül nem létezik turizmus - mondta többek között Pásztor. Teleki Ferencné Erika, a mórahalmi Tourinform vezetője és a Falusi Turizmus Országos Szövetségének szaktanácsadója a magyarországi homokhátsági kistérségi falusi turizmus fellendítésének tapasztalatairól beszélt. - A Tourinform irodában információkkal szolgálunk az érdeklődőknek. Ennek érdekében az első két évben csak adatgyűjtést végeztünk. Felkerestük a művelődési házakat, a plébániai hivatalokat, a vadásztársaságokat, a földrajz és biológia szakos tanárokat. Ők azok, akik igazán jól ismerik a környéket. Ami nekünk abszolút természetes, az egy vendégnek újdonság. A vendég szemével kell látni a dolgokra. A pályázatokkal kapcsolatban egy titok van: minden létező pályázatra pályázni kell! ,, v v ’_____________________________________IDIOSI Árpád Jubilál a szabadkai piac A vásárcsarnok lenne a közeljövő legnagyobb beruházása Tíz évvel ezelőtt alapították meg a Szabadkai Piacok Közvállalatot. A kerek évfordulót díszüléssel ünnepelték meg, melynek keretében összegezték az elmúlt években elért eredményeket, és a vállalat terveiről is szó esett.A vállalat megalapításakor még mi sem tudtuk, milyen sokrétű feladatok várnak majd ránk. Több kihívással is szembe kellett néznünk, mégis rengeteg dolgot sikerült megoldanunk a közép és a hosszú távú terveinket illetően is. Szeretnék köszönetet mondani ennek a kis létszámú kollektívának, a dolgozóknak, akik a vállalatért ennyi mindent megtettek, és a jövőben számítunk alapítónk, a város hathatósabb támogatására is, hogy a következő tíz évben a fontosabb beruházások is megvalósuljanak, vagyis felépüljön a vásárcsarnok, és a nagybani piac megkapja végleges helyét - nyilatkozott az újságíróknak Bodrogi Béla, a közvállalat igazgatója. A díszülésen egy kisfilmen mutatták be a Szabadka területén működő piacokat, majd kiosztották az okleveleket és az emlékplaketteket a vállalat dolgozóinak meg azoknak a piaci árusoknak is, akik már évtizedek óta a piacon árulják termékeiket. A jubileum kapcsán a hétvégén termékbemutatót rendeznek a közvállalat igazgatása alá tartozó piacokon, vasárnap pedig termékkóstoló lesz a Tejpiacon 8 és 10 óra között. is.