Magyar Szó, 2010. november (67. évfolyam, 255-280. szám)

2010-11-20 / 272. szám

2010. november 20., 21., szombat-vasárnap Staffi. Nincs örökös, kié lesz a vagyon? A kincstárat gazdagítja a hagyaték, mégis évekig elhúzódnak a bírósági eljárások Az állam csak idén több mint 20 ingatlannal gazdagodott, ugyanis abban az esetben, ha egy személy halála után nincsenek jogos örö­kösök, a hagyaték a kincstárra száll. Ezek az ingatlanok főként falusi házak. Idén 20, tavaly pedig 30 ilyen ingatlan gazdagította az állami tulajdont. Az ingatlanok értékéről azonban nem vezetnek nyilvántar­tást, illetve arról sem, hogy hány örökös nélküli vagyon várja, hogy lezárják az örökösödési eljárást. Az évekig elhúzódó eljárás ideje alatt az elhagyatott ingatlanok értéke jelentős mértékben csökken.­ ­ Az állam csak akkor örökölhet, ha nincs törvényes örökös, amit a törvény négy örökösödési rendbe sorol. Az el­sőbe tartoznak az örökhagyó leszár­mazottai és a házastársa. Amennyiben nincsenek leszármazottak, akkor a tör­vény második örökösödési rendjét veszik figyelembe, mégpedig ilyenkor a házas­­társ, illetve az örökhagyó szülei és azok leszármazottai, vagyis a testvérek örö­kölhetnek. A házastárs ebben az esetben a vagyon felét örökli, a másik felét pedig a szülők, illetve azok leszármazottai. Ha az örökhagyó szülei nem élnek, illetve azoknak nincsenek leszármazottai, ak­kor a házastárs kap mindent. A harmadik örökösödési rendbe az örökhagyó nagy­szülei és azok leszár­mazottai tartoznak, míg a negyedikbe a dédszülők. Vagyis a dédszülőkkel lezárul az örökösök köre. Ez is egyébként csak egy elméleti lehe­tőség, nagyon ritkán kerül rá sor, hiszen ritkán fordul elő, hogy élnek a dédszü­lők. Volt olyan esetem, hogy a dédszü­­lői ágon a leszármazottak érdeklődtek, de ők már nem örökölhetnek - mondta Buckó György szabadkai ügyvéd. - Nem a törvénnyel van a baj, hanem annak alkalmazásával, ugyanis amennyi­ben a hagyatéknak nincs örököse, akkor az állami tulajdon lesz. Ez rendjén is lenne, ha törődne vele az állam. A gya­korlatban nem látok semmilyen állami rendszert, ami követné ezeket a folya­matokat. Nagyon gyakran a társtulaj­donosok, illetve más jogi érdekeltséggel bíró személyek kezdeményezik ezeket az eljárásokat, ami nagyon hosszadalmas. Ezekbe az eljárásokba ugyanis bekapcso­lt tárgyalás le nem zárul, addig a másik fél sem tud semmit kezdeni a tulajdon­­résszel. Ez a folyamat akár évekig is el­tarthat, főleg akkor, ha senki nem indít­ványozza a hagyaték rendezését, hiszen a Csáky szalmája senkié, vagyis senki nem törődik vele. Nincs egy komoly erre sza­kosodott intézmény, és nem is hiszem, hogy ezekről az esetekről bárki nyilván­tartást vezetne, ellenkező esetben kide­rülne, hogy nem is olyan kevés ezeknek az ügyeknek a száma, és nem húzódná­nak el ilyen sokáig. Főként azoknak tart sokáig, akik érdekeltek és nem haladnak semerre - mutatott rá Buckó György, majd hozzáfűzte: - Én is görgetek egy ilyen ügyet, ahol a társtulaj­donos azért érdekelt, mert az ingatlan nap­ról napra egyre rosz­­szabb állapotban van, az összeomlás veszélye fenyegeti. És a társtulajdonos a saját in­gatlanrészét nem tudja felújítani, mert építési engedélyt sem kaphat - mondta. Megtudtuk, ez az ügy annyiban is bo­nyolódik, hogy a társtulajdonos még az elhunyt életében elindította a vagyon­közösség megszüntetési eljárását. Ez az eljárás még mindig tart, illetve szünetel, mert az illető időközben elhunyt, vagyis először a tulajdonviszonyokat kell ren­dezni, hogy az első nem peres eljárást le­folytathassák és végül megtörténhessen a végrehajtási folyamat, amikor árveréssel eladják az ingatlant. Becslése szerint évek szükségesek ahhoz, hogy befejeződjön az említett három eljárás. Az állam azonban nemcsak az ingatla­nokat, házakat, lakásokat, földterületeket örökölhet, hanem értékpapírokat, pénzt és már értéktárgyat is. Ha nincs örökös, és nem jelent be a bíró­ságra senki semmit, akkor az az ügy lebeg a légüres térben Az idén megörökölt 23 ingatlan közül csak egy lakás volt, a többi falusi gazdaság, vagyis főként elhagyatott régi falusi házak és a hozzá tartozó földterület lódik a köztársasági vagyonjogi ügyész és a bírósági hirdetőtáblára kifüggesztik az ügyet, hogy egyéves időintervallumon belül jelentkezhessenek az örökösök. Ez egy eljárásjogi határidő. A bírósági hir­detőtáblát nagyon kevesen olvassák, főleg nem a távoli örökösök. Ez idő alatt az ér­dekelt fél sem tud semmit intézni. Ha egy év után sem jelentkeznek örökösök, nagy nehezen megszületik a bírósági döntés, és a hagyaték az állam tulajdonába kerül - magyarázta az ügyvéd. Kifejtette, az ügy bonyolultabb, ha nincs hozzátartozó, ugyanis ebben az esetben sokszor a va­­gyonbejelentés sem történik meg. Mivel a bíróság nem visel gondot arról, hogy ki­nek milyen tulajdona van, az örökösödési eljárás lefolytatása érdekében a vagyont be kell jegyeztetni, illetve az örökösök nevét is feltüntetni.­­ Ha nincs örökös, és nem jelent be a bíróságra senki semmit, akkor az az ügy lebeg a légüres térben. Egy idő után általában a társtulajdonosok fordulnak a bírósághoz, ugyanis amíg az örökösödő­ Srboljub Pálné, a köztársasági va­gyonkezelő igazgatóság igazgatóhelyette­se elmondta, hogy az idén megörökölt 23 ingatlan közül csak egy lakás volt, a többi falusi gazdaság, vagyis főként elhagya­tott régi falusi házak és a hozzá tartozó földterület. Szavai szerint az állam nem tudja ezeket az ingatlanokat még 10 évig eladni, ugyanis még ebben az időszakban is várják az örökösök jelentkezését. Danijela Grib­hes-Jakšić, a köztársa­sági vagyonjogi ügyész munkatársa el­mondta, hogy a vagyon mellett az állam a tartozásokat is megörökli. Ebben az esetben a tartozást csak abban a magas­ságban tudja törleszteni, amekkora érté­ket képvisel az örökölt vagyon. Marija Ušumović Davčik, a sza­badkai városi közigazgatás vezetője el­mondta, hogy Szabadkán nem vezetnek számot arról, hogy mit örökölt az állam, ugyanis nincs is betekintésük ezekbe a folyamatokba. Ők az állam tulajdonában levő ingatlanokra használati felhatalma­zást kapnak. , MIKLós Hajnalka HÉTVÉGE 19 Nem csak festékgolyós csata A paintball stresszoldó kikapcsolódás, csapatépítő játék és adrenalinszint-fokozó extrém sport A paintball az USA-ból ered, ahol korábban állatok megjelölésére használták, napjainkra vi­szont világszerte népszerű sporttá fejlődött. A játék során a csapatokba rendeződött résztvevők mesterséges és természetes tereppályán próbálják eltalálni festékgolyókkal (angolul: paintball) az ellenfelet. A festékgolyók kis gömb alakú zselatinkapszulák olajos ételfestékkel töltve, ame­lyeket hajtógázzal és sűrített levegővel működő fegyverekből lőnek ki. Akik kipróbálták, azt állítják, jóval több, mint egyszerű lövöldözés: a paintball stresszoldó kikapcsolódás, csapatépítő játék és adrenalinszint-fokozó extrém sport. Krizsán Pap Anikó és Krizsán József, a Unit-Ada Paint­ball Klub alapítói szerint bár sokan félnek tőle, de a játék a biztonságos sportok közé tartozik, ha betartjuk a biztonsági előírásokat, köztük a védőruházat és az arcot óvó maszk vise­lését. A lövéseket nagyjából felfogja a védőruházat, közelről pedig tilos lőni, így ha mindenki betartja a szabályokat, nincs sérülés. A fiatal házaspár két éve ismerkedett meg Bajsán a paintball-lal, és úgy gondolták, az otthonuk közelében, Adán megalakítják a saját klubjukat, bővítve ezzel a helybeliek szó­rakozási lehetőségét is. 2009 augusztusában jegyezték be az egyesületet, amelyben Anikó az elnök és egyben a marketingfelelős, József viszont a műszaki feladatokat látja el, karbantart­ja a felszerelést. Emellett négy tiszteletbeli és hat aktív személy alkotja a tagságot. Az utóbbiak részt vesznek a pálya kiépí­tésében és folyamatos fejlesztésében.­­ 2009 tavaszán eldöntöttük, hogy megvásároljuk a puskákat és megalakít­juk a klubot. A környezetünkben sikerült a paintballra legalkalmasabb helyszínt megtalálni. A tereppályát egy oromparti tanyán alakítottuk ki, Valkaisor és Ada között, az utóbbitól mintegy 6 kilométer­re. A táborhely könnyen megtalálható, jelzőtáblát állítottunk fel a Valkaisorra vezető műút mellett - mesélte Anikó. - A kezdetektől fogva építjük a pályát, ami egyre nagyobb területet ölel fel, és igyek­szünk a legszínvonalasabb környezetet kialakítani a játékra. Ezen néhány fő dolgozik, mivel ez hobbi, így csak a munka után jut rá idő. A pálya területe közel egy hektár, tavaszra tervezzük bő­víteni. Itt található épület, fás-bokros terület és tisztás. Az épületeket belül is használjuk, de népszerű a tisztáson zajló harc is, mivel ott is rengeteg terepakadályt állítottunk fel. Emellett van pihenőhely és állványok a felszerelés számára. A pályán eddig egyszerre legtöbben 30-an játszottak két 15 fős csapatban, de ettől nagyobb létszámú csapatok számára is alkalmas. A szolgáltatások minősége és a tereppálya ki­alakítása miatt Adán működik az egyik legszínvonalasabb paintball klub Vajdaságban. Egy szezonban mintegy 300 já­tékos fordul meg nálunk, akiknek java része visszatérő ven­dég - mondta Anikó. Mindezt József még annyival kiegészí­tette: - Az adai tereppálya a legnagyobb a tartományban, ezt nemcsak mi állítjuk, hanem más pályákat megjárt játé­kosok is. Emellett a terep kialakításakor arra törekedtünk, hogy a más tereppályákon észlelt hiányosságokat pótoljuk, és szerintem ez sikerült is. Az adai paintball klubban a játék mellett igyekeznek meg­teremteni a feltételeket a kikapcsolódásra, így adott a lehető­ség a sütés-főzésre is. A helyszínen már tartottak születésnapi bulikat és legénybúcsúkat, amelyeknek az ünneplés mellett része volt a paintball is. A Krizsán házaspár szerint ez is azt bizonyítja, hogy a paintball jóval több, mint egyszerű lövöl­dözés, inkább stresszoldó kikapcsolódás, szórakoztató játék és adrenalinszint-fokozó sport. Persze mindenkinek más a fontos, így vendéglátóimnak is.­­ A paintball számomra egy­részt háború is, mivel szívesen játszom a számítógépen hábo­rús és lövöldözős játékokat. Ez a játék valódi harc, amelyben nem folyik vér. Ugyanakkor egy kicsit sport is. Emellett ben­nem munkál a fegyverek szeretete is - magyarázta József. Anikónál a feszültség levezetésére szolgál: - Időközben rájöt­tem, hogy ez megerőltető sport. Egy-egy játék után az aktív sportolók is arra panaszkodnak, hogy 3-4 napig izomlázuk van. Minden apró izmot és ízületet megmozgat, mert kúszol, mászol és vetődsz. A golyótalálat kisebb fájdalommal jár, de az adrenalintól ezt nem érzed a játék közben. Nő vagyok, nem kedvelem a fegyvereket, nehezen szántam rá magam az első játékra, mert azt gondoltam, hogy ez háborúzás, amit elutasítok. Miután hosszas rábeszélést követően kipróbáltam, azonnal rájöttem, hogy semmi köze a háborúhoz, legalábbis számomra. A játék sikerélményt ad és feltöltődöm. Így­ egy hónap stresszét négy óra alatt le tudom vezetni. A játék csa­patépítés szempontjából csodákra képes, idegen embereket hoz össze - hallottuk Anikótól. Az idény hossza az időjárástól függ, általában áprilistól októberig. A legkedvezőbb a 20-25 °C közötti hőmérséklet. A 10 °C-tól alacsony hőmérsékleten viszont már nem paintbal­­loznak, mivel ha az általuk használt golyók huzamosabb ideig 15 °C alatt vannak, akkor alakjuk torzul és használhatatlan­ná válnak. A résztvevőknek a helyszínen biztosítják a fegyvert és a védőfelszerelést. A játékban többségében férfiak vesznek részt, de vannak nők is. A legidősebb játékos eddig 65 éves férfi volt, de 12 éves gyerek is paintballozott már. A klub szabályai szerint 6 éves kor alatt kizárólag szülői felügyelet mellett játszhatnak a gyerekek. József megjegyezte: a beavató lövés alkalmával, amikor próbaként rálőnek a kezdőre, hogy megtapasztalják a találat erejét, többször előfordult, hogy lá­nyok sokkal bátrabban viselkedtek, mint egyes fiúk. Sokan félnek a fájdalomtól, de ha betartják a szabályokat és viselik a védőfelszerelést, akkor a találat ereje egy erősen megütött teniszlabda ütésével ér fel. Az emberek többsége azonban fel­nagyítja a fájdalom erejét mindenféle mendemonda alapján. A védőfelszerelés része a színes kezeslábas és a védőszemüveg, a lányoknak ezenfelül védőmelléttg is jár.­­ A kezeslábas védőruhát­ nemcsak a megkülönböztetés miatt adjuk, hanem tompítja a találat erejét is — magyarázza Anikó. - Minden alkalommal elmondjuk az új játékosoknak, hogy 5 méteren belül nem ajánljuk, hogy egymásra lőjenek, mert az fájdalommal jár, de frorzsolás és vér­­aláfutás is keletkezhet. Sokan nem tartják ezt be. Ezt úgy próbáljuk elkerülni, hogy ne soro­zatban lőjék egymást egy kör alatt, hanem egy találat után kiesik az érintett személy. Vannak, akik önszántukból csak törzsre játszanak, vagy­is a kar és a láb nem számít. Abban az esetben a 2,5 órás játék alatt, amiben van pihenő is, akár 30 találatot is kaphatnak. Az egyesületben József a szén-dioxiddal működő 12 félautomata puskát igyekszik úgy beállítani, hogy meglegyen a fegyverek hatótá­volsága és minél kisebb fájdalmat okozzanak.­­ Ezeknél a puskáknál a golyó maximális kilö­vési sebessége 360 km/h lehet, de legalább 240 kell, hogy legyen, mert csak ebben az esetben lehet vele célra lőni. A klubok felelőssége úgy beállítani a fegyvereket, hogy azoknak meglegyen a hatóválságuk és ne okozzanak fájdalmat. Mi 260 km/h sebességű golyó kilövé­sére szoktuk állítani a fegyvereinket, amelyeket rendszere­sen ellenőrzünk, ha netalán elállítódnának játék közben. A 340-360 km/h közötti sebességű golyó, ha túlságosan közel­ről érkezik, akkor sebet okozhat, de betörheti a védőmaszk lencséjét is- SCSINCSIK Zsolt Unit-Ada Paintball Klub Bevetésre készen!

Next