Magyar Szó, 2011. március (68. évfolyam, 48-74. szám)

2011-03-26 / 70. szám

Újvidék, 2011. március 26., 27., szombat-vasárnap KÖZÉLETI NAPILAP LXVIII. évf., 70. (21936.) szám ■ Ára 50 Din ■ Vannak még csodák Felújítják a bácskossuthfal­­vi baptista imaház tetejét­­ Összefogással épül újjá egy családi ház ■ A robotika tudora Dr. Mester Gyulát másodszor választotta meg az év embe­révé egy amerikai intézet ■ A hangjegyek vezére Égető Gabriella karnagy a­­ Magyar Köztársaság Arany­­ Érdemkeresztjét is megkapta I A szórványban is tartani kell a lelket Németh Ferenc: Elismerés és ösztönzés az anyaország kitüntetése ■ Bajmok krónikása Mojzes Antal helytörténeti kutatómunkájának elisme­réséül magyar állami ki­tüntetést kapott KI A KÖVETKEZŐ? ___________ SZAKSZERVEZETEK TÜNTETÉSE „Nem értjük, mi a gond...” A rendőrség becslése szerint tízezren vettek részt a szakszer­vezetek tegnapi belgrádi tüntetésén, melyen összesen kilenc, a közszféra különböző ágazatainak foglalkoztatottjait tömörítő, s azok helyzetével elégedetlen szerbiai szakszervezet képviseltette magát. A tanügyi dolgozók szakszervezetei voltak jelen a legna­gyobb számban, hozzájuk csatlakoztak az egészségügyi, rendőr­ségi és igazságügyi szféra szakszervezetei. A tüntetés valamivel déli 12 óra után vette kezdetét a Nikola Pasic téren, Belgrád központi utcái a délutáni órá­kig zárlat alatt álltak. A tömeg elsétált Boris Tadic elnök irodájához, a Mirko Cvetkovic vezette kormány épületéhez és Zarko Obradovic oktatásügyi tárcá­jának az épületéhez is. A tüntetés során sokszor emlegetett „címzettek” részé­re mindhárom említett helyen levelet adtak át a szakszervezetek képviselői. Az államelnökhöz intézett levélben, a tüntetés mottójához igazodva, „éb­redésre” szólították őt fel, arra, hogy vegye észre, az ország polgárai már fel­ébredtek, s eljött az intézkedések­ ideje. Figyelmeztették Tadicot, hogy az állam késlekedő reakciója miatt megkérdője­lezhető a tanév sikeres befejezése, mivel a tanügyben dolgozók sztrájkja már több mint két hónapja tart. A levélben emlé­keztetik az elnököt az egészségügy és a rendőrség katasztrofális helyzetére is. Folytatása az 5. oldalon Beta DAMJANICH-ÜGY Eljárás rendbontás miatt Az adai rendőrség dolgozói szabálysértési eljárást kezdeményeztek Branis­­lav Ristivojevic (1972), újvidéki lakos, a Szerbiai Demokrata Párt tartományi bizottságának elnöke, Milenko Jovanov (1980), nagykikindai lakos, a párt tarto­mányi bizottságának szóvivője és Blagoje Krajinovic (1955), úgyszintén nagy­kikindai lakos, a párt tartományi képviselője ellen. Az SZDP tisztségviselői a gyanú szerint egy csütörtöki, előre be nem jelentett összejövetelen közrend el­leni vétséget követtek el. Amint arról napilapunk is beszámolt, Branislav Ris­tivojevic és Milenko Jovanov csütörtökön fekete nejlonfóliával takarták le az Adán lévő Damjanich-emlékművet. Ristivojevic ellen azért indítottak szabálysér­tési eljárást, mert a rendezvényt elmulasztotta bejelenteni. A j Léphaft Pál Bővül a támogatottak köre Lehet, hogy már áprilisban megjelenik az oktatási-nevelési támogatásra vonatkozó pályázat A legutóbbi magyarországi törvénymódosítások nyomán lehetővé vált, hogy az óvodásokkal is bővüljön az oktatási-nevelési támogatásban részesülő határon túli kedvezményezettek csoportja. Erről is nyilatkozott budapesti tudósítónknak Uli­­csák Szilárd, a határon túli támogatások összeállításáért és beindításáért felelős miniszteri biztos. - Reményeink szerint április végére mindenhol kiírjuk a pályázatokat. Célunk, hogy őszre, az iskolakezdésre minden érintett szülő megkapja a támogatást, és ebből a pénzből lehessen fedezni a tanszerek, taneszközök megvásárlásának egy részét-hangsúlyozta a miniszteri biztos. „ .., ” Bővebben a 8. oldalon ■ Pétera A magyarok és a szerbek viszonyát nem oktatják rendesen 1848 kapcsán sem, ezért lehetséges, hogy olyan sötét és alaptalan in­dulatok jelennek meg, mint amilyen az adai Damjanich-emlék­­tábla körül csapott fel.­­ Kritika Baráth Ferenc plakátkiállításáról, a Szirmai-emlékkönyvről, Nikolaj Koljada Szerelmi történet és Danyi Zoltán: Párlat című színházi bemutatójáról Nem etikus sztrájkolni válság idején A szerbiai oktatásügy négy legnagyobb szakszervezete január 28-a óta sztrájkol. Kezdetben rövidített órákkal igyekeztek kiharcolni követeléseiket, később néhány na­pig teljesen megtagadták a munkát, majd ismét rövidített órák megtartásával tiltakoz­tak a tanárok. A tanügyi dolgozók tiltakozása és követelései kezdettől fogva megosz­tották a közvéleményt. Ljubem­ir Dordevic szociológus a nehéz gazdasági és szociális helyzet miatt erkölcstelennek nevezte a tanárok sztrájkját. Zsoldos Ferenc történelem­­tanár szerint természetes, hogy mindenki több pénzt kíván kapni a munkájáért, de a társadalmi helyzethez képest a tanárok még mindig viszonylag jól keresnek. Folytatása a 6. oldalon VASÁRNAPTÓL Nyári időszámítás Március 27-én vasárnap hajnalban 2:00 óra­kor 3:00 órára, vagyis egy órával előre kell állí­tani az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszá­mítás. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Bár a nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezeté­sét. Az Európai Unió 1996-ban egységesítette. Szerbiában 1983. március 27-e óta alkalmazzák.

Next