Magyar Szó, 2011. május (68. évfolyam, 99-123. szám)

2011-05-23 / 116. szám

(/75"7^5— w­ww.magyarszo.com KÖZÉLETI NAPILAP LXVIII. évf., 116. (21982.) szám I Ára 40 Din ^^7 Újvidék, 2011. május 23., hétfő MA Sportvilág A gólkirály testvérpár Pályázati díjnyertes interjú a zentai­­ származású labdarúgó testvérpáros-­­­sal, Vukan és Nemanja Nikolictyal­­ (7. oldal) Nincs párjuk a zentai lányoknak A hőskorban 13 klub alapította meg az­­ idén 80 éves Vajdasági Atlétikai Szó­­­­vetségét - Szemelvények Táborosi­­ László készülő új könyvéből (12. oldal) Sport határok nélkül Muzslya volt a házigazdája a Kárpát-­­ medencei összmagyar Nemzeti­­ Diákbajnokság idei délvidéki döntő­­­ jének kézilabdában, labdarúgásban­­ és sakkban (13. oldal) Gyökerekbe kapaszkodva Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek Szemléje Székelykevén Székelykevén szombaton rendezték meg a Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek XXII. Szemléjét, amelyen négyszáz műkedvelő mutatkozott be, a házigazdája pedig a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület volt. Fellépett a torontálvásárhelyi József Attila Művelődé­si Otthon, a pancsovai Petőfi Sándor M. E., a székelykevei Szalmaszál M. E., a verses Petőfi Sándor Kultúregyesület, a székelykevei Zarko Zrenjanin A. J., a torontálvásárhelyi Magyar Művelődési és Művészeti Központ, a kevevári Keve M. M. E., a fejértelepi Ady Endre M. E., a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely M. M. E., a fehértemplomi Magyar Kultúrkör, az ürményházi Petőfi Sándor M. E­., a sándoregyházi Bonnár Sándor M. M. E. és a Kevevári Betyárok tamburazenekar. Folytatás az 5. oldalon Léphart Pál Négyszáz műkedvelő mutatkozott be Székelykevén Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozhat az EU-hoz Szerkesztőségi összefoglaló Néhány nappal ezelőtt több tekin­télyes német lap még arról számolt be, hogy néhány tagország ellenállása miatt késedelmet szenvedhet a horvát csatlakozás, a Welt am Sonntag friss értesülése szerint azonban már szinte biztosra vehető, hogy Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozhat az Euró­pai Unióhoz. A német lap magas rangú brüsszeli diplomatákra hivatkozva állít­ja, hogy az Európai Bizottság javaslata: Horvátország 2013. július 1-jén legyen az Európai Unió 28. tagállama! Az előző „álomdátum” 2013. január 1. volt. Az idézett diplomaták szerint az emlí­tett időpont olyannyira biztosra vehető, hogy már ez a dátum szolgál az unió későbbi költségvetési terveinek alapjául. A szóban forgó tervek egyebek mellett magukban foglalják a horvát belépés következményeit az Európai Unió pénz­ügyi „háztartására”. Uniós diplomaták szerint Horvátor­szág esetében nem alkalmazzák az úgy­nevezett ellenőrző mechanizmust, ame­lyet a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária esetében léptettek életbe. A hor­vát csatlakozást valamennyi tagállam parla­mentjének ratifikálnia kell és a horvát polgároknak is többségileg támogatnia az erről kiírandó referendumon. A jelen­­legi mutatók szerint Horvátországban az uniós csatlakozás lakossági támogatottsá­ga 52 százalékos. Ugyanakkor­­ a HTV megbízásából a Hendal piackutató cég által elvégzett friss közvélemény-kuta­tás eredményei szerint - a csatlakozást a megkérdezettek csaknem 40 százaléka ellenzi. A népszavazáson az arra jogosul­tak 76 százaléka venne részt. Az uniós támogatottság a Gotovina és Markai felett mondott ítélet után nagyot zuhant, egy pillanatban 23 százalékos volt csupán. A Cro-Demoskop körkérdése szerint a támogatottság május elején 44,6 százalékot tett ki, az ellenzők részaránya pedig 41,8 százalékos volt. A válaszadók 13,6 százaléka nem tudta eldönteni, hogy inkább támogatja vagy ellenzi-e az uniós csatlakozást. Németországban egyébként az az általános vélekedés, hogy Zágrábnak az uniós klubban a helye, utána azon­ban le kell húzni a rolót. Több tagállam - köztük Franciaország és Nagy-Britan­­nia - a legszívesebben Horvátországot és Szerbiát együtt engedné be az európai nagy családba. AZ ÜVEGGOLYÓ TARTALMÁBÓL ■ A MAGYAR FILM DÉLVIDÉKI HETE Nem sötét alagút Részei vagyunk a magyar filmgyártásnak - Siflis Zoltánt, a szervezőbizottság elnökét kérdeztük A Magyar Film 2011 tizenegy vajdasági vá­rost, több mint 10 filmet, het­vennél is több vetítést, sokszí­nű válogatást jelent a tava­lyi és az idei filmszemle al­kotásaiból. Azok, akik a filmnézés mellett döntöttek a múlt héten, ezek­kel a jellemzőkkel találkozhattak, és olyan filmeket láthattak, mint például a Pál Adrienn, a Bibliotheque Pascal, az East Side Stories, a Köntörfalak, és még sorolhatnánk. (Interjúnkat a 9. oldalon olvashatják.) Mozisirató helyett Horváth Zsolt jegyzete „Ezt a sorsot élem” Mezei Szilárd zeneszerzővel ottho­nosságról, bosszankodásról, egyenes beszédről, a kvázi politikai elitről, a Czerny-etűdök borzalmairól Bicskei Gabriella beszélgetett Szerbia a Kultuccában Budapesti tudósítónktól Pénteken kezdődött és tegnap ért véget Budapesten a Ráday Kultuc­­ca keretében tartott XIII. Plein-Art Kortárs Művészetek Fesztiválja, amelynek fókuszában idén Szerbia volt. A Ferencvárosban, az Er­in Galéria szervezésében tartott rendezvényen a szerbiai kortárs képzőművészet egy szelete mutatkozott be, kivonulván a képzőművészeti galériák belső tereiből a szabadba. Az elmúlt hétvégén szinte óránként nyíltak képzőművészeti tárlatok az immár kultikus Ráday utcában, többek között Mira Brtka, Andrea Ivanovic, Nenad Bogdanovic és Tadija Janicic állították ki műveiket. Más művészeti ágak is képviseltették magukat: Danyi Zoltán műveit Nagypál Gábor és Zubek Adrienn alkalmazta színpadra, Párlat - addig, ahonnan újra lehet - színház négy személyre címmel. A hagyományos szabadtéri művészzászlótárlaton a magyar textilművészek mellett a szerbiaiak is kiállították alkotásaikat. Videoperformanszok és koncertek is színesítették a Kultucca kínálatát, szó esett a magyarországi kortárs szerb irodalomról, a kortárs szerbiai irodalmat pedig Beszédes István József Attila­­díjas költő képviselte a rendezvényen. Művészzászlók lebegnek a Ráday utca felett

Next