Magyar Szó, 2011. július (68. évfolyam, 150-175. szám)
2011-07-30 / 175. szám
2011. július 30., 31., szombat-vasárnap Kirándulás a Ludasi-tónál Hulló István: A tó ma már elvesztette valamikori szikes jellegét Nehéz időszakot él át mostanában a Ludasi-tó. Két hete a magas hőmérséklet miatt halpusztulásra került sor, ám a szakemberek szerint ez a jelenség csak egy tünet, annak a folyamatnak a következménye, ami már évek óta tart. A Ludasi-tó számos vízimadár számára nyújt természetes élőhelyet. Ma már nemzetközi jelentőséggel bír, 1977-ben írta alá az akkori kormány a Ramsari-egyezményt. Ennek az egyezménynek az egyik fel, mint ahogy láthatjuk ott a barkócine- az algák. A biológus viszont rámutatott, kitétele az volt, hogy meg kell szüntetni minden olyan forrást, ami szennyezné a Ludasi-tó vizét. Ám a mai napig összeköttetésben van a Palicsi-tóval, illetve Palics szennyvize is vegyi tisztítás nélkül belefolyik a Ludasi-tóba. Ez vezetett oda, hogy megváltozott a Ludasi-tó valamikori jellege. gét, mellette pedig az ott a nádiposzáta. De a gazdagsága ennek a tónak abban rejlett, hogy volt olyan időszak, amikor alacsonyan állt a víz szintje, és ilyenkor a tó partján föveny volt, ahova szívesen látogattak el a gázlómadarak és a kis parti madarak, amelyek az iszapból szedegettek. Amikor pedig magasan állt , ezen a részen tekinthető meg az a kép, ami jellemző volt a Ludasi-tóra. Ugyanis a nagy vízfelületben nádbabák jelentkeznek. Ilyen volt valamikor a tó viszonya a nádasokkal. Az ilyen vizes élőhelyek nagyon könnyen helyrehozhatók. Ha kikotornák, folyamatosan rendezgetnék azt és a nádasokat gondoznák. Persze szükség van a nádra, de vannak helyek, ahol nem kell, ott ki kell irtani. Nagyon könnyen visszahoznánk a gazdag madárvilágot. Persze most is sok madár található itt, de a gazdagság nem ebben rejlik, hanem a sok fajban - mutatott rá. Ma már az egyik legnagyobb forrása a tónak a Palics-Ludas-csatorna, ami a Palicsi-tó vizét és Palics leszűrt szennyvizét hozza magával. Ez egy hipereutróf víz, elsősorban Palics szennyvizétől. A sóstóban valamikor létrehoztak egy szennyvíztisztítót, de annak kicsi a kapacitása és nemcsak a háztartásokból, hanem az iparból is ide, a Ludasi-tó északnyugati részébe folyik a víz - hallottuk a biológustól. A csatorna megtekintésekor már vöcsköket is láthattunk, hiszen mint arra Hulló rámutatott, ebben a bolygatott vízben már jelen vannak a hulladékhalak, amelyek táplálékot jelentenek a vöcsköknek. Az eredeti elképzelés szerint ez a csatorna nem kellett volna, hogy létrejöjjön. Tehát a Palicsi-tó idáig elvezetett vizét a Ludasi-tó északi peremén kellett volna elvezetni egy északi peremcsatornával - magyarázta Hulló István. A megoldás kulcsa a vízügy, illetve a döntéshozók kezében van. Szerintem hiányzik a politikai akarat, hogy konkrét lépéseket foganatosítsunk. Valamikor a legfontosabb forrása a tónak a Kőrös-patak volt, és tulajdonképpen ez a patak formálta a tó északi részét és a réteket is. Ma már a Kőröspatak és a Ludasi-tó torkolata állóvízzé vált. Benőtte a nád és elszaporodtak az algák. A Kőrös-patakból már nem csordogál víz a tóba, sőt a Ludasi-tóból a felesleges vízmennyiség kerül ide. - A Kőrös-pataknak olyan sebes folyása volt, hogy innen, Hajdújárástól Kispiacig 7 vízimalom épült. Mára egy sem maradt fenn - emelte ki a biológus, majd hozzátette: - Ezen a területen gazdálkodtak az emberek. Azt a rengeteg biomaszszát, a nádat, a fűféléket, a sást, a gyékényt korábban marhákkal, mangalicákkal etették fel. Ezek az állatok felkavarták az iszapot és megették a nádat, ami után idejöttek a gázlómadarak. Egyébként a benádasodott, szikes tavaknál (ott van Mórahalom, meg lehet nézni) vízibivalyokat engedtek bele és azok lelegelték, megtisztították a tavat a nádtól. A Ludasi-tó vízszintjét a noszai zsilippel szabályozzák. Látogatásunkkor a zsilip száraz volt, ami arra mutatott rá, hogy már legalább egy hónapja nem engedtek át rajta vizet. Sajnos nem gazdálkodunk jól a vízzel. A Kőrös-patak táplálta a Ludasi-tavat és a Kapitány-rétet is. Ez megszűnt. A Ludasi-tó befulladt, a Kapitány-rétet pedig a Tiszából táplálják. Üvöltő a vízhiány. Ami vizünk van, az is szennyezett. Szabadka fejlődésének gerincét a víz határozza meg, tehát ebbe kellene a legtöbbet beruházni. Most az a gond, hogy nincs víz. Látható, hogy a legmagasabb szinten tartják a Ludasi-tó vizét. De így sincs elegendő vize, mert a Palicsi-tóból sem kap vizet - mondta Hulló István. S hogy szerinte mi lenne a megoldás? - Hiba a tó sorsáért a kezelőt, a Palics-Ludas Közvállalatot vagy a tartományi természetvédelmi hivatalt hibáztatni, mert ők tehetetlenek. A megoldás kulcsa a vízügy, illetve a döntéshozók kezében van. Szerintem hiányzik a politikai akarat, hogy konkrét lépéseket foganatosítsunk. Persze, pénz nélkül nem megy, de nemzetközi támogatással megindulhatna a folyamat. Az a lényeg, hogy végre megmozduljon Valami és hogy ne kerüljön Palics település szennyvize tovább a tóba - mondta Hulló István. .immcu ■ ■ MIKLÓS Hajnalka Molnár Edvárd Kevés és szennyezett a Ludasi-tó vize Kevés a víz A Palicsi-tavat idén még nem frissítették a Tiszából A Ludasi-tó vízszintje sokban függ a Palicsi-tó vízszintjétől. A Palicsi-tó a Tiszából szivattyúzott vízzel frissíthető fel. A szakemberektől szerzett információk szerint mivel a Palicsi-tónak alacsony a vízszintje, a Palics-Ludas-csatornán keresztül nagyon kevés víz kerül át a Ludasi-tóba. Ugyanakkor pedig idén még nem szivattyúztak át vizet a Tiszából a Palicsi-tóba, mert a Park Palics vállalatból erre nem kaptak felkérést, tudtuk meg Nagy Izabellától, a DTD szabadkai vízügyi mérnökétől. Rámutatott, amennyiben igény mutatkozik rá, a víz átpumpálására a későbbiekben, például akár szeptemberben is sor kerülhet. A DTD Észak-Bácska vízgazdálkodási vállalattól megtudtuk, ők az előírásoknak megfelelően tartják a Ludasi-tó vízszintjét, amelynek a nyári időszakban minimális szabályozható értéke 97,54 méter tengerszint feletti magasság. Ha a víz szintje nem éri el ezt a magasságot, nem lehet szintjét csökkenteni. A Ludasi-tó jelenlegi vízszintje ebben az időszakban nem érte el ezt a vízszintet, így a noszai zsilip le van zárva június 27-e óta. - Amennyiben a Ludasi-tó vízszintje egy meghatározott szint fölé emelkedik, a felesleges víz átfolyik a zsilipen - mondta Nagy Izabella. A Palicsi-tó szintjének figyelemmel kísérése és szabályozása a Palics-Ludas Közvállalat hatáskörébe tartozik. A Ludasi- és a Palicsi-tó is időszakosan kiszáradó, sós tó volt. A Ludasitó állapotát mindig az határozta meg, hogy mennyi volt benne a só, tudtuk meg Hulló István biológustól, a Csornai Richárd Ökológusok Egyesületének vezetőségi tagjától a Ludasi-tónál tett körsétánk alkalmával. Sétánk első állomása a Ludasi-tó déli része volt, ahol mintegy 50 méter hosszan kellett a mólón befelé haladni, hogy a víztükörhöz jussunk, holott a biológus szerint korábban, az 1800-as években a magas sótartalom miatt egyáltalán nem volt itt nád. Akkor fák sem voltak ezen a részen. Ezt a területet szikes rét jellemezte. Most viszont nemcsak hogy sűrű nád, hanem a hínár is jellegzetes lakója a tónak. A nád és a hínár is terjed a tó közepe felé. íme, látható, hogyan terjed a nád. Megjelent a tócsagaz, ami egy hínárfajta, és ott jelenik meg, ahol táplálékban dús a víz. Nem azt akarom mondani, hogy szennyezett a víz, legalábbis nem a mérgektől az, csupán táplálékban gazdag, amiben jól érzi magát a nád és a hínár is. Lassan kiszorítják a szabad vízfelületet. Itt korábban egészen át lehetett látni, csak néhány helyen volt kisebb nádfolt. Korábban itt egy nád nélküli, szikes, kemény fenekű tómeder volt. Mint ahogy látszik, nemcsak biológiai gondokat fedezhetünk fel, hanem ökológiai probléma is felmerül. Néhány madárfajnak ez a nád nagyon is megserít, a halak miatt más madarak érkeztek erre a környékre. Egyik fajnak ez fétett meg, a másiknak meg az, ez okozta a tó gazdaságát. De amikor a tó északi részén zsilippel elrekesztették a vízszintet, egy állandó vízszintet alakítottak ki, ami csak néhány fajnak felel meg, így jó néhány fajt elvesztettünk - magyarázta Hulló István, majd hozzátette, hogy a nádat nemcsak télen, hanem nyáron is vágni kellene, csak így lehetne kontroll alatt tartani, illetve bizonyos területeken ki kellene irtani. Miközben a Ludasi-tó helyzetét figyeltük, felhívta a figyelmünket arra, hogy szemben velünk látható az úgynevezett Babahalom vagy Templomdomb, ahol a középkorban egy templom állt és körülötte alakult ki az első ludasi település. Következő állomásunk az úgynevezett Budzsák volt, ahol a fehérarcú szerkek és egy vörös gém fogadott minket. A korai kőkor, a paleolitikum és az újkőkor, a neolitikum leletei egymáson találhatók, ami azt mutatja, hogy itt volt Vajdaság legősibb települése. Vagyis a tó már időszámításunk előtt itt volt. Nádasok voltak, ugyanis északról érkezett a Böge- és a Kőrös-patak vize, ami édesvizet hozott a tóba. Itt találkozott az északról jövő édesvíz és a déli szikes, sós víz nagyon gazdaggá tették a Ludasi-tavat. Iszap nem volt benne, sem alga és a tó vize fehéres volt - tudtuk meg Hulló Istvántól. Látogatásunkkor algavirágzás volt éppen a tóban, csomókban álltak Atatási. HÉTVÉGE 15 A tó több pontján mérnek Több mint 30 paramétert ellenőriz a Közegészségügyi Intézet a Palicsi- és a Ludasi-tóban A Palicsi-tó és Ludasi-tó vizének ellenőrzését havonta egyszer végzi el a szabadkai Közegészségügyi Intézet. Több mint harminc paramétert ellenőriznek. Figyelemmel kísérik a levegő és a víz hőmérsékletétől kezdve a vegyi összetételén át a pH-értéket és a biológiai szennyezettséget is.A Ludasi-tó esetében a tó meghatározott szakaszain végzik az ellenőrzést, mégpedig azon a szakaszon, ahol a Palics-Ludas-csatornából belefolyik a víz a Ludasi-tóba, ugyanakkor a tó északi részén és a déli részén is, ami azért fontos, mert különbségek vannak a tó két pólusa között. A Palicsi-tó legutóbbi szanálásánál, amikor a Palicsi-tóból kiengedték a vizet, az iszap egy részét áttelepítették a Ludasi-tóba. Ez az iszap a mai napig a tó északi részén van. A sűrű nád csak tovább szaporította az iszapot a tóban. A Ludasi-tó déli része éveken keresztül sokkal jobb állapotban volt, mint az északi, így most is sokkal több az iszap a tó északi, mint a déli tájain - magyarázta Blagoje Lecic, a Palics-Ludas Közvállalat biológusa, miért végeznek ellenőrzést a Ludasi-tó különböző szakaszain. A Palicsi-tó esetében is csupán havonta végzi el a Közegészségügyi Intézet az elemzést. A múlt hónapban a Palicsi-tó vize a szabadkai önkormányzat által közzétett eredmények alapján a II. B kategóriába sorolható, ami fürdésre és vízi sportok fűrésére alkalmas. Akkor a coliform baktériumból több volt, így a szabadkai városvezetés azoknak, akik úgy döntöttek, fürdenek a Palicsi-tóban, gyakori tusolást ajánlott. Júliusban a levegő magas hőmérséklete jelentős gondokat okozott a Ludasitóban. A szakemberek szerint a kánikulában felmelegedett a tó vize, elsősorban azokon a részeken, ahol sekély a víz, és az oxigénhiány miatt halpusztulásra került sor. Ám egyelőre sem erre, sem a június hónapra vonatkozó adatokat nem tették közzé, így csupán a májusi eredményeken (ami teljes egészében megtekinthető a www.subotica.rs honlapon) tudjuk szemléltetni a két tó állapotát. * A vizek kategorizálásáról szóló határozat alapján meghatározott határértékek, amelyek a fürdésre, vízi sportok fűzésére megfelelő vízre jellemzőek ** Azok a határértékek, amelyek azok az édesvizek esetén érvényesek, amelyek védelemre vagy vízminőség-javításra szorulnak a halak miatt Palics- Kőrös paraméterek egység Palicsi-tó Ludas- Ludasi-tó . Határérték patak ________________________________________________csatorna__________________________________________________ j jj jjj jy kiáram a tó ,' ,' közép dél láj a észak torkola- * ** szektor szektor szektor szektor r ,,,, , ,, _____________________________________________________________ tóból_________tanai_______________ pH-érték____________8,35 9 8,77 9,12 8,40 9,41 8,73 8,13 9,34 8,12 6.8-B.5 6.0-9.0 oldott oxigén mg/L 18,97 23,60 10,35 12,14 3,53 17,70 12,93 4,51 17,71 7,38_____________5 75-90 telített oxigén % 203 253 109 131 39 203 142 49 203 77 (105-___________________________________________________________________________H51________ ammónia-nitrogén mg/L 0,478 0,491 0,595 0,698 4,603 2,159 1,487 0,737 0,931 0,491 1,021 szabad ammónia mg/L 0,045 0,151 0,120 0,228 0,509 0,820 0,331 0,029 0,304 0,018 0,10 0,025 nitrogén-nitrát mg/L 0,064 0,022 0,002 0,001 0,090 0,003 0,003 0,002 0,001 0,004 0,052 0,03 nitrogén-nitrát mg/L 3,16 0,32 0,15 0,18 0,12 0,19 0,34 0,23 0,12 0,36 I 10 1