Magyar Szó, 2011. július (68. évfolyam, 150-175. szám)

2011-07-30 / 175. szám

2011. július 30., 31., szombat-vasárnap Kirándulás a Ludasi-tónál Hulló István: A tó ma már elvesztette valamikori szikes jellegét Nehéz időszakot él át mostanában a Ludasi-tó. Két hete a magas hőmérséklet miatt halpusztulásra került sor, ám a szakemberek szerint ez a jelenség csak egy tünet, annak a folyamatnak a következ­ménye, ami már évek óta tart. A Ludasi-tó számos vízimadár számára nyújt természetes élőhelyet. Ma már nemzetközi jelentőséggel bír, 1977-ben írta alá az akkori kormány a Ramsari-egyezményt. Ennek az egyezménynek az egyik fel, mint ahogy láthatjuk ott a barkócine- az algák. A biológus viszont rámutatott, kitétele az volt, hogy meg kell szüntetni minden olyan forrást, ami szennyezné a Ludasi-tó vizét. Ám a mai napig össze­köttetésben van a Palicsi-tóval, illetve Palics szennyvize is vegyi tisztítás nélkül belefolyik a Ludasi-tóba. Ez vezetett oda, hogy megváltozott a Ludasi-tó valami­kori jellege. gét, mellette pedig az ott a nádiposzáta. De a gazdagsága ennek a tónak abban rejlett, hogy volt olyan időszak, amikor alacsonyan állt a víz szintje, és ilyenkor a tó partján föveny volt, ahova szívesen látogattak el a gázlómadarak és a kis parti madarak, amelyek az iszapból sze­degettek. Amikor pedig magasan állt , ezen a részen tekinthető meg az a kép, ami jellemző volt a Ludasi-tóra. Ugyanis a nagy vízfelületben nádbabák jelentkez­nek. Ilyen volt valamikor a tó viszonya a nádasokkal.­­ Az ilyen vizes élőhelyek nagyon könnyen helyrehozhatók. Ha kikotor­nák, folyamatosan rendezgetnék azt és a nádasokat gondoznák. Persze szükség van a nádra, de vannak helyek, ahol nem kell, ott ki kell irtani. Nagyon könnyen visszahoznánk a gazdag madárvilágot. Persze most is sok madár található itt, de a gazdagság nem ebben rejlik, hanem a sok fajban - mutatott rá. Ma már az egyik legnagyobb forrása a tónak a Palics-Ludas-csatorna, ami a Palicsi-tó vizét és Palics leszűrt szennyvizét hozza magával.­­ Ez egy hipereutróf víz, elsősorban Palics szennyvi­zétől. A sóstóban valamikor létrehoztak egy szenny­víztisztítót, de annak kicsi a kapacitása és nemcsak a háztartásokból, hanem az iparból is ide, a Ludasi-tó északnyugati részébe folyik a víz - hal­lottuk a biológustól. A csatorna megte­kintésekor már vöcsköket is láthattunk, hiszen mint arra Hulló rámutatott, eb­ben a bolygatott vízben már jelen van­nak a hulladékhalak, amelyek táplálékot jelentenek a vöcsköknek.­­ Az eredeti elképzelés szerint ez a csatorna nem kellett volna, hogy létre­jöjjön. Tehát a Palicsi-tó idáig elvezetett vizét a Ludasi-tó északi peremén kellett volna elvezetni egy északi peremcsator­nával - magyarázta Hulló István. A megoldás kulcsa a víz­ügy, illetve a döntéshozók kezében van. Szerintem hiányzik a politikai aka­rat, hogy konkrét lépése­ket foganatosítsunk. Valamikor a legfontosabb forrása a tónak a Kőrös-patak volt, és tulajdon­képpen ez a patak formálta a tó északi részét és a réteket is. Ma már a Kőrös­patak és a Ludasi-tó torkolata állóvízzé vált. Benőtte a nád és elszaporodtak az algák. A Kőrös-patakból már nem csor­dogál víz a tóba, sőt a Ludasi-tóból a fe­lesleges vízmennyiség kerül ide. - A Kőrös-pataknak olyan sebes fo­lyása volt, hogy innen, Hajdújárástól Kispiacig 7 vízimalom épült. Mára egy sem maradt fenn - emelte ki a biológus, majd hozzátette: - Ezen a területen gaz­dálkodtak az emberek. Azt a rengeteg biomaszszát, a nádat, a fűféléket, a sást, a gyékényt korábban marhákkal, man­galicákkal etették fel. Ezek az állatok felkavarták az iszapot és megették a ná­dat, ami után idejöttek a gázlómadarak. Egyébként a benádasodott, szikes tavak­nál (ott van Mórahalom, meg lehet nézni) vízibivalyokat engedtek bele és azok lele­gelték, megtisztították a tavat a nádtól. A Ludasi-tó vízszintjét a noszai zsi­lippel szabályozzák. Látogatásunkkor a zsilip száraz volt, ami arra mutatott rá, hogy már legalább egy hónapja nem en­gedtek át rajta vizet.­­ Sajnos nem gazdálkodunk jól a víz­zel. A Kőrös-patak táplálta a Ludasi-ta­­vat és a Kapitány-rétet is. Ez megszűnt. A Ludasi-tó befulladt, a Kapitány-rétet pedig a Tiszából táplálják. Üvöltő a víz­hiány. Ami vizünk van, az is szennyezett. Szabadka fejlődésének gerincét a víz határozza meg, tehát ebbe kel­lene a legtöbbet beruházni. Most az a gond, hogy nincs víz. Látha­tó, hogy a legmagasabb szinten tartják a Ludasi-tó vizét. De így sincs elegendő vize, mert a Pali­­csi-tóból sem kap vizet - mondta Hulló István. S hogy szerinte mi lenne a megoldás? - Hiba a tó sorsáért a keze­lőt, a Palics-Ludas Közvállalatot vagy a tartományi természetvédelmi hiva­talt hibáztatni, mert ők tehetetlenek. A megoldás kulcsa a vízügy, illetve a dön­téshozók kezében van. Szerintem hi­ányzik a politikai akarat, hogy konkrét lépéseket foganatosítsunk. Persze, pénz nélkül nem megy, de nemzetközi támo­gatással megindulhatna a folyamat. Az a lényeg, hogy végre megmozduljon Vala­mi és hogy ne kerüljön Palics település szennyvize tovább a tóba - mondta Hulló István. .immcu ■ ■ MIKLÓS Hajnalka Molnár Edvárd Kevés és szennyezett a Ludasi-tó vize Kevés a víz A Palicsi-tavat idén még nem frissítették a Tiszából A Ludasi-tó vízszintje sokban függ a Palicsi-tó vízszintjétől. A Palicsi-tó a Tiszából szivattyúzott vízzel frissíthető fel. A szakemberektől szerzett informáci­ók szerint mivel a Palicsi-tónak alacsony a vízszintje, a Palics-Ludas-csatornán keresztül nagyon kevés víz kerül át a Ludasi-tóba. Ugyanakkor pedig idén még nem szivattyúztak át vizet a Tiszából a Palicsi-tóba, mert a Park Palics vállalat­ból erre nem kaptak felkérést, tudtuk meg Nagy Izabellától, a DTD szabad­kai vízügyi mérnökétől. Rámutatott, amennyiben igény mutatkozik rá, a víz átpumpálására a későbbiekben, például akár szeptemberben is sor kerülhet. A DTD Észak-Bácska vízgazdálkodási vállalattól megtudtuk, ők az előírá­soknak megfelelően tartják a Ludasi-tó vízszintjét, amelynek a nyári időszak­ban minimális szabályozható értéke 97,54 méter tengerszint feletti magasság. Ha a víz szintje nem éri el ezt a magasságot, nem lehet szintjét csökkenteni. A Ludasi-tó jelenlegi vízszintje ebben az időszakban nem érte el ezt a vízszintet, így a noszai zsilip le van zárva június 27-e óta. - Amennyiben a Ludasi-tó vízszintje egy meghatározott szint fölé emelke­dik, a felesleges víz átfolyik a zsilipen - mondta Nagy Izabella. A Palicsi-tó szintjének figyelemmel kísérése és szabályozása a Palics-Ludas Közvállalat hatáskörébe tartozik. A Ludasi- és a Palicsi-tó is idősza­kosan kiszáradó, sós tó volt. A Ludasi­­tó állapotát mindig az határozta meg, hogy mennyi volt benne a só, tudtuk meg Hulló István biológustól, a Csor­nai Richárd Ökológusok Egyesületé­nek vezetőségi tagjától a Ludasi-tónál tett körsétánk alkalmával. Sétánk első állomása a Ludasi-tó déli része volt, ahol mintegy 50 méter hosszan kellett a mólón befelé haladni, hogy a víztükör­höz jussunk, holott a biológus szerint korábban, az 1800-as években a magas sótartalom miatt egyáltalán nem volt itt nád. Akkor fák sem voltak ezen a részen. Ezt a területet szikes rét jelle­mezte. Most viszont nemcsak hogy sűrű nád, hanem a hínár is jellegzetes lakója a tónak. A nád és a hínár is terjed a tó közepe felé.­­ íme, látható, hogyan terjed a nád. Megjelent a tócsagaz, ami egy hínárfaj­ta, és ott jelenik meg, ahol táplálékban dús a víz. Nem azt akarom mondani, hogy szennyezett a víz, legalábbis nem a mérgektől az, csupán táplálékban gazdag, amiben jól érzi magát a nád és a hínár is. Lassan kiszorítják a szabad vízfelületet. Itt korábban egészen át lehetett látni, csak néhány helyen volt kisebb nádfolt. Korábban itt egy nád nélküli, szikes, kemény fenekű tómeder volt. Mint ahogy látszik, nemcsak bioló­giai gondokat fedezhetünk fel, hanem ökológiai probléma is felmerül. Néhány madárfajnak ez a nád nagyon is megse­rít, a halak miatt más madarak érkeztek erre a környékre. Egyik fajnak ez fétett meg, a másiknak meg az, ez okozta a tó gazdaságát. De amikor a tó északi részén zsilippel elrekesztették a vízszin­tet, egy állandó vízszintet alakítottak ki, ami csak néhány fajnak felel meg, így jó néhány fajt elvesztettünk - magyarázta Hulló István, majd hozzátette, hogy a nádat nemcsak télen, hanem nyáron is vágni kellene, csak így lehetne kontroll alatt tartani, illetve bizonyos területeken ki kellene irtani. Miközben a Ludasi-tó helyzetét figyel­tük, felhívta a figyelmünket arra, hogy szemben velünk látható az úgynevezett Babahalom vagy Templomdomb, ahol a középkorban egy templom állt és körü­lötte alakult ki az első ludasi település. Következő állomásunk az úgyneve­zett Budzsák volt, ahol a fehérarcú szer­kek és egy vörös gém fogadott minket.­­ A korai kőkor, a paleolitikum és az újkőkor, a neolitikum leletei egymá­son találhatók, ami azt mutatja, hogy itt volt Vajdaság legősibb települése. Vagyis a tó már időszámításunk előtt itt volt. Nádasok voltak, ugyanis északról érke­zett a Böge- és a Kőrös-patak vize, ami édesvizet hozott a tóba. Itt találkozott az északról jövő édesvíz és a déli szikes, sós víz nagyon gazdaggá tették a Ludasi-ta­­vat. Iszap nem volt benne, sem alga és a tó vize fehéres volt - tudtuk meg Hulló Istvántól. Látogatásunkkor algavirágzás volt éppen a tóban, csomókban álltak Atatási. HÉTVÉGE 15 A tó több pontján mérnek Több mint 30 paramétert ellenőriz a Közegészségügyi Intézet a Palicsi- és a Ludasi-tóban A Palicsi-tó és Ludasi-tó vizének ellenőrzését havonta egyszer végzi el a szabadkai Közegészségügyi Intézet. Több mint harminc paramétert ellen­őriznek. Figyelemmel kísérik a levegő és a víz hőmérsékletétől kezdve a vegyi összetételén át a pH-értéket és a bioló­giai szennyezettséget is.­­A Ludasi-tó esetében a tó meghatá­rozott szakaszain végzik az ellenőrzést, mégpedig azon a szakaszon, ahol a Pa­­lics-Ludas-csatornából belefolyik a víz a Ludasi-tóba, ugyanakkor a tó északi ré­szén és a déli részén is, ami azért fontos, mert különbségek vannak a tó két pólu­sa között. A Palicsi-tó legutóbbi szanálá­sánál, amikor a Palicsi-tóból kiengedték a vizet, az iszap egy részét áttelepítették a Ludasi-tóba. Ez az iszap a mai napig a tó északi részén van. A sűrű nád csak tovább szaporította az iszapot a tóban. A Ludasi-tó déli része éveken keresztül sokkal jobb állapotban volt, mint az északi, így most is sokkal több az iszap a tó északi, mint a déli tájain - magyarázta Blagoje Lecic, a Palics-Ludas Közválla­lat biológusa, miért végeznek ellenőrzést a Ludasi-tó különböző szakaszain. A Palicsi-tó esetében is csupán ha­vonta végzi el a Közegészségügyi Inté­zet az elemzést. A múlt hónapban a Pa­licsi-tó vize a szabadkai önkormányzat által közzétett eredmények alapján a II. B kategóriába sorolható, ami fürdésre és vízi sportok fűrésére alkalmas. Akkor a coliform baktériumból több volt, így a szabadkai városvezetés azoknak, akik úgy döntöttek, fürdenek a Palicsi-tó­­ban, gyakori tusolást ajánlott. Júliusban a levegő magas hőmérsék­lete jelentős gondokat okozott a Ludasi­­tóban. A szakemberek szerint a kániku­lában felmelegedett a tó vize, elsősorban azokon a részeken, ahol sekély a víz, és az oxigénhiány miatt halpusztulásra került sor. Ám egyelőre sem erre, sem a június hónapra vonatkozó adatokat nem tették közzé, így csupán a májusi eredménye­ken (ami teljes egészében megtekinthe­tő a www.subotica.rs honlapon) tudjuk szemléltetni a két tó állapotát. * A vizek kategorizálásáról szóló határozat alapján meghatározott határértékek, amelyek a fürdésre, vízi sportok fűzésé­re megf­elelő vízre jellemzőek ** Azok a határértékek, amelyek azok az édesvizek esetén érvényesek, amelyek védelemre vagy vízminőség-javításra szorulnak a halak miatt Palics- Kőrös paraméterek egység Palicsi-tó Ludas- Ludasi-tó . Határérték patak ________________________________________________csatorna__________________________________________________ j jj jjj jy kiáram­ a tó ,' ,' közép dél láj a észak torkola- * ** szektor szektor szektor szektor r ,,,, , ,, _____________________________________________________________ tóból_________tanai_______________ pH-érték____________8,35 9 8,77 9,12 8,40 9,41 8,73 8,13 9,34 8,12 6.8-B.5 6.0-9.0 oldott oxigén mg/L 18,97 23,60 10,35 12,14 3,53 17,70 12,93 4,51 17,71 7,38_____________5 75-90 telített oxigén % 203 253 109 131 39 203 142 49 203 77 (105-­___________________________________________________________________________H51________ ammónia-nitrogén mg/L 0,478 0,491 0,595 0,698 4,603 2,159 1,487 0,737 0,931 0,491 1,0­21 szabad ammónia mg/L 0,045 0,151 0,120 0,228 0,509 0,820 0,331 0,029 0,304 0,018 0,1­0 0,025 nitrogén-nitrát mg/L 0,064 0,022 0,002 0,001 0,090 0,003 0,003 0,002 0,001 0,004 0,05­2 0,03 nitrogén-nitrát mg/L 3,16 0,32 0,15 0,18 0,12 0,19 0,34 0,23 0,12 0,36 I 10 1

Next